A biztonsági kérdésekben folytatott stratégiai együttműködés fokozásáról állapodott meg Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel Phenjanban folytatott tárgyalásukon – közölte az MTI.
Kim Dzsungun a közlés szerint úgy fogalmazott, hogy a két ország közti stratégiai partnerség keretében Észak-Korea folytatja az együttműködés kiterjesztését Oroszországgal
Phenjan és Moszkva a nyár elején tartott csúcstalálkozón átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, és bejelentették, hogy jelentősen fokozzák katonai együttműködésüket. Sojgu már tavaly nyáron – még védelmi miniszterként tett látogatásán – jelezte, hogy a két ország szorosabbra fűzi kapcsolatait.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az orosz invázió kezdete óta már 3672 ukrán katona szabadult ki a hadifogságból – közölte Dmitro Lubinyec ukrán ombudsman.
Mint nemrég írtunk, nemrég 103 ukrán katona szabadult ki egy fogolycserével az orosz hadifogságból. Lubinyec szerint a mostani már az 57. fogolycsere volt, és ezzel érték el a 3672-es számot.
„82 közlegény és 21 tiszt: a Kijevi terület, a Donyecki terület, Mariupol és az Azovsztál, a Luhanszki terület, Zaporizzsja és a Harkivi terület védői. [...] Ma újabb 103 család kapta meg a várva várt hírt! Az ugyanilyen hírekre váró családoknak üzenem, ne veszítsék el a hitüket! Mindent megteszünk, hogy hazahozzuk szeretteiket” – írta az ombudsman a nemrég kiszabadultakról, akikről egy videót is megosztott.
Az ukrán hírszerzés (HUR) különleges műveleti erői az ukrán határvédelmi szolgálattal közösen rajtaütést hajtottak végre a Krím-félszigeten –írja az RBK Ukrajina.
Az ukrán portál szerint a HUR már korábban is beszámolt az akcióról, és azóta egy saját hírszerzési forrásból is megerősítették a támadás részleteit. Időközben pedig az ukrán dezinformáció elleni küzdelemért felelős központ vezetője, Andrij Kovalenko is megosztott egy videót a támadásról a közösségi médiában.
The Ukrainian Main Directorate of Intelligence (GUR) released a longer video of their operation against the Russian-occupied gas rig “Crimea-2”. The operation was undertaken in the night from September 10 to 11. It shows the gas rig heavily hit, including several explosions.… pic.twitter.com/AU6kf8AYvP
— (((Tendar))) (@Tendar) September 14, 2024
A rajtaütésre még pár nappal ezelőtt, szeptember 11-én került sor. A támadás alatt több orosz katonát megöltek és számos harceszközt megsemmisítettek – köztük egy Szu–30SM típusú repülőgépet is a Fekete-tenger felett, amelyet egy vállról indítható MANPADS-rakétavetővel sikerült lelőniük.
Oleg Katkov katonai szakértő az RBK Ukrajinának nyilatkozva „rendkívüli eseménynek” nevezte a repülőgép megsemmisítését. Mint mondta, egy MANPADS segítségével rendkívül nehéz lelőni egy ilyen gépet, különösen akkor, ha „egy hajóról, a Fekete-tenger közepéről” indítják a rakétát.
Ukrajna vezető tisztviselői átnyújtottak egy listát azzal kapcsolatban, hogy mely oroszországi célpontokkal szemben vetnék be a Nyugattól kapott nagy hatótávolságú fegyvereket, ha megkapnák erre az engedélyt – írja a Reuters.
A hírügynökségnek két európai tisztviselő beszélt erről anonim módon. Közlésük szerint a potenciális célpontokat tartalmazó listát Antony Blinken amerikai külügyminiszternek és David Lammy brit külügyminiszternek adták át az ukránok, amikor a héten Kijevbe látogatott a két politikus.
A potenciális célpontok közt vannak parancsnoki állások, üzemanyag- és fegyverraktárak, valamint olyan helyszínek, ahol orosz katonák állomásoznak
– mondták a Reutersnek a listán szereplő célpontokról a tisztviselők.
