Vilma
EUR 413,57 Ft USD 393,08 Ft GBP 499,54 Ft BUX 79 048 OTP 21 640 Ft MOL 2 624 Ft
0 °C
5 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 5 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Váratlan incidens a Balti-tenger felett, Oroszország lövést adott le a NATO egyik helikopterére

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kuli Orsolya

    Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

  • Pataki István

    Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke „Ukrajna védelméért” állami elismerésben részesítette az ukrajnai magyar közösség képviselőit – közölte Facebook-oldalán az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.

    A megtiszteltetés azokat érte, akik a háború kitörése óta önkéntes, karitatív tevékenységükkel hozzájárultak a belső menekültek, illetve a különböző katonai egységek humanitárius megsegítéséhez.

    Elnöki elismerést vehetett át Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház diakóniai osztályának vezetője, Szabó Sándor, a Kárpárti Igaz Szó újságírója és Kovács István, a Tiszaújlaki kistérség polgármestere.

  • Pataki István

    Harci küldetés teljesítése közben esett el 2024. november 30-án Korpanec Andrij. A védő a Donyeck megyei Kurahove község közelében halt meg – írja a karpatalja.ma a Turjaremetei Községi Tanács a Facebook-oldalára hivatkozva.

    A mennyei sereg egy újabb angyallal bővült, akinek örök dicsőség és emlékezet a földön. 2024. november 30-án, a Donyecki terület Pokrovszki járásának Kurahove faluja közelében, az orosz agresszorral vívott háborúban Ukrajna, az ukrán nép területi épségének és függetlenségének védelmében harci bevetés közben elesett honfitársunk

    – közölte a községi tanács.

    A 28 éves katona temetési szertartását december 5-én tartják szülőfalujában.

  • Szatmári Noémi

    Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsa alelnöke kijelentette, hogy Oroszországnak megbízható védelmet kell teremtenie a biológiai terrorizmus ellen – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

    Medvegyev szerint a technológia rohamos fejlődése új biológiai fegyverek létrehozásához vezethet a mesterséges intelligencia (AI) segítségével. Kijelentette, hogy biotechnológiák fejlesztésének ígéretes területeiről tárgyaltak, mivel ez egy új fenyegetést is jelent Oroszországnak. 

  • Szatmári Noémi

    Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán a Sputnik rádiónak nyilatkozva fejtette ki véleményét arról, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök kegyelemben részesítette a fiát, Hunter Bident.

    Az MTI beszámolója szerint Zaharova azt hangoztatta, hogy ez nem segít véka alá rejteni a „kijevi rezsimmel” kiépített korrupt kapcsolatokat, és azt jósolta, hogy ez a „piszkos történet” úgyis fel fog bukkanni valamikor, dokumentumokkal és tényekkel alátámasztva.

    Mindenki tudni fogja, hogy a kijevi rezsimet éppen a Fehér Házban székelő rezsim vezette el a terrorista lényegéhez, korrupcióval, pénzmosással, az amerikaiak és az ukránok kolosszális megtévesztésével. És az egész világéval

    – fogalmazott a szóvivő.

    Kijelentette: Biden a fia mellett Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének is megkegyelmezhetne, akit a koronavírus elleni vakcinák beszerzésével kapcsolatos hivatali visszaélésekkel gyanúsítanak.

    Zaharova azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat és az európai országok – melyeket szavai szerint inkább félig döglött csirkéknek, semmint héjáknak lehetne nevezni – a tétet a további eszkalációra tették fel, megpróbálva minél több fegyverrel telepumpálni Ukrajnát, mielőtt az új amerikai elnök hivatalba lépne, és ezzel garantálni, hogy a harci cselekmények 2025-ben is folytatódjanak. Felhívta a figyelmet azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint mintegy 150 brit és francia nagy hatótávolságú Storm Shadow és SCALP-rakétát adtak át az ukrán hadseregnek.

  • Szatmári Noémi

    A megválasztott amerikai elnök leendő ukrajnai megbízottjának rendezési tervét korai még latolgatni, mert nem tekinthető hivatalosnak – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján.

    Az MTI beszámolója szerint a diplomata kijelentette, hogy korai lenne még megvitatni a Donald Trump megválasztott elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottjának posztjára jelölt Keith Kellogg ukrajnai rendezési tervét. Ez a tűzszünetért cserébe az ukrajnai frontvonalak befagyasztását, egy demilitarizált övezet létrehozását, és az Oroszországgal szembeni szankciók részleges feloldását irányozná elő.

