Kedves olvasóink!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin paktumot kötött, ez mindent megváltoztathat a csatatéren;
• Bekeményítettek az ukránok, a háború eddigi legnagyobb dróntámadásával csaptak le Moszkvára;
• Donald Trumpon a világ szeme, a NATO katonai vezetője szerint már több forog kockán, mint Ukrajna;
• Vlagyimir Putyin még nem döntötte el, mit ad Észak-Koreának a katonákért cserébe.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!

November 9-én az ukrán katonai hírszerzés lehallgatta az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban részt vevő észak-koreai katonák közötti rádióbeszélgetést – írja az Ukrajinszka Pravda.

A hírszerzők egy ukrán feliratos videót tettek közzé, amelyen valószínűleg az észak-koreai katonák kommunikálnak egymással.

A beszélgetésben az észak-koreai katona először „szerelőt” hív, majd utasítja a csoportot, hogy azonnal térjenek vissza.

Úgy tudni, hogy a beszélgetést a kurszki régióból hallgatták le.

A megválasztott amerikai elnök fia, ifjabb Donald Trump arról posztolt egy videót, hogy Ukrajna 38 napon belül „elveszíti a támogatást”.

Az ifjabb Donald Trump szombaton az Instagram-oldalán egy 24 óráig elérhető bejegyzésben posztolta ki a mémet, melyen az áll, hogy „POV (nézőpont – a szerk.): 38 nap alatt elveszítitek a támogatásotokat”.

A videót eredetileg Sarah Palin, Alaszka volt kormányzója, a republikánusok alelnökjelöltje tette közzé.

Európának Donald Trump választási győzelme után jobban kell majd törődnie saját biztonságával – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a Seznam.cz hírportálon vasárnap megjelent interjúban. 

„Az Egyesült Államok legfőbb kihívója Kína lesz. Ezért úgy nézhet ki, hogy meg akarnak állapodni Oroszországgal. Aránylag gyorsan rájönnek azonban, vélem én, hogy ez nem lehetséges” – szögezte le a cseh diplomácia irányítója.

Kijelentette: felhívta az Egyesült Államok és mások figyelmét is arra, hogy egy esetleges második München globális háborúba sodorhatja a világot. „Figyelmeztettem az Egyesült Államokat és a jövőben is figyelmeztetni fogom egy második München veszélyeire” – tette hozzá, utalva arra, hogy a nyugati nagyhatalmak 1938 szeptemberében Münchenben arra kényszerítették Csehszlovákiát, hogy az európai béke remélt megőrzése érdekében önként átadja a szudétanémetek lakta területeit az Adolf Hitler vezette náci Németországnak. Ez azonban nem békéhez, hanem a 2. világháborúhoz vezetett.

Az ukrajnai háború bármiféle megoldása csak Kijev egyetértésével valósulhat meg, azt nem szabad külföldről meghatározni. Főleg, ha bizonyos kompromisszumokat tartalmazna, amelyek sértenék Ukrajna államiságát. Bármerre járok, mindenütt felhívom a figyelmet 1938-ra, a müncheni egyezményre. Az nem vezetett Hitler és a náci terjeszkedés megállításához Európában. Ezt nem szabad megtennünk az ukránokkal. Mondtam ezt az amerikaiaknak és újra el fogom mondani

– fejtette ki álláspontját a cseh külügyminiszter.

Ezért nem lehet Putyinnal megegyezni

Arra válaszolva, miért nem lehet Vlagyimir Putyinnal megegyezni, Jan Lipavsky azt mondta: „az utóbbi három évben (Putyin) nem fejtett ki semmiféle reális igyekezetet az orosz birodalmi terjeszkedés leállítására. Minden nyilatkozata (az esetleges békéről) csak a müncheni forgatókönyvhöz vezet”.

A cseh miniszter hangsúlyozta, hogy Donald Trump témával kapcsolatos nyilatkozatait nagyon komolyan kell venni, de meg kell állapítani, mi is a pontos, valódi tartalmuk.

„Amerika most egyértelműen abba az irányba fogja nyomni Európát, hogy több pénzt adjon a védelemre. Erre nekünk is fel kell készülnünk” – mutatott rá Lipavsky az MTI beszámolója szerint. 

Az ukrán erők egy lőszerraktárat gyújtottak fel az oroszországi Brjanszk térségében – írja a Sztrana az ukrán hadsereg vezérkari jelentése alapján.

