A magyar kormány még bízik abban, hogy végül valahogy felülkerekedik az emberség és a józan ész az Ukrajnában javasolt karácsonyi tűzszünet és fogolycsere ügyében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
„Közeledik karácsony, s amikor karácsonyról beszélünk, akkor a béke mindig hangsúlyosabban jön elő, ezért a magyar diplomácia az elmúlt időszakban komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy a háború végleges lezárását megelőzően is sikerüljön könnyíteni az ott élő emberek helyzetén” – mondta, hozzátéve, „javasoltunk egy karácsonyi tűzszünetet és egy nagy, tömeges fogolycserét, hogy Európának azon a részén is minél többen otthon, és minél többen békében ünnepelhessék a karácsonyt”.
„Sajnos Ukrajna elnöke ezt a tárgyalási lehetőséget elutasította. Mi azonban abban reménykedünk, hogy valahogyan a józan ész és az emberség felülkerekedik, és minél többen békében, nyugalomban, biztonságban és otthon ünnepelhetik majd a karácsonyt Európa keleti felében is” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
A magyar kormány még bízik abban, hogy végül valahogy felülkerekedik az emberség és a józan ész az Ukrajnában javasolt karácsonyi tűzszünet és fogolycsere ügyében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
„Közeledik karácsony, s amikor karácsonyról beszélünk, akkor a béke mindig hangsúlyosabban jön elő, ezért a magyar diplomácia az elmúlt időszakban komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy a háború végleges lezárását megelőzően is sikerüljön könnyíteni az ott élő emberek helyzetén” – mondta, hozzátéve, „javasoltunk egy karácsonyi tűzszünetet és egy nagy, tömeges fogolycserét, hogy Európának azon a részén is minél többen otthon, és minél többen békében ünnepelhessék a karácsonyt”.
„Sajnos Ukrajna elnöke ezt a tárgyalási lehetőséget elutasította. Mi azonban abban reménykedünk, hogy valahogyan a józan ész és az emberség felülkerekedik, és minél többen békében, nyugalomban, biztonságban és otthon ünnepelhetik majd a karácsonyt Európa keleti felében is” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Sikerült megoldást találni az orosz Gazprombank elleni új amerikai szankciók jelentette problémákra, így továbbra is stabil lábakon áll Magyarország energiaellátása – közölte pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szófiában.
A tárcavezető arról számolt be a bolgár elnökkel, illetve az energiaügyi és az ügyvivő külügyminiszterrel folytatott megbeszélések után, hogy mára Bulgárián keresztül érkezik Magyarországra a földgázimport nagy része – írja az MTI. Szijjártó Péter közölte, hogy
idén már több mint hétmilliárd köbméternyi földgáz érkezett hazánkba a Török Áramlat vezetéken, enélkül az ország ellátása nem lenne biztosítható.
„A földgázellátás Magyarország irányába akadálytalan lehet Bulgárián keresztül, ami azért nagy szó, mert az amerikai leköszönő adminisztrációnak az a döntése, amely szerint a Gazprombankot szankciós listára helyezték, nehéz helyzetbe hozta Magyarországot is és Bulgáriát is” – fogalmazott a külügyminiszter, hozzátéve, hogy Magyarország az orosz pénzintézeten keresztül fizet a földgázért, Bulgária pedig innen kap pénzt a tranzitért.
A miniszter az orosz–ukrán háborúval, főként a béketörekvésekkel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy hamarosan véget érnek a harcok. „Bebizonyosodott, hogy nincs megoldás a csatatéren, csakis diplomáciai megoldás van, és őszintén reméljük, hogy ezek a józan hangok az elkövetkezendő időszakban, Donald Trump elnök győzelmének köszönhetően Európában is fel fognak erősödni, és végre le lehet zárni ezt a brutális háborút itt a közös szomszédságunkban” – mondta a tárcavezető.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelbe utazik jövő hét szerdán, hogy az Európai Unió és a NATO-országok vezetőivel tárgyaljon – írja az Ukrajinszka Pravda a Reuters hírügynökség egyik értesülése alapján.