Kitértek arra is, hogy Kijev eredetileg engedélyt kért arra, hogy ATACMS rakétákkal csapást mérhessen orosz repülőterekre. De a Pentagon szerint ennek nincs értelme, mivel Oroszország kivonta azokat a repülőgépeit a lőtávolságban található repterekről, amelyekkel Ukrajnát bombázzák.
Az Egyesült Államok nem tervezi, hogy változtat politikáján azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna nyugati fegyvereket használhat-e Oroszországba irányuló nagy hatótávolságú csapások végrehajtására − közölte John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője szeptember 13-án, melyet megosztott a The Kyiv Independent.
„Nem változik a nézetünk a nagy hatótávolságú csapásmérő képességek biztosításával kapcsolatban, amelyeket Ukrajna Oroszországon belül használhatna” − mondta a szóvivő.
Nem számítanék nagyobb bejelentésre
− tette hozzá, utalva azokra a találgatásokra, amelyek szerint egy ilyen döntés bejelentésére Joe Biden amerikai és Keir Starmer brit miniszterelnök washingtoni találkozóját követően kerül sor.
Az Egyesült Királyság ugyanakkor módosította álláspontját a Storm Shadow rakéták nagy hatótávolságú csapásokra való felhasználásával kapcsolatban. Egy szeptember 11-ei értesülés szerint Antony Blinken amerikai és David Lammy brit külügyminiszter közös kijevi útja előtt már megegyezett egymással.
Más országok, köztük Svédország, Finnország és Kanada, az elmúlt napokban azt nyilatkozták, hogy teljes mértékben támogatják, hogy Ukrajna nyugatról szállított fegyverekkel csapjon le Oroszország belső területeire. Vlagyimir Putyin orosz elnök válaszul azt állította, hogy a lépés azt jelentené, hogy a NATO közvetlenül háborúban áll Oroszországgal.
A NATO több fegyvert biztosíthatott volna Ukrajnának, hogy megakadályozza Oroszország invázióját − nyilatkozta a szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg egy szeptember 14-én megjelent interjúban.
Most katonai felszerelést biztosítunk egy háborúhoz − miközben biztosíthattunk volna katonai felszerelést a háború megelőzéséhez
− közölte a The Kyiv Independent szerint a főtitkár.
Stoltenberg kiemelte, hogy a NATO a nyugati félelmek miatt nem volt hajlandó fegyvereket küldeni Ukrajnának az invázió megindítása előtt, ezért elkéstek a harckocsik és vadászgépek átadásával. A háború szerinte csak „az Oroszországgal folytatott párbeszéddel érhet véget”, de hozzátette, hogy ennek „az ukrán erőn kell alapulnia”.
A szövetség főtitkára következetesen sürgette a szövetségeseket, hogy növeljék a védelmi kiadásokat annak ellenére, hogy ez töréshez vezethetett volna a szövetségen belül. Több NATO-ország, köztük Szlovákia és Magyarország megkérdőjelezte a NATO elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett a háborúban, és ehelyett békemegállapodást követelt.
A legutóbbi washingtoni NATO-csúcstalálkozón a szövetség egyértelművé tette Kijev „visszafordíthatatlan” útját a NATO felé, hangsúlyozva, hogy a szövetség Kijev felé fennálló kötelezettségvállalásai „hidat képeznek Ukrajna tagsága felé”. A szövetségesek azt is bejelentették, hogy tervezik Ukrajna számára egy új katonai parancsnokság felállítását Németországban az ukrán csapatok kiképzésére és felszerelésére, valamint további légvédelmi kötelezettségvállalásokat tesznek.
Az orosz támadásokban Ukrajna-szerte legalább hat ember meghalt, és huszonöten megsebesültek pénteken − jelentették a regionális hatóságok szeptember 14-én a The Kyiv Independent szerint.
