Az Egyesült Államok támogatni fogja Volodimir Zelenszkij elnököt, ha úgy dönt, hogy tárgyalásokat kezd Moszkvával – mondta Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő egy november 7-i sajtótájékoztatón.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint Miller ugyanakkor azt is megjegyezte: „Ez nem olyasmi, amibe nekünk vagy más országnak helyénvaló lenne őt belekényszeríteni. És támogatnánk őt bármilyen folyamatban, hogy megpróbáljon igazságos és tartós békét biztosítani, de ez végső soron az ő döntése, nem a miénk.”
A szóvivő azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ Alapokmánya szerint Ukrajnának joga van fenntartani határait, területi integritását és szuverenitását. Hozzátette: az Egyesült Államok „nem látta semmi jelét” annak, hogy Vlagyimir Putyin azt tervezné, hogy „lemond az ukrán területek további bekebelezésének követeléséről”.
Biztos vagyok benne, hogy van olyan tárgyalás, amelyet Putyin elfogadna, ahol ő mindent megkap, amit akar, Ukrajna pedig semmit sem kap, ami a törvények szerint megilleti. De egy ilyen tárgyalás Zelenszkij elnököt nem érdekelte, és nem is kell hogy érdekelje
– tette hozzá.
Mint az ukrán lap emlékeztetett, Donald Trump kormánya jövő év január 20-án lép hivatalba. Trump és szövetségesei azzal érvelnek, hogy Ukrajna vesztésre áll a háborúban, ezért érdekük lenne rendezni a konfliktust, mielőtt újabb területeket veszítenek. Egyes jelentések szerint a megválasztott republikánus elnök mindkét hadakozó félre nyomást helyezhet azért, hogy leüljenek egymással tárgyalni.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az Egyesült Államok támogatni fogja Volodimir Zelenszkij elnököt, ha úgy dönt, hogy tárgyalásokat kezd Moszkvával – mondta Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő egy november 7-i sajtótájékoztatón.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint Miller ugyanakkor azt is megjegyezte: „Ez nem olyasmi, amibe nekünk vagy más országnak helyénvaló lenne őt belekényszeríteni. És támogatnánk őt bármilyen folyamatban, hogy megpróbáljon igazságos és tartós békét biztosítani, de ez végső soron az ő döntése, nem a miénk.”
A szóvivő azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ Alapokmánya szerint Ukrajnának joga van fenntartani határait, területi integritását és szuverenitását. Hozzátette: az Egyesült Államok „nem látta semmi jelét” annak, hogy Vlagyimir Putyin azt tervezné, hogy „lemond az ukrán területek további bekebelezésének követeléséről”.
Biztos vagyok benne, hogy van olyan tárgyalás, amelyet Putyin elfogadna, ahol ő mindent megkap, amit akar, Ukrajna pedig semmit sem kap, ami a törvények szerint megilleti. De egy ilyen tárgyalás Zelenszkij elnököt nem érdekelte, és nem is kell hogy érdekelje
– tette hozzá.
Mint az ukrán lap emlékeztetett, Donald Trump kormánya jövő év január 20-án lép hivatalba. Trump és szövetségesei azzal érvelnek, hogy Ukrajna vesztésre áll a háborúban, ezért érdekük lenne rendezni a konfliktust, mielőtt újabb területeket veszítenek. Egyes jelentések szerint a megválasztott republikánus elnök mindkét hadakozó félre nyomást helyezhet azért, hogy leüljenek egymással tárgyalni.
Azt a kijevi toronyházat vette célba az orosz hadsereg egyik drónja, ahol Anneli Kolk, az ukrajnai észt nagykövet is él – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Margus Tsahkna, Észtország külügyminisztere azt írta az X-en, hogy a nagykövetnek szerencséje volt, hogy nem esett baja. „Senki sincs biztonságban Ukrajnában, amíg Oroszország nem fejezi be az agressziót. Nagyobb légvédelmet kell adni a lakosságnak” – hangsúlyozta a külügyminiszter a bejegyzésében, amihez fotót is mellékelt a támadásról.
Early yesterday, the building where #Estonian amb @AnnelyKolk lives in #Kyiv was hit by a Russian drone.
— Margus Tsahkna (@Tsahkna) November 8, 2024
She was lucky not to be harmed.
