Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Jean-Noel Barrot, Franciaország külügyminisztere támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij elnök győzelmi tervét, amellyel Ukrajna kedvező pozícióban zárhatná le az Oroszországgal folytatott háborúját – közölte az Associated Press. A tárcavezető szombati kijevi látogatásán újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy együtt fog dolgozni az ukrán tisztviselőkkel annak érdekében, hogy más nemzetek is támogassák a javaslatot.
Ukrajna államfője a hét elején mutatta be a tervezetet, amely tárgyalások útján kényszerítené Oroszországot a háború befejezésére. A javaslatot a nyugati partnerek is fontolóra veszik, támogatásuk ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy Kijev ellen tudjon állni szomszédjának. A terv kulcseleme a NATO-ba való hivatalos meghívás, amit a nyugati támogatók nem szívesen fontolgatnak a háború befejezéséig.
„Egy orosz győzelem az erősebbik fél jogának szentesítését jelentené, és a nemzetközi rendet a káosz felé tolná” – mondta a tárcavezető az ukrán kollégájával, Andrij Szibihával tartott közös sajtótájékoztatón.
Éppen ezért eszmecseréinknek lehetővé kell tenniük, hogy előrelépést érjünk el Zelenszkij elnök győzelmi tervével kapcsolatban, és a lehető legtöbb országot tömörítsük köré
– fogalmazott Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter.
Barrot azt is bejelentette, hogy Franciaország 2025 első három hónapjában leszállítja Ukrajnának az első adag Mirage 2000-es harci repülőgépet, amelyek repülésére és karbantartására ukrán pilótákat és szerelőket is kiképeznek. „Azzal, hogy kivételes bátorsággal ellenállnak a megszállóval szemben, nemcsak Ukrajna területi integritásáért harcolnak, hanem olyan frontvonalat tartanak, amely elválasztja Európát Vlagyimir Putyin Oroszországától, elválasztva a szabadságot az elnyomástól” – mondta a francia miniszter Kijevben.
Az orosz erők 2022 óta legalább 102 ukrán hadifoglyot végeztek ki – mondta Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa egy október 18-i interjúban a főügyészség adataira hivatkozva.
Lubinec szerint az ilyen esetek tényleges száma valószínűleg sokkal magasabb, mivel nehéz dokumentálni az orosz háborús bűncselekményeket olyan alátámasztó bizonyítékok nélkül, mint például a kivégzésekről készült videók.
A Kyiv Independent beszámolója szerint az idén több jelentés is érkezett arról, hogy orosz katonák ukrán hadifoglyokat végeztek ki. A közösségi médiában is felbukkantak olyan videók és fotók, amelyeken látható, hogy lelövik a hadifoglyokat.
Lubinec elmondta, hogy az ukrán hatóságok mindent megtesznek azért, hogy dokumentálják az eseteket, és a bizonyítékokat átadják Oroszország emberi jogi biztosának. Szerinte az oroszok azért ölnek foglyokat, hogy demonstrálják, mennyire semmibe veszik a nemzetközi jogot.
Meg akarják mutatni, hogy nem fogják őket megbüntetni ezért. Ez Oroszország tudatos politikája, de a nemzetközi szervezetek szemet hunynak felette. Nem látok semmilyen nyilvános vagy jogi reakciót ezekre az eseményekre. Még mindig nincs elfogatóparancs a háborús bűnösök ellen
– mondta Lubinec.
Három ember megsebesült egy irányított légibombákkal végrehajtott orosz támadás következtében Zaporizzsja központjában, szombat este – közölte Ivan Fedorov a zaporizzsjai területi adminisztráció vezetője a Telegramon.
Az ellenség szombat este két támadást intézett KAB-okkal Zaporizzsja központja ellen. Sajnos, vannak első jelentések áldozatokról és több megrongált épületről
– fogalmazott az ukrán vezető.
Később a sérültek száma négyre emelkedett, köztük három nő és egy férfi. Mindenkinek sürgős orvosi ellátást biztosítanak.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nem vette komolyan Vlagyimir Putyin orosz elnök szavait, az Egyesült Államok többet is tehetett volna az Ukrajna elleni támadás terveinek meghiúsítása érdekében – jelentette ki Leon Panetta volt CIA-igazgató és egykori amerikai védelmi miniszter a Liga.net ukrán hírportálnak adott interjújában.
