Petro Porosenko korábbi ukrán elnök X-oldalán arról ír, szerinte Ukrajnának korábban volt lehetősége tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Ez pedig, mint írta, 2022 nyarán–őszén volt, az ukrán ellenoffenzíva idején.
Mint a volt elnök emlékeztetett, akkoriban az ukrán nép egysége, bátorsága, valamint a nyugati szövetségesektől kapott fegyverek segítségével a hadsereg Herszon és Harkiv régióból is visszaverte az orosz katonákat.
és Porosenko szerint Ukrajnának ezt a pillanatot kellett volna kihasználnia a tárgyalások megkezdéséhez.
Az egykori ukrán elnök szerint Ukrajna ekkor volt a legerősebb, így ekkor kellett volna békét kötni az oroszokkal, valamint lefektetni az elvesztett ukrán területek későbbi felszabadításának alapjait. Porosenko úgy véli, Putyin ekkor félt attól, hogy vereséget szenvedhet, nem volt még orosz mozgósítás, és az orosz hadsereg nem jött rá, miként védekezzen a HIMARS-rakétákkal szemben.
Ugyanakkor Porosenko szerint 2022 végére az oroszok ezt már megtanulták és ezután kezdődött a háború harmadik szakasza, amit ő a felőrlés szakaszának nevez írásában.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Több európai országban is csökkent annak támogatottsága, hogy Ukrajnát addig támogassák az országok, ameddig győzelmet nem arat – számol be róla a The Kyiv Independent.
A kutatás szerint Dániában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Svédországban is szignifikánsan csökkent a lakosok ezen álláspontja.
Mint a lap megjegyzi, Svédországban, Dániában és az Egyesült Királyságban még viszonylag magas azok száma, akik szerint Ukrajna győzhet – szám szerint 50, 40, valamint 36 százalék –, de ezek így is alacsonyabbak a januárban mért számoknál, amikor a megkérdezettek 57, 51 és 50 százaléka gondolta így.
Eközben nőtt azok száma, akik szerint támogatnák a béketárgyalások megkezdését.
A kutatás szerint Olaszországban a lakosság 55, Spanyolországban 46, Németországban 45, Franciaországban pedig 43 százalékuk támogatná a béketárgyalások megkezdését – mindegyik országban 8-10 százalékponttal magasabb ez az érték, mint a legutóbbi, januári kutatásban volt.
Ennek ellenére a válaszadók többsége továbbra sem szeretné, ha Ukrajnának olyan békét kellene kötnie, amely során Oroszországnak területeket adna át, azonban széles körben aggódnak amiatt, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatása után akár erre is sor kerülhet.
A lap megjegyzi, hogy a nyugati közvéleményben bekövetkezett változások megnehezíthetik Kijev azon erőfeszítéseit, hogy fenntartsa a nemzetközi támogatást az orosz agresszió elleni védekezésben.
A NATO csütörtökön teljes körű kivizsgálást kért az Azerbaijan Airlines 38 ember halálát okozó repülőgép-katasztrófájának okáról – számolt be róla a Reuters.
„Gondolataink és imáink az Azerbaijan Airlines J28243-as járatának családtagjaihoz és áldozataihoz szólnak. A balesetben sérülteknek mielőbbi felépülést kívánunk, és teljes körű kivizsgálást kérünk” – írta a katonai szövetség szóvivője, Farah Dakhlallah a NATO X-oldalán közzétett bejegyzésében.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Azerbaijan Airlines Baku és Groznij között közlekedő járata még december 25-én, szerdán zuhant le Kazahsztánban. Az azeri hatóságok előzetes vizsgálatai szerint egy orosz légvédelmi rakéta okozhatta a katasztrófát, ami a repülőgép mellett robbant fel.
Petro Porosenko korábbi ukrán elnök X-oldalán arról ír, szerinte Ukrajnának korábban volt lehetősége tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Ez pedig, mint írta, 2022 nyarán–őszén volt, az ukrán ellenoffenzíva idején.
Mint a volt elnök emlékeztetett, akkoriban az ukrán nép egysége, bátorsága, valamint a nyugati szövetségesektől kapott fegyverek segítségével a hadsereg Herszon és Harkiv régióból is visszaverte az orosz katonákat.
és Porosenko szerint Ukrajnának ezt a pillanatot kellett volna kihasználnia a tárgyalások megkezdéséhez.
Az egykori ukrán elnök szerint Ukrajna ekkor volt a legerősebb, így ekkor kellett volna békét kötni az oroszokkal, valamint lefektetni az elvesztett ukrán területek későbbi felszabadításának alapjait. Porosenko úgy véli, Putyin ekkor félt attól, hogy vereséget szenvedhet, nem volt még orosz mozgósítás, és az orosz hadsereg nem jött rá, miként védekezzen a HIMARS-rakétákkal szemben.
Ugyanakkor Porosenko szerint 2022 végére az oroszok ezt már megtanulták és ezután kezdődött a háború harmadik szakasza, amit ő a felőrlés szakaszának nevez írásában.
Szerdán éjjel mért csapást az ukrán hadsereg a Kurszki régióban fekvő Lgov városában az orosz haditengerészet gyalogsági dandárjának parancsnoki állására. Az első információk szerint a támadásban négyen haltak meg, ez a szám azonban egy friss közlemény alapján jelentősen megnőtt.