A jelentés szerint a dróntámadás következtében az orosz védelmi minisztérium logisztikai központjának lőszerraktárjában tűz ütött ki.

Donald Trump, az amerikai elnökválasztás győztese nem beszél arról, hogy stratégiai vereséget kíván mérni Oroszországra, ami előnyére különbözteti meg őt a jelenlegi kormányzattól – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.

Trump a kampánya alatt arról beszélt, hogy ő mindent az alkun keresztül lát, és hogy képes olyan alkut kötni, amely mindenkit elvezet a békéhez. Ő legalább békéről beszél. Nem beszél konfrontációról, nem beszél arról, hogy stratégiai vereséget akar okozni Oroszországnak. És ez előnyösen különbözteti meg őt a jelenlegi kormányzattól

– mondta Peszkov.

A szóvivő véleménye szerint ugyanakkor Trump a jelenlegi amerikai kormányzathoz képest kevésbé kiszámítható, mint ahogy az is kevéssé kiszámítható, hogy mennyire tartja majd magát a választási kampány során tett ígéreteihez.

Közölte azt is, Vlagyimir Putyin azért beszélt korábban arról, hogy Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt megválasztását preferálná, mert mind őt, mind pedig Joe Biden hivatalban lévő elnököt kiszámíthatóbbnak tartja, mint a kihívójukat – adta hírül az MTI.

A brit Telegraphra hivatkozva számolt be róla Tompos Márton, a Momentum elnöke, hogy Trump terve szerint európai katonáknak kellene mennie az ukrán–orosz határra.

Igen, ennek örült Orbán és vele együtt a teljes tábor. Több mint 2 éve azzal kampányolnak, hogy ők csak békét szeretnének, bezzeg mindenki más katonákat küldene Ukrajnába. De majd jön Trump, és jól békét teremt... igen, azzal, hogy európai – és nyilván köztük magyar – katonákat küldene Ukrajnába

– írta Tompos.

A Momentum elnöke szerint Orbán Viktor átverte a Fidesz szavazóit, és kizárólag a miniszterelnöknek jó Trump elnöksége, de a magyaroknak nem.

„A mi javaslatunk más: küldjünk fegyvert Ukrajnába, hogy segítsük az önvédelmi harcukat. Azért küldjünk fegyvert, hogy katonát ne kelljen! Mert csak az igazságos béke a járható út” – zárja a Momentum politikusa.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Vovcsenszk települést – jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium az MTI beszámolója szerint. 

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 15, a kurszki régióban 11 ellentámadást vert vissza, egy támadásnak pedig elejét vette.

A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1800, Kurszk irányában pedig több mint 290 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.

Legkevesebb két ember megsebesült, és több épület megrongálódott, amikor az éjjel dróntámadás érte a dél-ukrajnai Odessza megyét – közölték vasárnap ukrán tisztségviselők.

„Az ellenség ismét súlyos támadást indított a térségünk ellen. Garázsok, bennük autókkal, és lakóépületek gyulladtak ki, üzletek rongálódtak meg – írta a közösségi médiában az Odessza megyei Állami Katasztrófaelhárítási Szolgálat.

Oleh Kiper, a fekete-tengeri megye közigazgatási vezetője további részletek közlése nélkül megerősítette, hogy a támadás következtében tűz keletkezett.

Az Odessza megye elleni támadást az ukrán hadsereg is megerősítette a Telegram üzenetküldő alkalmazásban – tájékoztatott az MTI.

A washingtoni Hadtudományi Intézet tanulmánya szerint az oroszok továbbra is rengeteg célkitűzéssel rendelkeznek mind az orosz területen lévő ukránok visszaszorításával, mind a kelet-ukrajnai fronton elfoglalandó területekkel kapcsolatban. 

Harkov megyében az orosz célkitűzés az ukrán erők visszaszorítása a Belgorodi terület nemzetközi határától és Harkov város tüzérségi lőtávon belüli megközelítése. Luhanszk régióban a terület többi részének elfoglalása és nyugat felé nyomulvás a Harkovi az északi Donyecki terület felé. Donyeckben a komplett megye elfoglalása, Oroszország Donbászban lévő proxyerőinek igényelt terület megszerzése. A déli területeken elvárás az orosz egységektől, hogy tartsák fenn a frontállásokat, és biztosítsák a hátsó területeket az ukrán támadások ellen. Belaruszban a Kreml célja az orosz katonai erők jelenlétének növelése és az ország további integrációja az oroszok számára kedvező keretek között, valamint a Wagner-csoport belorusz tevékenységének kiterjesztése.

