Az oroszok tanácstalanok az észak-koreai katonák miatt, kib**ott kínaiaknak nevezik őket

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• A török elnök elárulta, miről egyeztetett Vlagyimir Putyinnal;
• Megszólalt Zelenszkij, ekkor indulhatnak harcba először Észak-Korea katonái;
• Vészjósló kijelentést tett a NATO tábornoka, ez lehet az adu Putyin kezében;
• Elon Musk 2022 vége óta rendszeresen egyeztet Vlagyimir Putyinnal;
• Négy ukrán sebesült hadifogollyal végeztek az oroszok, kihallgatásukat videóra vették;
• Az észak-koreaiak már Kurszknál harcolnak, Putyin nem cáfolta a jelenlétüket.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!

Andrzej Duda lengyel elnök dél-koreai hivatalos látogatása alkalmával kijelentette, hogy nem fog dél-koreai fegyvereket szállítani Ukrajnának. Elmondása szerint Ukrajna kérte Varsótól a dél-koreai fegyverek esetleges szállítását, de Lengyelország ezt elutasította − írja az Ukrajinszka Pravda.

Miután Észak-Korea csapatokat küldött Oroszország támogatására az orosz–ukrán háborúba, Jun Szogjol dél-koreai elnök kijelentette, hogy felülvizsgálják fegyverek szállítását Ukrajnába. Ezekről a fegyverekről állította azt a lengyel elnök, hogy nem az ő raktáraikban lévő dél-koreai készletekből fogják felfegyverezni Kijevet.

Összhangban volna a nemzetközi joggal, ha Észak-Korea katonákat küldene Oroszország támogatására Ukrajna ellen – jelentette ki pénteken Kim Dzsongju észak-koreai külügyminiszter-helyettes, anélkül, hogy megerősítette volna ilyen lépés megtörténtét, írja az MTI.

Amennyiben valóban lenne olyan dolog, amiről a világ sajtója cikkezik, akkor úgy vélem, az összhangban volna a nemzetközi jog előírásaival, noha nyilvánvalóan lesznek olyan erők, amelyek ezt illegálisnak próbálják feltüntetni

– fűzte hozzá.

Kim Dzsongju, aki minisztériuma oroszországi ügyekért felelős helyettes vezetője, a KCNA állami hírügynökség által idézett angol nyelvű közleményben hangsúlyozta, hogy szerinte a külügyminisztérium nem avatkozik bele a védelmi tárcához tartozó ügyekbe.

A kijevi vezetés és nyugati szövetségesei is kijelentették, bizonyítékuk van arra, hogy Phenjan katonák ezreit küldte Oroszországba, ahol később bevethetik őket az Ukrajna elleni harcokban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön arra az újságírói felvetésre, miszerint műholdas felvételek is bizonyítják az észak-koreai katonák jelenlétét Oroszországban, azt mondta: „a képek komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”, és azt is hangoztatta, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti együttműködés a két ország belügye.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken az ukrán hírszerzésre hivatkozva azt mondta, hogy Oroszország október 27–28-án küldi harcba az első észak-koreai katonai egységeket.

Az ukrán védelmi minisztérium azt javasolta, hogy Svédország és Finnország a dán modell szerint, azaz a gyártók közvetlen finanszírozásával támogassa az ukrán védelmi ipart – írja az Interfax.

A minisztérium sajtószolgálatának közlése szerint Szerhij Bojev védelmi miniszterhelyettes munkamegbeszéléseket folytatott Dánia, Svédország és Finnország minisztériumának védelmi politikáért felelős vezetőivel.

„Felszólítjuk a többi partnert, hogy támogassák védelmi iparunkat” – mondta Bojev a partnereknek.

Olekszandr Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka kijelentette, hogy az ukrán csapatok bekerítéséről szóló hír a Kurszki térségben csupán dezinformáció, amely nem tükrözi a valós helyzetet – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán csapatok folytatják aktív műveleteiket a kurszki szektorban, immár harmadik hónapja folyamatosan megsemmisítik az ellenség harci potenciálját

– szögezte le Szirszkij, hozzátéve, hogy az oroszok jelentős veszteségeket szenvednek személyi állomány és haditechnikai eszközök terén is.