Zelenszkij Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország vezetőivel találkozik majd. A Mark Rutte NATO-főtitkár által szervezett eseménynek része lesz egy közös és több kétoldalú találkozó.
Az ukrán elnök legfőképp Ukrajna támogatását beszéli majd át az országokkal.
Ez nem egy olyan találkozó lesz, ahol konkrét döntéseket hoznak, inkább politikai jellegű lesz, ahol az elkövetkező heteket és hónapokat vitatjuk meg
– mondta egy, a találkozó tervét ismerő forrás.
Amerikai nemzetbiztonsági tisztviselők szerint Oroszország ezen a hétvégén nagyszabású csapássorozatot indíthat Ukrajna ellen, és ennek részeként ismét bevethetik az Oresnyik rakétát is, amelyet hetekkel ezelőtt használtak először Ukrajna ellen – írta meg a Financial Times.
A lap emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin már korábban is jelezte, valószínűleg fogják még „tesztelni” a rakétát, továbbá megjegyezték azt is, hogy már pénteken erős támadások érték Ukrajna energetikai létesítményeit, amelyek súlyos károkat szenvedtek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint
pénteken 93 rakétát és 200 drónt vetett be az orosz fél – ami példátlanul nagy számnak mondható egy nap alatt.
A Financial Timesszal az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának egyik tisztviselője azt közölte, hogy az oroszok még ezen a hétvégén bevethetik ismét az Oresnyik rakétát. „Ahogy Putyin nyilvánosan is bejelentette, Oroszországnak szándékában áll egy újabb kísérleti Oresnyik rakétát indítani Ukrajna ellen, és lehetséges, hogy Oroszország ezt a következő napokban meg is teszi” – fogalmazott.
A tisztviselő megjegyezte azt is, hogy
Oroszország ezt a fegyvert elsősorban Ukrajna és támogatói megfélemlítésére akarja használni,
és azt is hozzáfűzte, hogy szerinte a fegyver nem hoz érdemi változást a harctéren, a háború menetében.
„A valóság azonban az, hogy Oroszország valószínűleg csak egy maroknyi ilyen kísérleti rakétával rendelkezik, és ez a fegyver kisebb robbanófejet hordoz, mint más rakéták, amelyeket Oroszország rendszeresen indított Ukrajna ellen” – fejtette ki a lapnak nyilatkozó tisztviselő.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és belarusz kollégája, Aljakszandr Lukasenka biztonsági egyezményt írt alá, aminek értelmében bevethetik az orosz Oresnyik rakétákat Belaruszban – írta a The Kyiv Independent a Belarus Weekly nevű hírlevelében.
Lukasenka a megállapodás részeként további 29 politikai foglyot is kiszabadított. A tájékoztatás szerint olyan 18 férfiról és 11 nőről van szó, akiket korábban szélsőségesség címén marasztaltak el. Az érintettek személyazonosságát nem közölték, mindössze azt lehet tudni róluk, hogy 15-en krónikus betegségekben szenvednek. Belaruszban január 26-án tartanak majd elnökválasztást, amelyen Lukasenka újra indulni készül.
A Belaruszban harminc éve hatalmon lévő Lukasenka az utóbbi hónapokban több alkalommal kegyelmezett meg a hatalma legitimitását megkérdőjelező politikai foglyoknak: augusztusban 30-an, szeptemberben 67-en, novemberben pedig 63-an nyerték vissza szabadságukat.
A moldovai parlament pénteken megszavazta, hogy december 16-tól 60 napos szükségállapotot vezessenek be az Ukrajnán keresztül történő orosz gáztranzit várható leállítása miatt – írja a The Kyiv Independent.
A lépést még egy héttel ezelőtt lengette be Moldova kormányfője, akkor részletesen írtunk az ügy hátteréről.
Büntetőeljárás zajlik amiatt, hogy 2023-ban megöltek egy veterán brit ejtőernyőst, Daniel Burke-öt, aki azért ment Ukrajnába, hogy az ukrán fegyveres erőknek segítsen – írta a BBC.