    „Az úgynevezett Keith Kellogg-terv, amely december 2-án került nyilvánosságra, nem tekinthető hivatalos dokumentumnak. […] Elvileg készek vagyunk megfontolni a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésére irányuló konstruktív javaslatokat, amelyek figyelembe veszik majd a helyszíni realitásokat, és összességében az általunk felvázolt orosz érdekeket. Nem vagyok benne biztos, hogy ezeket az elképzeléseket most érdemes hivatalos szinten tanulmányozni” – mondta.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban a konfliktus rendezésének feltételeként nevezte meg az ukrán fegyveres erők kivonását a Donyec-medencéből és „Novorosszijából”, Kijev NATO-csatlakozásának elutasítását, a Moszkva elleni összes nyugati szankció feloldását, valamint Ukrajna el nem kötelezetti és nukleáris fegyvermentes státuszát.

  • Szatmári Noémi

    Annalena Baerbock német külügyminiszter nemrég megjegyezte, hogy a német hadsereg egy békefenntartó misszió részeként bevonható Ukrajnában, ha megállapodás születik a tűzszünetről és annak végrehajtásának ellenőrzéséről – írja a Korrespondent.

    Olaf Scholz német kancellár szerdán a Deutsche Wellének nyilatkozva kizárta annak a lehetőségét, hogy a Bundeswehr hadsereg Ukrajnába menjen. Véleménye szerint Annalena Baerbock kijelentése csupán „diplomatikus” volt. Olaf Scholz megerősítette, hogy a kérdés „nem áll mérlegelés alatt”.

  • Szatmári Noémi

    Növeli rakétagyártását Ukrajna, mivel tartanak tőle, hogy Donald Trump amerikai elnök januári hivatalba lépése után megszakad az Egyesült Államokból származó ellátás – írja a Sky News.

    Kijev felszólította európai szövetségeseit, hogy növeljék kiadásaikat, és ajánljanak fel több fegyvert, hogy elláthassák csapataikat a fronton. Az ukrán haderő gyakran szembesül hiányokkal a moszkvai erőkkel szemben. 

    Az ukrán védelmi minisztérium szerdán jelentette be, hogy növeli az R–360-as cirkálórakétáinak gyártását.

  • Domján Anikó

    Orosz fogságban meghalt Jevhenyij Matvejev, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyei Dnyiprorudne város polgármestere – közölte Ivan Fedorov megyei kormányzó szerdán a Telegramon.

    Az oroszok 2022. február végén elfoglalták Dnyiprorudnét, elfogták a város polgármesterét, majd Oroszországba hurcolták

    – írta Fedorov.

    Szavai szerint a legutóbbi csere során kapta vissza Ukrajna a politikus holttestét. 2022. március 13-án vált ismertté, hogy a városvezetőt az orosz erők Oroszországba hurcolták. A múlt hónap végén 502 elesett védő holttestét szállították vissza Ukrajnába Donyeck, Luhanszk és Zaporizzsja megyék megszállt részeiből, valamint Oroszországból. 

  • Pataki István

    Egy orosz hadihajó jelzőpatront lőtt ki a német hadsereg egyik helikopterére, amely felderítési céllal repült a Balti-tenger felett – írja a Süddeutsche Zeitung. 

    A lap szerint sem az incidens pontos helyszínét és időpontját, sem a helikopter vagy a hadihajó típusát nem közölték a hatóságok. Azt sem tudni pontosan, hogy a hadihajó legénysége a jelzőpatronnal célba vette-e a helikoptert vagy sem.

    Annalena Baerbock német külügyminiszter a Brüsszelben tartott NATO-találkozón adott interjúja során is említette röviden az incidenst, részleteket azonban nem közölt. Ugyanakkor a lap szerint a jelzőpatronok használata csak veszélyhelyzetben jellemző.

    A német védelmi minisztérium szóvivője nem kívánta részletesen kommentálni az esetet, annyit azonban elárult, hogy 

    szabálysértések a tengeren vagy a légtérben időről időre előfordulnak. És akkor az a kérdés, hogy a haditengerészet vagy a légierő higgadtan reagál-e.

