Norvégia azt fontolgatja, hogy kerítést épít az ország Oroszországgal közös határa mentén a migránsok átkelése miatti folyamatos aggodalmak közepette – közölte Emily Anger Mel norvég igazságügyi miniszter.
A tárcavezető elmondta, hogy az ország számos intézkedést vizsgál a biztonság növelése érdekében az Oroszországgal közös, csaknem 200 kilométeres északi határ mentén, beleértve a kerítések építését is.
A határkerítés nagyon érdekes, nemcsak azért, mert elrettentő hatású lehet, hanem azért is, mert olyan érzékelőket és technológiát tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy észleljük, ha az emberek a határ közelében mozognak
– mondta Emily Anger Mel.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is!
Volodimir Zelenszkij elnök győzelmi tervének egyes részei titokban maradnak, de nyilvánosságra hozzák − közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szeptember 29-én a The Kyiv Independent szerint.
Zelenszkij az ötpontos győzelmi tervet szeptember 26-án mutatta be Joe Biden amerikai elnöknek a Fehér Házban. Megvitatta azt Donald Trump és Kamala Harris elnökjelöltekkel, valamint a kongresszus tagjaival is.
A terv katonai és diplomáciai elemeket tartalmaz, beleértve Ukrajna NATO-csatlakozását, de minden részletét még nem hozták nyilvánosságra. A béketerv célja, hogy megerősítse Ukrajna jövőbeli tárgyalási pozícióját, és igazságos békére kényszerítse Oroszországot − közölte Kijev.
Az ukrán országos televízióban Jermak elmondta, a tervet néhány „kényes” részlet nélkül fogják bemutatni, hogy megakadályozzák információk kiszivárgását Oroszország felé. „Mindent, ami nyilvánosságra kerül, nemcsak mi halljuk, hanem az oroszok is. Ezért van az, hogy a terv egyes részletei titkosak. De fontos, hogy lássuk ennek a tervnek a végrehajtását az ellenséges területen” − tette hozzá.
Miközben a múlt héten Zelenszkij az Egyesült Államokban tartózkodott, olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint a Fehér Ház aggódik, hogy a tervből hiányzik az Oroszország elleni győzelem világos stratégiája. Az amerikai látogatást követően Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő azt mondta, hogy Washington „konstruktívan” fogadta a tervet.
Vlagyimir Putyin „meggondolatlan orosz nukleáris retorikája” nem tarthatja vissza a NATO-tagokat attól, hogy több katonai segítséget adjanak Ukrajnának – mondta Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főnök a Reutersnek adott hétfői interjújában.
Stoltenberg mindezt azután mondta, hogy a múlt héten Putyin kijelentette: Oroszország fontolóra veheti a nukleáris fegyverek bevetését, amint információkat kap arról, hogy Oroszország felé nagyszabású légitámadást indítottak.
„Oroszországnak a nukleáris fegyverek használatára való áttérésének feltételei is egyértelműen rögzítve vannak. Akkor fontoljuk meg ezt a lehetőséget, amikor megbízható információkat kapunk a légi támadóeszközök tömeges bevetéséről és államhatárunk átlépéséről. Stratégiai vagy taktikai repülőgépekre, cirkálórakétákra, drónokra, hiperszonikus és egyéb légi járművekre gondolok” – mondta korábban Putyin.
Stoltenberg a mostani interjúban erre úgy reagált: „Amit láttunk, az a meggondolatlan orosz nukleáris retorika és üzenetküldés mintája, és ez beleillik ebbe a sémába”.
Minden alkalommal, amikor megerősítettük támogatásunkat új típusú fegyverekkel – harckocsikkal, nagy hatótávolságú fegyverekkel vagy F–16-osokkal –, az oroszok megpróbáltak megakadályozni minket
– mondta Stoltenberg a Reutersnek a NATO Brüsszel külvárosában található központjában.
„Nem jártak sikerrel, és ez a legutóbbi példa sem akadályozhatja meg a NATO-szövetségeseket abban, hogy támogassák Ukrajnát” – tette hozzá. Kijelentette, hogy a NATO semmi olyan változást nem észlelt Oroszország nukleáris helyzetét illetően, amely „változtatást igényelne részünkről”.
Mint ismert, Stoltenberg kedden egy évtizedes kormányzás után Mark Rutte volt holland miniszterelnöknek adta át a NATO vezetését.
Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár hétfőn az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek is interjút adott. Kifejtette: a NATO-tagországokon múlik, hogy „pontosan miként alkalmazzák a tagságot Ukrajna esetében”.