Az egykori ejtőernyős önkéntesként utazott Ukrajnába, és a holttestét még 2023 nyarán találták meg – de nem a fronton, hanem onnan kb. 44 kilométerre, a hátországban. Korábbi hírek szerint Burke egy Dark Angels nevű önkéntes egységet is létrehozott, amiben brit önkéntesek szolgáltak.
A BBC azt írta, hogy
a halottkémi vizsgálat szerint Burke-öt az egyik „bajtársa” ölhette meg.
A feltételezett gyilkos egy ausztrál állampolgár, Abdelfetah Nourine, akit jelenleg is köröznek az ukrán hatóságok (bár valószínűleg elmenekült az országból). Nourine a rendőrségnek korábban azt nyilatkozta, hogy véletlenül lőtte le Burke-öt, miközben gyakorlatoztak, és ő maga mutatta meg a holttestet az egyenruhásoknak, de azóta neki nyoma veszett.
Azonban az ukrán és a brit rendőrök egyaránt úgy vélik, hogy szándékos gyilkosság történhetett. Burke holttestén három lövést is találtak: a fején, a nyakén és a mellkasán is volt egy-egy találat (Nourine ezzel szemben azt mondta, hogy csak két lövést adott le). Egy brit nyomozó pedig arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó fegyver (egy gépkarabély) ilyen módon történő elsütése nem lehetett véletlen.
A kárpátaljai magyarság a háborús körülmények ellenére is kitart identitása, szellemi és kulturális öröksége mellett, és bizakodva tekint a jövőbe szülőföldjén, hiszen „aki háborúban óvodát épít, az hisz a békében és hisz a jövőben” – jelentette ki Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Beregszászon, ahol pénteken a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében magyar kormánytámogatással felépült a P. Frangepán Katalin Gimnázium búcsúi óvodája.
Az MTI információi szerint a mára Beregszász városrészévé vált Búcsú községet 1957-ben csatolták a járási központhoz, ennek következtében elsorvadt a több évtizedig sikeresen működő intézményes magyar oktatás.
A Kárpát-medencei óvodafejlesztő programnak köszönhetően, zöldmezős beruházás keretében egy korszerű, minden követelménynek megfelelő intézményt kapott az itt élő magyar közösség.
Nacsa Lőrinc hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarok számíthatnak az anyaországra, az egész magyar társadalom, valamint a magyar kormány támogatására és segítségére. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program 2016-os indulása óta eddig csaknem 150 beruházás valósult meg Kárpátalján, ebből 13 esetben teljesen új intézményt építettek.
Az észt külügyminisztérium bejelentette, hogy 200 millió eurós rendkívüli segélycsomagot különített el Ukrajna támogatására – írja az Eurointegration.ua.
Az összegből a leginkább rászoruló csoportokat – például nőket, gyermekeket és speciális ellátást igénylő személyeket – kívánják segíteni, továbbá jelentős részt szánnak az energetikai infrastruktúra helyreállítására. A támogatás célja a frontvonal közelében élők életkörülményeinek javítása és az ukrán humanitárius válság enyhítése.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ukrajnában hatalmas szükség van humanitárius segítségre, különösen a harcok által sújtott területeken. Az Észtország által nyújtott támogatás humanitárius fókuszú, mivel az ország korábban jelezte, hogy katonai készletei kimerültek, így további fegyvereket és lőszert nem tud átadni Ukrajnának.
A segélycsomag nemcsak közvetlen humanitárius segítséget nyújt, hanem hozzájárul az ukrán energiaellátás fenntartásához, ami kritikus az ország télies időjárási körülményei között. Ez az intézkedés az Észtország által eddig nyújtott átfogó támogatások részét képezi, amelyek a háború kezdete óta folyamatosan érkeznek Ukrajnába.
Pénteken a Kreml üdvözölte Donald Trump megválasztott amerikai elnök azon kijelentését, hogy ellenzi az Ukrajnának átadott amerikai ballisztikus rakéták felhasználását oroszországi mélységi támadásokra – közölte az MTI.
Donald Trump legutóbbi nyilatkozata ezzel kapcsolatban „teljes összhangban” van az orosz állásponttal, és egyezik mindazzal, amit Oroszország is vall az eszkaláció lehetséges okairól – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő napi sajtótájékoztatóján.
