Recep Tayyip Erdogan török elnök a kazanyi BRICS-csúcstalálkozó alkalmával azt javasolta Vlagyimir Putyinnak, hogy folytassák a fekete-tengeri hajózással kapcsolatos tárgyalásokat. Törökország és António Guterres ENSZ-főtitkár ugyanis arra törekszik, hogy a kereskedelmi hajók szabadon közlekedhessenek a Fekete-tengeren − írta meg az Unian.
Putyin szerint Erdogan „ismét felújította ezeket a javaslatokat a fekete-tengeri hajózással kapcsolatos tárgyalások folytatására”, azonban „még arra sem volt időm, hogy elolvassam az anyagokat” − nyilatkozta az orosz elnök, aki szerint sosem zárkóztak el ettől a témától.
A török elnök elmondta, hogy a gabonaszállításokról és egy esetleges fogolycseréről is megbeszélést folytatott, ezen kívül szerinte Putyin támogatná a tűzszünetet, valamint Törökország támogatná a béketárgyalások megkezdését Oroszország és Ukrajna között.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Andrzej Duda lengyel elnök dél-koreai hivatalos látogatása alkalmával kijelentette, hogy nem fog dél-koreai fegyvereket szállítani Ukrajnának. Elmondása szerint Ukrajna kérte Varsótól a dél-koreai fegyverek esetleges szállítását, de Lengyelország ezt elutasította − írja az Ukrajinszka Pravda.
Miután Észak-Korea csapatokat küldött Oroszország támogatására az orosz–ukrán háborúba, Jun Szogjol dél-koreai elnök kijelentette, hogy felülvizsgálják fegyverek szállítását Ukrajnába. Ezekről a fegyverekről állította azt a lengyel elnök, hogy nem az ő raktáraikban lévő dél-koreai készletekből fogják felfegyverezni Kijevet.
Az ukrán hírszerző szolgálatok nyilvánosságra hozták azt a hangfelvételt, amelyen állítólag orosz katonák panaszkodnak az észak-koreai vadászgépek érkezése miatt, és azon veszekednek, hogyan fogják őket felszerelni. Az egyik felvételen az hallható, amint orosz katonák az úgynevezett „K-zászlóalj” miatt siránkoznak, „k***ott kínaiaknak” nevezik őket, és nem tudják, mit fognak velük kezdeni − írta meg a Daily Mail.
Egy másik hangfelvételen orosz katonák amiatt panaszkodnak, hogy miként fogják felfegyverezni az észak-koreai csapatokat. Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra utalt, hogy Phenjan haderejét az oroszok már Kijev elleni támadásokban is bevethetik a hétvégén.
Az orosz parlament már ratifikálta ugyanis az Észak-Koreával megkötött védelmi szerződést, amelyet Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun írt alá júniusban, az észak-koreai fővárosban tett látogatásakor.
Összhangban volna a nemzetközi joggal, ha Észak-Korea katonákat küldene Oroszország támogatására Ukrajna ellen – jelentette ki pénteken Kim Dzsongju észak-koreai külügyminiszter-helyettes, anélkül, hogy megerősítette volna ilyen lépés megtörténtét, írja az MTI.
Amennyiben valóban lenne olyan dolog, amiről a világ sajtója cikkezik, akkor úgy vélem, az összhangban volna a nemzetközi jog előírásaival, noha nyilvánvalóan lesznek olyan erők, amelyek ezt illegálisnak próbálják feltüntetni
– fűzte hozzá.
Kim Dzsongju, aki minisztériuma oroszországi ügyekért felelős helyettes vezetője, a KCNA állami hírügynökség által idézett angol nyelvű közleményben hangsúlyozta, hogy szerinte a külügyminisztérium nem avatkozik bele a védelmi tárcához tartozó ügyekbe.