Ha azt mondjuk, hogy Ukrajna csakis akkor lehet a NATO tagja, ha véget ér a háború, és Ukrajna visszaszerzi ellenőrzését teljes területe felett, azzal a háború folytatására ösztönözzük Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A fő üzenetem azonban az, hogy Ukrajna számára a NATO biztonsági garanciái jelentik a tartós és igazságos béke eléréséhez vezető utat
– mutatott rá.
Arra a kérdésre, válhat-e Ukrajna a NATO-tagjává úgy, hogy területeinek egy része még megszállás alatt van, Stoltenberg kijelentette: ezt „a NATO-szövetségesek döntik el”. Hozzátette azonban, hogy ennek garanciát kell jelentenie az Oroszország felől érkező jövőbeli agresszió megakadályozására.
„Ukrajna maga dönti el, mi az, ami számára elfogadható. Természetesen a NATO-szövetségesek döntik el, hogy az 5. cikkely szerinti garanciák vonatkozhatnak-e Ukrajna területének részeire” – mondta Stoltenberg.
Az orosz nukleáris doktrína kiigazításáról szóló döntés fontos, minden változtatást ennek megfelelően formalizálnak – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a ria.ru szerint.
Ez egy rendkívül fontos dokumentum, fontos döntések születtek, ezeket ennek megfelelően formalizálják majd
– mondta Peszkov újságíróknak arra a kérdésre, hogy a Kreml provokációs kísérletet lát-e abban, hogy az ukránok drónokkal támadják az orosz régiókat a nukleáris doktrína módosítása közepette.
Az újságíró azt a kérdést is feltette, hogy a doktrína frissítése után történhet-e atomcsapás Ukrajna ellen. Dmitrij Peszkov ezzel kapcsolatban azt közölte:
Őszintén szólva nincs szükség arra, hogy túlságosan gyakran hivatkozzunk erre a dokumentumra… A különleges katonai művelet továbbra is a maga útján halad.
Mint ismert, Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanácsnak a nukleáris elrettentésről szóló ülésén bejelentette Az állami politika alapelvei a nukleáris elrettentés terén című dokumentum aktualizálását.
Elmondta, hogy bármely, nukleáris fegyverekkel nem rendelkező állam Oroszország elleni agresszióját, amelyet egy atomhatalom támogat, Moszkva kettejük közös támadásának fogja tekinteni. Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy agresszió esetén nukleáris fegyvereket vessen be, egyebek között akkor is, ha az ellenfél hagyományos fegyverekkel hoz létre az ország szuverenitására nézve kritikus fenyegetést.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Nelipivka települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.
Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négynél számolt be előretörésről. A tárca közölte, hogy Ukrajnában 14 ellentámadást vertek vissza, Kurszk megyében pedig két ellentámadási és öt – a határon át tervezett – betörési kísérletet hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint csaknem 1900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig több mint 350.
Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt napon megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy nagy és öt tábori lőszerraktárt, egy rakétatüzérségi fegyverraktárt, egy repülőtér infrastruktúráját, egy 12 vagonból álló, lőszert szállító vasúti szerelvényt kirakodás közben a Mikolajiv megyei Kazankánál – a csapást Iszkander–M rakétával hajtották végre –, két harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, továbbá 24 drónt.
Az orosz védelmi minisztérium a Kurszk irányában elszenvedett ukrán anyagi veszteségek között sorolt fel még egyebek között nyolc páncélozott harcjárművet és egy RADA típusú izraeli radart. Moszkva szerint a régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk alatt több mint 18 900 embert, 133 harckocsit, 65 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 856 páncélozott harcjárművet, 562 gépkocsit, 150 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.
A Helsinki Bizottság felszólítja Washingtont az Oroszországgal kapcsolatos stratégiájának megváltoztatására, valamint arra, ismerje el hivatalosan is, hogy Moszkva „tartós” fenyegetést jelent a globális biztonságra nézve – állítja a The Hill amerikai híroldal, amely a nyilvánosságra hozatal előtt megszerezte a bizottság dokumentumait.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint a javasolt stratégia egyik kulcseleme Ukrajna győzelmének biztosítása az Oroszország elleni háborúban. A jelentés „masszív” katonai és humanitárius segélyt szorgalmaz Kijevnek, és támogatja, hogy az ukrán erők az Egyesült Államok által szállított fegyverekkel Oroszországon belüli célpontokat támadhassanak.