Az ukrán légvédelem az éjszaka folyamán hetvenkettőt lelőtt az Oroszország által indított 76 Sahíd típusú drónból – tette hozzá a lap.
A regionális hatóságok szerint
Washingtonban tárgyalások zajlottak arról, hogy feloldják-e az Ukrajnának adott nyugati fegyverek felhasználására vonatkozó korlátozásokat. Sajtóhírek szerint az amerikai elnök nem támogatja a lépést. A részletekről itt írtunk bővebben.
Oroszország 632 630 katonát vesztett az ukrajnai teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szombaton a Facebook-oldalán.
Ebben a számban benne van az orosz erők által az elmúlt napban elszenvedett 1210 fős veszteség is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 8 674 harckocsit, 17 043 páncélozott harcjárművet, 24 631 járművet és üzemanyagtartályt, 18 086 tüzérségi rendszert, 1186 többszörös rakétaindító rendszert, 946 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 328 helikoptert, 15 149 drónt, 28 hajót és hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Ukrajna 103 hadifoglyot kapott vissza orosz fogságból – tette közzé az X-en Volodimir Zelenszkij elnök.
Az embereink hazatértek
– írta a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
Our people are home.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 14, 2024
We have successfully brought back another 103 warriors from Russian captivity to Ukraine.
82 privates and sergeants. 21 officers. Defenders of the Kyiv and Donetsk regions, Mariupol and Azovstal, Luhansk, Zaporizhzhia, and Kharkiv regions. Warriors of the… pic.twitter.com/M9YsZjpFct
Egy külön posztban az Azov Angyalok azt közölte, hogy a szabadon bocsátottak közül 23-an azovista harcosok voltak, akik „több mint két év fogság után” tértek vissza.
A szélsőséges Azov alakulatok harcosai az ukrán ellenállás szimbólumává váltak azáltal, hogy a totális háború első három hónapjában kitartóan védték a mariupoli Azovsztál acélgyárat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy két hónappal ezelőtt „jó hangulatú beszélgetést” folytatott Donald Trump amerikai elnökjelölttel, amelynek során Trump több támogatást ígért Ukrajnának.
Beszéltem telefonon Donald Trumppal, és azt mondta, hogy nagyon támogató, jó hangulatú beszélgetést folytattunk. Megérti, milyen nehéz túlélni a háborút, és mindent meg fog tenni Ukrajna megerősítéséért
– mondta Zelenszkij a CNN-nek adott interjújában.
Trump kijelentésével kapcsolatban, miszerint néhány nap alatt véget tudna vetni a háborúnak, Zelenszkij megjegyezte, hogy „nem érti, mert nem ismeri a részleteket.” Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a választások előtti nyilatkozatok nem mindig felelnek meg a valóságnak.
A választások előtti időszakban adott nyilatkozatok, azok választás előtti nyilatkozatok. Néha nem túl valósak
– mondta az ukrán elnök.
Azt is elmondta, tervezi, hogy elmondja Joe Biden amerikai elnöknek, valamint Kamala Harrisnek és Donald Trumpnak a béketervét, és megosztja azt az amerikai kongresszussal is. Ezt követően a tervet nyilvánosságra hozzák.
Németország nem tervezi, hogy nagy hatótávolságú Taurus rakétákat küld Ukrajnának, és ez végleges döntés. A The Guardian szerint Olaf Scholz német kancellár pénteki sajtótájékoztatóján közölte a döntést.
Németország egyértelmű döntést hozott arról, hogy mit teszünk, és mit nem teszünk. Ez a döntés nem fog változni
– mondta Scholz.
Németország számos kérés ellenére többször is elutasította, hogy nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállítson Ukrajnának. Ugyanakkor az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, akik szállítottak ilyen fegyvereket Ukrajnának, aktívan tárgyalnak annak lehetőségéről, hogy Ukrajna kiterjeszthesse csapásait orosz területre. Boris Pistorius német védelmi miniszter ugyanakkor azt mondta, hogy az, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság miben állapodik meg, „az az ő dolguk”.