A kijevi vezetés és nyugati szövetségesei is kijelentették, bizonyítékuk van arra, hogy Phenjan katonák ezreit küldte Oroszországba, ahol később bevethetik őket az Ukrajna elleni harcokban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön arra az újságírói felvetésre, miszerint műholdas felvételek is bizonyítják az észak-koreai katonák jelenlétét Oroszországban, azt mondta: „a képek komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”, és azt is hangoztatta, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti együttműködés a két ország belügye.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken az ukrán hírszerzésre hivatkozva azt mondta, hogy Oroszország október 27–28-án küldi harcba az első észak-koreai katonai egységeket.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a kazanyi BRICS-csúcstalálkozó alkalmával azt javasolta Vlagyimir Putyinnak, hogy folytassák a fekete-tengeri hajózással kapcsolatos tárgyalásokat. Törökország és António Guterres ENSZ-főtitkár ugyanis arra törekszik, hogy a kereskedelmi hajók szabadon közlekedhessenek a Fekete-tengeren − írta meg az Unian.
Putyin szerint Erdogan „ismét felújította ezeket a javaslatokat a fekete-tengeri hajózással kapcsolatos tárgyalások folytatására”, azonban „még arra sem volt időm, hogy elolvassam az anyagokat” − nyilatkozta az orosz elnök, aki szerint sosem zárkóztak el ettől a témától.
A török elnök elmondta, hogy a gabonaszállításokról és egy esetleges fogolycseréről is megbeszélést folytatott, ezen kívül szerinte Putyin támogatná a tűzszünetet, valamint Törökország támogatná a béketárgyalások megkezdését Oroszország és Ukrajna között.
Az ukrán védelmi minisztérium azt javasolta, hogy Svédország és Finnország a dán modell szerint, azaz a gyártók közvetlen finanszírozásával támogassa az ukrán védelmi ipart – írja az Interfax.
A minisztérium sajtószolgálatának közlése szerint Szerhij Bojev védelmi miniszterhelyettes munkamegbeszéléseket folytatott Dánia, Svédország és Finnország minisztériumának védelmi politikáért felelős vezetőivel.
„Felszólítjuk a többi partnert, hogy támogassák védelmi iparunkat” – mondta Bojev a partnereknek.
Olekszandr Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka kijelentette, hogy az ukrán csapatok bekerítéséről szóló hír a Kurszki térségben csupán dezinformáció, amely nem tükrözi a valós helyzetet – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán csapatok folytatják aktív műveleteiket a kurszki szektorban, immár harmadik hónapja folyamatosan megsemmisítik az ellenség harci potenciálját
– szögezte le Szirszkij, hozzátéve, hogy az oroszok jelentős veszteségeket szenvednek személyi állomány és haditechnikai eszközök terén is.
Elmondása szerint augusztus 8-a óta az orosz csapatok 17 819 embert vesztettek a frontvonal ezen szakaszán, ezen belül 6662 halottat, 10 446 sebesültet és 711 foglyot tartanak nyilván.
A német Rheinmetall fegyveripari konszern újabb 20 darab, Marder típusú lövészpáncélost adott át Ukrajnának. A vállalat pénteki közlése szerint a kiszállítást 2024 harmadik negyedévében teljesítették. A kijevi vezetésnek eddig mintegy 200 darabot szállítottak a német gyártmányú lövészpáncélosból. A fegyveripari konszern a Mardereken kívül Leopard harckocsikat is szállít Ukrajnának − adta hírül az MTI.
A német hadsereg (Bundeswehr) az 1970-es években állította hadrendbe a Mardereket, amelyek korszerűsített formában máig szolgálatban vannak. 2015 óta azonban a típust fokozatosan felváltják a Puma lövészpáncélossal. A hadrendből kivont Mardereket 2022 óta − a német kormány finanszírozásával − felújítva és üzemképessé téve átadják Ukrajnának.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította António Guterres ENSZ-főtitkár ukrajnai látogatásának lehetőségét – értesült az Unian ukrán hírügynökség
António Guterres kijevi fogadásának elutasítása azzal függ össze, hogy az ENSZ vezetője részt vett a BRICS-országok csúcstalálkozóján, amelyet ezen a héten rendeztek meg az oroszországi Kazany városában.
Az ENSZ-főtitkár a BRICS-csúcstalálkozó után szeretett volna Ukrajnába látogatni, de látogatását az ukrán fél nem erősítette meg.