Ezek a javaslatok azonban túlmutatnak a Biden-kormányzat Ukrajnával kapcsolatos jelenlegi kötelezettségvállalásain, és ellentétesek Trump korábbi elnök, a republikánus elnökjelölt és szövetségesei nézeteivel. Trump szerint az Egyesült Államok túlságosan sokat költ az európai biztonságra.
A Helsinki Bizottság jelentése szerint Oroszország nukleáris fenyegetéseit „nem lehet egyszerűen elutasítani”, hanem „megalapozott érvekkel” kell ellenük fellépni.
A jelentés azt is szorgalmazza, hogy Washington változtassa meg Oroszországról alkotott képét, és sürgeti a politikai döntéshozókat, hogy ne tekintsék az országot kizárólag nukleáris arzenálja miatt szuperhatalomnak. Hangsúlyozzák azt is, hogy az Egyesült Államoknak teljes mértékben együtt kell működnie globális szövetségeseivel.
Az ukrán igazságügyi minisztérium a honlapján hétfőn közölte, hogy nem vonják felelősségre azokat az ukrán állampolgárokat, akik kényszerből vettek fel orosz útlevelet a megszállt területeken – adta hírül az MTI.
A minisztérium a sajtóközleményben rámutatott arra, hogy az orosz megszálló hatóságok gyakran alkalmaznak a helyi ukrán lakossokkal szemben nyomásgyakorlást. Aki azonban nem szabad akaratából, hanem nyomás alatt cselekszik, a tettéért nem vonható felelőségre – írták. Eszerint azok sem, akik a megtorlástól, a bántalmazástól vagy a jogellenes korlátozásoktól való félelmükben felvették az orosz állampolgárságot – olvasható a közleményben.
A minisztérium kiemelte, hogy az ukrán büntetőtörvénykönyv 40. cikkelye – a mentális kényszer alkalmazásának bizonyítéka mellett –, az érintetteknek teljes jogi védelmet is biztosít a bíróság előtt. Emlékeztetett arra, hogy az orosz agresszor intézkedései között szerepel az ellenőrzése alá vont területeken az ukrán útlevéllel rendelkező állampolgárok erőszakos oroszosítása.
Oroszország maximális szenvedést okoz a polgári lakosságnak, mert az ukrán útlevél birtoklása tiltakozásnak minősül, így a megszállás alatt tapasztalható rendkívül nehéz életkörülmények között a helyi lakosok kénytelenek elfogadni az orosz állampolgárságot
– mutatott rá a minisztérium. Egyúttal leszögezte, hogy az ilyen orosz okmányoknak nincs jogi ereje, mivel ellentmondanak a nemzetközi jog elveinek és normáinak, valamint megsértik a polgári személyek háború idején való védelméről szóló genfi egyezményt, így a megszállt területeken kívül sem Ukrajnában, sem máshol a világon nem ismerik el azokat.
Engedély nélküli fegyvertartással és sok emberélet veszélyeztetésével gyanúsította meg hétfőn a varsói kerületi ügyészség Jaroslaw Szymczyk tábornokot, volt lengyel rendőrfőkapitányt az irodájában 2022-ben felrobbant, Ukrajnában ajándékba kapott fegyver miatt.
Piotr Antoni Skiba ügyészségi szóvivő a gyanúsított hétfői kihallgatása után újságíróknak elmondta: azért gyanúsították meg törvénytelen fegyvertartással Szymczyket, mert 2022 végén, ukrajnai útjáról hazatérve, a határ átlépésekor nem jelentette a vám- és adóügyi hatóságoknak, hogy magával hozott egy RGW–90 típusú gránátvetőt.
A „sok személy élete és testi épsége gondatlan veszélyeztetésének”, valamint jelentős vagyoni károk előidézésének gyanúja amiatt merült fel, mert a gyanú szerint Szymczyk kibiztosította a gránátvetőt – mondta el a szóvivő.
A tábornoknak felrótt cselekedetek miatt akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
Szymczyk a Radio Eska kereskedelmi rádiónak hétfőn elmondta: a kihallgatáson nem nyilatkozhatott az ügyben megfogalmazott gyanúval kapcsolatban, mert a bizonyítóanyag titkosított. Hozzátette: a szolgálati és államtitok alól őt felmentő belügyminiszteri határozat bemutatását kérte az ügyésztől, aki azonban nem rendelkezett ilyen dokumentummal.