A CIA egykori igazgatója szerint Vlagyimir Putyin korábban azt mondta az akkori hivatalban lévő George Bushnak, az Egyesült Államok 43. elnökének, hogy „Ukrajna még csak nem is ország”, valamint azzal fenyegetőzött, hogy elpusztítja Ukrajnát, ha az megpróbál csatlakozni a NATO-hoz.
Megjegyezte, hogy az Egyesült Államokban nem hisznek el mindent, amit Putyin mond, különösen ami a szuverenitást nyert volt szovjet köztársaságokról szóló szavait illeti. „Többek között Ukrajnáról. Mi mindig is szuverénnek tekintettük a Szovjetunió egykori köztársaságait, amelyek a berlini fal leomlása és a Szovjetunió összeomlása után kezdték el felépíteni saját államukat. Ezt az államiságot Amerika vezetői szerint sem akkor, sem a jövőben nem lehetett megkérdőjelezni” – mondta Panetta.
„Putyin egyik jellemzője, hogy akkor cselekszik, amikor gyengének érzi magát. Amikor látta a lehetőséget, hogy elfoglalhatja a Krímet, élt vele. Nem fizetett elégséges árat, ami hamis üzenetet jelentett számára az Egyesült Államokról és a NATO-ról. Ezért is szállta meg Grúziát, Szíriát. Megtámadta a választási rendszert az USA-ban, és továbbra is ezt teszi. Amerika nem ad elégséges választ Putyinnak. Ő ezt még mindig gyengeségnek érzékeli, és ezt újra és újra kihasználja” – jelentette ki Leon Panetta.
Hangsúlyozta, hogy a CIA számára Putyin mindig is ellenség volt, akinek elsődleges érdeke az USA gyengítése. „Putyin hatalmi vertikumának 2000-es évek eleji megalakulása óta leginkább az aggaszt minket, hogy a Kremlbe a Szovjetunió helyreállítása érdekében érkezett. Láttuk, hogy mindent ebbe az irányba tesz” – fogalmazott.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hamis híreket terjeszt, amikor azt állítja, hogy az orosz hadsereg túszként fogva tartott ukrán katonákat ölt meg – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint az EU szándékosan ukránbarát propagandát gerjeszt és dezinformációkat gyárt Oroszország befeketítése érdekében.
„Az ukrán fegyveres erők frontvonali sikereinek hiányában az EU és annak leköszönő vezetője, Josep Borrel legújabb oroszellenes nyilatkozatában az ukránbarát propagandát szítja, és egyre újabb és újabb dezinformációkat gyárt Oroszország befeketítése érdekében” – fogalmazott az orosz külügyi szóvivő.
Az Egyesült Államok a novemberi elnökválasztás eredményétől függetlenül ellenfélnek tekinti Oroszországot – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Argumenty i Fakty orosz portálnak adott interjújában.
A választások eredményétől függetlenül az Egyesült Államok számára, ha nem is ellenség, de mindenképpen ellenfél maradunk. Mindenesetre versenytárs
– fogalmazott a tárcavezető, aki hozzátette, hogy szerinte Joe Biden amerikai elnök kijelentései az Oroszországgal folytatott nukleáris fegyverkezési tárgyalásokról azt a célt szolgálják, hogy segítsék Kamala Harris demokrata jelöltet a közelgő választáson.
Korábban Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy kész tárgyalni Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával a nukleáris fegyverek csökkentéséről. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes úgy véli, hogy az USA azért szólítja fel Oroszországot a stratégiai stabilitásról szóló, előfeltételek nélküli tárgyalásokra, hogy egyoldalú katonai előnyöket próbáljon szerezni, Moszkva azonban ezt kategorikusan ellenzi.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 677 180 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1380 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 28 orosz hajót, 17 230 hadműveleti és taktikai drónt, 3473 egység speciális felszerelést és 2623 cirkálórakétát számoltak fel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasítására minden olyan vállalkozást ellenőriznek, amely élhet a gazdasági felmentés lehetőségével. A vizsgálat célja, hogy kiderítsék, az adott cégek valóban kritikus fontosságúak-e a gazdaság szempontjából.
Július 17-én az ukrán kormány a Gyija portálon keresztül lehetővé tette a „kritikus” státusszal rendelkező vállalatok számára az alkalmazottak „lefoglalását”. Ennek részeként mára több mint 1,5 millió férfinak van halasztása a katonai szolgálat teljesítése alól.
Emiatt kezdeményezte a Honvédelmi Minisztérium a gazdaság szempontjából kritikusnak minősített vállalkozások ellenőrzését.
