Az orosz légierő lelőtt két Szu-27-es, a légvédelem pedig egy MiG-29-es repülőgépet az elmúlt nap folyamán − közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium az MTI tájékoztatása szerint.
Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. Donyeckben 17-ben, Kurszk megyében pedig négyben nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások és támadások számát. Az utóbbi régióból hat meghiúsított határsértési kísérletről is említést tett a moszkvai katonai tárca.
A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 2200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig több mint háromszáz.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között három harckocsit és 19 páncélozott harcjárművet veszítettek.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 13 400 embert, 113 harckocsit, 44 gyalogsági harcjárművet, 91 páncélozott személyszállító járművet, 718 páncélozott harcjárművet, 431 gépkocsit, 96 tüzérségi löveget és 26 sorozatvetőt veszített (bár ezen adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni).
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Razumnoje községben egy civilt megsebesítettek egy lelőtt pilóta nélküli repülőszerkezet darabja.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az amerikai hadsereg hirtelen erődemonstrációként fegyvereket és katonákat telepített Alaszkába. Ezzel válaszoltak Oroszország és Kína Csendes-óceánon tartott közös haditengerészeti gyakorlatára − írta meg a Business Insider.
A 11. légideszant hadosztály parancsnoka, Joseph Hilbert vezérőrnagy elmondta, hogy ezzel mutatták meg, hogy az amerikai csendes-óceáni haderő rövid időn belül átmozgatható. Az erődemonstráció részeként tüzérségi rakétarendszereket, felderítő radart és gyalogos haderőt küldtek Alaszkába.
A hadgyakorlatot az Aleut-szigeteken tartják, és válasz egy nagyszabású orosz–kínai haditengerészeti gyakorlatra. Erről a gyakorlatról a Kreml azt közölte pár napja, hogy
több mint 400 hadihajó, tengeralattjáró, valamint légi eszközök vesznek részt, összesen 90 ezer katonával.
A két ország rendszeresen tart közös hadgyakorlatokat. Vlagyimir Putyin eközben a közelmúltban azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „fegyverkezési versenyt provokál, és figyelmen kívül hagyja európai és ázsiai szövetségesei biztonsági érdekeit”.
Az Ukrajnával is határos Rosztovi terület több településén tűz ütött ki leszakadt villanyvezetékek, emberi hanyagság és az erős szél miatt − jelentette be vasárnap Vaszilij Golubjov kormányzó.
A hatóságok reggel óta több mint 50 tűzesetet regisztráltak, melyek közül 30 még aktív. Több helyen a tűz átterjedt lakott területekre, ami miatt a lakosság részleges evakuálására volt szükség. Több mint kétezer tűzoltó és közel 300 munkagép vett részt a tüzek megfékezésében − írta meg a Reuters.
Russia's Rostov region in flames
— NEXTA (@nexta_tv) September 15, 2024
More than 50 fires have been registered in the Rostov region since the beginning of the day, local authorities said.
Now 30 fires are being extinguished, and smoke from them covers the city of Rostov. pic.twitter.com/ymKhkUFvJ4
A rosztovi régió, amely kulcsfontosságú mezőgazdasági terület, 2023-ban Oroszország teljes gabonatermésének több mint 11 százalékát adta. A régiót azonban 2024-ben kora tavaszi fagyok és ezt követően szárazság sújtotta, ami az idei termés várhatóan 30 százalékos csökkenéséhez vezet az előző évhez képest.
Major fires spreading across Rostov. pic.twitter.com/wDuHPnbGNy
— 🇺🇸Jack Ryan 🇺🇦 (@JackRyanlives) September 15, 2024
A vasárnapi orosz hadijelentésben az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között soroltak fel egyebek között
− közölte az MTI (bár a fenti adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni).
Legalább 35-en megsérültek, egy ember pedig eltűnt Harkiv városában, ahol egy lakóépületet ért orosz csapás – írja a The Kyiv Independent.
A csapás feltételezhetően irányított légibombával történhetett. A támadásról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is fotókat osztott meg a Telegram-oldalán.
A hatóságok közlése szerint az épület 9. és 12. emelete közt tűz ütött ki, a mentési munkálatok még zajlanak. A helyi kormányzó, Oleh Szinyehubov azt írta, hogy eddig 35 sérültről tudnak, akik közül hárman súlyos állapotban vannak, és összesen 12-en szorultak kórházi kezelésre (a 35 fő közt továbbá három kiskorú is van).