    Baerbock rámutatott, hogy a Balti-tengeren többször is közlekedtek olyan hajók, amelyek részt vettek az Ukrajna elleni orosz agressziós háború miatti szankciók kijátszásában. A zöldpolitikus bejelentette, hogy fokozzák a Balti-tengeren lévő csővezetékek és adatkábelek ellenőrzését. A kritikus infrastruktúrák járőrözéssel történő védelmét ki kell terjeszteni – mondta.

  • Domján Anikó

    A magyar kormány mentességi kérelmet nyújtott be az illetékes amerikai hatóságnál annak érdekében, hogy a térségbeli államok továbbra is fizethessenek a földgázszállításokért az orosz Gazprombanknál – idézi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai, brüsszeli bejelentését az MTI.  

    A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülését követő sajtótájékoztatóján az újságírói kérdésekre válaszolva rámutatott, az amerikai diplomácia vezetője maga jelezte, hogy hajlandók valamifajta konzultációra a szövetségesekkel a Gazprombankot érintő szankciók ügyében.

    Jó lett volna, ha ez előtte történik, de már mindegy, vagy hát nem mindegy, de így alakult

    – mondta.

    Azt is közölte, hogy az orosz földgázimport megszüntetése ellehetetlenítené Magyarország és két másik NATO-tagállam, továbbá Szerbia biztonságos ellátását.

    Szijjártó Péter elmondta még, hogy nem lenne példátlan Magyarország kérelme, hiszen több orosz bank is hasonló mentességet élvez az Egyesült Államokban, tekintettel főként az atomerőművek működtetéséhez szükséges oroszországi urán importjára.

  • Domján Anikó

    Bulgária fegyvereket, katonai felszereléseket és lőszereket küld Ukrajnának az immár hetedik katonai segélycsomagjában – írja a The Kyiv Independent. 

    Az Ukrajna katonai támogatásáról szóló, 2022 végi határozattal összhangban rendelkezésre bocsátott szállítmányok pontos listája továbbra is titkos. A bolgár védelmi minisztérium szerint az adomány nem veszélyezteti a bolgár hadsereg képességeit.

    Bulgária a háború kezdete óta már eddig is sok segítséget nyújtott Ukrajnának, ellentétes érzelmeket kiváltva az többnyire oroszbarát országban. 

  • Domján Anikó

    Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter elismerte, hogy a NATO-hoz való tényleges csatlakozás csak a háború befejezése után lehetséges – idézi a külügyminisztert a Kárpáti Igaz Szó.

    Tekintettel egyes tagállamok álláspontjára Ukrajna nem erőlteti a NATO-hoz való csatlakozást a háború alatt

    – mondta Andrij Szibiha külügyminiszter arról, hogy milyen formában képzeli el Kijev a tagságot. 

    A külügyminiszter szerint a háború alatt nem tűnik reálisnak a tagsági formátumról szóló megállapodás.

    Mi egy olyan ország vagyunk, amelyik orosz agressziónak van kitéve, és valóban nehéz a NATO-tagság lehetőségéről beszélni, amikor katonai műveletek zajlanak a területén – ez a NATO egyes tagjainak álláspontja, akik úgy vélik, hogy ez a háborúba való közvetlen bevonásukhoz vezethet. Ezt pedig Ukrajna nem akarja

    – tette hozzá az ukrán diplomácia vezetője, hozzátéve, hogy Kijev elvi álláspontja a tagsággal kapcsolatban változatlan. 

  • Domján Anikó

    Ukrajnának nem felel meg a NATO-tagság semmilyen alternatív formája – jelentette ki az ukrán külügyminisztérium közleményében, amelyet a NATO külügyminiszteri találkozójának első napján tett közzé.

    Meggyőződésünk, hogy Ukrajna teljes jogú NATO-csatlakozása az ország biztonságának egyetlen igazi garanciája, valamint elrettentő eszköz az Ukrajna és más államok elleni további orosz agressziótól. A budapesti memorandum keserű tapasztalataival a hátunk mögött nem fogadunk el semmilyen alternatívát vagy helyettesítőt Ukrajna teljes jogú NATO-tagságára

    – idézi a tárcát a Kárpáti Igaz Szó.

    A minisztérium felhívta „a budapesti memorandumot aláíró Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, az ahhoz csatlakozó Franciaországot és Kínát, valamint az atomsorompó-szerződés részes államait”, hogy már most támogassák politikailag Ukrajna meghívását a NATO-ba, ami „hatékony ellenlépés lesz az orosz zsarolással szemben”.