A tábornok 2022 decemberében járt ukrajnai munkalátogatáson, amikor hivatali partnereitől ajándékba kapott egy használt, az ukrán fél állítása szerint üres és működésképtelen gránátvetőt. Mint még 2022-ben a Rzeczpospolita napilapnak elmondta, a fegyvert hazatérése után a varsói irodája melletti helyiségben át akarta helyezni, ám amikor megemelte, az felrobbant, és Szymczyk könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) párt által vezetett kormány idején folytatott ügyészségi eljárásban Szymczyket károsult személyként tartották számon – írta az MTI.
„Az Északi Katonai Körzet közvetlen feladata Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régiók teljes felszabadítása, de biztonságuk teljeskörűen csak a kijevi rendszerváltással biztosítható” – állítja Levon Arzanov ezredes az mk.ru beszámolója szerint. Azt is elmondta, hogy a kijevi hatóságokkal kötött ideiglenes fegyverszünet egy elhalasztott háború lenne.
Arzanov emlékeztetett arra, hogy a „Donyecki Népköztársaság” területének jelentős része továbbra is az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt áll, és onnan még nem sikerült kiszorítani őket.
A jövőben teljes győzelmet kell aratnunk Ukrajnában. Nem lesz elég, ha Ukrajna most néhány tárgyalást követően elismeri új régióink függetlenségét. Biztosíthatom önöket, hogy ezzel nem lesz vége. Csak haladékért fognak könyörögni, aztán felfegyverkeznek, és továbbra is fenyegetést jelentenek majd ránk nézve. A kijevi rezsim teljes szétverésére van szükségünk, annak a Zelenszkij nevű bohócnak a kokainbandájával együtt. Nem tudjuk biztosítani a régióinkat, ha a jelenlegi rezsimet hagyjuk hatalmon
– közölte az ezredes, hozzátéve, hogy sok orosz várost kell még felszabadítaniuk, és ezek közé sorolta magát Kijevet is.
Vitalij Szarancev ezredes, a harkivi hadműveleti-taktikai katonai csoport szóvivője hétfőn egy tévéműsorban számolt be arról, hogy az orosz csapatok fegyverekkel támadják azt a vovcsanszki üzemet, amelyet a napokban foglaltak vissza az ukrán katonai hírszerzés egységei – írja a Kyiv Independent. A Harkivi régióban Vovcsanszknál a legsúlyosabb a helyzet – tette hozzá az ezredes.
Az orosz csapatok több hónapig tartották ellenőrzésük alatt a létesítményt, mielőtt az ukrán katonai hírszerzés különleges erői visszafoglalták szeptember 24-én.
Vovcsanszk egy Harkivtól mintegy 60 kilométerre északkeletre fekvő város, ahol súlyos harcok dúlnak azóta, hogy Oroszország májusban offenzívát indított a térségben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádió Vállalat (VGTRK) haditudósítójának, Jevgenyij Poddubnyijnak az Oroszország hőse címet adományozta – áll egy friss rendeletben.
„Vlagyimir Putyin a hivatali kötelesség teljesítése során tanúsított bátorságáért és hősiességéért az Oroszország hőse címet adományozza Jevgenyij Jevgenyevics Poddubnyijnak” – olvasható a dokumentumban, amelyet a ria.ru idézett.
🇷🇺🎖Vladimir Putin awarded the title Hero of Russia to war correspondent Yevgeny Poddubny
— Intel Slava (@Intel_Slava) September 30, 2024
The title was awarded “for courage and heroism displayed in the performance of official duty,” the presidential decree states.#Russia #Ukraine #UkraineRussiaWar pic.twitter.com/89P9ob9Z3N
Poddubnij augusztus 7-én a Kurszki területen egy ukrán dróntámadás következtében súlyosan megsebesült. Először a regionális kórház intenzív osztályára, majd a vizsgálatok után Moszkvába szállították. A jelentések szerint az újságíró súlyos égési, valamint arc- és fejsérülést szenvedett. A kórházból szeptember közepén engedték ki.
A haditudósítót kísérő filmes stáb tagjai nem sérültek meg. Rodion Mirosznyik, az orosz külügyminisztérium különleges megbízatásokért felelős nagykövete szerint az ukrán fegyveres erők szándékosan támadták meg Poddubnyijt.
Az Ukrajnával is határos Rosztovi területen 215 hektáron keletkezett tűz – jelentette az orosz Déli szövetségi körzet erdészeti osztálya. A Miljutinszki járásában lévő Szelivanovszkij erdészet területe lángokban áll. A ria.ru beszámolója szerint a helyszínre csaknem 160 tűzoltót vezényeltek.