Eddig egy embert tartanak számon eltűntként, azonban nincs kizárva, hogy többen is a romok alatt rekedtek. A ház egyik lakója pedig nem volt hajlandó elhagyni az égő épületet a kutyája nélkül, egész addig, amíg a tűzoltók ki nem menekítették a négylábút a 12. emeleti lakásból.
A helyi kormányzó szerint legalább 1500 ablakban és tucatnyi autóban károk keletkeztek (eddig körülbelül 30 helyről érkezett hivatalos bejelentés anyagi károkról).
Az orosz légierő lelőtt két Szu-27-es, a légvédelem pedig egy MiG-29-es repülőgépet az elmúlt nap folyamán − közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium az MTI tájékoztatása szerint.
Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. Donyeckben 17-ben, Kurszk megyében pedig négyben nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások és támadások számát. Az utóbbi régióból hat meghiúsított határsértési kísérletről is említést tett a moszkvai katonai tárca.
A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 2200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig több mint háromszáz.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között három harckocsit és 19 páncélozott harcjárművet veszítettek.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 13 400 embert, 113 harckocsit, 44 gyalogsági harcjárművet, 91 páncélozott személyszállító járművet, 718 páncélozott harcjárművet, 431 gépkocsit, 96 tüzérségi löveget és 26 sorozatvetőt veszített (bár ezen adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni).
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Razumnoje községben egy civilt megsebesítettek egy lelőtt pilóta nélküli repülőszerkezet darabja.
Az ukrán légierő közölte, hogy vasárnapra virradóra megsemmisítettek az ország légterében egy H–59-es orosz rakétát és tíz csapásmérő drónt − közölte az MTI.
A déli Herszon megyei kormányzói hivatal arról tájékoztatott, hogy orosz támadások következtében vasárnap két ember halt meg, és hét másik megsebesült a régióban. Az orosz erők eltaláltak egyebek mellett egy infrastrukturális létesítményt, egy oktatási és egy egészségügyi intézményt és számos lakóházat.
Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az éjjel az orosz erők két légibombával mértek csapást Harkiv városára. Az egyik egy orvosi rendelőben, a másik egy oktatási intézmény épületében okozott károkat.
Ivan Fedorov Zaporizzsja megyei kormányzó közölte, hogy a régióban az elmúlt napban három helyi lakos halt meg orosz támadások következtében.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 634 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 23 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 85 drónt.
Oroszország egy hét leforgása alatt mintegy harminc darab különböző típusú rakétát, több mint nyolcszáz irányított légibombát és csaknem háromszáz csapásmérő drónt vetett be Ukrajna ellen − közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Facebookon.
Az államfő helyszíni fotókból összeállított videófelvételt is közzétett a csapások következményeiről. „Ukrajnának erős támogatásra van szüksége partnereitől az emberéletek megmentése érdekében, az orosz terror ellen: légvédelemre, nagy hatótávolságú fegyverekre, katonáink támogatására, mindenre, ami arra készteti Oroszországot, hogy véget vessen ennek a háborúnak” − írta bejegyzésében Zelenszkij, amit az MTI is közölt.
Roman Hudjakov, volt orosz parlamenti képviselő beállt az orosz hadseregbe. Roman Hudjakov az orosz fegyveres erőkön belül parancsnokhelyetteseként dolgozik.
A volt képviselő az MK.RU-nak adott interjúban elmondta, hogy parancsnokhelyettesként a laktanyában és az árokban is megfordul, mivel különböző alakulatokat látogat meg.
Szerinte a háborúnak akkor lesz vége, ha megsemmisítenek minden ukrán fegyvert és katonát. Arra a kérdésre, hogy mit gondol az ukránok orosz területre való előrenyomulásáról, azt mondta, „soha nem szabad szórakozni egy erős állammal, különösen egy atomhatalommal. A NATO-tagok egyszerűen aláírják a halálos ítéletüket a velünk való jövőbeli kapcsolatokra”.
David Lammy brit külügyminiszter szerint az Ukrajnának szállított nagy hatótávolságú nyugati rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezéséről szóló döntés előtt meg kell vizsgálni, hogy ez hozzájárul-e vagy sem az orosz hadsereg visszaveréséhez.
Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok az elmúlt napokban intenzív kétoldalú diplomáciai egyeztetéseket tartott Ukrajna támogatásának ügyében. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hét elején Londonban tárgyalt David Lammyval, majd Sir Keir Starmer brit miniszterelnök és Lammy pénteken Washingtonban folytatta a megbeszéléseket Joe Biden amerikai elnökkel és Blinkennel.
Hivatalos tájékoztatás egyik fél részéről sem hangzott el arról, hogy a két szövetséges ország engedélyezi-e az általuk Ukrajnának szállított nagy hatótávolságú rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen, de a brit sajtó egybehangzó értesülései szerint Biden továbbra is vonakodik ettől.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten úgy nyilatkozott, hogy a nyugati rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezése esetén a NATO az ukrajnai háború közvetlen részesévé válna.
David Lammy a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: háborúkat nem lehet egyetlen fegyvertípus használatával megnyerni, ilyesmire az eddigi háborúk történetében sem volt példa.
Az előző, konzervatív párti brit kormányok volt védelmi miniszterei – Grant Shapps, Ben Wallace, Gavin Williamson, Penny Mordaunt, Liam Fox –, valamint Boris Johnson volt tory kormányfő a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lapban közös felhívásban arra szólította fel a munkáspárti kormányt, hogy az amerikai állásponttól függetlenül, saját hatáskörében engedélyezze nagy hatótávolságú brit rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen – közölte az MTI.
Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége megosztotta a közösségi oldalán Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter bejegyzését, amelyben arról ír, hogy Putyin rendre csak fenyegetőzik, de nem váltja be az ígéreteit.
Putyin fenyegetései nem működnek. Ukrajna szövetségesei nem engedhetnek nekik. 2022 tavaszán hallatlan következményekre figyelmeztetett, ha a Nyugat fegyverekkel látja el Ukrajnát védekezés céljából. A fegyvereket biztosították. Putyin nem tett semmit. Sokszor ismétlődött ez a retorika az elmúlt években
– írta Szibiha.
Felsorolásában megemlíti még, hogy Putyin akkor is megfenyegette a NATO-t, amikor szóba került Finnország és Svédország csatlakozása, de a bővítésnek sem lettek következményei.
A sok fenyegetés ellenére akkor sem tett semmit, amikor Ukrajna F–16-osokat kapott. Valahányszor Putyin szembenéz a hatalommal, hátralép, és megtalálja a módját, hogy magyarázkodjon a népének
– emlékeztetett.
Végül a külügyminiszter levonva a következtetést azt írta, hogy tágítani kell a határokat, a nyugati, nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetését el kell érni, mert „a félelem és a halogatás halál és válság. A béke helyreállításához bátorság kell, nem félelem” – vélte.
Szombat este egy házaspár meghalt, egy másik nő pedig megsebesült az Odessza ellen intézett rakétatámadás következtében – közölte az Odesszai Területi Állami Adminisztráció vezetője a Telegramon.
Egy orosz rakétatámadás következtében lakóházak és melléképületek sérültek meg Odessza külvárosában. A támadás után egy házaspár holttestét találták meg. A csapásban egy 65 éves nő is megsérült. Állapota miatt kórházi ellátásra szorul – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Intenzív konzultációk” tárgyát képezi annak engedélyezése, hogy Ukrajna az amerikai nagy hatótávolságú rakétarendszert (ATACMS) használhassa Oroszországon belüli célpontok támadására – mondta Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója.
A kijevi Jaltai Európai Stratégiai Konferencián felszólalva Sullivan megismételte, hogy még nem született döntés, egy nappal azután, hogy Joe Biden elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök Washingtonban találkozott a kérdés megvitatása érdekében.
Ukrajna azt remélte, hogy a tárgyalások során engedélyt kap arra, hogy két, nyugatról szállított nagy hatótávolságú rakétát használhasson katonai célpontok, például mélyen orosz területen található repülőterek ellen. „Megértem Ukrajna álláspontját ezzel kapcsolatban” – mondta Sullivan, majd hozzátette:
De ahelyett, hogy megpróbálnám kifejteni az indoklást így vagy úgy, de ez olyasmi, amiről úgy gondolom, hogy intenzív konzultáció tárgyát képezi a szövetségesek és partnerek között, és amit Biden elnök és Zelenszkij elnök is meg fog vitatni.
Az Egyesült Államok tavasszal kezdte meg Ukrajna ellátását a hadsereg taktikai rakétarendszereivel (ATACMS), amelyek hatótávolsága eléri a 300 kilométert. Míg ezeket a rakétákat az oroszok által megszállt Krímben már használták, a washingtoni korlátozások megakadályozzák, hogy orosz földön használják őket.