Volodimir Zelenszkij újabb felhívást tett közzé azzal kapcsolatban, hogy az ukrán légvédelemet meg kell erősíteni, és szükségük van, a nagy hatótávolságú rakéták felhasználására Oroszország ellen. Az ukrán elnök Telegram-üzenetében azt írta, hogy az országnak több védelmi és támadási lehetőségre van szüksége, annak érdekében, hogy továbbra is „megvédjük az életet és népünket”.
Ezt az éjszaka történt orosz dróntámadások után írta az ukrán elnök, aki továbbra is arra kéri a Nyugatot: adjanak nekik engedélyt arra, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal mélyen Oroszországba irányuló támadásokat indíthassanak.
A moszkvai erők a háború során több ezer drónnal és rakétával bombázták Ukrajnát, civilek ezreit ölték meg és károsították az ország infrastruktúráját. Oroszország tagadja, hogy szándékosan civileket célozna, és azt állítja, hogy nagy hatótávolságú támadásainak célja Ukrajna harcképességének csökkentése – írja a Sky News.
Az ukrán csapatok sikeresen áttörték az orosz védelmet egy másik határszakaszon, a kurszki régióban több kilométer mélyen behatolva orosz területre – számolt be az Unian. Ennek ellenére David Axe, a Forbes elemzője azt írja, hogy ez a meglepetésszerű behatolás sokkal sikeresebb volt, mint azt az első jelentések sugallták.
Eredetileg úgy gondolták, hogy bár az ukrán fegyveres erők sikeresen legyőzték az orosz határvédelmet, az áttöréstől nem messze keményebb orosz ellenállásba ütköztek. A Kreml közölte, hogy erői „a hadsereg légierejének és tüzérségének támogatásával” visszaverték az ukrán támadást. Ám az áttörési műveletet támogató Horne drónos egység visszautasította a Kreml állítását, és bírálta a csütörtöki áttörésről tudósító médiát.
A Kreml nyilatkozatát idéző újságírók hisztérikus emberek, akiknek nincs információjuk, vagy fizetett oroszbarát propagandisták
– közölte a csoport.
A sikeres áttörés bizonyítékaként a csoport egy hosszú videót tett közzé, amelyen egy ukrán páncélososzlop látható, amint áthalad a résen, majd az orosz fegyveres erők csoportjának háta mögött fekvő Veszeloje felé tart. Sőt, mint a Forbes elemzője megjegyzi, úgy tűnik, hogy az ukrán csapat egészen Veszeloje déli pereméig hatolt be.
Footage of a new breakthrough by Ukrainian forces in the Kursk region, in the direction of the village of Veseloehttps://t.co/IFE5qqxbAA pic.twitter.com/wyi8OscpoJ
— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) September 13, 2024
Hogy ez a hadművelet hogyan változtatja meg a harcok dinamikáját, egyelőre nem tudni. Mint a portál megjegyzi, Ukrajna számára a legjobb esetben az újabb, határon átnyúló támadás elterelheti az orosz csapatokat egy keletebbre irányuló ellentámadástól.
Veseloye is likely being fought over atm
— Justin Case (@justincbzz) September 14, 2024
Guessing UA presence is more wide than available from geolocated footage
Unclear what the ratio of forces at play here is pic.twitter.com/AokOPACGnS
A legrosszabb esetben azonban Ukrajna számára a Kreml kijelentése igaznak bizonyul, és a veszelojei invázió, bár kezdetben sikeres volt, végül az ukrán csapatok visszavonulásával ér véget.
A nyáron több száz óriásplakát jelent meg Olaszország-szerte „Oroszország nem az ellenségünk” felirattal egy olasz és orosz trikolor színeiben ábrázolt kézfogással – írja a CNN.
Néhányon, köztük azokon is, amelyek a héten jelentek meg Rómában, ez áll:
Elég a fegyverekre küldött pénz Ukrajnának és Izraelnek. Mi békét akarunk. Elutasítjuk a háborút.