    A külügyminisztérium közleménye a budapesti Memorandum aláírásának 30. évfordulója alkalmából készült. 1994-ben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről biztonságának és területi épségének szavatolásáért cserébe, amit Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország aláíróként garantált a Budapesten létrejött memorandumban.

  • Domján Anikó

    A közeljövőben működésbe léphet egy új NATO-központ Németországban, amely Ukrajna megsegítésével foglalkozik majd. A munkálatokat ez év végéig szeretnék elindítani – közölte az RBK Ukraine Mark Rutte NATO-főtitkár nyilatkozatára hivatkozva.

    Arra számítok, hogy a NATO új wiesbadeni főhadiszállása az év végére teljes mértékben működőképes lesz az Ukrajnának nyújtott kiképzés és segítségnyújtás tekintetében

    – jelentette be.

    Rutte elmondta, hogy a NATO miniszterei lőszerekről és légvédelmi felszerelésekről is tárgyalnak Ukrajna számára, mivel Oroszország fokozza támadásait.

    A főtitkár hangsúlyozta, a szövetségesek azon dolgoznak, hogy 2024-ig teljesítsék az Ukrajnának tett 40 milliárd eurós pénzügyi kötelezettségvállalást.

    A NATO-miniszterek az orosz szabotázsok és kibertámadások elleni küzdelemről is tárgyaltak. Ez magában foglalja a hírszerzési információk fokozott megosztását, több gyakorlatot, a kritikus infrastruktúrák védelmét, a kibervédelmet és az Oroszország olajszállító flottája elleni keményebb fellépést. A Bloomberg korábban arról írt, hogy az Ukrajnát segítő új NATO-központ létrehozása csúszik, eleve idén ősszel nyílt volna meg Wiesbadenben, mintegy 700 fős személyzettel. A központ létrehozása volt az egyik legfontosabb kötelezettségvállalás, amelyet a NATO-szövetségesek a júliusi csúcstalálkozó után tettek.

  • Bereznay István

    Az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások lehetősége továbbra is távolinak tűnik – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

    Peszkov az Izvesztyija című orosz lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: „Jelenleg nincs olyan alap, amely lehetővé tenné a tárgyalásokat.” Bár több ország is felajánlotta, hogy házigazdája lenne az esetleges tárgyalásoknak, a Kreml szerint ezek a kezdeményezések nem elegendőek ahhoz, hogy a felek leüljenek tárgyalni.

    Peszkov ugyanakkor kiemelte Katar aktív szerepét, amely az elmúlt időszakban több kérdésben is közvetítőként lépett fel. „Az emírség nagyon aktívan közvetít különböző ügyekben, és ezt rendkívül hatékonyan teszi. Külön köszönettel tartozunk minden országnak, így Katarnak is, amely jószándékkal segíti a helyzet rendezését” – mondta a szóvivő az ATV beszámolója szerint. 

  • Bereznay István

    Lengyelország eddig 26 ezer ukrán katonát képzett ki saját területén, ami az összes, hazáján kívül kiképzett ukrán katonák egyharmada – közölte szerdán Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes és nemzetvédelmi miniszter az MTI szerint. 

    A TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak adott, több témára kitérő interjúban arról is kérdezték a politikust, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november elején bírálta Lengyelországot, amiért nem szállított Kijevnek saját készleteiből újabb MiG-29-es típusú, szovjet gyártmányú vadászgépeket.

    Válaszában azt mondta: egyrészt Zelenszkij kijelentése óta megváltozott a légkör, ugyanis Donald Tusk miniszterelnöknek közben „volt egy konstruktív beszélgetése” az ukrán elnökkel.  Másrészt Lengyelország kiképzett 26 ezer ukrán katonát, harmadrészt pedig a háború első szakaszában Lengyelország jelentős mennyiségű fegyvert szállított Ukrajnának, de még most is átad neki minden lehetséges fegyvert és hadfelszerelést.

    Lengyelországban novemberben megkezdődött az első ukrán önkéntesek kiképzése is. A kelet-lengyelországi Lublinban az ukrán fél kezdeményezésére egy úgynevezett ukrán légiót kezdtek el toborozni, és ebbe november közepéig több mint hatszáz, külföldön élő ukrán állampolgár jelentkezett – közölte a lublini ukrán főkonzulátus. Az ukrán légió létrehozásának szándékát Volodimir Zelenszkij és Donald Tusk jelentették be júliusban.