Október 24-én António Guterres a BRICS-csúcson Vlagyimir Putyin jelenlétében mondott beszédet, amelyben „az ENSZ Alapokmányával összhangban […] igazságos békét” követelt Ukrajnában.
Guterres több mint két éve nem járt Oroszországban, amióta Moszkva háborút indított Ukrajna ellen. Ezért ez a látogatás sokkolta az ukránokat, és bírálatokat váltott ki az ukrán tisztviselők részéről is.
Az Unian arra is emlékeztet, hogy 2023. március 17-én a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök, valamint Maria Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman ellen. A letartóztatási parancsokat azért adták ki, mert Vlagyimir Putyin orosz elnököt ukrán gyermekek illegális deportálásáért teszik felelőssé.
A holland hírszerzés megerősítette, hogy legalább 1500, ha nem több észak-koreai katona érkezett Oroszországba, akik különleges katonai egységben teljesítenek szolgálatot, és kezdetben valószínűleg az orosz határ menti Kurszki térségében fogják őket bevetni – adta hírül az MTI Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter közleményét.
A Nyugat ezt nem fogadhatja el, erre az egyértelmű eszkalációs szándékra megfelelő választ kell adni
– hangsúlyozta Brekelmans, akit a De Telegraaf holland napilap idézett.
Mint mondta, az észak-koreaiak bevetésével Oroszország azt próbálja tesztelni, hogy mennyire hatékony az észak-koreai haderő, továbbá azt, hogy bevetésükre miként reagál a Nyugat. Rámutatott, hogy meglehetősen bonyolult lesz lépéseket tenni Észak-Korea ellen, mert már oly sok szankció van érvényben vele szemben; azonban véleménye szerint „nagyon világos jelzést” kell küldeni Phenjannak és Moszkvának.
Kurszk után az észak-koreaiak valószínűleg más helyeken is bevetésre kerülnek, véli a miniszter. „Ez a mi válaszlépésünktől is függ majd” – tette hozzá.
Szerdán a NATO és az Egyesült Államok is megerősítette az észak-koreai haderő oroszországi jelenlétét.
Az Oroszországgal szembeni szankciórendszer módosítására készülnek az európai diplomaták, mivel Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt hivatalba való visszatérése alááshatja a Moszkva elszigetelésére irányuló nyugati erőfeszítéseket – írta névtelen forrásokra hivatkozva pénteki cikkében a Reuters.
A lap megjegyezte, hogy a tisztviselők és az uniós küldöttek közötti megbeszélések több olyan kezdeményezésre összpontosítanak, amelyek célja annak biztosítása, hogy az európai szankciók hosszú távon érvényben maradjanak, szigorúbb végrehajtással alátámasztva, még akkor is, ha Washington „irányt változtat”.
A források szerint a lehetséges lépések között szerepel egy átfogó ellenőrzési rendelkezés az Oroszországba irányuló „gyanús áruszállítások” azonosítására és leállítására, valamint az olajszállítások szélesebb körű korlátozására. Hangsúlyozták, hogy tárgyalások folynak annak a követelménynek a megváltoztatásáról is, hogy az orosz központi bank eszközeinek befagyasztását – a Moszkvával szembeni legnagyobb nyugati szankciót – az európai fővárosoknak hathavonta meg kelljen újítaniuk.
Az orosz erők október 25-én reggel többszörös rakétakilövő rendszerrel támadást indítottak a Harkivi területen található Borova falu ellen, a támadásban egy 61 éves helyi nő életét vesztette – közölte a Harkivi Területi Ügyészség pénteken a Telegramon.
Október 25-én, 8 óra körül az orosz fegyveres erők MLRS-rakétával csapást mértek a településre, aminek következtében egy 61 éves nő életét vesztette. Magánháztartások is megrongálódtak
– közölte közösségi oldalán az ügyészség.
A jelentések szerint október 24-én este az orosz erők irányított légibombákkal csapást mértek a falura, házakat, piaci kioszkokat és egy kórház épületét megrongálva. A civilek közül nem jelentettek sérülteket.
Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter elismerte, hogy a Nyugat számára kihívás lenne intézkedéseket kidolgozni Észak-Korea ellen, amiért csapatokat küldött Oroszország támogatására az Ukrajna elleni háborúba – olvasható a Nederlandse Omroep Stichting holland hírportál pénteki cikkében.