Az ATACMS abban a formában, ami ma Ukrajnában van, értelmetlen, ha nem lehet használni az orosz katonai bázisaikon
– mondta Zelenszkij.
A New York Times szerint, valószínűleg előbb születik döntés a Storm Shadow-ról, mint az ATACMS-ről. Bár Ukrajna hónapok óta az engedélyre várakozik, úgy tudni, a nyugati országok álláspontja megváltozott annak fényében, hogy Irán ballisztikus rakétákkal látja el Oroszországot.
„Most láttuk ezt az akciót, hogy Oroszország ballisztikus rakétákat szerez be Irántól, ami tovább erősíti az ukrajnai agressziójukat. Tehát ha valaki eszkalációs lépéseket tesz, az Putyin és Oroszország” – mondta David Lammy brit külügyminiszter, miközben a hét elején Kijevbe látogatott – írja a Kyiv Independent.
Ukrajna számára fontos, hogy időben megkapja a katonai segélyt a partnereitől, hiszen minden késedelemnek negatív következménye van a fronton – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az RBK szerint.
Szombaton Zelenszkij találkozót tartott az amerikai kongresszusi képviselők küldöttségével. Hangsúlyozta: fontos, hogy a partnereket teljeskörűen tájékoztassák Ukrajna igényeiről és álláspontjáról.
Emellett kritikusan fontos, hogy minden állam és különösen az Egyesült Államok valóban haladéktalanul hajtsa végre az Ukrajnával kötött megállapodásokat.
Ezt a frontvonalon lehet a legjobban érezni. Minden késedelem a fronton is negatív következményekkel jár. Minden, valóban időben történő, gyors szállításnak pozitív hatása van
– fogalmazott Zelenszkij.
Oleg Sztarikov nyugalmazott ukrán ezredes szerint, az ukrán konfliktus sorsa nem a Kurszki régióban fog eldőlni. Korábban többször is tett olyan kijelentést, hogy ősszel valamilyen katonai eseményre kell számítani, amit „döntő csatának” lehet nevezni – írja az MKRU.
Egy kulcsmondatot mondok: az orosz–ukrán konfliktus sorsa a keleti fronton dől el
– mondta Sztarikov, utalva Donbászra.
Megjegyezte, hogy az ukrán hadvezetés nem tud további csapatokat átcsoportosítani a Kurszki területre, így az ukrán hadsereg ott patthelyzetbe került. Ugyanakkor rámutatott, hogy az ukrán csapatok Pokrovszk irányában operatív és taktikai válságban vannak, csakúgy, mint Kurahove irányában. „Ez a front összeomlásához vezethet” – összegezte Sztarikov.
David Petraeus amerikai tábornok elmondta, hogy a nyugati országok korábban azt feltételezték, hogy Oroszország képes nukleáris fegyvereket bevetni, túlbecsülve Kína támogatását a Kreml számára, de most már nem látják annak lehetőségét, hogy Oroszország akár taktikai nukleáris fegyvereket is bevethet – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A háború kezdetén megalapozottan tartottunk attól, hogy Oroszország atomfegyvereket vethet be. Ez ahhoz a figyelmeztetéshez vezetett, hogy ha még a taktikai atomfegyvereket is bevetik, a Fekete-tengeri Flotta megsemmisül
– mondta Petraeus.
Később azonban láttuk, hogy Kína Oroszország felé nyújtott támogatásának milyen határai vannak. Hiszen Hszi Csin-ping kínai vezető később nyilvánosan felszólította Oroszországot, hogy tartózkodjon ettől a lépéstől. Aztán Narendra Modi indiai miniszterelnök is ugyanezt a nyilatkozatot tette” – egészítette ki.
Ennek alapján Petraeus azt állítja, hogy jelenleg „nincs okunk arról beszélni, hogy Oroszország taktikai atomfegyverek bevetését fontolgatná, nemhogy stratégiai atomfegyverekét.”