    Kosiniak-Kamyszt az előző napi dél-koreai eseményekkel kapcsolatban, miszerint az államfő kihirdette, majd visszavonta a szükségállapotot, azt mondta: „A destabilizációs forgatókönyv még egy ideig eltarthat”, amivel arra utalt, hogy a dél-koreai kormánypárt és az ellenzék szerint is felelősségre kell vonni Jun Szogjol államfőt. Kosiniak-Kamysz szerint a történtek „az észak-koreai szomszédnak” kedveznek.

    A Lengyelországba érkező dél-koreai hadfelszerelésről Kosiniak-Kamysz elmondta: a szükségállapot hírére azonnal felvette a kapcsolatot szöuli partnereivel, akik megerősítették az együttműködés fenntartását és a szerződéses határidők betartását (Lengyelország egyebek mellett K9 önjáró lövegek és K2 harckocsik megvásárlásáról írt alá szerződéseket Dél-Koreával). 

  • Bereznay István

    A NATO-tagállamokkal szemben káros és veszélyes orosz és kínai tevékenységek ismeretében a szövetségeseknek biztosítaniuk kell saját létfontosságú infrastruktúrájuk mellett Ukrajna infrastruktúrájának védelmét is – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben szerda reggel, egy sajtótájékoztatón. 

    Az MTI szerint Mark Rutte a tagországi külügyminiszterek kétnapos megbeszélésének második munkanapja előtt újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Oroszország és Kína megpróbálja destabilizálni a NATO-tagországokat különböző szabotázsakciók, kibertámadások, az energia fegyverként való felhasználása által, valamint az energiarendszerek veszélyeztetésével.

    Fontosnak nevezte annak biztosítását, hogy Ukrajna rendelkezésére álljanak a létfontosságú infrastruktúrájának védelméhez szükséges légvédelmi rendszerek, valamint Ukrajna erős pozícióból tudjon tárgyalni saját jövőjéről.

    Figyelnünk kell arra, hogy minden légvédelmi eszközt, amelyet csak át tudunk adni Ukrajnának, azt mind le is szállítsuk 

    – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: ez különösen az energia-infrastruktúra védelme érdekében fontos, ugyanis – mint kiemelte – Oroszország ismét a téli hideget akarja felhasználni háborús eszközként Ukrajnával szemben.

    Figyelik Dél-Koreát is 

    Egy arra vonatkozó kérdésre, hogy Jun Szogjol dél-koreai elnök szerdán szükségállapotot hirdetett ki, majd azt a parlament döntésének hatására visszavonta, Rutte közölte: a NATO figyelemmel kíséri az indiai–csendes-óceáni partnerek közé tartozó Dél-Koreában zajló eseményeket, várja a fejleményeket és az intézkedések kimenetelét. A NATO és Dél-Korea partnersége kulcsfontosságú és rendkívül erős – szögezte le.

    A főtitkár elítélte a tagországok szabad választási folyamatait célzó beavatkozási kísérleteket, és aggodalomra okot adónak nevezte az ilyen kísérletekről szóló beszámolókat a legutóbbi moldovai választások esetében is. A georgiai választásokra utalva Rutte arra biztatta Tbiliszit, hogy vezesse vissza az országot az európai integráció útjára, és ápoljon továbbra is szoros kapcsolatot a NATO-val.

    Elfogadhatatlan a választásokba való beavatkozás bárki részéről, bárkivel szemben

    – tette hozzá a NATO főtitkára.

  • Bereznay István

    Az Oroszország elleni szankciók megsértése miatt jogerősen egymillió forint pénzbüntetéssel sújtott egy férfit szerdán a Szegedi Törvényszék – írta az MTI. 

    A 44 éves férfit nemzetközi gazdasági tilalom megszegésének bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság.

    Az évtizedek óta gépjárműalkatrész-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozó üzleti kapcsolatokat alakított ki oroszországi cégekkel. 2022. október 27-én egy sándorfalvai székhelyű kft. ügyvezetőjeként több mint 35 millió forint értékű, Oroszország területéről származó gépjármű-alkatrész szabad forgalomba helyezését kezdeményezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.