A nehézséget főként az adja, hogy az ország ellen szinte már minden lehetséges szankció érvényben van.
A miniszter a péntek délelőtti kormányülés előtt kijelentette, hogy Hollandia is megerősítést kapott arról, hogy Észak-Korea katonai állományt telepített Oroszországba, ami jelenleg 1500 fősre becsülhető.
Brekelmans arra számít, hogy ezeket a csapatokat kezdetben a Kurszki területen, később pedig esetleg más térségekben is bevetik majd. Elmondása szerint elsősorban az észak-koreai hadsereg különleges erőinek egységeiről van szó.
A holland védelmi miniszter megjegyezte, hogy Hollandia konzultál a szövetségesekkel ebben a kérdésben, de elismerte, hogy továbbra is nehéz további intézkedéseket találni Észak-Korea ellen.
Már minden elképzelhető szankció érvényben van Észak-Korea ellen. A Nyugatnak azonban egyértelmű jelzést kell küldenie, amiben elfogadhatatlannak ítéli ezt az akciót. Nem engedhetjük meg, hogy más országok is csatlakozzanak Oroszországhoz ebben a háborúban
– fogalmazott a tárcavezető.
Julija Navalnaja, a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus emigrációban élő özvegye sérelmezte António Guterres ENSZ-főtitkár és Vlagyimir Putyin orosz elnök kézfogását – írja a The Guardian.
Navalnaja a BRICS-csúcstalálkozóról posztolt egy fotót az X-en, amihez azt írta, hogy a résztvevők „kezet fogtak egy gyilkossal”.
It was the third year of the war, and the UN Secretary-General was shaking hands with a murderer pic.twitter.com/BpjsThSKsw
— Yulia Navalnaya (@yulia_navalnaya) October 24, 2024
Julija Navalnaja nemrég azt is bejelentette, hogy amennyiben eljött az ideje, akkor indul majd Putyin ellen az orosz elnökválasztásokon.
Mint korábban arról beszámoltunk, Alekszej Navalnij február 16-án halt meg, az első híresztelések szerint vérrög okozhatta a halálát, de mivel a rokonokat nem engedték be megnézni a holttestet, és sokáig visszatartották a hozzátartozóktól, már akkor többekben felmerült a gyanú, hogy a politikus halála nem lehetett véletlen.
Az orosz börtönhatóságok azt állították, hogy Navalnij halálának napján rosszul érezte magát, miután kiment a szabadba, és összeesett. Az ellenzéki vezető korábbi orvosa, Alekszandr Polupan belgyógyász szerint az orvosok által megfigyelt tünetek Navalnij 2024-es börtönbeli halála esetén nem egyeznek a hivatalos diagnózissal. A halál hivatalos oka – a szívritmuszavar – semmiképpen nem magyarázza meg az állásfoglalásban leírt tüneteket: éles hasi fájdalmat, hányást vagy görcsrohamokat. Ezek a tünetek aligha magyarázhatók mással, mint mérgezéssel.
Az ukrán hírszerzés értesülései szerint Oroszország október 27–28-án tervezi az első észak-koreai katonai egység hadrendbe állítását – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Ukrajna államfője elmondta, hogy október 25-én Olekszandr Szirszkij főparancsnok tájékoztatta őt az észak-koreai katonák oroszországi bevetéséről. A hírszerzés szerint az első egységeket október 27–28-án vezényelheti Oroszország a harci övezetekbe.
Az elnök kiemelte, hogy ez egyértelmű eszkaláció Oroszország részéről, aminek komoly következményei vannak. „A világ világosan látja, hogy Oroszország mit akar valójában: a háború folytatását. Ezért van szükség a globális vezetők határozott válaszlépésére” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
„Észak-Korea tényleges részvétele felett nem szabad szemet hunyni és zavaros megjegyzéseket tenni, hanem kézzelfogható nyomást kell gyakorolni mind Moszkvára, mind Phenjanra, hogy tartsák be az ENSZ Alapokmányát” – tette hozzá.
Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai főparancsnoka kijelentette, hogy Oroszország jelentős veszteségeket szenvedett Ukrajnában, de még mindig rendelkezik „veszélyes harci erőkkel”, amelyeket a háború szinte érintetlenül hagyott – írja a Business Insider.
A NATO-főparancsnok Oroszország tartalékai közül kiemelte a nagy hatótávolságú repülőgépeket, a stratégiai rakétaerőket, a védelmi egységeket és a tengeralattjárókat. Megjegyezte, hogy Oroszország taktikai légierejének jelentős része még nem vett részt a háborúban.
Miközben a szárazföldön jelentős veszteségeket szenvednek, Oroszország katonai struktúrájának többi részében továbbra is hatalmas mennyiségű képesség – mind hagyományos, mind nukleáris – áll fenn, és ezt szem előtt kell tartani
– jelentette ki Christopher Cavoli. Kiemelte, hogy a szárazföldi egységek helyreállításán már dolgozik az orosz hadsereg. „A szárazföldi erők nagysága ma Ukrajnában nagyobb, mint a háború elején, tehát az orosz hadsereg valójában növekedett ebben az időszakban” – magyarázta.
Cavoli hozzátette, hogy bár jelenleg vannak kihívások egyes felszereléseik minőségével kapcsolatban, Oroszországnak van egy terve arra, hogy helyreállítsa szárazföldi erőit, és a NATO határainál telepítse azokat. Felszólította a szövetséget, hogy vegyék nagyon komolyan a mostani helyzetet.
Ukrajna Törökország közvetítésével már kétszer is megkereste Oroszországot javaslatokkal, de azonnal visszavonta saját kezdeményezéseit – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök egy televíziós interjúban a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint.
„Török partnereink már többször is megkerestek minket javaslatokkal, mint mondták, ukrán részről” – fogalmazott az orosz elnök.
De amikor megegyeztünk, kiderült, hogy az ukrán fél már visszavonta a javaslatát. Ez kétszer is megtörtént
– osztotta meg az orosz vezető.
Az ukrajnai Zaporizzsja város és a zaporizzsjai régió lakosait arra kérik, hogy készüljenek fel a téli áramkimaradásokra – közölte az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál Ivan Fedorov területi vezető televíziós interjújára hivatkozva.
Lehet, hogy ez nem fog tetszeni, hiszen nagyon rideg valósággal állunk szemben, de készüljünk fel a legrosszabbra
– fogalmazott Fedorov.
Megjegyezte, hogy Ukrajna külföldi partnereihez fordult, hogy segítsenek energiatermelő rendszerek beszerzésében. „Partnereink finanszírozzák őket, és ők vásárolták meg nekünk. Az első kapcsolt energiatermelő egységek november 15-ig érkeznek Zaporizzsjába. Reményeink szerint a bekötés legfeljebb egy hónapig fog tartani” – mondta. Az iskolák és kórházak már rendelkeznek áramfejlesztőkkel, amelyek biztosítják az oktatást és az orvosi ellátást – tette hozzá az ukrán területi vezető.
Az orosz Nemzeti Gárda (Roszgvardija) tagjait ismeretlenek megtámadták Csecsenföldön, aminek következtében egy katona meghalt, egy másik pedig megsebesült – közölte a gárda október 24-én a The Kyiv Independent ukrán hírportál szerint.
Az incidens Groznij, a Putyin-szövetséges Ramzan Kadirov által uralt, többségében muszlimok lakta észak-kaukázusi főváros közelében történt.
Információk szerint a támadás Petropavlovszkaja falu közelében történt, amikor ismeretlenek rálőttek egy Ural teherautóra, majd ezt követően elmenekültek a helyszínről. A sebesült katonát kórházba vitték, a támadókat nagy erőkkel keresik – jelentette a Roszgvardija.
Elon Musk amerikai milliárdos 2022 vége óta rendszeresen tartja a kapcsolatot Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével – írta a The Wall Street Journal jelenlegi és volt amerikai, európai és orosz tisztviselők köréből érkező információkra hivatkozva.
A források szerint a Musk és Putyin közötti megbeszélések személyes témákat, üzleti és geopolitikai feszültségeket érintenek.