Az orosz légierőtől és a dróncsapatoktól elvárt, hogy ukrán katonai és polgári infrastruktúrát romboljanak mind a hátországban, mind a frontvonalon. A szárazföldi egységeknél cél a harci erő bővítése általános mozgósítás nélkül. Technikai szempontból cél az új technológiai innovációk bevezetése és a rendszerek ukrajnai használatra való optimalizálása. Adminisztratív oldalról pedig elvárt az elcsatolt területek adminisztratív ellenőrzésének megszilárdítása, az ukrán állampolgárok erőszakos integrálása az orosz szociokulturális, gazdasági, katonai és kormányzási rendszerekbe.

A brit fegyveres erők vezérkari főnöke szerint októberben minden eddiginél nagyobb veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban. Sir Tony Radakin tengernagy a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: brit adatok szerint a múlt hónapban naponta átlagosan több mint 1500 orosz katona halt meg vagy szenvedett sérüléseket az ukrajnai hadszíntéren, és ezen az áron mindössze „apró területi nyereségeket” sikerült elérni.

A vezérkari főnök idézte a brit kormány becslését, amely szerint közelít a 700 ezerhez az ukrajnai háború kezdete óta elesett vagy megsebesült orosz katonák száma. Radakin szerint nem fér kétség ahhoz, hogy Oroszország elér hadszíntéri területi nyereségeket, és ez nyomást gyakorol Ukrajnára, mivel az ukrán hadvezetésnek egyre több katonát kell a frontra vezényelnie − tájékoztatott az MTI.

Ukrajnát mindemellett nagy hatótávolságú rakétákkal végrehajtott támadások is érik, amelyeknek elsődleges célpontja az energiaipari infrastruktúra, és ez hatással van az ország moráljára

 − fogalmazott a vasárnapi BBC-interjúban a brit vezérkari főnök.

Sir Tony Radakin hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszország most már a közkiadások több mint 40 százalékát védelmi és biztonsági ráfordításokra költi. Ez meghaladja az egészségügyi és az oktatási kiadások együttes arányát, és mindez súlyos forráselvonást jelent − mondta a brit fegyveres erők vezetője.

Arra a felvetésre, hogy az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trump környezetében elhangzanak olyan vélemények, amelyek szerint Ukrajnának területi engedményeket kellene tennie a béke érdekében, a brit vezérkari főnök úgy fogalmazott: nem lenne helyénvaló, ha érdemi kommentárt fűzne amerikai illetékesek kijelentéseihez, de Nagy-Britannia mindig is egyértelműen azon az állásponton volt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán nép feladata a döntés Ukrajna jövőjéről.

Hozzátette: rendkívül fontos, hogy az Egyesült Államok a világ legerősebb katonai és gazdasági hatalmaként megőrizze a NATO-ban betöltött eddigi szerepét. Radakin tengernagy hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 2014 óta a NATO több mint 600 milliárd dollárral növelte védelmi kiadásait, és ehhez a növekményhez több mint 400 milliárd dollárt az európai NATO-tagországok adtak hozzá.

A Tiszán keresztül csónakkal akart átjutni Magyarországra öt, a katonai mozgósítás elől menekülő ukrán férfi – számolt be az esetről a Kárpáti Igaz Szó. 

A határőrök öt férfit mentettek ki a folyóból, miután egy 2 személyes felfújható csónakkal sikertelenül próbáltak átjutni a Tiszán. A férfiak fejenként 8 és 11 ezer dollár közötti összeget fizettek embercsempészeknek az átjutásért. A határsértők Mikolajiv, Dnyipropetrovszk, Cserkaszi régiók és Kárpátalja lakói, ellenük illegális határátlépési kísérlet miatt közigazgatási eljárást kezdeményeztek, az embercsempészeket még keresik. 

Az orosz erők a jelentések szerint csaknem 200 harckocsit és több mint 650 páncélozott járművet veszítettek, becslések szerint mintegy 80 ezren megsebesültek a 2024. szeptemberi és októberi intenzív offenzív műveletekben, amikor mintegy 1500 négyzetkilométert foglaltak el és vissza Ukrajnában és a Kurszk régióban – számolt be a washingtoni hadtudományi intézet (ISW).

Az elemzők kitérnek arra is, hogy ezek hatalmas árak Vlagyimir Putyinnak, és nagyon kicsi hasznot hoznak, ezért kérdéses, hogy mennyi ideig tudja fenntartani együtt a hátország ipari termelését és a frontvonal friss katonákkal való ellátottságát.