    A vádlott a termékek származási helyének leplezése érdekében egy fehéroroszországi céget iktatott be az értékesítési láncba,

    megszegve ezzel az Európai Unió Tanácsának „ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedéseit”.

    A vámhatóság visszautasította a cégvezető vámkezelés iránti kérelmét. A bűncselekmény elkövetését elismerő vádlott egyezséget kötött az ügyészséggel, lemondott a tárgyalás jogáról, és elfogadta a vádhatóság által ajánlott büntetést. A bíróság elkobozta a gépjárműalkatrész-szállítmányt.

  • Túri Csaba

    Orosz hadifogságban meghalt Jevgenyij Matvejev, a Zaporizzsja megyei Dnyiprorudne településének polgármestere, akit még 2022 márciusában raboltak el az oroszok – írja az Ukrajinszka Pravda Ivan Fedorovra, a Zaporizzsja Területi Katonai Igazgatósága vezetőjére hivatkozva.

    „Az oroszok 2022 februárjának végén foglalták el a Zaporizzsja megyében található Dnyiprorudnét. Később a polgármester, Jevgenyij Matvejev fogságba esett. A megszállók 2 évig és 8 hónapig tartották fogva és kínozták – fogalmazott Fedorov (akit a háború elején szintén elraboltak az oroszok, akkor még Melitopol polgármestere volt). 

    „Erős akaratú és elvhű ember volt. A megszállás alatt nem hagyta el a várost és a lakosságot, mindent megtett a közösség életének biztosítása érdekében, folyamatosan tájékoztatta a lakosságot az események menetéről, és támogatta őket” – zárta gondolatait a zaporizzsjai katonai vezető.

  • Bereznay István

    Ukrajna hajlandó meghívni Oroszország egy második (az idei nyáron, Svájcban megrendezett eseményt követő) békekonferenciára, de Vlagyimir Putyin nem érdekelt a békében – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a japán Kyodo Newsnak adott interjújában. 

    „Oroszország mindent meg fog tenni, sok különböző javaslat fog érkezni különböző pártoktól és országoktól, hogy megakadályozzák a »békeformula« és a békecsúcs életre hívásának lehetőségét. És most is dolgoznak rajta” – mondta az ukrán elnök. Hangsúlyozta azt is, hogy Ukrajna békeformulája már készen áll, és az erről szóló dokumentumot Donald Trump amerikai elnök beiktatása után meg fogják osztani minden országgal – függetlenül attól, hogy azok támogatták-e őket. 

    Majd hozzáfűzte azt is: 

    Ahogyan azt minden vezető akarta: Oroszországnak ott kell lennie a második csúcstalálkozón. Meghívjuk őket, de… meglátjuk majd, Oroszország mindent megtesz, hogy eltörölje a [béke]formulát, eltörölje a csúcstalálkozót, eltörölje a lehetőségét annak, hogy jelen legyen a második csúcstalálkozón. Őket nem érdekli a háború befejezése, Putyint nem érdekli a béke.

    Az interjúban Zelenszkij arról is beszélt, hogy az orosz elnök maga köré gyűjti a szövetségeseit, amelyek közt ott tudhatja a háborúba katonákat küldő Észak-Koreát, Irán, valamint Kínát is.

    „És ha ez nem elég, akkor más országokhoz is fordul. Az ő feladata, hogy csökkentse az államában már meglévő társadalmi feszültséget” – fogalmazott, majd utalt arra, hogy az oroszok nem elégedettek a saját halálos áldozataik magas számával, és Vlagyimir Putyin ezért akar más országokat is bevonni a háborúba.  

  • Bereznay István

    Tucker Carlson amerikai műsorvezető újra Moszkvába utazott, hogy interjút készítsen – de ezúttal nem Vlagyimir Putyinnal, hanem Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel fog beszélgetni. A riporter a közösségi oldalán jelentkezett egy videóval az orosz fővárosból. 

    Tegnap érkeztünk Moszkvába, hogy interjút készítsünk Oroszország külügyminiszterével, Szergej Lavrovval. Ez az interjú lenyűgöző. Hamarosan megosztjuk a részleteket

     – fogalmazott Tucker Carlson a videóban az ATV beszámolója szerint.

