- Külföld
- háború
- orosz-ukrán-konfliktus
- ukrajna
- oroszország
- kijev
- moszkva
- volodimir zelenszkij
- vlagyimir putyin
- nato
- európai unió
- eu
Az orosz légvédelmi rendszerek 47 ukrán drónt semmisítettek meg az éjjel – jelentette az orosz védelmi minisztérium.
A RIA Novosztyi beszámolója szerint azt írták, hogy többségüket a Krasznodari határterület és az Azovi-tenger felett lőtték le: az előbbi régió felett 17, a tenger felett pedig 16 drónt lőttek le a közlemény szerint. Ezen kívül a Kurszki terület felett 12, a Belgorodi terület felett pedig 2 további drónt lőttek le.
A krasznodari régió kormányzója az éjjeli órákban arról számolt be, hogy a Krasznodari határterület két körzetében lakóházak rongálódtak meg az ukrán drónok támadása miatt. Közlése szerint sérültekről nem érkezett jelentés, és a helyi infrastruktúra normálisan működik a támadás ellenére is.
Oroszország 667 ezer 630 katonát veszített az ukrajnai háború kitörése, vagyis 2022. február 24 óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szombaton. Mint írták, ebből mintegy 1290 orosz katonát pénteken vesztett Moszkva.
A jelentés szerint Oroszország 8 ezer 962 harckocsit, 17 ezer 827 páncélozott harcjárművet, 26 ezer 513 járművet és üzemanyagtartályt, 19 ezer 381 tüzérségi rendszert, 1230 rakéta-sorozatvetőt, 976 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 16 ezer 947 drónt, 28 csónakot és hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített – összegezte a Kyiv Independent.
Az orosz jegybank által ismertetett adatok szerint Oroszország külső adóssága csökkent a harmadik negyedévben.
A szeptember végével záródott három hónapban a külső adósság 8,5 milliárd dollárral (2,8 százalékkal) 293,4 milliárd dollárra mérséklődött. Egy éve a harmadik negyedévben az orosz küladósság 329,5 milliárd dollár volt. Az idei első fél évben 16,0 milliárd dollárral (5 százalékkal) csökkent az év eleji 317,9 milliárd dollárról. Az idei első kilenc hónapban a külső adósság 24,5 milliárd dollárral (7,7 százalékkal) lett kisebb.
A központi bank adatai szerint a gazdaság úgynevezett egyéb szektorainak külső adóssága a harmadik negyedévben 11,1 milliárd dollárral (6,5 százalékkal) 160,9 milliárd dollárra esett, a kilenc hónapban összesen 29,5 milliárd dollárral (15,5 százalékkal) 190,4 milliárd dollárra zsugorodott. Az államigazgatási szervek külső adóssága a szeptember végével záródott három hónapban 1,3 milliárd dollárral (4 százalékkal) 31 milliárd dollárra, a háromnegyed évben pedig 1,8 milliárd dollárral (5,4 százalékkal) 32,7 milliárd dollárra csökkent.
A bankágazat (beleértve a bankokat és a jegybankot) külső adóssága a harmadik negyedévben 4 milliárd dollárral (4,1 százalékkal) 101,5 milliárd dollárra emelkedett, az idei első kilenc hónapban pedig 6,8 milliárd dollárral (7,1 százalékkal) nőtt az év eleji 94,8 milliárd dollárról – közölte az MTI.
A magyar kormány oldalán július 1. óta nem frissült az a háborús területi lista, amelyen a háború által sújtott ukrajnai régiókat tartják nyilván – tudta meg a Népszava.
A lap szerint a listán Ukrajna 27 régiójából 13-at soroltak a háború által érintett területek közé. Ezzel kapcsolatban viszont a Magyar Helsinki Bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy július óta több más helyen is zajlottak légitámadások, és ezekből a régiókból is érkeztek menekültek Magyarországra – de miután „hivatalosan” nem háború által sújtott területről jönnek, ezért ők – augusztus 21. óta, amikor rendeleti úton változtattak az erről szóló szabályozásokon – nem kapnak lakhatási támogatást.
„Egy édesanya két gyermekével egy éve élt a győri szállónkon, de a kormányzati területi lista alapján a nyár vége óta már nem jár nekik támogatás, pedig eredetileg Poltavából jöttek, ahol heves légitámadások voltak. Végül visszament Ukrajnába a gyerekekkel együtt” – hozta fel példaként a lapnak Siewert András, a Migration Aid vezetője. Emlékeztetett arra is, hogy Poltava volt az a régió, ahol szeptember elején sor került egy olyan rakétatámadásra, amelynek több száz halottja és sérültje volt.