A vizsgálatot november 15-ig tervezik lefolytatni, ezt követően a Gazdasági Minisztériumnak november 20-ig elemeznie kell a kapott eredményeket, és tájékoztatnia kell róluk a minisztertanácsot – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter ukrajnai látogatásának részeként látogatást tervez az Oroszországgal határos északkeleti régiók egyikébe – jelentette be ukrán kollégájával, Andrij Szibigával közösen tartott sajtótájékoztatón.
A Jevropejszka Pravda híradása szerint beszédének elején Barrot megjegyezte: Ukrajna nemcsak függetlenségéért és területi integritásáért küzd, hanem a frontvonalat is tartja, amely „elválasztja Európát és Vlagyimir Putyin Oroszországát, elválasztja a szabadságot és az elnyomást”.
Másnap Ukrajna északkeleti részére utazom, hogy találkozzam az ukrán katonákkal, akik szembeszállnak az oroszokkal, és mindent megtesznek azért, hogy a kurszki térségben zajló hadművelet sikeres legyen
– mondta Barrot, de nem pontosította, hogy melyik régióra – Csernyihivre, Harkivra vagy Szumira – gondolt.
Barrot-nak ez az első kijevi látogatása, mióta Michel Barnier kormányra megalakult Franciaországban.
Mivel Észak-Korea 12 ezer katonát küldött Ukrajnába az oroszok oldalán, ezért Tompos Márton, a Momentum elnöke a közösségi médiában jelentette be, hogy itt az ideje annak, hogy fegyvert küldjünk az ukránoknak védekezés céljából.
Észak-Korea 12 ezer katonát, többek között különleges alakulatokat küld Ukrajnába – nyilván a póráz végét fogó Kína hozzájárulásaval. Ez szervezett, állami részvételt jelent a háborúban egy európai ország ellen észak-koreai részről, Peking támogatásával. Az amerikaiak érthető módon vörös vonalat látnak, és a hírszerzési bizottság elnöke Bident azonnali lépésre szólítja fel
– fogalmazott a Momentum elnöke.
Tompos Márton szerint eközben itthon a „kapitulaciópárti kormány” fegyver helyett fehér zászlót küldene Kijevbe. „Hiába halt már meg több tucat kárpátaljai magyar a harcokban, a kormány Moszkvába és Pekingbe jár gazsulálni. Elég ebből” – közölte a politikus.
A Momentum követelései:
Ahhoz, hogy a 32 NATO-tagállam konszenzusra jusson Ukrajna meghívásáról, konkrét kritériumokról kell megállapodniuk, amelyeket az országnak teljesítenie kell – szemlézte az Unian ukrán hírügynökség a Reuters értesüléseit Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter nyilatkozatáról a szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója után.
Arra a kérdésre, hogy milyen feltételeknek kell Ukrajnának megfelelnie, a miniszter a korrupció elleni küzdelmet említette.
Ha modernizálni akarják az Ukrán Fegyveres Erőket, és ebbe más országokat is be akarnak vonni, akkor el tudom képzelni, hogy az ukránok korrupció ellen tett lépéseit és eredményeit is értékelni akarják
– mondta a tisztviselő újságíróknak.
Október 19-én éjjel az orosz hadsereg megtámadta az Állami Mentőszolgálat tűzoltó- és mentőegységét a Szumi régióbeli Sosztkában, ahol 5 mentő megsebesült – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A mentők megsebesültek, és kórházban vannak. A támadás idején a személyzet egy óvóhelyen tartózkodott. Az ügynökség szerint az épület részben megsemmisült.
Az ukrán hatóságok nem tárgyalják a NATO-csatlakozás kérdését az oroszok által megszállt területek nélkül. Ezt Olga Sztefanyisina igazságügyi miniszter, az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes mondta egy interjúban az Unian szerint.
Ukrajnát mindenképpen meghívják a NATO-ba az 1991-es határokon belül mint szuverén független államot
– mondta a tisztviselő. Hangsúlyozta, hogy a szövetségbe való meghívás után egy csatlakozási jegyzőkönyvet készítenek, amely meghatározza a NATO-csatlakozáshoz szükséges feltételeket és reformokat.
„Ezek már technikai dolgok, a technikai átjárhatóság kérdése, nem rettentő reformokról beszélünk” – magyarázta a miniszter.
Sztefanyisina azt is elmondta, hogy „Ukrajna NATO-tagságára a háború után kerül sor”.