Két tisztségviselő arról számolt be, hogy az orosz elnök egy alkalommal arra kérte a milliárdost, hogy Hszi Csin-ping kínai vezetőnek tett szívességből tartózkodjon a Starlink műholdas internetszolgáltatásának Tajvan feletti aktiválásától. A The Wall Street Journal megjegyezte, hogy Musk Kreml-kapcsolatainak ismerete a jelek szerint jelentős titok a kormányon belül, ugyanis a Fehér Ház több tisztviselője is úgy nyilatkozott, hogy nem tudtak ezekről az egyeztetésekről.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a maga részéről azt mondta, hogy a Kreml és a milliárdos közötti egyetlen kapcsolatfelvétel egy telefonbeszélgetés volt, amelynek során Musk és Putyin „az űrről, valamint a jelenlegi és jövőbeli technológiákról” tárgyaltak. Peszkov azt is hozzátette, hogy sem Putyin, sem a Kreml tisztviselői nem folytatnak rendszeres beszélgetéseket az amerikai üzletemberrel.
Mongólia azzal, hogy nem tartóztatta le Vlagyimir Putyint, amikor az orosz elnök a területén tartózkodott, nem teljesítette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) együttműködési kérelmét, megsértette a bíróság működését biztosító Római Statútum rendelkezéseit, ezáltal megakadályozta a bíróságot feladatainak és hatásköreinek gyakorlásában – közölte a Nemzetközi Büntetőbíróság az MTI beszámolója szerint.
A hágai székhelyű bíróság háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen azzal az indokkal, hogy személyesen lehet felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
A csütörtök esti hágai közlemény szerint tekintettel arra, hogy a Római Statútumban rögzített kötelezettségei ellenére Mongólia nem működött együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal, illetékes kamarája szükségesnek tartotta, hogy az ügyet a részes államok közgyűlése elé terjessze.
Indoklásuk szerint a statútum részes államai és mindazon országok, amelyek elfogadják a bíróság joghatóságát, kötelesek letartóztatni és átadni azokat az embereket, akikre a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa vonatkozik, hivatalos pozíciójuktól vagy nemzetiségüktől függetlenül.
„A Római Statútum 86. cikke értelmében valamennyi részes államnak teljes mértékben együtt kell működnie a bírósággal megbízatásának támogatása érdekében” – fogalmaztak, majd arra emlékeztettek, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság a nemzetközi közösség általános érdekeivel összhangban álló feladatokat lát el azáltal, hogy joghatóságot gyakorol a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények tekintetében, amelyek magukban foglalják a nemzetközi jog alapvető normáinak súlyos megsértését.
Ukrajna technológiailag vesztésre áll Oroszországgal szemben a drónháborúban, miközben korábban jól teljesített – jelentette ki Marija Berlinszka önkéntes, a légi felderítést támogató központ alapítója az Unian szerint.
Mint Berlinszka kifejtette, a probléma az, hogy Oroszország is mozgásban van. Kezdetben Ukrajna időt nyert a Mavicokkal, az FPV-drónokkal és a tengeri drónokkal, azonban az oroszok gyorsan átvették ezeket a gyakorlatokat, és nagyon sikeresen használják őket.
A hadviselésben a technológia számos területén van egy tendencia: az ukránok feltalálják, az oroszok pedig lemásolják és növelik. Ezért azt gondolom, hogy a kiberhadviselésben nagyon fontos, hogy ne tanítsuk az ellenséget, megmutatva nekik, hogy hogyan kell csinálni, hogy aztán ők rohanjanak megalkotni a sajátjukat, hanem valóban mi töltsük azt meg értelemmel, és ehhez a legjobb mérnökök kellenek
– mondta.
Berlinszka hangsúlyozta, hogy az ilyen mérnököket gyakran rosszul használják a fronton, és sofőrként, aknavető-kezelőként vagy hivatalnokként dolgoznak. Ezekre a szakmákra is szükség van, magyarázta, de az embereket ott kell használni, ahol a legnagyobb hasznot hozzák.
„Ezek az emberek drónokat tudnak gyártani, és megsemmisíthetik Oroszország katonai képességeit. Okosabban kell harcolnunk” – hangsúlyozta az önkéntes.