Elmondása szerint augusztus 8-a óta az orosz csapatok 17 819 embert vesztettek a frontvonal ezen szakaszán, ezen belül 6662 halottat, 10 446 sebesültet és 711 foglyot tartanak nyilván.

A német Rheinmetall fegyveripari konszern újabb 20 darab, Marder típusú lövészpáncélost adott át Ukrajnának. A vállalat pénteki közlése szerint a kiszállítást 2024 harmadik negyedévében teljesítették. A kijevi vezetésnek eddig mintegy 200 darabot szállítottak a német gyártmányú lövészpáncélosból. A fegyveripari konszern a Mardereken kívül Leopard harckocsikat is szállít Ukrajnának − adta hírül az MTI.

A német hadsereg (Bundeswehr) az 1970-es években állította hadrendbe a Mardereket, amelyek korszerűsített formában máig szolgálatban vannak. 2015 óta azonban a típust fokozatosan felváltják a Puma lövészpáncélossal. A hadrendből kivont Mardereket 2022 óta − a német kormány finanszírozásával − felújítva és üzemképessé téve átadják Ukrajnának.

A holland hírszerzés megerősítette, hogy legalább 1500, ha nem több észak-koreai katona érkezett Oroszországba, akik különleges katonai egységben teljesítenek szolgálatot, és kezdetben valószínűleg az orosz határ menti Kurszki térségében fogják őket bevetni – adta hírül az MTI Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter közleményét. 

A Nyugat ezt nem fogadhatja el, erre az egyértelmű eszkalációs szándékra megfelelő választ kell adni 

– hangsúlyozta Brekelmans, akit a De Telegraaf holland napilap idézett.

Mint mondta, az észak-koreaiak bevetésével Oroszország azt próbálja tesztelni, hogy mennyire hatékony az észak-koreai haderő, továbbá azt, hogy bevetésükre miként reagál a Nyugat. Rámutatott, hogy meglehetősen bonyolult lesz lépéseket tenni Észak-Korea ellen, mert már oly sok szankció van érvényben vele szemben; azonban véleménye szerint „nagyon világos jelzést” kell küldeni Phenjannak és Moszkvának.

Kurszk után az észak-koreaiak valószínűleg más helyeken is bevetésre kerülnek, véli a miniszter. „Ez a mi válaszlépésünktől is függ majd” – tette hozzá.

Szerdán a NATO és az Egyesült Államok is megerősítette az észak-koreai haderő oroszországi jelenlétét.

Az Oroszországgal szembeni szankciórendszer módosítására készülnek az európai diplomaták, mivel Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt hivatalba való visszatérése alááshatja a Moszkva elszigetelésére irányuló nyugati erőfeszítéseket – írta névtelen forrásokra hivatkozva pénteki cikkében a Reuters.

A lap megjegyezte, hogy a tisztviselők és az uniós küldöttek közötti megbeszélések több olyan kezdeményezésre összpontosítanak, amelyek célja annak biztosítása, hogy az európai szankciók hosszú távon érvényben maradjanak, szigorúbb végrehajtással alátámasztva, még akkor is, ha Washington „irányt változtat”.

A források szerint a lehetséges lépések között szerepel egy átfogó ellenőrzési rendelkezés az Oroszországba irányuló „gyanús áruszállítások” azonosítására és leállítására, valamint az olajszállítások szélesebb körű korlátozására. Hangsúlyozták, hogy tárgyalások folynak annak a követelménynek a megváltoztatásáról is, hogy az orosz központi bank eszközeinek befagyasztását – a Moszkvával szembeni legnagyobb nyugati szankciót – az európai fővárosoknak hathavonta meg kelljen újítaniuk.

Az orosz erők október 25-én reggel többszörös rakétakilövő rendszerrel támadást indítottak a Harkivi területen található Borova falu ellen, a támadásban egy 61 éves helyi nő életét vesztette – közölte a Harkivi Területi Ügyészség pénteken a Telegramon.

Október 25-én, 8 óra körül az orosz fegyveres erők MLRS-rakétával csapást mértek a településre, aminek következtében egy 61 éves nő életét vesztette. Magánháztartások is megrongálódtak

– közölte közösségi oldalán az ügyészség.