A hivatalából hamarosan távozó Joe Biden amerikai elnök hosszas vonakodás után novemberben járult hozzá ahhoz, hogy Kijev az Egyesült Államoktól kapott nagy hatótávolságú rakétákkal támadásokat intézzen belső orosz területek ellen is. Donald Trump a Time amerikai hírmagazinnak adott csütörtöki interjúban „őrültségnek” nevezte ezeknek a fegyvereknek a bevetését orosz területen, és úgy fogalmazott: „élesen ellenzi” ezt, mert így csak kiterjesztik és súlyosbítják a háborút. A januárban hivatalba lépő elnök azt mondta, Washingtonnak ezt nem lett volna szabad megengednie.
Nyilvánvaló, hogy Trump pontosan érti, mi az, ami súlyosbíthatja a helyzetet
– fogalmazott az orosz elnök szóvivője.
Dmitrij Peszkov azt is kifejtette, korai még az európai országoknak arról tanácskozniuk, hogy csapatokat küldenének egy esetleges tűzszünet betartásának felügyeletére. „Minderről tárgyalásokon kell majd dönteni. Többször is jeleztük, hogy mi nem tűzszünetre törekszünk, mi békét akarunk, ami azután következhet, hogy teljesülnek az Oroszország által szabott feltételek, és elérik a Moszkva által kitűzött célokat” – mondta a szóvivő.
Kárpátalján, Munkács közelében, Pósaháza és Várkulcsa települések közt megtalálták egy lezuhant rakéta maradványait, amelynek a robbanószerkezete még éles volt. A környékről evakuálták a lakosságot, és egy irányított robbantásban megsemmisítették a szerkezetet.
Az esetről Vitalij Hlahola kárpátaljai újságíró számolt be Telegram-oldalán két posztban is. Az elsőben azt írta, hogy a robbanóanyagot túl veszélyes lenne elszállítani, ezért döntöttek úgy a szakemberek, hogy helyben felrobbantják.
A második posztban azt írta, hogy 30 embert ideiglenesen kitelepítettek a környékről, és végrehajtották az irányított robbantást, amelyről egy videót is megosztott.
Hlahola közlése szerint a robbantásnál nem adódott probléma, senki sem sérült meg. Azt is leírta, hogy egy H–101-es rakétát találtak a helyszínen.
Mint előzőleg beszámoltunk róla, péntek reggel Kárpátalja felett két orosz rakétát is semlegesített a légvédelem, és elképzelhető, hogy ezek egyikét találták most meg (bár a korábbi, szűk egy hónapja történt, Kárpátalja elleni korábbi támadásban is zuhant már le ugyanebben a térségben orosz eszköz).
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) elindított egy speciális chatbotot „Burn the FSBer” néven, hogy információkat gyűjtsön az orosz különleges szolgálatok toborzási kísérleteiről.
Az SBU sajtószolgálata szerint azért a Telegramon hozták létre, mert a föderáció ezt a közösségi hálózatot használja arra, hogy ukrán állampolgárokat, főként fiatalokat és kiskorúakat vonjon be az Ukrán Fegyveres Erők járművei, bevásárlóközpontok, bányák elleni gyújtogatásokba, valamint különféle szabotázsokba és terrortámadásokba.
A „Burn the FSBer” chatbot néhány kattintással részletes információkat szolgáltathat az SBU-nak a beszervezési kísérletről: megadhatja az orosz különleges szolgálatok által használt közösségi hálózatot vagy Messengert, megjelölheti, hogy milyen létesítményeket ajánlottak fel szabotázsakció elkövetésére, és átadhatja annak a személynek a telefonszámát vagy becenevét, aki bűncselekmény elkövetésére buzdított – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Az Egyesült Államok „történelmi kísérletet” tesz arra, hogy Joe Biden utolsó napjaiban növelje az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányokat – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A védelmi minisztérium történelmi kísérletet tesz arra, hogy a következő öt hétben hatalmas mennyiségű fegyvert szállítson Ukrajnába. Mostantól január közepéig több százezer tüzérségi lövedéket, több ezer rakétát, több száz páncélozott járművet és más kritikus képességeket szállítunk Ukrajnának
– mondta a Biden-kormányzat egyik tisztviselője.
Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan vezeti az ügynökségek koordinációját a fegyverszállítások ügyében. Megjegyezték azt is, hogy Ukrajna legnagyobb problémája nem a fegyverkészlet, hanem a munkaerő.
A Fehér Ház hangsúlyozza a „személyzeti problémák megoldásának” kérdését. „Jelenleg Ukrajna nem mozgósít és nem képez ki elég katonát ahhoz, hogy előretolt egységeit személyzettel lássa el” – mondták.
Oroszország 760 120 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara december 13-án. Ez a szám magában foglalja az orosz erők 1390 áldozatát, amit csak az elmúlt napban szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9537 harckocsit, 19 675 páncélozott harcjárművet, 31 177 járművet és üzemanyagtartályt, 21 078 tüzérségi rendszert, 1253 többszörös rakétaindító rendszert, 1023 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 20 176 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
A Google Play december 26-tól határozatlan időre leállítja az oroszországi bankszámlával rendelkező alkalmazásfejlesztők számára történő kifizetések feldolgozását – írja a The Kyiv Independent.
Az orosz alkalmazásfejlesztőknek címzett állítólagos levélben a Google Play bejelentette, hogy blokkolni fog minden felhasználói kísérletet a fizetős alkalmazások megvásárlására, és letiltja az alkalmazáson belüli vásárlásokat és az előfizetések megújítását az orosz alkalmazásokban.
A Google azt tervezi, hogy a felfüggesztés előtt rendezi az orosz fejlesztőknek a felhasználói vásárlásokért járó kintlévőségeket, a végső elszámolások várhatóan január 15-ig befejeződnek a levél szerint.
A tegnapi napon 287 légicsapást mért Ukrajnára Oroszország, az ukrán védelmi erők 161 ellenséges rakétát és drónt semmisítettek meg, 105 drón pedig nem érte el célját.
A légierő rádiótechnikai csapatai 94 rakétát és 193 pilóta nélküli légi járművet semmisítettek meg.
A légitámadást a légvédelmi rakétacsapatok, a légierő, a repülés, az elektronikus hadviselés egységei, az ukrán légierő és az Ukrán Védelmi Erők mobil tűzcsoportjai verték vissza. Az F–16-osok is hatékonyan dolgoztak. Az orosz rakéta- és dróncsapások ismét elsősorban Ukrajna energetikai létesítményei ellen irányultak – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Oroszország az ukrán hőerőműveit vette célba egy tömeges légitámadáskor, ezzel megrongálva azok berendezéseit – írja a The Kyiv Independent.
Az oroszok mintegy 90 rakétát és 200 drónt indítottak az ukrán áramhálózat elleni egyik legnagyobb tömeges támadásukban a tél beálltával.
A DTEK hőerőműveit megtámadták. Az előzetes adatok szerint nem voltak áldozatok, azonban az erőművek berendezései súlyosan megrongálódtak, az energiaszektor dolgozói már a javításokon dolgoznak
– közölte a vállalat.
Két rakéta szelte át Kárpátalja légterét, az egyiket a kárpátaljai 101-es területvédelmi dandár katonái hatástalanították Munkács közelében. Az illetékes szakemberek a helyszínen dolgoznak. A másik rakétát Várkulcsa község közelében lőtték le. Károkról vagy áldozatokról nem érkezett hír − közölte Kárpátalja kormányzója, Miroszlav Bileckij, amit közösségi oldalán megosztott K. Debreceni Mihály kárpátaljai újságíró.
Az orosz hadsereg intenzív támadásban van Ukrajnában, különös tekintettel Donyeck térségére, ahol a frontvonalon Pokrovszk stratégiai jelentőséget kapott.
Az ukrán védelmi vonalak itt kulcsszerepet játszanak, hiszen a térség elvesztése jelentős orosz előrenyomulást eredményezhet. Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója az InfoRádióban kifejtette, hogy miközben az orosz fél katonai szempontból nem érdekelt a hadi események leállításában, politikailag és gazdaságilag mind Moszkva, mind Kijev komoly szenvedést tapasztal a háború folytatása miatt.