No one is safe in #Ukraine until Russia stops its aggression. 🇺🇦needs more air defense to protect its residents.
We must not get used to this. pic.twitter.com/bUTz3c5AT6
Az esetről további részleteket közöltünk ebben a cikkünkben.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérőrnagya, Dmitro Marcsenko – aki az orosz invázió kezdetén Mikolajiv védelmét vezette – egészségügyi okokból távozik a szolgálatból.
Erről a tábornok először saját Facebook-oldalán számolt be, majd az RBK Ukrajina hírportálnak külön meg is erősítette a hírt. „Semmilyen ellenséges próbatétel, semmilyen nyomás nem késztetett arra, hogy felhagyjak az Ukrajnáért folytatott rendíthetetlen harccal. Ezért a szolgálatból való kilépés volt életem legnehezebb döntése. Jelenleg a szükséges kezelésen veszek részt” – írta a közösségi médiában a tábornok, majd hozzátette:
Még a legkeményebbeknek is szükségük van néha egy kis foltozásra, hogy működőképesek maradjanak. Elvégre a katonai szolgálat mindig az egészség feláldozását követeli meg. És az időbeni gyógyulás nélkül minden haszontalanná válhat.
A vezérőrnagy bejelentette azt is, hogy létrehoz egy jótékonysági alapítványt, majd ezzel zárta gondolatait: „Még hosszú út áll előttünk az Ukrajnáért folytatott harcban, és én továbbra is mindent megteszek, ami tőlem telik, sőt még többet is a győzelem érdekében! Nem állok meg a győzelem felé vezető úton. Csatlakozzanak a projektjeinkhez, és tegyük együtt erősebbé a hadseregünket!”
Dmitro Lubinyec ukrán ombudsman Belaruszban találkozott orosz kollégájával, Tatyana Moszkalkovával, hogy megvitassák a háborúval kapcsolatos humanitárius kérdéseket – számolt be róla a The Kyiv Independent.
Hangsúlyozom, hogy az orosz ombudsmannal a humanitárius kérdések megoldása, az ukránok hazatérése, és az Oroszországban tartózkodó állampolgárainkkal kapcsolatos információk megszerzése érdekében léptem kapcsolatba
– jelentette ki Lubinyec.
A két tisztviselő megegyezett, hogy a jövőben az orosz hadifogságban lévő ukrán katonák megkaphatják a hozzátartozóik által írt leveleket. Továbbá átadták egymásnak a hadifoglyok nevét tartalmazó listákat.
A lap szerint ez volt az első nyilvános találkozó a felek tisztviselői között 2022 márciusa óta. A tárgyaláson a Nemzetközi Vöröskereszt is részt vett.
Az orosz erők októberben 323 alkalommal vetettek be vegyi fegyvert a harctéren – jelentette ki az ukrán vezérkar egy pénteki közleményben a The Kyiv Independent szerint.
Mint írták, Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta az ukrán hadsereg rögzíti, hogy milyen gyakran használnak veszélyes vegyi anyagokat az orosz csapatok a harctéren.
2022. február óta összesen 4613 esetet jegyeztek fel.
Az orosz hadsereg olyan lőszereket használ, mint a K–51 és az RG–VO, amelyek veszélyes vegyi anyagokkal vannak megtöltve, és amelyek tiltott háborús fegyverek – olvasható a vezérkar jelentésében.
E lőszerek használata „durván sérti a hadviselés szabályait, figyelmen kívül hagyja a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, tárolásának és alkalmazásának tilalmáról és megsemmisítéséről szóló [nemzetközi] egyezményben foglalt normákat és kötelezettségeket”– tették hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentése arról, hogy hajlandó tárgyalni Donald Trump amerikai megválasztott elnökkel az orosz–ukrán háború befejezéséről, nem jelenti azt, hogy változnak a célok Ukrajnában – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Az elnök soha nem mondta, hogy a különleges katonai művelet céljai megváltoznak, éppen ellenkezőleg, többször is kijelentette, azok változatlanok maradnak. Mindez országunk biztonsági érdekeit, az ott élő orosz emberek biztonsági érdekeit érinti. Ezért itt nincs szó semmiféle változásról” – mondta Peszkov egy újságírói kérdésre válaszolva a Trumppal való esetleges tárgyalásokkal kapcsolatban.