Vaszilij Golubev, a régió kormányzója vasárnap reggel arról tájékoztatott, hogy a Milutinszkij körzetben egy drón lezuhanása következtében 20 hektáros területen keletkezett erdőtűz. Vasárnap estére a tűz 100 hektárra, hétfő reggelre pedig már 190 hektárra terjedt ki. Szelivanovszkij település területén rendkívüli állapotot hirdettek.
Rostov region, Russia ❗
— LX (@LXSummer1) September 30, 2024
Bavovna Monitor 💥🔥🔥🔥💨
Three large forest fires are currently being extinguished in the Rostov region. The first one started yesterday in Milyutinsky district after the morning 'crash' of a UAV and has already covered 100 hectares - damaged a house… pic.twitter.com/YShmABbTAW
A Rosztovi terület több településén szeptember közepén is tűz ütött ki – állítólag a leszakadt villanyvezetékek, emberi hanyagság és az erős szél miatt.
A Rrosztovi régió, amely kulcsfontosságú mezőgazdasági terület, 2023-ban Oroszország teljes gabonatermésének több mint 11 százalékát adta. A régiót azonban 2024-ben kora tavaszi fagyok és ezt követően szárazság sújtotta, ami az idei termés várhatóan 30 százalékos csökkenéséhez vezet az előző évhez képest.
Marco Rubio republikánus szenátor Donald Trump republikánus elnökjelölt védelmében szólalt fel, mondván, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni háborújának tárgyalásokkal kell véget érnie, nem pedig Kijev győzelmével – írja az Unian.
A valóság az, hogy az ukrajnai háború tárgyalásokkal fog véget érni. Donald Trump azt akarja, hogy Kijevnek nagyobb befolyása legyen ezeken a tárgyalásokon
– kommentálta a helyzetet Rubio.
Rubio, aki a szenátus hírszerzési bizottságának elnökhelyettese, úgy fogalmazott, hogy valójában Joe Biden elnök kormánya is egyetértene azzal, hogy a tárgyalásokkal végződjön a konfliktus.
Reméljük, hogy amikor eljön az idő, az ukrán félnek nagyobb befolyása lesz, mint az orosznak. Valójában ez a célom, és szerintem Trump is ezt próbálja mondani, de ezt üzletemberként fogja mondani
– mondta Rubio.
„Hogy milyen lesz a megállapodás, az a felektől függ. Nyilvánvaló, hogy most Zelensky nem fog előállni és elmondani, hogyan fog kinézni” – mondta a szenátor.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok már eddig is dollármilliárdokat fektetett be az ukrajnai béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekbe. „Erre megy a pénz. Végül is ez nem egy végtelen háború, nem igaz?” – hangsúlyozta a szenátor.
Október 1-től év végéig tart majd az őszi–téli katonai behívás Oroszországban. Vlagyimir Putyin erről szóló rendelete nemrég látott napvilágot, eszerint 133 ezer 18 és 30 év között személyt terveznek behívni a hadseregbe. Ez háromezerrel több, mint az előző kampány sorozottjainak száma.
A védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az új sorkatonák nem vesznek részt az Ukrajna területén zajló harcokban. Azt azonban még nem tisztázták, hogy a Kurszki régióba küldenek-e a behívottak, vagy hogy a határ menti területeken kerülnek bevetésre.
A Sztrana híroldal cikke szerint nem kizárt, hogy Kreml az év vége előtt újabb mozgósítási hullámot tervez. Azonban egyes feltételezések szerint az orosz állami gépezet nem lesz képes egyszerre sorozni és mobilizálni.
Egy ukrán UAV-kezelő egység parancsnoka arról számolt be, hogy a védekező ország által indított drónok nagyjából 30-35 százaléka éri el a célját, felük pedig lezuhan, mielőtt becsapódna.
A hadsereg a munkahelyünk, ahol egyetlen terv sem éli túl az ellenséggel való találkozást. Ha valami elromolhat, az el is romlik. Hiába használunk fejlett felszerelést, tisztázatlan, nehéz és kaotikus körülmények között sok minden tönkremehet. Arról értesültem, hogy a drónok mindössze 30-35 százalékban sikeresek, ami nagyon bosszantó. Viszont csak türelmesnek és precíznek kell lenni, valamint igyekezni a lehető legtöbb kockázatot és hibalehetőséget figyelembe venni.
– írja a Unian a „Lex” hívójelű parancsnok nyilatkozata alapján.
Az orosz hadsereg 73 drónnal és három rakétával támadta Ukrajnát hétfőre virradóan – közölte hétfőn reggel az ukrán légierő.