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter felszólította a nyugat-európai országokat, hogy vizsgálják felül az ukrán férfiak megsegítésére vonatkozó megközelítéseiket, hogy hazatérésre ösztönözzék őket – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Számos uniós ország jelenlegi politikája árt Ukrajna védelmi képességének és gazdasági stabilitásának, mivel gazdasági kedvezményeket nyújt a mozgósítható korú férfiaknak
– mondta Sikorski. A miniszter Németország példáját hozta fel, ugyanis „most Németországban az ott ideiglenes védelem alatt álló ukránok jelentős támogatásban részesülnek” – magyarázta, hozzátéve, hogy információi szerint a kifizetések a menekültek számára meghaladják az 500 eurót, a lakhatási kompenzációval együtt pedig személyenként több mint 1000 euró lehet havonta.
Hollandiában is valami ilyesmi van, nem tudom biztosan, hogy Franciaországban mekkora az összeg
– mondta. „Egyszerű módja van Ukrajna megsegítésének: ne nyújtsunk többé segélyt a mozgósítás alatt álló ukránoknak. A sorozás elkerülése nem ok a pénzügyi támogatásra. Csak állítsák le a támogatást” – szólított fel a lengyel miniszter, hangsúlyozva, hogy Lengyelország nem nyújt ilyen szociális juttatást.
Németország nem fogja megengedni, hogy Ukrajna a front mögött német fegyverekkel indítson támadásokat, még akkor sem, ha más országok másként döntenek – mondta Olaf Scholz német kancellár.
A kijelentésre nem sokkal azután került sor, hogy Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök szeptember 13-i washingtoni találkozójukon nem támogatták a nyugatról szállított nagy hatótávolságú fegyverek orosz területen való alkalmazását, miközben a média továbbra is arról számol be, hogy biztató jelek utalnak a tilalom visszavonására.
Scholz a brandenburgi Prenzlau városában tartott nyilvános beszélgetésen kijelentette, hogy Németország „továbbra is támogatni fogja katonailag Ukrajnát, hogy az ország ne omoljon össze”. A sajtóhírekre reagálva, miszerint az Egyesült Államok feloldhatja a meglévő korlátozásokat, azt mondta, hogy nem minden találgatás helytálló – írja a Welt.
Ukrajna már régóta sürgeti a Nyugatot, hogy oldja fel az Oroszország mélyén lévő katonai célpontok elleni csapásmérés tilalmát. Szeptember 13-án Volodimir Zelenszkij elnök a YES konferencián tartott beszédében azt mondta, hogy az Oroszországon belüli csapásmérés képessége nélkül az Egyesült Államok által biztosított ATACAMS (Army Tactical Missile Systems) „értelmetlen” – írja a Kyiv Independent.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghallgatta az ukrán fegyveres erők főparancsnokának, Olekszandr Szirszkijnek a jelentését, amely elsősorban a Donyecki és a Kurszki régiókban kialakult helyzetről szólt. Erről az RBK-Ukraina számolt be az ukrán elnök nyilatkozatára hivatkozva.
Most beszéltem Szirszkij főparancsnokkal. Jelentette a frontról, hogy a Donyecki terület kulcsfontosságú, tartjuk a pozíciónkat, bármilyen nehéz is
– mondta az elnök. A főparancsnok ugyanakkor tájékoztatta az elnököt a Kurszki területen kialakult helyzetről.
„Ahogyan azt előre láthattuk, alapvető érdekünket védjük – a tűzszünetet, a békét. Nyomást gyakorlunk Oroszországra, és mindent megteszünk, hogy a háborút ott éreztessük, ahonnan Ukrajnába hozták” – magyarázta Zelenszkij.
Zelenszkij szerint az ukránok Kurszki területen folytatott hadművelete hatással volt az ukrajnai fronton kialakult helyzetre. Az oroszok csökkentették a tüzérségi csapásokat.
Az ukrajnai háborúról interaktív térképet készítő blog, a Deep State elemzői közölték, hogy a Kurszki terület egyes részein az orosz erők tudtak előrenyomulni a közelmúltban, más helyeken viszont Ukrajna foglalt el településeket. Donyeckben csak az oroszok nyomultak előre.
Az ukrán hadiblog bejegyzésében azt írták, hogy saját erőik elfoglalták a Kurszki területen lévő Vitrijano, Durovka és Kravlivi települések egy részét, miközben ugyanebben a régióban „az ellenség elfoglalta Sznagosztot a környező falvakkal együtt”, és előrenyomult Ljubimivka települése fele is.
Beszámoltak arról is, hogy az orosz erők Kurszkon kívül is megszereztek bizonyos területeket. A donyecki Halicinyivka települést elfoglalták, továbbá Piszcsany, Hrihorivka, Hosztroj, Heorhijivka, Szinkivka, a kelet-ukrajnai Nyú Jork és Ukrajinszka települések közelében is előrenyomultak.