Siewert szerint az augusztusi rendelettel a kormányzat célja az volt, hogy kevesebbe kerüljenek az Ukrajnából érkező menekültek. A Népszava megkérdezte a Miniszterelnökséget a listáról, de nem kaptak választ.
Magyarország területére október 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5652 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5509 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.
A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében
Október 11-én Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter 400 millió kanadai dollár összegű kölcsönről egyezett meg a kanadai kormányzattal – írja az Ukrinform az ukrán pénzügyminisztérium közleménye alapján.
A megállapodás szerinti finanszírozást Ukrajna állami költségvetése kiemelt kiadásainak fedezésére fogják felhasználni.
„Kanada az egyik vezető szerepet tölti be Ukrajna támogatásában, és stratégiai partner, aki a teljes körű invázió első napjai óta jelentős segítséget nyújt. A közvetlen költségvetési támogatás 2022 februárja óta több mint 5 milliárd dollárt tett ki. Hálás vagyok Kanada kormányának és polgárainak az Ukrajnával való szolidaritásukért és az ukrán pénzügyi rendszer stabilitásához való döntő hozzájárulásukért” – mondta Marcsenko.
Szeptemberben vált ismertté, hogy Iráni ballisztikus rakétákat adott Oroszországnak. Az Európai Unió emiatt már a jövő hét elején szankciókat vezethet be Iránnal szemben.
Az európai tisztviselők valószínűleg október 14-én, hétfőn hozzák meg döntésüket. Erről a Reuters számolt be. Egy névtelenséget kérő magas rangú uniós tisztviselő elmondta, hogy a blokk külügyminisztereinek ülését hétfőre tervezik. E találkozót követően vezetik be a korlátozásokat.
Az első szankciócsomag magánszemélyekre és szervezetekre egyaránt vonatkozik majd. A szankciók pontos részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra – írja az Telegraf.
A Harkivi területen lévő Kupjanszk városát ért orosz ágyútámadásban egy férfi meghalt, két nő megsebesült, egy személy pedig valószínűleg a romok alatt rekedt – írja az Ukrinform.
Erről a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció számolt be a Telegramon. „Az ellenség továbbra is terrorizálja a Harkivi terület békés lakosságát. 16 óra körül egy 67 éves férfit öltek meg Kupjanszkban. Egy 76 éves és egy 68 éves nő megsérült. A sebesülteknek a helyszínen orvosi segítséget nyújtottak” – közölték.
A területi közigazgatás előzetes információi szerint egy személy még mindig a romok alatt lehet.
Martin Harris brit nagykövet elfogadhatatlannak nevezte az Odessza környéki kikötőkben lévő kereskedelmi hajókra mért orosz csapásokat, amelyekből a héten egymás után három is volt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A nagykövet azt írta, megdöbbentette a hír, miszerint egy negyedik civil hajót, amely humanitárius segélyként gabonát szállított volna, orosz rakéta vett célba. A támadásban nyolc ember meghalt, 11 pedig megsebesült.
Oroszország megsért minden humanitárius normát
– hangsúlyozta.
David Lammy, az Egyesült Királyság külügyminisztere kijelentette, hogy a hajók elleni csapások az egész világ élelmiszerellátása elleni támadások. „Putyin illegális ukrajnai inváziója és folyamatos agressziója mindannyiunknak fáj, de leginkább a világ éhezőinek” – emelte ki.
Határozott tiltakozását fejezte ki az orosz fél a moszkvai japán nagykövetségnek Tokió azon tervei miatt, hogy november elején közös hadgyakorlatokat tart az Egyesült Államokkal, egyebek között Hokkaido szigetén, Oroszország határaihoz közeli területeken, írja az MTI az orosz külügyminisztérium közleménye alapján.
A tárca szerint a japán diplomáciai képviseletet figyelmeztették „az elkerülhetetlen megfelelő ellenintézkedésekre Oroszország védelmi képességének megerősítése és szuverenitásának védelme érdekében”, valamint arra is, hogy „nem helyénvalók a japán fél azon kísérletei, hogy »aggodalmát« fejezze ki a vonatkozó orosz intézkedéseinkkel kapcsolatban”.
A közlemény szerint a japán félnek felhívták a figyelmét arra, hogy az ilyen gyakorlatok elfogadhatatlanok, és hogy ezek évről évre egyre nagyobbak, egyebek között azért, mert a régióhoz nem tartozó NATO-tagállamokat vonnak be a manőverekbe.
Kedves olvasóink!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