    A műsorvezető hangsúlyozta azt is, hogy Lavrov a világ leghosszabb ideje hivatalban lévő külügyminisztere, és olyan kérdéseket érintettek, amelyek nemcsak az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok jövőjét, hanem az egész világ biztonságát érintik.

    Carlson még az év elején készített kétórás interjút Vlagyimir Putyinnal, azt akkor a közösségi oldalán osztották meg.

  • Bereznay István

    Vlagyimir Putyin orosz elnök meglátogatta a sebesülés után rehabilitáción áteső katonákat egy orosz orvosi intézményben. 

    A RIA Novosztyi beszámolója szerint az orosz elnök megköszönte a szolgálatot a katonáknak, és köszönetet mondott a szüleiknek is, amiért ilyen gyerekeket neveltek fel. Hangsúlyozta, hogy a katonák nem félnek kockáztatni életüket és egészségüket a haza, a gyermekek és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmében.

    Azt is bejelentette, hogy egy külön intézkedéssel segítik azt, hogy az Ukrajnában harcoló katonák továbbképzéseken vegyenek részt, hogy „bizonyos készségeket” szerezhessenek, ha ez szándékukban áll, és még a gyerekeiknek is segítenek abban, hogy bejuthassanak a megfelelő oktatási intézményekbe.

  • Bereznay István

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban cáfolta egy cikk tartalmát, amelyben azt írták, hogy a háborúban legalább 80 ezer ukrán katona már meghalt a fronton. 

    A The Kyiv Independent szerint az ukrán elnök konkrétan így nyilatkozott erről egy nemrég készült interjúban:

    Nemrég, azt hiszem, az amerikai sajtóban egyesek arról számoltak be, hogy 80 000 ukrán halt meg. Szeretném elmondani, hogy nem, kevesebb, sokkal kevesebb.

    Hozzátette azt is: „Azonban őszintének kell lennünk, nem tudjuk, hány ukrán halt meg Ukrajna megszállt területein.”

    A The Kyiv Independent szerint Zelenszkij a fentiekben a The Wall Street Journal korábbi, szeptemberi cikkére utalhatott, mivel ott írták azt (egy nem nyilvános ukrán becslésre hivatkozva), hogy 80 ezer ukrán katona halt meg a háborúban és további 400 ezer megsebesült.

    A cikk tartalmát már akkor is vitatta több ukrán politikus. Roman Kosztenko, az ukrán parlament védelmi bizottságának titkára a Radio Szvobodának nyilatkozva azt mondta, hogy a számok „túlzóak”, és megjegyezte, hogy a hozzávetőleges szám nagyjából 50 ezer elesett (bár elismerte, hogy ezzel kapcsolatban még neki sincsenek pontos adatai). 

    Egy másik becslés is hasonló számokat tartalmazott

    A The Wall Street Journal számaihoz hasonlót közölt egyébként a napokban egy másik lap, a The Economist is, amely bő egy hete megjelent cikkében azt írta: 

    • A háborúban meghalt ukrán katonák száma nagyságrendileg 60 és 100 ezer közt lehet.
    • A sebesültek számát pedig ők is nagyjából 400 ezerre tették. 

    Zelenszkij az említett interjúban egyáltalán nem reagált a sebesültekkel kapcsolatos számra – hívta fel a figyelmet a The Kyiv Independent. Megjegyezték azt is, hogy egyik harcoló fél sem közöl adatokat a saját veszteségeiről, a pontos adatokat így szinte lehetetlen megállapítani. 

  • Kozics Júlia

    Magyarország területére kedden az ukrán-magyar határszakaszon 4252 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 2998 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szerda hajnalban. 

    A beléptetettek közül a rendőrség 17 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Bereznay István

    Oroszország 300 ezer, jelenleg tartalékban lévő szerződéses katonát küldhet erősítésként a harcoló csapatokhoz – ezt állította egy orosz tisztviselő a napokban a The Kyiv Independent beszámolója szerint.

    Mint az ukrán lap írta, Ivan Buvalcev, az orosz hadsereg kiképzésért felelős részlegének vezetője úgy fogalmazott a Krasznaja Zvezda nevű lapnak nyilatkozva, hogy:

    Hét kiképzőszázad és nyolc, a specialisták számára létrehozott kiképzőszázad [...]  több mint 300 000 katonát képzett ki.