Az ukrán rendőrség Hmelnyickij régióban őrizetbe vett egy férfit, aki automata fegyverrel lövöldözött, amikor is megsebesített egy rendőrt és egy civilt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint írták, az incidens azzal kezdődött, hogy egy járőröző rendőrségi csapat legénysége megállította egy helyi lakos gépkocsiját, hogy ellenőrizzék, miért vezet a kijárási tilalom ideje alatt.
Kiderült, hogy a sofőr alkoholos befolyásoltság alatt vezetett, ezért feljelentést készítettek a sofőr ellen, ami után a közelben lakó férfi hazament – állítólag azért, hogy megoldja a problémát a járművel, miközben barátját az autóban hagyta.
Később visszatért a helyszínre egy Kalasnyikovval, és lövöldözni kezdett a rendőrökre.
A rendőrök viszonozták a tüzet és erősítést hívtak. A támadó 60 lövést adott le a Kalasnyikovból – amivel két embert megsebesített –, mielőtt sikerült őt ártalmatlanítani.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter felszólította azokat az államokat, amelyek nem vettek részt az első svájci békecsúcson, hogy csatlakozzanak a következő csúcstalálkozóhoz, mivel a Kijev által javasolt békeformula az egyetlen út az igazságos békéhez Ukrajnában – írja az Ukrajinszka Pravda.
A békeformula az egyetlen út az átfogó, igazságos és tartós békéhez. Felhívunk minden államot, vezetőt és szervezetet, amely valóban helyre akarja állítani a békét, hogy a világ minden tájáról érkező több száz résztvevővel együtt csatlakozzon a Békeformula megvalósítására irányuló erőfeszítésekhez
– jelentette ki Szibiha.
Hangsúlyozta, hogy szerinte az orosz–ukrán háborút nem lehet pusztán két állam közötti konfliktusnak tekinteni, mivel ez egy gyarmatosító célú, agressziós háború, amelyet az egyik ország folytat a másik ellen.
Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 6237 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 9318 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írják a közleményben.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője egy Telegram-posztban reagált Vlagyimir Putyinnak arra a nyilatkozatára, amelyben az orosz elnök a NATO elleni háborúról beszélt.
Putyin rendszerének hangos rémtörténetei csak arról tanúskodnak, hogy [az orosz elnök] fél attól, hogy vége szakadhat a terrorjának. Erős döntésekre van szükség. A terror megállítható a katonai létesítmények megsemmisítésével, ahonnan kiindul
– üzente Andrij Jermak.
Hangsúlyozta azt is: ha Ukrajna megkapná a jogosultságot, hogy a nyugati fegyvereket Oroszország területén bevesse, akkor fegyverraktárak, repülőterek és katonai bázisok lehetnének célpontok.
Az Oroszország területén történő mélységi csapások engedélyezése felgyorsítja az orosz terror problémájának megoldását. És nem fogja lehetővé tenni, hogy a világ más országaira is átterjedjen, amit Putyin annyira szeretne
– tette hozzá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bizalmasa.
Az orosz hadsereg 14 egységnyi harceszközt dobott le az ukrán ejtőernyősök állásainak közelében a Kurszki területen, de többórás harcban megsemmisítették és megfutamították az összeset – írja az Ukrajinszka Pravda a hadsereg közlésére hivatkozva.
Az ukránok szerint az összecsapás még pénteken történt, és egy videófelvételt is megosztottak róla a hétvégén.
Mint írták, az orosz légideszantosok harceszközöi közt volt két harckocsi, tizenegy BMD páncélozott gyalogsági jármű és egy páncélozott személyszállító jármű. A videón látható, hogy ezek közül többet találat ért.
Ez a kísérlet, hogy áttörjék az Ukrán Fegyveres Erők állásainak védelmét, kudarcba fulladt: a több órán át tartó nehéz harcban az ukrán ejtőernyősök bebizonyították, hogy jobban értenek a katonai ügyekhez, mivel »tökéletesen« elsajátították a győzelem tudományát
– írta az összecsapásról az ukrán hadsereg.
Közlésük szerint az orosz veszteségek öt BMD-re, egy harckocsira, egy páncélozott személyszállítóra és több tucat katonára rúgtak (mindezt persze független forrásból nem lehet igazolni). A többi orosz egység pedig megfutamodott – tették hozzá.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!