A jelentések szerint október 24-én este az orosz erők irányított légibombákkal csapást mértek a falura, házakat, piaci kioszkokat és egy kórház épületét megrongálva. A civilek közül nem jelentettek sérülteket.

Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter elismerte, hogy a Nyugat számára kihívás lenne intézkedéseket kidolgozni Észak-Korea ellen, amiért csapatokat küldött Oroszország támogatására az Ukrajna elleni háborúba – olvasható a Nederlandse Omroep Stichting holland hírportál pénteki cikkében.

A nehézséget főként az adja, hogy az ország ellen szinte már minden lehetséges szankció érvényben van.

A miniszter a péntek délelőtti kormányülés előtt kijelentette, hogy Hollandia is megerősítést kapott arról, hogy Észak-Korea katonai állományt telepített Oroszországba, ami jelenleg 1500 fősre becsülhető.

Brekelmans arra számít, hogy ezeket a csapatokat kezdetben a Kurszki területen, később pedig esetleg más térségekben is bevetik majd. Elmondása szerint elsősorban az észak-koreai hadsereg különleges erőinek egységeiről van szó.

A holland védelmi miniszter megjegyezte, hogy Hollandia konzultál a szövetségesekkel ebben a kérdésben, de elismerte, hogy továbbra is nehéz további intézkedéseket találni Észak-Korea ellen.

Már minden elképzelhető szankció érvényben van Észak-Korea ellen. A Nyugatnak azonban egyértelmű jelzést kell küldenie, amiben elfogadhatatlannak ítéli ezt az akciót. Nem engedhetjük meg, hogy más országok is csatlakozzanak Oroszországhoz ebben a háborúban

– fogalmazott a tárcavezető.

Julija Navalnaja, a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus emigrációban élő özvegye sérelmezte António Guterres ENSZ-főtitkár és Vlagyimir Putyin orosz elnök kézfogását – írja a The Guardian.

Navalnaja a BRICS-csúcstalálkozóról posztolt egy fotót az X-en, amihez azt írta, hogy a résztvevők „kezet fogtak egy gyilkossal”. 

Julija Navalnaja nemrég azt is bejelentette, hogy amennyiben eljött az ideje, akkor indul majd Putyin ellen az orosz elnökválasztásokon.

Mint korábban arról beszámoltunk, Alekszej Navalnij február 16-án halt meg, az első híresztelések szerint vérrög okozhatta a halálát, de mivel a rokonokat nem engedték be megnézni a holttestet, és sokáig visszatartották a hozzátartozóktól, már akkor többekben felmerült a gyanú, hogy a politikus halála nem lehetett véletlen.

Az orosz börtönhatóságok azt állították, hogy Navalnij halálának napján rosszul érezte magát, miután kiment a szabadba, és összeesett. Az ellenzéki vezető korábbi orvosa, Alekszandr Polupan belgyógyász szerint az orvosok által megfigyelt tünetek Navalnij 2024-es börtönbeli halála esetén nem egyeznek a hivatalos diagnózissal. A halál hivatalos oka – a szívritmuszavar – semmiképpen nem magyarázza meg az állásfoglalásban leírt tüneteket: éles hasi fájdalmat, hányást vagy görcsrohamokat. Ezek a tünetek aligha magyarázhatók mással, mint mérgezéssel.

Az ukrajnai Zaporizzsja város és a zaporizzsjai régió lakosait arra kérik, hogy készüljenek fel a téli áramkimaradásokra – közölte az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál Ivan Fedorov területi vezető televíziós interjújára hivatkozva.

Lehet, hogy ez nem fog tetszeni, hiszen nagyon rideg valósággal állunk szemben, de készüljünk fel a legrosszabbra

– fogalmazott Fedorov.

Megjegyezte, hogy Ukrajna külföldi partnereihez fordult, hogy segítsenek energiatermelő rendszerek beszerzésében. „Partnereink finanszírozzák őket, és ők vásárolták meg nekünk. Az első kapcsolt energiatermelő egységek november 15-ig érkeznek Zaporizzsjába. Reményeink szerint a bekötés legfeljebb egy hónapig fog tartani” – mondta. Az iskolák és kórházak már rendelkeznek áramfejlesztőkkel, amelyek biztosítják az oktatást és az orvosi ellátást – tette hozzá az ukrán területi vezető.