Luhanszk központjában megöltek egy orosz háborús bűnözőt, Dmitro Pervuka őrnagyot – jelentette a fő hírszerzési igazgatóság (DIU) az Ukrajinszka Pravda szemléje szerint.
Úgy tudni, hogy az őrnagyot szállító UAZ október 18-án 11 óra 40 perckor Luhanszk központjában felrobbant, az őrnagy meghalt
– írták.
A DIU szerint Pervuka a 273. hírszerző központban szolgált, amely az Orosz Fegyveres Erők vezérkarának van alárendelve, és állandó állomáshelye Novoszibirszk. A megszállt ukrajnai területeken Pervuka az úgynevezett „csapatok szolgálatáért és a katonai szolgálat biztonságáért felelős vezérkari főnök” pozícióját töltötte be.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat este Telegram-csatornáján bejelentette, hogy az Egyesült Arab Emírségek segítségével újabb fogolycserét hajtottak végre Oroszországgal, amelynek eredményeként újabb 95 ukrán tért vissza Ukrajnába.
95 emberünk ismét otthon van. Azok a katonák, akik Mariupol és Azovsztal, Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Kijev, Csernyihiv, Herszon területét védték. Minden alkalommal, amikor Ukrajna megmenti népét az orosz fogságból, közelebb hozzuk azt a napot, amikor a szabadság visszatér mindazoknak, akik orosz fogságban vannak
– írta az elnök.
Az államfő köszönetét fejezte ki a keresésben és a foglyok kiszabadításában részt vevő teljes csapatnak.
„Mindent megteszünk azért, hogy az Oroszország által fogva tartott összes emberünket kiszabadítsuk. Hálás vagyok a katonáknak, akik feltöltik a cserealapot, és minden partnerünknek, aki segít” – írta az elnök.
Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök október 18-án Berlinben találkozott, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtandó további segítséget és Zelenszkij elnök győzelmi tervét – számolt be az Ukrajinszka Pravda a hivatalos sajtóközlemény alapján.
A vezetők elítélték Oroszország Ukrajnával szembeni folyamatos agresszív háborúját, és megvitatták az Ukrajna számára nyújtandó további biztonsági, gazdasági és humanitárius segítségről szóló terveiket, beleértve a befagyasztott orosz vagyonból származó rendkívüli bevételek felhasználását
– írták.
A vezetők megerősítették elhatározásukat, hogy továbbra is támogatni fogják Ukrajnát a nemzetközi jogban – beleértve az ENSZ Alapokmányát –, valamint a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartásán alapuló igazságos és tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseiben” – áll a közleményben.
A Szumi Regionális Katonai Parancsnokság beszámolója szerint energetikai és infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk egy orosz támadás miatt, amelyben civilek is megsérültek.
A csapásban 3 Shahed tipúsú drón megsemmisült.
A Sosztka járásban több település áram nélkül maradt, ám a reggeli órák munkálatai következtében az áramellátás részben helyreállt – írja az Ukrajinszka Pravda.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatja az igazságos békét Ukrajnában és ugyanilyen fontosnak tartja, hogy az ukránok támogassák a győzelmi tervet – írta meg az Unian hírügynökség.
John Kirby hangsúlyozta: az Egyesült Államok nem fog Ukrajnáról tárgyalásokat folytatni Kijev hivatalos részvétele nélkül, valamint nem tárgyalnak olyan országok vezetőivel, akik nem gondolkodnak összhangban Zelenszkij béketerveivel.
A szóvivő szerint a NATO jelenti Ukrajna jövőjét.
Hozzátette, hogy Ukrajnának erős védelmi és ipari bázissal kell rendelkeznie, és végre kell hajtania a szükséges reformokat ahhoz, hogy csatlakozhasson a szövetséghez –közölte a Szabadság Rádió. A szóvivő hozzátette:
Az első dolog, amit tennünk kell, hogy segítsünk Ukrajnának megnyerni a háborút.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a Fehér Ház küldöttsége hamarosan Ukrajnába látogat, hogy válaszokat adjon a „győzelmi terv” elképzelésére. Amikor az államfőt arról kérdezték, hogy a nyugati országok reagáltak-e már Ukrajna győzelmi tervére, emlékeztetett arra, hogy ezt a tervet először az Egyesült Államoknak mutatta be.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) bejelentette, hogy az ukrán erők felszabadították Kruhljakivka falut, amely kulcsfontosságú a Harkivi területen fekvő Kupjanszk város védelme szempontjából. A műveletet október 7. és 14. között hajtották végre, a Bratsztvo egység különleges erői az ukrán 77. Különleges Légideszant Brigád támogatásával – írja a The Kyiv Independent.