A Telegramon közzétett jelentés szerint 67 drónt és egy rakétát lelőtt a légvédelem, három további drón útját nem sikerült nyomon követni. Áldozatokról és károkról nem érkezett jelentés.
A légvédelem egy X–59/69 típusú irányított légi rakétát és 67 Sahed drónt lőtt le Kijev, Cserkaszi, Vinnyica, Kirovohrad, Zsitomir, Poltava, Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Dnyipro és Mikolajiv megyék fölött.
Az ukrán légierő azt is közölte, hogy egy drón Belarusz felé elhagyta az ország légterét.
A Kijevet támadó összes drónt sikerült megsemmisíteni – közölte Szerhij Popko, a Kijevi Katonai Közigazgatás vezetője Telegram-csatornáján. Az előzetes információk szerint a fővárosban nem keletkeztek károk.
A légitámadás visszaverésében az Ukrán Védelmi Erők légiereje, légvédelmi rakétacsapatai, mobil tűzcsoportjai és elektronikai hadviselési egységei vettek részt.
Több olyan dokumentum is a The Insider nevű lap birtokába került, amelyek több szakértő és az Alekszej Navalnijt korábban novicsokmérgezéssel kezelő orvos szerint is egyértelműen bizonyítják: nem szívelégtelenség, hanem mérgezés okozta Vlagyimir Putyin orosz elnök legnagyobb politikai ellenfelének február 16-i halálát.
A lap szerint több száz olyan dokumentumhoz fértek hozzá, amelyek megerősítik a gyanút, miszerint Navalnijt megmérgezték fogva tartása alatt a szibériai büntetőtelepen.
Az egyik most nyilvánosságra hozott iratgyűjtemény az Alekszandr Varapajev orosz nyomozó által aláírt dokumentum két változatát tartalmazza. A szóban forgó okmány az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) azon döntésére vonatkozik, miszerint nem indítanak büntetőeljárást Alekszej Navalnij néhai ellenzéki vezető 2024. február 16-i halálával kapcsolatban. A dokumentum így fogalmaz az ellenzéki politikus halála előtt megfigyelt egészségügyi állapotáról:
2024. 02. 16-án A. A. Navalnij elítélt az EPKT [egységes cellatípusú lakóegység] 2. számú gyakorlóudvarán tartózkodva egészségi állapotának hirtelen romlását érezte, amelyről tájékoztatta az intézmény ügyeletesét, aki kivitte az utóbbit a gyakorlóudvar helyiségeiből az EPKT 4. számú részlegének helyiségeibe. Ott az elítélt lefeküdt a földre, és éles, hastájéki fájdalomra kezdett panaszkodni, reflexszerűen elkezdte kilökni a gyomortartalmát, görcsöket kapott, és elvesztette az eszméletét, amit azonnal jelentettek a büntetés-végrehajtási intézet egészségügyi személyzetének.
A hivatalos irat későbbi változatából ugyanakkor már hiányzik a hasi fájdalom, hányás és görcsök bárminemű említése, holott ezek a tünetek tipikus mérgezéses tünetek.
A The Insider egy másik fontos dokumentumot, a Navalnij halálának helyszínén lefoglalt tárgyak listáját is megszerezte. A lista „hányásmintákat” tartalmaz, amelyeket a dokumentum szerint vizsgálatra nyújtottak be. Hivatalosan azonban soha nem számoltak be sem a vizsgálat tényéről, sem Navalnij hányásáról.
A teljes cikket ide kattintva lehet elérni.
„Az Európai Unió védelmi erőfeszítései a bürokráciában és a pénzhiányban akadnak el” – írja a The Wall Street Journal cikke alapján a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
„Az erőfeszítések továbbra is elakadnak a bürokráciában, a fegyvergyártással szembeni közveszélyességben és abban, hogy a bankok elutasítják a hitelkérelmeket. Még azok az európai országok is jelentős akadályokba ütköznek, amelyek élen járnak az Ukrajnának nyújtott támogatásban” – áll a cikkben.
A The Wall Street Journal példaként hozta fel egy dániai tüzérségi lövedékgyár beindításának kísérletét. A politikai viták késleltetik a gyártó cég megtalálását, és a hivatalos pályázat még nem indult el. Az üzem csak 2026-ban, három évvel azután, hogy az állam megvásárolta, lesz képes teljes mértékben működni és évi 120 ezer lövedéket gyártani.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a kiadványnak adott interjújában ezt az ütemtervet nem nevezte kielégítőnek, és azt mondta, hogy a kormány nem akarta, hogy ilyen sokáig tartson.