Orosz katonai bloggerek szerint a friss emberi erő kiképzése minimum hat hónap lenne, viszont Oroszország csak „húsként” tekint a támadó katonákra, tehát egyelőre a veszteségek nem zavarják a vezetői réteget.

Az orosz hatóságok állítólag fontolgatják a három legnagyobb orosz olajtársaság – a Rosznyefty, a Gazprom Nyefty és a Lukoil – összevonását, ami valószínűleg elősegítené, hogy Oroszország előnyösebb energiaügyleteket kössön a nem nyugati államokkal –számolt be a Wall Street Journal november 9-én az ügyet jól ismerő forrásokra hivatkozva. A WSJ arról számolt be, hogy a Rosznyefty vezetője és Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli munkatársa, Igor Szecsin a folyamatban lévő tárgyalások „főszereplője”, és hogy az egyesülés célja az orosz olaj árának felsrófolása lehet India és Kína számára.

A portál forrásai szerint az ügylet még változhat, és nem világos, hogy Szecsin lesz-e az egyesült cég élén, a Kreml, a Gazprom Nyefty, a Lukoil és a Rosznyefty képviselői pedig mind tagadták a tárgyalásokat. A Gazprom Nefty anyavállalata, a Gazprom jelentős bevételtől esett el az energiaeladások visszaesése miatt Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta.

Alekszej Miller, a Gazprom régi vezetője a hírek szerint 2024 elején nem tudott megegyezni Kínával a Power of Syberia–2 (PS–2) gázvezeték körüli nézeteltérések miatt, Putyin pedig november 7-i beszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország hajlandó olaj-, gáz- és atomenergiát eladni Kínánaknak, hogy kompenzálja a nyugati szankciók miatt kieső energiaellátását.

A Kreml megpróbálhatja megszilárdítani befolyását a globális energiapiacon, hogy előnyösebb energiaügyleteket kössön, különösen a Kínával, miközben csökkentek a nemzetközi energiaexportból származó bevételei és megnövekedtek a nemzetbiztonságra és védelemre fordított szövetségi kiadásai.

Sebastian Lecornu francia védelmi miniszter bejelentette, hogy aláírta a tíz SCALP típusú rakéta átadásáról szóló megállapodást, amelyet Emmanuel Macron elnök ígért Volodimir Zelenszkijnek. Ez lehetővé teszi az ukrán haderő számára, hogy távolabbi célpontokat is támadhasson − írta meg az Unian.

Támogatásunkat hosszú távon kell fenntartani (...), ha a háború véget ér, akkor is folytatnunk kell az ukrán hadsereg megerősítését. Folytatjuk a kiképzőprogramot Franciaország keleti részén, ahol kétezer ukrán katonát képeznek ki. Télen Oroszország további mélységi támadásokat indíthat Ukrajna területén, ezért ismét Mistral típusú rakétákat fogunk szállítani

 − nyilatkozta a francia védelmi miniszter a Le Journal du Dimanche-nak.

Charles de Gaulle egykori francia elnök hangsúlyozta, hogy Európa naiv volt, amikor biztonságát az Egyesült Államokra ruházta át. Minden országnak meg kell erősítenie saját katonai potenciálját több költségvetési forrás elosztásával, valamint harcra kész fegyveres erőkkel. „Gondoljuk át újra, és képzeljük magunkat az amerikaiak helyzetébe: Arizona vagy Nevada adófizetői finanszírozzák-e a lengyelek vagy a németek biztonságát?” − tette fel a kérdést Sebastian Lecornu.

Az ukrán hadsereg drónokkal támadta a Brjanszki területen levő orosz lőszerraktárakat november 10-ére virradóra. Legalább nyolc robbanást rögzítettek − írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Hajnalban két helyen is tüzet figyeltek meg az ukrán katonai egységek, további robbanások mellett, hat órától a Brjanszki létesítményében még mindig égett a tűz.

Elon Musk milliárdos üzletember szerint Ukrajna „korrupt pénzt” fizet amerikai politikusoknak a háború folytatása érdekében – írja a Sztrana. 

Washingtonban a legkevésbé lebecsült történet az, hogy mennyi korrupt ukrán pénzzel próbálnak befolyást vásárolni. Nem csak Hunter Biden volt az. A legtöbb háborús uszítót megfizetik

– írta a közösségi médiában David Sachs amerikai milliárdos, Donald Trump támogatója.