    Buvalcev nem árult el további információkat a 300 ezer katona kiképzésének részleteiről, de a szövegkörnyezet alapján ez a 2024-es évben kiképzettek száma lehet. 

    Mint a The Kyiv Independent emlékeztetett, Szergej Sojgu korábbi orosz védelmi miniszter kilenc tartalékos zászlóaljat állított fel még 2023 végén, hogy felkészítsék az orosz szerződéses katonákat. A tárcavezető azt is közölte korábban, hogy 2023-ban 335 ezer ember jelentkezett szerződésesként a hadseregbe (Dmitirj Medvegyev volt orosz elnök szerint ez a szám 2024-ben 200 ezer volt). 

  • Kecső Richárd János

    Olekszij Csernisovot, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat igazgatótanácsának vezetőjét nevezte ki a kijevi törvényhozás keddi ülésén az újonnan létrejövő tárca az ukránok egyesítéséért felelős minisztérium élére – írja az MTI.

    A közlés szerint Csernisov egyben miniszterelnök-helyettesi megbízást is kapott, kinevezését pedig 237 képviselő támogatta. Az elfogadáshoz legalább 226 szavazatra volt szükség.

    Volodimir Zelenszkij elnök november 19-én jelentette be, hogy Ukrajnában létrehozzák az ukránok egyesítési minisztériumát, amelynek fő feladata egyebek mellett az ukrán állampolgárok hazatérésének ösztönzése. Csernisov korábban már töltött be miniszteri tisztséget a jelenlegi kormányban: 2020–2022 között a területfejlesztési tárcát irányította.

  • Kecső Richárd János

    Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter és Anthony Blinken amerikai külügyminiszter elvi megállapodást írt alá az ukrán energetikai ágazat támogatásáról – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A kormányközi megállapodás (amely egyelőre nem kötelező érvényű a felekre nézve) az ukrán energiarendszer fenntarthatóságának biztosításában való együttműködésről 825 millió dollárig (325 milliárd forintig) terjedő amerikai támogatás lehetőségét írja elő. 

    A dokumentum a külügyminisztérium szerint jogi keretet teremt Ukrajna energiarendszere ellenálló képességének javítására. Ez magában foglalja a kritikus infrastruktúra helyreállítását, az elosztott energiatermelés bevezetését, az energiaszektor reformját és a háború utáni, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítését.

  • Kecső Richárd János

    Hadgyakorlatot tartott az orosz haditengerészet a Földközi-tenger keleti részén Alekszandr Moiszejev tengernagy, főparancsnok vezényletével – írja az MTI.

    A tájékoztatás szerint a december 1. és 3. közötti, az orosz fegyveres erők kiképzési tervének megfelelő gyakorlaton több mint ezer katona, 10 hajó és támogató hajó, 24 repülőgép, valamint a Basztyion partvédelmi rakétarendszer vesz részt.

    A gyakorlat keretében az Admiral Gorskov és az Admiral Golovko fregatt hiperszonikus Cirkon rakétákat lőtt ki, a Basztyion rendszer pedig Onyiksz manőverező robotrepülőgépet indított. Kedden légi és tengeri indítású precíziós rakétákat indított az orosz légierő és hadiflotta.

    A moszkvai katonai tárca elmondta, hogy a gyakorlatot a hatályos nemzetközi jogi normáknak, valamint Oroszországnak más államokkal megkötött, a felségvizeken kívüli tengeren és a felette lévő légtérben bekövetkező incidensek megelőzéséről szóló megállapodásoknak megfelelően hajtják végre.

  • Kecső Richárd János

    Az Ukrán Legfelsőbb Tanács lépést tett a 17 éves állampolgárok automatikus katonai nyilvántartásba vételének irányába – írja az Unian állami hírügynökség.

    Ma a parlament első olvasatban támogatott egy fontos törvényjavaslatot, melynek köszönhetően Ukrajna polgárai 17 éves koruk betöltésekor automatikusan katonai nyilvántartásba kerülnek. Elég lesz a Reserve+ alkalmazásban az azonosítást elvégezni, majd az magától generálja a katonai regisztrációs okmányt

    – mondta Rusztem Umerov védelmi miniszter. 

    Ez azt jelenti, hogy a fiatal férfiaknak többé nem kell jelentkezniük a Területi Toborzási és Szociális Támogatási Központnál (TCC), illetve nem kell orvosi vizsgálaton részt venniük.