A konfliktus gazdasági hatásai mindkét fél számára terhesek, míg politikailag az ukrajnai háború Moszkvát szankciók alá helyezte, Kijev pedig további nemzetközi támogatást kénytelen mozgósítani.
A donyecki térségben zajló intenzív harcok kiemelt figyelmet kapnak, mivel itt húzódhat az ukránok egyik utolsó jelentős védvonala a térségben. A háborús helyzet dinamikája továbbra is a fegyveres konfliktus folytatására kényszeríti mindkét oldalt, miközben a politikai tárgyalások lehetőségei korlátozottak.
Belefáradtak. Egyre nagyobb a társadalmi elégedetlenség is, nyilván ennek előbb-utóbb be kell érni. A felek általában akkor kötnek fegyverszünetet, amikor kulminációs pontot érnek el, ezt kifulladási pontnak hívjuk. Amikor az adott fél már nem tud támadni, hiába akar területeket szerezni, nem képes új csapásokat mérni, területeket foglalni, befagy az arcvonal. Vagy amikor a védelem nem tudja tartani a védvonalakat
– részletezte Resperger István.
Az Ukrán Fegyveres Erők nagy sebességű célpontot jelentett Harkiv területéről Poltava felé. Ezt követően az ügynökség a ballisztikus fegyverek fenyegetéséről szólt déli irányból.
A „Nyikolajevszkij Vanek” Telegram-csatorna megjegyezte, hogy 8 Tu–95MS stratégiai bombázó állítólag két hullámban hajtott végre rakétatámadásokat. Ezenkívül 2 orosz fregatt és egy kis rakétahajó van a tengeren. Kalibrákról egyelőre nincs információ – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Korábban Ivan Sztupak katonai szakértő arra figyelmeztetett, hogy az oroszok valószínűleg újabb nagyszabású támadásra készülnek Ukrajna ellen, amiben főként Oresnyik nevű, kísérleti, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat vethetnek be.
December 13-án, pénteken Oroszország ismét nagyszabású rakétatámadást indít Ukrajna ellen, aminek célpontjai elsősorban energetikai létesítmények lesznek Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter szerint − közölte az Ekonomicsna Pravda.
„Ismét masszív támadás éri az energiaszektort Ukrajna-szerte. Az energetikai szakemberek minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy minimalizálják az energiarendszerre gyakorolt negatív következményeket. Amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi, helyreállítják a károkat” − írta Haluscsenko.
Az Ukrenergo a várható rakétatámadások miatt pénteken megnövelte a fogyasztáskorlátozó intézkedéseket. Szerhij Kovalenko, a Jaszno áramszolgáltató vezérigazgatója szerint az Ukrenergo elrendelte, hogy az orosz rakétatámadás miatt a hat fogyasztói vonalból hármat kapcsoljanak le. Ennek következtében a Ternopili területen a fogyasztók fele áram nélkül maradhat.
Az ukrán jegybank kamatot emelt, miután a csütörtökön közölt adat szerint a vártnál magasabb lett az éves infláció novemberben. Az ukrán központi bank 13 százalékról 13,5 százalékra emelte az irányadó rátát, miközben az elemzők többsége azzal számolt, hogy nem változik a kamatszint. A jegybank korábbi négy kamatdöntő ülésén nem emelt kamatot − tájékoztatott az MTI.
A statisztikai hivatal csütörtökön jelentette, hogy novemberben az éves infláció tavaly július óta a legmagasabb szintre, 11,2 százalékra nőtt az októberi 9,7 százalékról. Egyebek között a lakhatással és a rezsivel kapcsolatos éves infláció 18,7 százalék, az élelmiszerek és alkoholmentes italok esetében 14,3 százalék, az egészségügyben pedig 12,6 százalék volt. Októberhez képest az ukrán fogyasztói árak 1,9 százalékkal emelkedtek novemberben.