A Kreml szóvivője emlékeztetett: Putyin csütörtök este a Valdaj Nemzetközi Vitaklub ülésén tartott beszédében tért ki arra, hogy nyitott a háború rendezéséről szóló párbeszédre. Az orosz elnök ugyanakkor korábban többször is elmondta, hogy kész ilyen tárgyalásokra „minden érdekelt féllel, mindazokkal, akik hozzájárulhatnak a konfliktus megoldásához” – tette hozzá Peszkov.
Hozzáfűzte: egyelőre nincsenek „konkrétumok” a Putyin és Trump közötti esetleges tárgyalásokról. A sajtófőnök emlékeztetett Trumpnak a választási kampányban tett kijelentéseire is, miszerint ő maga fogja felhívni Putyint. „Ez a készség, ez a nyitottság megmaradt, és ezt tegnap az orosz államfő is hangsúlyozta” – mondta Peszkov a Meduza orosz hírportál beszámolója szerint.
A Budapestről hazarepülő Recep Tayyip Erdogan arról beszélt, hogy ha a Donald Trump vezette amerikai kormányzat megoldáson alapuló megközelítést alkalmaz, akkor könnyedén véget érhet az orosz–ukrán háború – idézte a török elnök szavait a Reuters.
Erdogan szerint a több párbeszéd és a több diplomácia elhozhatja a békét. Hangsúlyozta, hogy a nyugati államok – élükön az Egyesült Államokkal – békéért tett erőfeszítései felgyorsítanák a konfliktus tárgyalóasztal melletti lezárását.
Emlékezetes, hogy a frissen megválasztott amerikai elnök, Donald Trump a kampány során azt ígérte, 24 órán belül véget vet a háborúnak Ukrajnában, amennyiben ismét elnökké választják.
A hosszan tartó áramkimaradások után a vártnál is több ukrán távozott külföldre – derült ki az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) új inflációs jelentéséből.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a jelentésben arról írtak, hogy
2024 harmadik negyedévében az ukrajnai vállalkozásokra az eddiginél is nagyobb nyomás nehezedett az elvándorlás, a növekvő munkaerőhiány miatt,
különösen azért, mert a nyáron elhúzódó áramkimaradások miatt többen költöztek külföldre. Az Ukrán Nemzeti Bank úgy véli, hogy változatlanul jelentős a kiáramlás további növekedésének kockázata.
Mint a lap emlékeztetett, az ENSZ egyik kimutatása szerint a külföldre költözött ukránok száma a harmadik negyedévben csaknem 200 ezerrel nőtt. A tendencia a mostani, negyedik negyedévben is folytatódik, és 2024. október közepére ezen személyek létszáma megközelítette a 6,8 milliót.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy pénteki sajtótájékoztatón közölte: Vlagyimir Putyin orosz elnök nem küldött üzenetet Kijevnek Orbán VIktoron keresztül.
A szóvivőt újságírók kérdezték erről, az Európai Politikai Közösség (EPK) találkozójával kapcsolatban, amelyen Orbán és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz.
Nem, Orbánon keresztül nem adtunk át üzenetet
– fogalmazott Peszkov az újságíróknak válaszolva a RIA Novosztyi szerint.
A szóvivőt emellett arról is kérdezték, hogy lehetséges-e valamilyen közvetlen, telefonos egyeztetés Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közt.
Ha szükséges, bármilyen telefonbeszélgetésről meg lehet állapodni
– mondta erről az eshetőségről a szóvivő.
Orbán Viktor legutóbb július elején találkozott személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Azokban a napokban tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölttel, Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
Az előző hónapok adataihoz képest szeptember végén valamelyest több volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában. A vizsgált hónap végére számuk megközelítette a 4,2 milliót – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak. A jelentés szerint szeptember végén 4 197 365 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, míg számuk augusztus végén 4 163 655 volt.