Péntek reggel az orosz csapatok Herszon központját támadták, melynek következtében megsebesült két ember – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Reggel az oroszok Herszon központját lőtték. Az ellenséges támadás következtében két ember megsérült – egy 64 éves nő és egy 72 éves férfi. Mindkét áldozat robbanás okozta sérüléseket szenvedett: a nő a lábán repeszsérüléseket szerzett, míg a férfi zúzódást és fejsérülést szenvedett” – közölte Roman Mrocsko, a Herszoni Városi Katonai Közigazgatás vezetője.
Elmondása szerint ezek a lakosok a lövés idején bent tartózkodtak a házban, amelyre Oroszország csapást mért. A mentősök a sebesülteket a helyszínen ellátták.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kért tőle engedélyt arra, hogy Belarusz területéről megtámadja Ukrajnát, mivel – mint mondta – ez egy rutinszerű „hadgyakorlat utáni csapatkivonás” volt – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Honnan tudja, hogy engedélyt adtam belorusz terület használatára?” – kérdezett vissza Lukasenka, amikor a BBC újságírója arról érdeklődött, miért engedélyezte Vlagyimir Putyinnak, hogy Belarusz területéről támadást indítson Ukrajna ellen.
Voltak hadgyakorlatok, amelyeken több ezer orosz katona vett részt. Putyin elkezdte kivonni ezeket a csapatokat onnan, ahol voltak, Fehéroroszország déli részén, lefelé, az ukrán határ mentén. Egy bizonyos ponton ezen csapatok egy részét átirányította Kijevbe. Biztos vagyok benne, hogy provokálták őket. Putyintól függ, hogyan vonja vissza a csapatait. Átmehet Kijeven keresztül. Vagy mehet Minszkben keresztül
– nyilatkozta a belorusz elnök.
Azt is elmondta, hogy az incidens után nem kereste őt orosz kollégája, hogy tisztázzák a történteket. „Nem. Nem hívott fel engem. És én sem hívtam őt. Ezek az ő csapatai, és joga van visszavonni őket, ahová akarja” – nyilatkozta Aljakszandr Lukasenka.
„A pesti srácok örököseinek is tudnia kell, hogy az oroszokkal szemben hősies harcát vívó Ukrajnának leginkább nem az orosz agressziót elítélő posztokra és szónoklatokra, hanem pénzre és fegyverekre van szükségük” – írta Facebook-posztjában Hadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő szerint „nagy szerencse, hogy Európa országainak többségében még nem épült ki olyan propagandagépezet, amitől félve az európai döntéshozók nem szavazták volna meg az Ukrajna megsegítéséről szóló határozatot, hanem bátran tartózkodtak volna, vagy nem vettek volna részt a szavazáson”.
A politikus szerint azért, hogy „a pesti srácok örököseinek” ne kelljen a propagandagépezet elől egy lövészárokba húzódva sunnyogni fontos döntéseknél, egy dolgot lehet tenni: megpróbálni tömegeket megmozgatva valódi nyomást gyakorolni a hatalomra a propagandagépezet szétveréséért.
Háromtonnás FAB–3000-es légibombával mért csapást az orosz légierő ukrán drónkezelők ideiglenes telepítési pontjára a donyecki régióban lévő Kurahovéban – írja az MTI az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján.
A művelet során mintegy ötven kezelőt és kiképzőt, valamint hétegységnyi ellenséges fegyvert és katonai felszerelést semmisítettek meg
– közölték.
A moszkvai katonai tárca szerint az épületben a Ptahi Mágyárá (Magyar Madarai) elnevezésű csoport drónkezelői tartózkodtak. Sajtójelentések szerint a csoportot Bródi Róbert (ukránul: Robert Brovgyi) (katonai hívónevén: Magyar) magyar gyökerű ukrajnai vállalkozó hozta létre.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 5436 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5850 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írják a közleményben.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Sem az ukrán kitörési kísérletek, sem a felmentésükre irányuló erőfeszítések nem jártak sikerrel Putyin szerint, és az orosz hadsereg megkezdte ennek a csoportnak a felszámolását.