Budapestre érkezett Andrij Szibiha, Ukrajna új külügyminisztere, hogy találkozzon Szijjártó Péterrel – írja a The Kyiv Independent.
A várakozások szerint többek között a kapcsolatok fejlesztéséről, közös projektek megvalósításáról, köztük a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről, valamint Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásáról tárgyalnak majd.
J. D. Vance ohiói szenátor, Donald Trump alelnökjelöltje bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt egy nappal Zelenszkij és Trump találkozója után – írja a The New York Times alapján az RBC.
A pennsylvaniai Newtownban tartott beszédét Vance azzal kezdte, hogy bírálta Zelenszkijt, amiért az állam kormányzójával, a demokrata Josh Shapiróval együtt meglátogatott egy scrantoni lőszergyárat.
„Az ország demokrata vezetésével jött kampányolni. 200 milliárd dollárt költöttünk Ukrajnára. Tudják, mit kívánok Zelenszkijtől, ha az Egyesült Államokba jön? Mondjon köszönetet a pennsylvaniaiaknak és mindenki másnak” – mondta Vance.
Mint a NYT megjegyzi, Zelenszkij az üzemben tett látogatása során megköszönte az Egyesült Államok támogatását. Az üzem dolgozóinak azt mondta, hogy ukránok millióit mentették meg. Az elnök a közösségi oldalain azt mondta, hogy „az ilyen helyeken lehet igazán érezni, hogy a demokratikus világ győzni tud”.
Hozzá kell tenni, hogy Vance az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek ellenzője volt. A The New Yorker című lapnak adott interjújában Zelenszkij „túl radikálisnak” nevezte Vance-t a republikánusnak az Oroszországgal kötendő békemegállapodásért cserébe történő területcseréről szóló megjegyzései miatt. Vence válaszul bírálta Zelenszkijt.
Megsemmisült egy transzformátor az Energodarban lévő Raduga alállomáson az ukrán fegyveresek tüzérségi ágyúzása után – közölték vasárnap a zaporizzsjai atomerőmű képviselői.
„A Raduga alállomás egyik transzformátora az ukrán tüzérség közvetlen találatával megsemmisült. Sérültek nincsenek” – közölte az erőmű Telegram-csatornája.
Energodarban található a zaporizzsjai atomerőmű, Európa legnagyobb atomerőműve – írja az Interfax.
Kijevet az éjszaka folyamán több hullámban orosz támadó drónok vették célba – írja a The Kyiv Independent. A fővárosban nem sokkal hajnali 1 óra után megszólaltak a légvédelmi szirénák, és csak 6 óra után halkultak el.
Miközben a légvédelem a drónok ellen lépett fel, a portál tudósítói több robbanást, légvédelmi tüzet és a város legalább egy kerületében a fejük felett repülő drónok hangját hallották.
Nem sokkal 5 óra előtt Vitalij Klicsko kijevi polgármester is megerősítette, hogy több drón „a főváros felett és közelében” volt.
Egyelőre nem érkezett jelentés károkról vagy áldozatokról, bár Klicsko elmondta, hogy az egyik drón roncsait Kijev Obolon kerületében, egy lakóház közelében találták meg.
„Az összes orosz támadó drónt, amely Kijevet fenyegette, semlegesítettük” – közölte Szerhij Popko, Kijev város katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon közzétett bejegyzésében, hozzátéve, hogy több hullámban támadták a várost különböző irányokból.
Oroszország 653 060 katonát vesztett el Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Ez a szám magában foglalja az oroszok 1250 fős veszteségét, akiket csak az elmúlt napban veszítettek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 8874 harckocsit, 17 503 páncélozott harcjárművet, 25 548 járművet és üzemanyagtartályt, 18 822 tüzérségi rendszert, 1204 többszörös rakétaindító rendszert, 963 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 328 helikoptert, 16 224 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
A litván hadsereg bekapcsolódott az ukrán fegyveresek kiképzési programjába az Interflex nemzetközi kiképzési művelet keretében az Egyesült Királyságban – közölte vasárnap a litván nemzetvédelmi minisztérium sajtószolgálata.
„A misszió során litván kiképzők közvetlenül ukrán katonákkal dolgoznak, alapkatonai tanfolyamot tartanak, amelynek fő célja, hogy a gyalogsági katonák alapvető készségeit elsajátítsák” – közölte a minisztérium.