Az átmeneti védelmet biztosító jogállást a legtöbb ukrajnai menekült számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 129 335), Lengyelország (979 835) és Csehország (378 480) biztosította. Az augusztus végi adatokhoz képest szeptemberben a kedvezményezettek száma a legnagyobb mértékben Németországban (7005; 0,6 százalék), Lengyelországban (4645; 0,5 százalék) és Spanyolországban (3170; 1,5 százalék) növekedett. Jelentősebb csökkenést pedig Franciaországban (570; 0,9 százalék) jegyeztek fel.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva szeptember végén Csehországban (34,7), Litvániában (28,1) és Lengyelországban (26,8) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,3 volt. A kedvezményezettek 45 százalékát nők, 32,3 százalékát 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 22,7 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki. A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 37 985 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, szeptemberben 733-at.
A Világbank 750 millió dolláros (282 milliárd forint) támogatási csomagot jelentett be Ukrajnának. Mivel a folyamatban lévő teljes körű orosz invázió továbbra is nyomást gyakorol Ukrajna gazdaságára és üzleti életére, a Világbank döntő szerepet játszik az ország gazdasági szektorának támogatásában – írja a The Kyiv Independent.
Ukrajna 2022 februárja óta több mint 37 milliárd dollár (13,9 ezermilliárd forint) költségvetési támogatást kapott a Világbank partnerségén keresztül. Az új forrásokat a SURGE projekt keretében biztosítják, amelynek célja az uniós csatlakozáshoz szükséges intézményi reformok támogatása.
Figyelemre méltó, hogy a háború harmadik évében Ukrajnát ért pusztító károk ellenére minden állami intézmény zavartalanul működik, és a legfontosabb állami szolgáltatásokat teljes kapacitással nyújtják az állampolgároknak
– mondta Bob Saum, a Világbank kelet-európai országigazgatója egy nyilatkozatban.
„Az ország előrehaladásával szükség lesz a hosszú távú fejlődésre való képesség fejlesztésére, az európai uniós csatlakozásra való felkészülésre, az állami infrastrukturális projektek és az államháztartás hatékony kezelésére, valamint a bevételek adminisztrációjának javítására” – tette hozzá.
Októberben Ukrajnát mintegy 2000 orosz drón támadta – derül ki a brit hírszerzés adataiból, amely az októberben és november első hetében végrehajtott orosz csapásokat elemezte. Az áttekintés szerint ez mintegy 700-zal több, mint szeptemberben.
A brit hírszerzés hangsúlyozza, hogy a dróntámadások száma 2024 közepe óta folyamatosan nő, mivel Oroszország UAV-k gyártásába kezdett. A hírszerzési szakértők azt jósolják, hogy az orosz csapásoknak ez a magas intenzitása a jövőben is folytatódni fog – írja az Ukrajinszka Pravda.
A tesztekhez szükséges rakéták első mintadarabjai 2024 végére érkeznek meg.
Ukrajna ez év végéig kap légvédelmi rakétákat az észt Frankenburg Technology védelmi vállalattól tesztelésre. A tesztelendő rakétákat elsősorban UAV-k ellen tervezték, és képesek akár 2 kilométeres magasságban lévő célpontok lelövésére is – írja az Unian.
„A célunk az, hogy segítsünk Ukrajnának megnyerni ezt a háborút. Ennek érdekében egy új, alacsony költségű rakéta mintáját ajánljuk fel légi célok, elsősorban UAV-k lelövésére” – mondta Kusti Salm, a Frankenburg Technology ügyvezető igazgatója.
Hozzátette, hogy sikeres tesztek és a további felhasználásról szóló megállapodás esetén Ukrajnában megszervezhető lenne ezeknek a rakétáknak a gyártása.
Amíg nem történnek konkrét lépések, addig korai lenne az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok felmelegedéséről beszélni – mondta a TASZSZ szerint Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak, kommentálva a felek azon kijelentéseit, hogy készek a tárgyalásra.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő korábban azt közölte, nincs kizárva, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő Donald Trump frissen megválasztott amerikai elnökkel még a beiktatása előtt egyeztessen.
Az orosz államfő csütörtökön gratulált Donald Trumpnak az amerikai elnökválasztáson elért győzelméhez. Putyin kérdésre válaszolva kijelentette, hogy kész a párbeszédre Trumppal.
Az orosz légvédelem eszközei 290 ukrán drónt semmisítettek meg a hét folyamán – írja az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján a RIA Novosztyi.