A plakátokat, amelyek először júniusban jelentek meg Észak-Olaszországban, majd Veronában, Modenában, Pármában, Pisában és a déli Calabria régió több városában is láthatók voltak, olyan egyesületek fizették, amelyek az ország Covid–19-es zárlatai elleni tiltakozásul alakultak.
Italy was flooded with posters with the slogans "Russia is not our enemy", - CNN
— Russian Propaganda 🚫 (@RussianPropX) September 14, 2024
The publication says that the posters first appeared in northern Italy in June. They also had the words "Enough money for weapons for Ukraine and Israel. We want peace. We reject war."
In some… pic.twitter.com/4ltuutdd9R
Ukrajna római nagykövetsége nemtetszését fejezte ki, és közölte, hogy „mélységesen aggasztja őket az orosz propaganda”, és a plakátok betiltását követelik.
Egyes helyeken egyébként a plakátokat a helyi tisztviselők eltávolították, míg máshol engedélyezték, hogy a kifizetésük lejártáig maradjanak. Rómában a plakátok kivívták a polgármesteri hivatal haragját, mivel a város neve és hivatalos szimbóluma is szerepelt azokon. A helyi rendőrségnek és a római óriásplakátokat birtokló reklámcégnek címzett rendeletében kötelezővé tette az összes plakát eltávolítását.
A tulajdonos, a Nuovi Spazi Advertising Srl reklámcég nem válaszolt a CNN megkeresésére.
Az ukrán haditengerészet jelentése szerint a Fekete-tengeren 16 orosz hadihajó tartózkodik, köztük hét Kalibr cirkálórakéta-hordozó hajó is, amelyek összesen legfeljebb 48 rakéta kilövésére képesek. Az Azovi-tengeren nem észleltek hajót. Közölték, hogy az elmúlt 24 órában az Azovi-tengert a Fekete-tengertől elválasztó Kercsi-szoroson keresztül:
Az elmúlt hónapokban Oroszország átlagosan 4-5 hajót állomásoztatott a Fekete-tengeren. Oroszország utoljára 2014. február elején vetett be 10-nél több hadihajót. Az orosz haditengerészet nem közölte, hogy milyen céllal vezényelte hajóit a térségbe – írta a Korrespondent hírportál alapján a KISZó.
Oroszország újabb éjszakai dróntámadást indított Kijev és más ukrán városok ellen az ukrán légierő szerint. Az ukrán légvédelem 76 Sahíd drónból 72-t lőtt le az ország középső, déli és keleti részén fekvő 12 régió felett – közölte a légierő.
Közvetlen jelentések nem érkeztek áldozatokról, de a hatóságok az ország több részén épületekben keletkezett károkról számoltak be. A kijevi hatóságok közölték, hogy dróndarabkák hullottak egy önkormányzati épületre a város Obolony kerületében – írja a SkyNews.
A Kijevet körülvevő régió kormányzója szerint a dróntörmelékek több magánházat és egy kereskedelmi ingatlant is megrongáltak, valamint betörték egy magas lakóépület ablakait. A déli Odessza régióban a törmelék több kereskedelmi épületet és magánházat is megrongált, és több tűzesetet is okozott. Az éjszaka folyamán több régióban három-öt órán át szólt a légiriadó – tették hozzá ukrán tisztviselők.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese szombat reggel a Telegramon baljós fenyegetéseket intézett Kijevhez. Ezekkel arra a felvetésre válaszolt, hogy a Nyugat nagy hatótávolságú rakétákat szállíthat Ukrajnának, hogy segítse a háborúban – számolt be a Sky News. Azt állította, hogy
Moszkvának már formális oka van nukleáris fegyverek alkalmazására,
mivel Ukrajna betört az oroszországi Kurszki régióba, ezért felhasználhatja új fegyvertechnológiáinak egy részét, hogy Kijevet „óriási olvadt folttá” változtathatja.
Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke azt is állította, hogy Oroszország pusztán nem nukleáris fegyvereivel elpusztíthatná Ukrajna fővárosát. Azt mondta, hogy Oroszország eddig „úgy döntött”, hogy nem teszi, de a „türelmének van határa”.
A biztonsági kérdésekben folytatott stratégiai együttműködés fokozásáról állapodott meg Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel Phenjanban folytatott tárgyalásukon – közölte az MTI.
Kim Dzsungun a közlés szerint úgy fogalmazott, hogy a két ország közti stratégiai partnerség keretében Észak-Korea folytatja az együttműködés kiterjesztését Oroszországgal
Phenjan és Moszkva a nyár elején tartott csúcstalálkozón átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, és bejelentették, hogy jelentősen fokozzák katonai együttműködésüket. Sojgu már tavaly nyáron – még védelmi miniszterként tett látogatásán – jelezte, hogy a két ország szorosabbra fűzi kapcsolatait.
Péntek este az orosz csapatok több támadódrón-csoportot is indítottak Ukrajnába. Az ország legtöbb régiójában légiriadót rendeltek el, és légvédelmi műveletekről érkeztek jelentések. Reggel 7 óra körül a fenyegetést lefújták. Az Ukrajinszka Pravda percről percre követte az eseményeket:
Az Institute for the Study of War (ISW) szerint az orosz csapatok továbbra is ellentámadást folytatnak az ukrán előrenyomulás megállítására a Kurszki térségben, de az orosz hadseregnek a hadszíntér más részeiről további egységeket kell a térségbe vezényelnie, ha egy olyan erőcsoportot akar létrehozni, ami képes végigvinni egy ellentámadást.
Az ISW továbbra is figyelemmel kíséri az orosz ellentámadásokat a Kurszki régióban, de még nem figyelt meg olyan nagyszabású harcokat, amelyek arra utalnának, hogy az orosz erők komolyabb, összehangolt ellentámadást indítottak volna, aminek célja az ukrán erők teljes kiszorítása a Kurszki régióból
– írta közleményében az ISW.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 13-án megerősítette, hogy az orosz erők ellentámadást indítottak a Kurszki térségben. A Pentagon szóvivője, Patrick Ryder vezérőrnagy szeptember 12-én azt mondta, az Egyesült Államok megfigyelte, hogy orosz egységek „valamilyen ellentámadási” műveletet próbáltak végrehajtani, amit Ryder „marginálisnak” minősített.
Zelenszkij kijelentette, hogy az orosz katonai parancsnokság 60-70 ezer katonát kíván a Kurszki térségben összpontosítani, ami lényegesen több, mint az az 50 ezer katona, amelyre amerikai tisztviselők becslése szerint Oroszországnak szüksége lenne ahhoz, hogy kiszorítsa területéről az ukránokat.
Egy orosz ellentámadás a kurszki régió visszafoglalására nagy valószínűséggel még több embert és felszerelést igényelne, mint amennyit Oroszország eddig bevetett a térségben – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter felszólította az ukrán kormányt, hogy oldja meg a volinyi tragédia kérdését – írja a The Kyiv Independent.
A miniszter a több tízezer lengyel lemészárlására utalt, amit az Ukrán Felkelő Hadsereg tagjai hajtottak végre 1943-ban a nácik által megszállt Volinyban, a korábban Lengyelországhoz, ma Ukrajnához tartozó régióban. A megtorlás következtében ukránok ezreit ölték meg.
A mai Lengyelország és Ukrajna közötti megbékélésre tett számos kísérlet ellenére a kérdés többször is a közbeszéd homlokterébe került, nevezetesen a 2015 és 2023 között kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság párt idején.
Több százezer ukrán állampolgárságról való lemondási kérelem áll a nagykövetségeken – jelentette ki Mikola Knjazsickij ukrán parlamenti képviselő.