A HUR szerint az orosz katonákat sikerült kiűzni a településről, valamint aláaknázták a megszállók mozgási útvonalait. A falut stratégiai szempontból különösen fontosnak nevezték, mivel mindössze 40 kilométerre található az orosz határtól és kritikus szerepe van Kupjanszk védelmében. Kupjanszk, amelyet Ukrajna 2022-ben foglalt vissza, az elmúlt hónapokban egyre nagyobb nyomás alá került, miután Oroszország megújította a harkivi offenzívát.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok 19 támadást hajtottak végre a térségben az elmúlt 24 órában. A legutóbbi hadművelet során az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett el, több mint egy szakasznyi (15-45 katona) gyalogos erőt vesztettek, és több orosz katonát foglyul ejtettek, akik fontos hírszerzési információkat adtak át.
A HUR jelentése szerint az orosz csapatok ellentámadást kíséreltek meg, de az ukrán erők visszaverték őket, és tovább folytatták az ellenség kiszorítását. Kruhljakivka felszabadítása egy újabb fontos lépés volt az ukrán védelem erősítésében, amelyet a Harkivi területen végrehajtott további műveletek követtek.
Korábban, augusztusban, az ukrán 3. Rohamdandár sikeres ellentámadást hajtott végre a térségben, több mint két négyzetkilométer mélységben nyomulva előre a frontvonalon. Október elején a dandár újabb sikereket könyvelhetett el, amikor visszaszerezték állásaikat egy orosz szabotázscsoport elleni összecsapásban, és kiszabadították egy fogságba esett ukrán katonai csoportot is.
Az orosz csapatok déli csoportjának egyik T–72B3-as harckocsijának legénysége az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) egyik egységének lőállását támadta egy katonai pilóta nélküli légi jármű (UAV) segítségével – számolt be az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Az éleslövészet után a Déli Hadseregcsoport a tüzelőállásukat tartalékosra változtatta, hogy megakadályozza az eukrán hadsereg megtorló csapását.
A minisztérium megjegyezte, hogy a csoport harckocsizói támogatást nyújt a rohamegységeknek, biztosítva az orosz csapatok előrenyomulását. A harci járművek közvetlen tűzzel és zárt tüzelőállásból is dolgoznak. A harckocsik nagy robbanóerejű és nagy robbanóerejű lőszereket használnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy maximális károkat okozzanak az ellenséges erődítményekben és páncélozott járművekben.
Szombat hajnalban az orosz erők támadó drónokkal indítottak intenzív támadás Kijev ellen. Az Ukrán Védelmi Erők semlegesítették a várost fenyegető valamennyi drónt, azonban egy nő súlyos sérüléseket szenvedett – írja az Unian ukrán hírügynökség.
„Az ellenség nem változtatott taktikáján – a drónok különböző irányokból hatoltak be a fővárosba” – jelentette a Kijevi Városi Katonai Közigazgatás. A közigazgatás szerint a légiriadó, amelyet a drónok fenyegetése miatt hirdettek ki, több mint 3,5 órán át tartott.
A Dnyiprovszkij kerületben megrongálódott egy ház homlokzata, egy fiatal nő súlyos sérülést szenvedett az alsó végtagján. A Darnickij kerületben repeszek rongálták meg a parkoló autókat, áldozatok nem voltak
– olvasható a közleményben.
Nem sokkal később, 6 óra 57 perckor Kijevben rakétafenyegetés miatt újabb légiriadót rendeltek el.
Donald Trump csütörtökön azzal vádolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy segített kirobbantani Ukrajna Oroszországgal vívott háborúját, és ez a megjegyzés tovább sejteti, hogy a republikánus elnökjelölt csökkenteni fogja az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást, ha megnyeri a november 5-i választást – számolt be a Reuters.
A volt elnök gyakran bírálta Zelenszkijt a kampánykörúton, többször is „a világ legnagyobb üzletkötőjének” nevezve őt, amiért több milliárd dollárnyi amerikai katonai segélyt kért és kapott azóta, hogy Oroszország 2022-ben teljes körűen megszállta szomszédját.
Zelenszkijt azonban csak 2019 áprilisában választották meg, több mint öt évvel azután, hogy Oroszország 2014-es első inváziója során elfoglalta a Krím-félszigetet, miközben proxy erőik elfoglalták a kelet-ukrajnai Donbász régió nagy részét.