„A légvédelmi eszközök lelőtték az ukrán légierő egy MiG–29-es repülőgépet, nyolc ATACMS operatív-taktikai rakétát és 11, az Egyesült Államokban gyártott HIMARS rakétavetőt, valamint 290, pilóta nélküli repülőgép típusú légi járművet” – áll a közleményben.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a következő napokban Ukrajnába szándékozik utazni, hogy az ország hatóságaival megvitassa a Kijevnek nyújtandó támogatást – számolt be a TASZSZ.
Az elkövetkező napokban Ukrajnába akarok utazni, hogy megvitassam a hatóságokkal, hogyan tudjuk továbbra is támogatni az országot, mert továbbra is segítenünk kell
– mondta Borrell.
Szerinte az EU-nak segítenie kell Ukrajnának, függetlenül attól, hogy mi történik az Egyesült Államokban. „Bármi történjék is az Egyesült Államokban, tartanunk kell magunkat az Ukrajnával szemben vállalt kötelezettségeinkhez. Ukrajnának az asztalnál kell ülnie, nem pedig az étlapon. Ha nem vagy játékos, mások játszanak helyetted. Bármi is történik az Egyesült Államokban, nekünk megvannak az érdekeink és értékeink” – tette hozzá.
Az ukrán légierő közleménye szerint az orosz hadsereg öt rakétával, 92 drónnal és több irányított légibombával mért csapást Ukrajna milliós nagyvárosaira: Kijevre, Harkivra és Odesszára. A légvédelem a célpontok zömét lelőtte, a lezuhanó roncsok azonban komoly károkat okoztak.
Az Odesszát és környékét ért tömeges dróntámadás következtében egy ember életét vesztette, kilencen pedig megsebesültek – közölte hivatalos Telegram-csatornáján Oleh Kiper, az Odessza megyei katonai közigazgatás vezetője. Egy iskola homlokzata megrongálódott, két családi ház és több gépkocsi kigyulladt.
Harkivra 500 kilogrammos irányított légibombákkal mért csapást az orosz légierő.
Az egyik egy többszintes lakóépületbe csapódott – jelentette az Unian hírügynökség Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzóra hivatkozva.
A közlemény szerint 25-en megsérültek, közülük öt személyt kellett kórházba vinni, 30 lakót pedig evakuáltak az épületből. Közeli lakóépületek, 5 autó és a metróállomás kijáratai is megrongálódtak. Egy másik bomba a városközpontban, nyílt területen csapódott be. Oleh Szinyehubov bejelentette, hogy legalább 6 többszintes épületben, üzletekben, kereskedelmi pavilonokban, autókban és egy metróállomás épületében keletkeztek károk.
Korábban már írtunk arról, hogy Kijevet is rakétatámadás érte.
Az Európa Tanács fő prioritása a továbbiakban is Ukrajna támogatása és Oroszország háború miatti elszámoltatása – mondta el a közmédiának pénteken Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára, aki megválasztása óta első alkalommal érkezett Budapestre.
„Egy olyan földrészen élünk, ahol 80 év után ismét kitört a háború, ami instabilitást teremt az egész kontinensen” – magyarázta Berset, aki szerint így nehéz pozitívan tekinteni a gazdasági és társadalmi fejlődés kilátásaira. „Ez világos támadás az értékeink ellen” – szögezte le a főtitkár. Mint fogalmazott, Európa erőteljes értékekre épül, mint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok.
„Ukrajna támogatása nemcsak Ukrajnáról és a stabilitásról szól, hanem arról is, hogy a saját értékeinket is megerősítjük” – vélekedett a politikus, aki az MTI kérdésére közölte, hogy nincs „egyetlen legjobb módja” annak, hogy egy-egy ország hogyan támogassa Ukrajnát.
„Azt gondolom, hogy minden ország a maga lehetőségéhez mérten próbál támogatást nyújtani” – mondta, kiemelve, hogy az Európa Tanács számára ennek legfontosabb eleme az elszámoltathatóság.