December 12-én csütörtökön 210 harci cselekményt regisztráltak a frontvonalon, ebből 47 támadást a Pokrovszki szektorban és 51-et a Kurakhove szektorban – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A frissített információk szerint tegnap az oroszok 35 légicsapást hajtottak végre ukrán egységek és települések állásai ellen, 69 drónt dobtak le. Emellett 4170 alkalommal lőttek, ebből 103 alkalommal többszörös rakétavetőkből.
A Harkivi szektorban nyolc alkalommal rohamozták meg az ukrán csapatok állásait Vovcsanszk, Hljboke és Sztarickij közelében.
A Kupjanszki szektorban az elmúlt nap folyamán nyolc támadásra került sor. A védelmi erők visszaverték az ellenséges támadásokat Szinkivka, Zahrizove, Dvoricsna és Lozova közelében.
A Liman szektorban az ellenség 22 alkalommal támadott. Kopanki, Novojehorivka, Lozova, Nadija, Makiivka, Terni és a Szerebrjanszki erdő közelében próbált előrenyomulni.
A Kramatorszki szektorban az ukrán védők hét előrenyomulási kísérletet vertek vissza Csaszovij Jar, Hrihorivka térségében, valamint Sztupocska és Bila Hora irányában.
A Toretszki szektorban az ellenség négy támadást hajtott végre Toretszk térségében.
A Pokrovszki szektorban az ukrán védelmi erők 47 támadást és támadó akciót állítottak meg Mirjjubivka, Promin, Liszivka, Dacsanszke, Novij Trud, Pishcsane, Sevcsenko és Csumacke térségében.
A Kurakhove szektorban az ukrán csapatok 51 támadást vertek vissza. A föderáció erői a legaktívabban Sztarij Terniv, Kurakhove, Dalne és Uspenivka térségében próbáltak előrenyomulni.
A Vremivszki szektorban az ellenség 31 támadást hajtott végre ukrán állások ellen Szuhijjaliv, Kosztantyinopolszke, Rozdolne, Neskucsne és Novodarivka térségében. Aktívan használta a bombázó repülőgépeket a térségben végrehajtott támadásokhoz.
A föderáció két sikertelen kísérletet tett arra, hogy megtámadja a honvédség állásait Novodanilivka irányában az Orikhivszki szektorban.
A Pridnyiprovszkij szektorban az oroszok ötször támadták az ukrán állásokat. Heves visszaverést kaptak és veszteségeket szenvedtek.
Folyamatban van a hadművelet a kurszki területen, ahol az ukrán katonák 21 támadást vertek vissza a megszállók részéről.
A volinyi és a poliszjai irányban nem észlelték az ellenséges támadócsoportok jeleit.
Az oroszok elfoglalták Zorja falut. A donyecki területen lévő „Uszpenszkij zsák” körül romlik a helyzet – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az elemzők szerint az oroszok előrenyomultak a donyecki területen lévő Novotrojicske, Uszpenyivka, Kurakov, Szoncsivka és Veszelij Haj közelében.
A szakértők különös figyelmet fordítanak a helyzetre Jelizavetivka, Romanivka, Veszelij Haj és Hannivka térségében, amelyek az Uszpenyivka-zsákon belülre kerültek. Az ellenség minden oldalról megpróbálja áttörni a védelmet. Trudove, Uszpenyivka és Dalne falvak kulcsszerepet játszanak a visszatartásban. Az oroszok innen összpontosítják erőiket, hogy megrohamozzák Uszpenyivkát, amelyet a teljes bekerítés fenyeget.
Joe Biden amerikai elnök december 12-én jóváhagyott egy újabb katonai segélycsomagot Ukrajnának – közölte az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora.
John Kirby arról számolt be, hogy a csomag „további légvédelmi rendszereket, tüzérséget, drónokat és páncélozott járműveket tartalmaz”.
Megjegyezte, hogy ez a 72. segélycsomag, amelyet az elnök lehívási jogköre alapján nyújtottak, vagyis a fegyvereket az amerikai katonai készletekből szállítják át.
Korábban, december 7-én az Egyesült Államok védelmi minisztériuma új, jelentős biztonsági segítségnyújtási csomagot jelentett be Ukrajna számára közel 1 milliárd dollár értékben. Ezt a támogatást az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezés (USAI) keretében nyújtották, amely magában foglalja az amerikai gyártóktól történő fegyverrendelést.