Megjegyzik, hogy „a tanfolyamot elvégző katonák képesek lesznek kezelni az automata és páncéltörő fegyvereket, elsősegélyt nyújtani taktikai helyzetben, védekező- és támadóműveleteket végrehajtani különböző körülmények között, valamint elsajátítani más alapvető készségeket, amelyek a nehéz harci helyzetben való túléléshez szükségesek”.
Az ukrán katonák kiképzése az Interflex nemzetközi kiképzőmisszió részeként 2022 óta zajlik az Egyesült Királyság, Kanada, Új-Zéland, Észtország és Litvánia oktatóinak részvételével – írja az Interfax.
Norvégia azt fontolgatja, hogy kerítést épít az ország Oroszországgal közös határa mentén a migránsok átkelése miatti folyamatos aggodalmak közepette – közölte Emily Anger Mel norvég igazságügyi miniszter.
A tárcavezető elmondta, hogy az ország számos intézkedést vizsgál a biztonság növelése érdekében az Oroszországgal közös, csaknem 200 kilométeres északi határ mentén, beleértve a kerítések építését is.
A határkerítés nagyon érdekes, nemcsak azért, mert elrettentő hatású lehet, hanem azért is, mert olyan érzékelőket és technológiát tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy észleljük, ha az emberek a határ közelében mozognak
– mondta Emily Anger Mel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fox Newsnak adott interjújában szkeptikusan nyilatkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök folyamatos nukleáris fenyegetéseiről a teljes körű háború alatt, mondván, hogy Putyin „szereti az életét”, és ezért valószínűleg fél bevetni a nukleáris fegyvereket – írja a The Kyiv Independent.
Senki sem tudja, mi jár a fejében. Bármikor bármelyik ország ellen bevethetne nukleáris fegyvereket, de nem hiszem, hogy megtenné
– mondta az ukrán államfő.
A teljes körű invázió megindítása óta Oroszország többször hivatkozott nukleáris arzenáljának fenyegetésére, hogy elrettentse a nyugatiakat az Ukrajnának nyújtott katonai támogatástól.
„Az orosz hadsereg képes lesz meghatározni a feltételeket a nukleáris fegyverek bevetéséhez” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Joe Biden amerikai elnök bízik abban, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút Oroszországgal szemben. Az amerikai elnök szeptember 29-én, vasárnap X-platformján foglalt határozott véleményt.
Ukrajna meg fogja nyerni ezt a háborút. Az Egyesült Államok pedig továbbra is minden lépésnél mellettük áll
– hangsúlyozta Joe Biden.
Az amerikai elnök bejegyzéséhez egy rövid videót is megosztott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytat trágyalásokat. Joe Biden megerősítette, hogy a NATO és az EU felé vezető úton is támogatni kívánja Ukrajnát.
Ukraine will win this war.
— President Biden (@POTUS) September 29, 2024
And the United States will continue to stand beside them every step of the way. pic.twitter.com/Sb3c08eC6s
Az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának vezetője, Kirilo Budanov a közeljövőben távozhat posztjáról – írja a Strana Today.
A portál belső forrásokra hivatkozva a Külföldi Hírszerző Szolgálat jelenlegi vezetője, Oleg Ivascsenko lehet a hírszerzés új vezetője. Hozzátették, hogy Budanov külföldi nagykövetként való kiküldésének lehetősége nem jöhet szóba.
Korábban Rusztem Umerov védelmi miniszter – akinek a tárcájában a hírszerzés található – elbocsátotta Budanov két helyettesét, Viktor Zajcev és Igor Osztapenko személyében.
Az orosz erők 14 települést támadtak meg, vasárnap, 10 ember megsebesült – jelentette a Szumi terület katonai közigazgatása, amelyet a The Kyiv Independent tett közzé.
Esman városában öt ember megsérült, miután egy orosz irányított légibomba csapódott a településre. Egy másik irányított légibomba-támadás Hlukiv településen további két embert sebesített meg. A szumi területi ügyészség szerint az eszmáni támadásban összesen öt 38 és 77 év közötti nő sérült meg, míg Hlukivban egy 53 éves nő és 50 éves férje sérült meg.
A Szumi területen máshol is dróntámadások célpontjai voltak különböző települések, amelyek polgári áldozatokkal jártak. Jampilban egy személy sérült meg egy orosz dróntámadás következtében, míg Drzsba faluban két másik személy sérült meg.
Magyarország területére 2024. szeptember 29-én az ukrán–magyar határszakaszon 5285 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5564 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 56 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.