„Nem szabad elfogadnunk, hogy olyan kontinensen kelljen élnünk, ahol az erő és az erőszak a törvény. Ez elfogadhatatlan. Világos szabályokra van szükség, amelyeket be kell tartani” – hangoztatta Alain Berset. A politikus kiemelte, hogy az Európa Tanács 2023-as reykjavíki csúcstalálkozóján döntött arról, hogy jegyzéket hoz létre az Ukrajna területén az Oroszország agressziója által okozott károkról és veszteségekről. Kiemelte, hogy az elszámoltatás következő lépése, hogy megalakuljon a kártérítési és jóvátételi igényeket elbírálni hivatott bizottság és megteremtődjön mindennek a finanszírozási háttere.
Az orosz erők november 7-én megtámadták Zaporizzsja városát, a csapásban kilenc ember, köztük egy 1 éves gyermek meghalt, 42 másik pedig megsebesült – írja a The Kyiv Independent Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Adminisztráció vezetőjének tájékoztatása alapján.
Oroszország irányított légibombákkal ötször csapott le Zaporizzsjára. A támadás részben lerombolt egy lakóházat, házakat és megrongált egy kórházat. A sebesültek között van továbbá egy 4 hónapos kislány, valamint egy 5 és egy 15 éves fiú is. A keresési és mentési munkálatok még zajlanak, így az áldozatok száma még nőhet.
A támadást követően Volodimir Zelenszkij elnök felszólította Kijev partnereit, hogy biztosítsanak Ukrajnának több légvédelmi rendszert és hogy engedélyezzék a nagy hatótávolságú fegyverekkel történő, Oroszországon belüli célpontok támadását.
Az orosz erők drónokkal és rakétával támadták Kijevet és a környező területet az éjjel – jelentették a helyi hatóságok november 8-án. Oroszország legutóbb október elején lőtt rakétát a város felé.
Kijevben helyi idő szerint november 7-én este fél tíztől volt légiriadó másnap reggel 7 óra 30 percig. Hajnalban, helyi idő szerint 5 óra 30 perc körül az ukrán légierő bejelentette, hogy a rakétát a főváros felé indították. A The Kyiv Independent tudósítói nem sokkal később hangos robbanást hallottak.
A kijevi hatóságok péntek reggelig nem számoltak be áldozatokról, de a támadásban hat ház és négy autó megrongálódott, valamint több helyen tűz ütött ki. A kijevi területen négy férfi megsérült, őket kórházba vitték.
Két civil vesztette életét a donyecki területen orosz tüzérségi támadásban, amikor Mikolajivcit támadták a fegyveres erők. Vadim Filaskin, a megye katonai közigazgatásának vezetője evakuálásra szólította fel a helyieket – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Filaskin közölte, hogy találat ért egy többemeletes házat, a lövedék pedig még 4 közeli épületben is károkat okozott. Két civil meghalt, 5 ember pedig megsérült.
Ismételten felhívom a figyelmet: veszélyes Donyeck megyében maradni! Mentsék magukat! Evakuáljanak!
– üzente a lakosságnak Filaskin.
A helyi vezetés korábban megnövelte annak a zónának a területét, melyből a két- és többgyerekes családok kötelesek evakuálni.
Oroszország 705 880 katonát vesztett Ukrajnában a háború kezdete, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara péntek reggel.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők 1580 fős élőerő-veszteségét is, amelyet az elmúlt napon szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9233 harckocsit, 18 661 páncélozott harcjárművet, 28 495 egyéb járművet és üzemanyagtartályt, 20 226 tüzérségi rendszert, 1245 rakéta-sorozatvető rendszert, 996 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 18 526 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Az Ukrán Nemzeti Gárda (NSU) ezredese, Artem Iljuhin szerint „mindenre fel kell készülnünk, beleértve a legrosszabb forgatókönyvet is” – írja az Unian.
„Sok barátom – köztük a katonák is – még 2021-ben, 2022 elején meggyőzött arról, hogy Putyin nem fog támadni, mert az gazdaságilag nem lenne előnyös számára. Tehát Putyin és a logikus gondolkodás két különböző dolog. Ő egész Oroszország császára, az orosz földek gyűjtője. Ő így látja magát. Arról álmodik, hogy ezer év múlva úgy emlékezzenek majd rá, mint Caius Iulius Caesarra vagy Nagy Péter orosz cárra. Az emberi élet, halál, szerencsétlenség semmit sem jelent neki. Felkészítette a lakosságot, amely gyűlöli az ukránokat és mindent, ami ukrán. Szerinte az ukránokat át kell nevelni. És számára nincsenek erkölcsi akadályok” – hangsúlyozta.