Az ukrán hadsereg augusztus 6-án kezdett támadásba az oroszországi Kurszk megyében. Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölt adatai szerint az ukrán fél eddig 26 222 katonát és 176 harckocsit veszített ott – írta az MTI.
Az ukrán nemzeti gárda négy fogságba ejtett katonáját megölték az orosz hadsereg tagjai, miután kamerával rögzítették kihallgatásukat – idézi az ukrán főügyészséget a Kárpáti Igaz Szó, hozzátéve, hogy az ügyben büntetőeljárást indítottak a háborús törvények és szokások megsértése és előre megfontolt emberölés címén.
A közlés szerint október 6-án az ukrán nemzeti gárda négy katonája a Donyeck megyei Szelidove településnél teljesített szolgálatot, amikor az orosz erők megrohamozták az ukrán állásokat, és harc közben foglyul ejtették őket, majd az oroszok videóra vették a sebesült, fegyvertelen gárdisták kihallgatását. Másnap, amikor az ukrán erők visszavették elvesztett állásaikat, megtalálták a megölt ukrán katonák holttestét.
A főügyészi hivatal megállapította: a hadifoglyok meggyilkolása a genfi egyezmények megsértésének és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem cáfolta azokat az amerikai állításokat, amelyek szerint Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, de kijelentette, hogy Moszkvára van bízva, hogyan működteti a kölcsönös védelmi záradékot Phenjannal, és azzal vádolta a Nyugatot, hogy eszkalálta az ukrajnai háborút – írja a Reuters.
Eközben az ukrán katonai hírszerző szolgálat csütörtökön közölte, hogy az első, Oroszországban kiképzett észak-koreai egységeket a kurszki régióban telepítették, egy orosz határ menti területen, ahol az ukrán erők augusztusban nagyszabású behatolást hajtottak végre.
„Észak-Korea hadseregének első egységei, amelyeket a kelet-oroszországi gyakorlótéren képeztek ki, már megérkeztek az orosz–ukrán háború harci övezetébe. Különösen 2024. október 23-án regisztrálták jelenlétüket a Kurszki területen” – áll az ukrán hírszerzés közleményében.
A közlemény szerint összesen mintegy 12 ezer észak-koreai katona, köztük 500 tiszt és három tábornok már Oroszországban tartózkodik, és öt katonai bázison folyik a kiképzés.
A Kreml korábban „álhírként” utasította el az északi csapatok telepítéséről szóló jelentéseket. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban csütörtökön azt mondta, hogy Moszkva dolga, hogyan hajtja végre a Phenjannal kötött partnerségi szerződést.
Az Egyesült Államok szerdán közölte, hogy bizonyítékot talált arra, hogy Észak-Korea 3000 katonát küldött Oroszországba esetleges ukrajnai bevetésre, amit a Nyugat az ukrajnai háború jelentős eszkalációjaként értékel.
Putyin egy riporter kérdésére az észak-koreai csapatmozgásokat mutató műholdfelvételekről azt mondta: „A képek komoly dolgok. Ha vannak képek, akkor azok tükröznek valamit.”
Az orosz elnök ezt követően azonnal vádaskodni kezdett, és arról beszélt, hogy a NATO tisztjei és kiképzői közvetlenül részt vettek az ukrajnai háborúban, és a Nyugat volt az, aki eszkalálta az ukrajnai válságot.
Tudjuk, hogy kik vannak ott jelen, mely európai NATO-országokból, és hogyan végzik ezt a munkát
– mondta Putyin.
A Kreml vezetője külön megemlítette az Észak-Koreával kötött államközi megállapodás 4. cikkelyét, amely a kölcsönös védelemről szól.
Van a 4. cikkely. Soha a legkevésbé sem kételkedtünk abban, hogy az észak-koreai vezetés komolyan veszi a megállapodásainkat. De hogy mit teszünk ennek a cikkelynek a keretében, az a mi dolgunk
– jelentette ki az orosz elnök.
Észak-Korea egyik New York-i ENSZ-képviselője is kommentálta a híreket, és azt mondta, hogy az amerikai és dél-koreai állítások az Oroszországba küldött csapatokról „alaptalan pletykák”.