Knjazsickij elmondása szerint a kiváltó ok az, hogy a nagykövetségek Ukrajna Külügyminisztériumának utasítására megtagadták a konzuli szolgáltatások nyújtását a katonai szolgálatra behívott civileknek.
Eredetileg a külföldön élő, sorköteles korú ukrán férfiak a mozgósítás szigorítása miatt nem kaphatták meg okmányaikat. Knjazsickij szerint most a nagykövetségek megpróbálják újra biztosítani ezeket a szolgáltatásokat – írja a Sztrana.
Megerősítette Ukrajna devizában fennálló hosszú és rövid futamidejű szuverén kötelezettségeinek szelektív csődhelyzeti (SD) besorolását az S&P Global Ratings, miután véget ért az ukrán kormány által kezdeményezett eurókötvény-csereprogram – közölte az MTI.
A nemzetközi hitelminősítő a múlt hónapban rontotta az „SD” szintre az addigi „CC/C”-ről a devizában denominált ukrán államadósság osztályzatát. E lépés közvetlen előzménye az volt, hogy az ukrán kormány hátralékba került a 2026-os lejáratú eurókötvény esedékes kamattörlesztésével.
Az S&P az adott ukrán kötvényre egyidejűleg „D”, vagyis csődhelyzeti osztályzatot állapított meg.
Az „SD” osztályzat péntek éjjel Londonban bejelentett megerősítésével egy időben az S&P „CCC plusz” – ugyancsak mélyen spekulatív, de még nem csődhelyzetet jelző – minősítéssel látta el az átstrukturálás során kibocsátott új A és B sorozatú szuverén kötvényeket, amelyek lejárata 2029, 2030, 2034, 2035 és 2036.
Megjelent Matthew Miller, amerikai külügyminisztériumi szóvivő válasza Vlagyimir Putyin orosz elnök megjegyzéseire – közölte a Sztrana. Az orosz elnök korábban ugyanis kijelentette, hogy ha Ukrajnának megengednék, hogy nagy hatótávolságú nyugati fegyvereket alkalmazzon az orosz területen belüli célpontok ellen, az egyenértékű a NATO-országok, köztük az Egyesült Államok közvetlen részvételével a háborúban.
Ez nem igazán új kijelentés, de nagyon figyelünk mindenre, amit mond. Azt mondanám, hogy Putyin elnök az az ember, aki ma véget vethetne ennek a háborúnak, ha akarná. Az egyetlen ok, amiért egyáltalán tárgyalunk arról, hogy amerikai képességeket adjunk Ukrajnának, valamint NATO-szövetségeseink és az 50 országból álló koalíció képességeit, amelyeket világszerte összehoztunk, az az, hogy Putyin továbbra is kitart illegális háborúja mellett, és továbbra is megpróbál erőszakkal területeket elvenni Ukrajnától
– mondta Miller. „Ha az orosz elnök nem akar tárgyalni arról, hogy milyen lehetőségeket tudunk biztosítani Ukrajnának, akkor nagyon könnyű véget vetni ennek a beszélgetésnek. Ehhez viszont véget kell vetnie ennek az illegális háborúnak” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a külügyminisztérium kész-e megkérdőjelezni Vlagyimir Putyin azon állítását, hogy egy ilyen fegyverhasználat az Egyesült Államok és a NATO közvetlen részvételét jelentené a háborúban, Miller azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok maga nem vesz részt az ukrajnai háborúban, de szövetségesei koalíciójával együtt továbbra is segíteni fogja Ukrajna megvédését.
Andrij Kosztin főügyész elmondta, hogy az ukrajnai jogvédő szervek a teljes körű háború kezdete óta mintegy 4000 eljárást indítottak olyan bűncselekményekben, melyekben gyerekek volta az áldozatok – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A háborúban eddig 575 gyermek vesztette életét, a sebesültek száma pedig eléri az 1600-at. A háború alatt 3500 oktatási intézményt ért támadás, mindemellett több mint 19 500 fiatalt hurcoltak Oroszországba.