Iljuhin szerint mindenki abban reménykedik, hogy az Orosz Föderáció vezetésében még van valaki, aki logikusan gondolkodik, de mindenre fel kell készülni, és óva intett attól, hogy alábecsüljék az oroszokat.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4808 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5192 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának alkalmával találkozott Mark Rutte NATO-főtitkárral, írja az Interfax.
„A Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott találkozó alatt beszéltem a hadszíntéren kialakult helyzetről, különösen az észak-koreai hadsereg részvételéről az Ukrajna elleni orosz agresszióban. Határozottabb reakcióra van szükség a nyugati országok részéről Észak-Korea újabb szerepvállalására” – írta Zelenszkij csütörtök este a Telegramon.
A két fél megvitatta a washingtoni NATO-csúcstalálkozó döntéseinek végrehajtását is.
„Ukrajnának engedélyre van szüksége ahhoz, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket használhasson oroszországi katonai célpontok ellen” – mondta Zelenszkij.
November 7-én este az orosz hadsereg ismét támadódrónokat indított Ukrajna területére, írja az Ukrajinszka Pravda.
18:20-kor váltak ismertté a szumi terület déli részén a délnyugati irányba tartó drónok. 19:26-kor az ukrán hadsereg még több drónról figyelmeztetett a szumi területen és a harkivi területen is. 20:28-kor drónokat jelentettek még több területről.
21:36-kor frissítés érkezett a csapásmérő drónok mozgásáról is.
Donald Trump választási győzelme után Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök még két fontos dolgot tehet Ukrajna érdekében – jelentette ki Makszim Neszvitajlov politikai elemző az Unian szerint.
Most nagy esélyünk van arra, hogy Joe Biden végre úgy dönt, hogy határozott lépéseket tesz. Neki már nincs sok valódi hatalma. De több mint 6 milliárd dollárja van
– mondta a szakértő.
Megjegyezte, hogy ebből a 6 milliárd dollárból mintegy 4 milliárd dollár felhasználható, amikor is az elnök ennyiért különböző fegyvereket vehet át az amerikai fegyveres erőktől. További 2 milliárd dollárt pedig új fegyverek gyártására vonatkozó szerződésekre lehetne költeni.
„Ezt most már senki sem akadályozhatja meg. A második pont az, hogy végre megadja azt az átkozott engedélyt arra, hogy nagy (Ukrajna – a szerk.) hatótávolságú fegyverekkel mélyen az Orosz Föderációba csapjon le. Biden ezt még megteheti – ezek a jogosítványai az ukrán kérdésben. Fegyvereket adhat át és újabb 2 milliárdért aláírhat szállítási szerződéseket – ezt megteheti, engedélyt adhat arra, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel mélyen az Orosz Föderációba csapjunk le. A kongresszus felhatalmazta erre, a döntés kizárólag az övé” – magyarázta Neszvitalov.
Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Adminisztráció vezetője az ukrán televízióban elmondta, hogy a Zaporizzsját ért orosz csapások sérültjeinek száma 33-ra emelkedett. A támadásokban négy ember meghalt, írja az Ukrinform.
„Tegnap este óta az ellenség irányított bombákkal támadja a zaporizzsjai területet. Az éjszaka a frontvonal közelében lévő településeket találták el (...). Reggel 9 órakor légiriadót hirdettek az ellenség KAB-bombák bevetésének veszélye miatt (...). Majd 14:17-től 14:26-ig az ellenség hat KAB-bombát lőtt Zaporizzsjára, amelyek csak a polgári infrastruktúrát találták el” – mondta a területi kormányzó.
Fedorov szerint az első siklóbomba egy ötemeletes épületet talált el, sok áldozatot követelve. A második, harmadik és negyedik siklóbomba egy magán-lakóövezetet talált el. Egy másik KAB pedig a regionális onkológiai klinikát találta el, ahol egy orvos is súlyosan megsérült.
Emellett a regionális kormányzó szerint egy másik siklóbomba is becsapódott. Jelenleg 33 sérültről tudnak, köztük három gyermekről, akik közül ketten különösen súlyos állapotban vannak. Négy ember meghalt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!