Magyarország területére 2024. december 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4744 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4388 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Kijevben az „orosztalanítás” jegyében átnevezik az Alekszandr Blok, Mihail Lermontov, Alekszandr Puskin költőkről, illetve az Ivan Krilov meseíróról elnevezett utcákat – olvasható csütörtökön a kijevi városi tanács honlapján.
Új nevet kap az az utca is, amelyet a híres orosz utazó és földrajztudós, Nyikolaj Przsevalszkij tiszteletére neveztek el, ma Andrij Norov százados, Ukrajna hőse nevét viseli. A Blok utca ma Majk Johansen ukrán író és költő, a sztálinizmus áldozata, a Krilov utca Natalija Korbinszka ukrán írónő, az egyik első ukrán feminista, a Lermontov utca Volodimir Turec ukrán operaénekes, a Puskin utca pedig az Ukrajnában született Sonia Delaunay francia absztrakt festőművész nevét viseli.
Az utcák átnevezése és a szovjet emlékművek lebontása 2015-ben kezdődött Ukrajnában, miután elfogadták az úgynevezett „kommunistátlanítási” törvényt – emlékeztetett a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A 2022. februári orosz invázió után, 2023-ban az ukrán parlament elfogadta a helynevek „gyarmatosításmentesítéséről” szóló jogszabályt, amely kötelezi a települések vezetését, hogy töröljenek el minden, az Oroszországi Föderációval vagy a szovjet időkkel kapcsolatos elnevezést.
A kijevi városi tanács a törvény hatására több száz utcát, sugárutat és teret nevezett át. A Népek Barátsága metróállomás a Zvirinecka nevet kapta, a Bohdan Hmelnickij ukrán hetman és I. Alekszej orosz cár által megkötött, az ukrán területek Oroszországhoz való csatlakozását kimondó 1654. évi perejaszlavi szerződés emlékművét pedig lebontották. Jelenleg több mint ötven városi emlékmű szerepel a lebontandó létesítmények listáján.
A szovjet és orosz történelemmel kapcsolatos emlékek tömeges felszámolását Ukrajnában is bírálják. Több város polgármestere emelt szót a műemlékek lebontása ellen. Makszim Buzsanszkij, a Nép Szolgája párt parlamenti képviselője szerint az ilyen irányvonal Ukrajnát „ismeretlen utcák és elveszített gondolatok országává változtatja”.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök december 7-i párizsi találkozóján kijelentette, hogy Európának kell vállalnia Ukrajna támogatásának és a jövőbeni tűzszünet kezelésének elsődleges terhét – számolt be róla csütörtökön a The Wall Street Journal.
A laphoz közel álló források azt mondták, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel folytatott megbeszélések során Donald Trump állítólag azt mondta, hogy nem támogatja Ukrajna NATO-tagságát, de „erős, jól felfegyverzett Ukrajnát” szeretne látni az ellenségeskedések leállítása után.
A megválasztott amerikai elnök információk szerint hozzátette, hogy Európának vezető szerepet kell vállalnia Ukrajna védelmében és támogatásában.
A források szerint szorgalmazta, hogy az európai csapatok felügyeljék a tűzszünetet Ukrajnában, ugyanakkor kizárta az amerikai erők jelenlétét az országban.
A hírek szerint a leendő amerikai államfő sürgette az európaiakat, hogy tegyenek többet annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak Kínára, hogy kényszerítse Oroszországot a háború befejezésére. A vezetők állítólag ezzel összefüggésben megvitatták a Peking elleni vámok alkalmazásának lehetőségét is.
Donald Trump csapata a WSJ-nek azt nyilatkozta, hogy a megválasztott elnöknek jelenleg nincs konkrét terve Ukrajnával kapcsolatban. A kulcsfontosságú döntéseket a nemzetbiztonsági csapat megalakítása és a szövetségesekkel – és esetleg Vlagyimir Putyinnal – folytatott további tárgyalások után hozzák meg.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!