A főügyész tájékoztatása szerint az oroszok a legembertelenebb cselekményektől sem riadtak vissza: gyerekeket raboltak el, erőszakoltak meg és deportáltak.
A HIMARS rakétarendszerekhez szükséges lövedékek készletei 2022 nyarához képest harmadára csökkentek − jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jaltai éves nemzetközi fórumon, a Jaltai Európai Stratégia Konferencián, melyről az Unian írt.
A hadsereg készlethiányát kommentálva az elnök elismerte, hogy Ukrajna nem tudta leküzdeni függőségét a partnerországok katonai segélyeitől. „Ez a 155-ös kaliberű tüzérségi fegyvereket érinti. Igen, elkezdtük gyártani, de ez nem elég egy teljes körű háborúhoz” − jegyezte meg az ukrán elnök.
Zelenszkij hozzátette, hogy jelenleg még egész Európa termelési volumene sem elegendő Ukrajna szükségleteinek kielégítésére. Ezenkívül Ukrajnának a rakétarendszerekhez szükséges lövedékek is hiányoznak. „A HIMARS-ok használatának kezdetén havonta háromszor annyi volt belőlük, mint most. A háború alatt szükségünk van arra, hogy növeljük a termelést. Nem korlátozni kell a szállítmányok számát, hanem növelni a termelést” − mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök a hordozható föld-levegő rakétarendszerek hiányára is panaszkodott. Elmondása szerint a Sahíd-rendszerek mintegy 35 százalékát légvédelmi fegyverekkel lőtték le.
Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 7204 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6437 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írják a közleményben.
Szeptember 13-án, pénteken az amerikai pénzügyminisztérium úgynevezett blokkoló szankciókat jelentett be a Rosszija Szegodnya orosz médiacsoport és annak vezérigazgatója, Dmitrij Kiszeljov ellen − tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
Az Egyesült Államok három jogi személyt vett fel a szankciós listára, köztük a Rosszija Szegodnya médiaholdingot, amely többek között a RIA Novosztyi hírügynökséget, valamint a Szputnyik ügynökséget és rádiót foglalja magában.
A szankciók kiterjednek továbbá a TV-Novosztyi autonóm nonprofit szervezetre, az RT külföldi propaganda-műsorszolgáltató csatorna jogi személyiségére, valamint az Eurasiára, az orosz „kulturális diplomáciát” külföldön népszerűsítő civil szervezetre is.
Az amerikai pénzügyminisztérium feketelistáján szerepel a Russia Today vezérigazgatója, Dmitrij Kiszeljov és az Eurasia ANO vezetője, a moldovai állampolgárságú Nelly Parutenco is.
Az új szankciókat azt követően jelentették be, hogy Washington nyilvánosan azzal vádolta meg az RT-t, hogy az orosz hírszerzésnek dolgozik, és pénzeket gyűjt az Ukrajnában harcoló orosz hadsereg finanszírozására.
Ezzel egy időben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada diplomáciai kampányt jelentett be, hogy leleplezzék az orosz propagandisták beavatkozását a demokratikus folyamatokba világszerte.
Korábban az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat rendelt el az RT vezetősége és a hozzá kapcsolódó vállalatok ellen, mert megpróbáltak beavatkozni az amerikai elnökválasztásba.
Az amerikai igazságügyi minisztérium emellett vádat emelt a propagandacsatorna két alkalmazottja ellen külföldi ügynökökre és pénzmosásra vonatkozó szabályok megsértése miatt.
Szeptember 14-én éjjel Kijevben kétszer is hallatszottak robbanások az orosz Sahíd-drónok támadása során – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Kijevben a légvédelmi erők dolgoznak. Maradjanak az óvóhelyeken!
– mondta Vitalij Klicsko, a város polgármestere.
A kijevi regionális katonai parancsnokság is arról számolt be, hogy a légvédelmi erők drónokkal támadnak.
Hajnali 3 órakor az éjszaka folyamán másodszor is robbanások hallatszottak Kijevben.