Az orosz Nemzeti Gárda (Roszgvardija) tagjait ismeretlenek megtámadták Csecsenföldön, aminek következtében egy katona meghalt, egy másik pedig megsebesült – közölte a gárda október 24-én a The Kyiv Independent ukrán hírportál szerint.

Információk szerint a támadás Petropavlovszkaja falu közelében történt, amikor ismeretlenek rálőttek egy Ural teherautóra, majd ezt követően elmenekültek a helyszínről. A sebesült katonát kórházba vitték, a támadókat nagy erőkkel keresik – jelentette a Roszgvardija.

Mongólia azzal, hogy nem tartóztatta le Vlagyimir Putyint, amikor az orosz elnök a területén tartózkodott, nem teljesítette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) együttműködési kérelmét, megsértette a bíróság működését biztosító Római Statútum rendelkezéseit, ezáltal megakadályozta a bíróságot feladatainak és hatásköreinek gyakorlásában – közölte a Nemzetközi Büntetőbíróság az MTI beszámolója szerint.

A csütörtök esti hágai közlemény szerint tekintettel arra, hogy a Római Statútumban rögzített kötelezettségei ellenére Mongólia nem működött együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal, illetékes kamarája szükségesnek tartotta, hogy az ügyet a részes államok közgyűlése elé terjessze.

Indoklásuk szerint a statútum részes államai és mindazon országok, amelyek elfogadják a bíróság joghatóságát, kötelesek letartóztatni és átadni azokat az embereket, akikre a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa vonatkozik, hivatalos pozíciójuktól vagy nemzetiségüktől függetlenül.

„A Római Statútum 86. cikke értelmében valamennyi részes államnak teljes mértékben együtt kell működnie a bírósággal megbízatásának támogatása érdekében” – fogalmaztak, majd arra emlékeztettek, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság a nemzetközi közösség általános érdekeivel összhangban álló feladatokat lát el azáltal, hogy joghatóságot gyakorol a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények tekintetében, amelyek magukban foglalják a nemzetközi jog alapvető normáinak súlyos megsértését.

Péntek reggel az orosz csapatok Herszon központját támadták, melynek következtében megsebesült két ember – írja az Ukrajinszka Pravda.

„Reggel az oroszok Herszon központját lőtték. Az ellenséges támadás következtében két ember megsérült – egy 64 éves nő és egy 72 éves férfi. Mindkét áldozat robbanás okozta sérüléseket szenvedett: a nő a lábán repeszsérüléseket szerzett, míg a férfi zúzódást és fejsérülést szenvedett” – közölte Roman Mrocsko, a Herszoni Városi Katonai Közigazgatás vezetője.

Elmondása szerint ezek a lakosok a lövés idején bent tartózkodtak a házban, amelyre Oroszország csapást mért. A mentősök a sebesülteket a helyszínen ellátták.

„A pesti srácok örököseinek is tudnia kell, hogy az oroszokkal szemben hősies harcát vívó Ukrajnának leginkább nem az orosz agressziót elítélő posztokra és szónoklatokra, hanem pénzre és fegyverekre van szükségük” – írta Facebook-posztjában Hadházy Ákos.

A független országgyűlési képviselő szerint „nagy szerencse, hogy Európa országainak többségében még nem épült ki olyan propagandagépezet, amitől félve az európai döntéshozók nem szavazták volna meg az Ukrajna megsegítéséről szóló határozatot, hanem bátran tartózkodtak volna, vagy nem vettek volna részt a szavazáson”.

A politikus szerint azért, hogy „a pesti srácok örököseinek” ne kelljen a propagandagépezet elől egy lövészárokba húzódva sunnyogni fontos döntéseknél, egy dolgot lehet tenni: megpróbálni tömegeket megmozgatva valódi nyomást gyakorolni a hatalomra a propagandagépezet szétveréséért. 

Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 5436 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5850 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írják a közleményben.