A Krím orosz megszállása Trump elnöksége alatt is folytatódott, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok számos szankciót vezetett be Moszkva ellen. Trump az ukrán vezetőt is szidta, amiért nem törekszik a békére Moszkvával, és felvetette, hogy Ukrajnának a békeegyezményhez esetleg át kell engednie területének egy részét Oroszországnak, amit Kijev elfogadhatatlannak tart.
Magyarország területére 2024. október 18-án az ukrán-magyar határszakaszon 5866 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5381 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az MTI közlése szerint Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára Kijevben egyeztetett Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel a magyar-ukrán kapcsolatok fejlesztéséről és vitás kérdések megoldásáról.
Magyar Levente harmadszor látogatott Ukrajnába a háború kitörése óta, megbeszéléseiken a magyar-ukrán együttműködés legfontosabb területeit értékelték. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország Ukrajna legnagyobb villamosenergia-beszállítójává vált, ami különösen fontos az ország energetikai helyzete miatt.
Az ukrán fél biztosította a Magyarország számára stratégiai olajszállítások folyamatosságát. Magyar Levente tárgyalt az ukrán oktatási miniszterhelyettessel is, aki a kárpátaljai magyar közösség oktatási helyzetének javításán dolgozik. A jogi korlátozások megoldása érdekében reményeik szerint érdemi előrelépések várhatók.
A közlekedési kapcsolatok fejlesztése is szóba került, különösen Ukrajna felől az EU irányába. Magyarország kulcsszerepet játszik a közúti infrastruktúra fejlesztésében, új határátkelőhelyek megnyitásában és meglévők korszerűsítésében. Ehhez jelentős európai uniós finanszírozásra van szükség.
Magyar Levente találkozott Kárpátalja korábbi kormányzójával is, akivel a magyar-ukrán kapcsolatok erősítéséről egyeztettek.
Dánia védelmi minisztériuma 2024. október 18-án bejelentette, hogy újabb 2,4 milliárd dán korona, azaz mintegy 350 millió dollár értékű katonai segélycsomagot küld Ukrajnának – írja a Kyiv Independent.
Ez a segélycsomag a 21. Dánia által nyújtott katonai támogatás, mióta Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
Koppenhága legutóbb 2024 augusztusában küldött körülbelül 115 millió dollár értékű katonai segítséget Kijevnek. Az új csomag több fontos elemet tartalmaz, például fegyvereket a dán készletekből, légvédelmi rendszerek finanszírozását Németországgal együttműködve, valamint hozzájárulást az Egyesült Királyság által vezetett Nemzetközi Alaphoz (IFU), amely Ukrajnát támogatja.
A segélycsomag egy része az ukrán hadsereg képzési programjainak bővítését célozza meg. Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter elmondta:
A kormány azon dolgozik, hogy további beszerzésekről döntsön közvetlenül az ukrán hadiipartól, különös tekintettel a drónok területén.
Dánia az invázió kezdete óta Ukrajna egyik legmeghatározóbb támogatója. Nemrégiben döntött arról is, hogy további 630 millió dollárt biztosít Ukrajna védelmi termelésének megerősítésére.
Az ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ október 18-án közzétett egy videót, amelyen állítólag észak-koreai katonák láthatóak egy orosz katonai táborban, akik arra készülnek, hogy csatlakozzanak Moszkva Ukrajna elleni háborús erőfeszítéseihez – számolt be róla a The Kyiv Independent ukrán hírportál.
Az ukrán kulturális és tájékoztatási minisztérium alatt működő központ által közzétett videót állítólag Oroszország keleti részén, az Észak-Korea közelében található Szergejevszkij katonai táborban forgatták.
A felvételen katonai egyenruhás férfiak láthatók, amint sorban állnak a felszerelésért.
A központ nem részletezte, hogyan jutott hozzá a videóhoz, azt azonban kijelentette, hogy az „legfeljebb 72 órája készült”.
Kirilo Budanov, Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője korábban már elmondta, hogy az első, 2600 katonából álló csoportot az oroszországi kurszki területre telepítik, ahol Ukrajna augusztusban határon átnyúló ellentámadást hajtott végre, és még mindig jelentős területeket tartanak a kezükben. Hozzátette, hogy közel 11 ezer észak-koreai katona tartózkodik Oroszországban, és november 1-ig „harcra készen” állnak Ukrajnában.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!