Erre Elon Musk egy „igen”  hozzászólást írt, és közzétette a posztot saját oldalán.

Többen meggazdagodtak

Eközben Trump győzelme után Elon Musk vagyona két év után először lépte át a 300 milliárd dolláros határt. A Forbes magazin becslése szerint Musk pénteken már 304 milliárd dollárral rendelkezett. Musk azonban nem az egyetlen, aki meggazdagodott az amerikai választások után. Az Oracle vezérigazgatója, Larry Ellison, az Amazon-tulajdonos Jeff Bezos és a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg is gyarapította néhány milliárddal a vagyonát.

Korábban Musk úgy nyilatkozott az ukrajnai háborúról, hogy az hamarosan véget ér. 

Hamarosan véget érnek az értelmetlen gyilkosságok. A háborúskodók és spekulánsok ideje lejárt

– fogalmazott. 

Joe Biden adminisztrációjának még van néhány hónapja, hogy megpróbálja lesz*rni Oroszországot − közölte Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Ria Novosztyinak. A szóvivő szerint a ruszofóbia nem tűnt el az amerikai kormányból.

Azonban a diplomata megjegyezte, hogy a jelenlegi kormányzat által támogatott ruszofób politika kudarcot vallott, akárcsak Oroszország elszigetelése, mely nemcsak egy mítosz, hanem egy kísérlet is, melyért sokat tettek − nyilatkozta Zaharova.

A Mediazona nevű független orosz médiaorgánum nyílt forrású kutatással, a BBC Oroszországgal közösen megerősítette 77 143 orosz katona személyazonosságát, akik az ukrajnai háborúban estek el.

A The Kyiv Independent azt írja, hogy az adatok legutóbbi, október végi frissítése óta 1761 orosz katona neve került fel az áldozatok listájára. Az újságírók megjegyzik, hogy a tényleges számok valószínűleg jóval magasabbak, mivel ellenőrzött információik nyilvános forrásokból származnak, például gyászjelentésekből, hozzátartozók bejegyzéseiből, a regionális média jelentéseiből és a helyi hatóságok nyilatkozataiból.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztere egy november 8-án megjelent interjúban azt mondta, hogy az orosz erők októberben vesztették a legtöbb embert a háború kitörése óta, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan 1354 katona halt meg.

Ukrajna legyártotta első 100 rakétáját – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök november 9-i napi beszédében – írja a The Kyiv Independent.

Ukrajna a 2022. februári teljes körű orosz invázió után kezdte el aktívan fejleszteni rakétaprogramját. Augusztusban érkezett a bejelentés, miszerint az első tesztek sikeresnek bizonyultak.

Zelenszkij üdvözölte Ukrajna hazai fegyvergyártását:

Ebben az évben jelentős eredményeket értünk el különböző ágazatokban. Ott van az ukrán tüzérségünk – lőszereink és ágyúink.

„Ott vannak a drónok – különböző típusok különböző feladatokra –, amelyek nemcsak a harctéren segítik az állások védelmét, hanem egyre mélyebbre és mélyebbre csapnak le Oroszországban. Erre fogunk a továbbiakban építeni” – fogalmazott.

A saját gyártású, nagy hatótávolságú fegyverek kulcsfontosságúak Ukrajna védelmi stratégiájában, mivel a nyugati partnerek nem engedélyezik, hogy mélyen Oroszországban csapjanak le az általuk küldött fegyverekkel.

„Az oroszok lelőttek egy látszólag sebesült, fegyvertelen ukrán katonát. Ezt videón is rögzítették, ami az interneten terjed” – mondta Dmitro Lubinec, ukrán emberi jogi biztos.

Az ukrán hatóságokhoz rendszeresen érkeznek jelentések az ukrán hadifoglyok meggyilkolásáról, kínzásáról és bántalmazásáról. A legtöbb bejelentés a Donyecki területről származik. Andrij Kosztyin volt főügyész a fogságban lévő ukrán katonák megölését Oroszország „tudatos politikájának” nevezte.

Az ukrán hadifoglyok kivégzéseinek mintegy 80 százalékát 2024-ben jegyezték fel, de a tendencia 2023 novemberében kezdett megjelenni, amikor „az orosz katonai személyzet hadifoglyainkhoz való hozzáállásában rosszabbra fordult a helyzet” – mondta Jurij Belousov, az ukrán főügyészség egyik vezető képviselője a The Kiyv Independentnek.

Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 4974 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5440 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.