Az Ukrán Fegyveres Erők nemrég publikált jelentése szerint
a dandár parancsnokhelyettese és további 17 katona – főként törzstisztek – vesztette életét a csapásban.
„A friss információk szerint a 810. különleges gépesített dandár parancsnoki állásának helyet adó épület részben megsemmisült. A csapás valószínűleg megölte a dandár parancsnokhelyettesét és az Orosz Fegyveres Erők 17 másik katonáját, többségükben törzstiszteket” – áll az Ukrán Fegyveres Erők közleményében az Ukrinform szerint.
Szerdán egy órán keresztül, négyszemközt tárgyalt Aljakszandr Lukasenka belarusz és Vlagyimir Putyin orosz elnök – számol be róla a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A hírügynökségnek eljuttatott rövid közlemény szerint a két vezető személyes, állami, valamint globális témákról egyeztetett.
Amikor egy idősebb testvér találkozik egy fiatalabbal, a téma mindig túl tág. Ezért beszéltünk mindenről: személyes és állami témákról, nemcsak államközi, hanem globális problémákról is. Most volt itt az ideje
– mondta Lukasenka a találkozóról a tudósítás szerint.
Több jelentős külföldi lap után egy azeri állami televíziócsatorna, az AnewZ is leközölte azt az információt, hogy az orosz légvédelem lőtte le a szerdán, Kazahsztánban lezuhant azeri utasszállítót. Hozzátették azt is: az azeri kormányzat elvárja, hogy Oroszország beismerje a gép lelövését, és elszámoltassa a felelősöket.
Az AnewZ online megjelent cikkében kormányzati tisztviselőkre hivatkozva ismételték meg azt az állítást, miszerint Oroszország (egész konkrétan egy Pancír–Sz légvédelmi rendszer) találta el a gépet. De hozzátették azt is:
Ezenfelül az orosz fél által alkalmazott elektronikai hadviselési rendszerek következtében az azerbajdzsáni repülőgép kommunikációs rendszere teljesen megbénult.
Állításuk szerint a gép ezért tűnt el a radarokról már az orosz légtérben, és utána ezért csak a Kaszpi-tenger térségében észlelték ismét.
Az AnewZ azt is megjegyezte, hogy az orosz légvédelem valóban egy ukrán támadás kivédésében vett részt szerdán (vagyis a gép eltalálását megelőzően) de megjegyezték: „Ilyen esetben az orosz félnek kötelessége lett volna lezárni légterét a polgári repülőgépek előtt, ami azonban nem történt meg.”
Állításuk szerint eközben nemcsak Mahacskalában, hanem Minyeralnije Vodiban sem engedték az oroszok landolni a gépet, ezért „javasolták” a pilótáknak azt, hogy Aktauban próbálják letenni a repülőt (az AnewZ e ponton megjegyzi: szerintük az oroszok arra számítottak, hogy a gép így majd a tengerbe zuhan és az összes szemtanú életét veszti).
Az azeri állami sajtótermék azt is hozzátette: az orosz közösségi médiában egyesek szándékosan terjesztenek „alternatív verziókat” a gép lezuhanásának okaival kapcsolatban, azért, hogy félrevezessék a közvéleményt. „A repülőgép utasterében készült videofelvételek azt mutatják, hogy két utas repeszektől sérült meg. Minden tanúvallomás, beleértve a fedélzet felett hallott robbanásokról szólót is, a légvédelem munkájára utal” – szögezték le.
Az azeri fél számára a helyzet teljesen nyilvánvaló. Senki sem állítja, hogy ez szándékosan történt. Azonban a megállapított tényeket figyelembe véve Baku elvárja, hogy az orosz fél beismerje az azeri repülőgép lelövését, és hogy teljes körű vizsgálatot folytasson le, amelynek eredményeként minden felelőst bíróság elé állítanak.
– zárták az AnewZ cikkét.
Egyre valószínűbbnek tűnik az a szerda délután napvilágot látott hipotézis, amely szerint az orosz légvédelem találhatta el az Azerbaijan Airlines Kazahsztánban lezuhant gépét. Több, bennfentes forrásokon alapuló sajtócikk szerint az azeriek vizsgálatának előzetes eredményei is arra utalnak, hogy az oroszok hibájából zuhant le a gép. A friss részletekről itt írtunk bővebben.
Mi is beszámoltunk róla, hogy a Balti-tengeren egy Finnországot és Észtországot összekötő elektromos kábel megsérült szerdán, ami után az áramszolgáltató nem zárta ki a szabotázs lehetőségét sem. Csütörtök délután a finn rendőrség tartott sajtótájékoztatót, amelyen arról beszéltek, hogy valószínűleg egy orosz tankhajó okozta a kárt.
A The Kyiv Independent a finnekre hivatkozva azt írja, hogy Moszkva árnyékflottájának egyik tagja, az Eagle S tankhajó horgonya okozott kárt a kábelben, a hatóságok pedig továbbra is fenntartják a szabotázs lehetőségét. A hajót feltartóztatják finn felségvizeken, a legénység tagjait kihallgatják.
Az esetről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk .
A Gazprom-csoport idei gáztermelése 416 milliárd köbméter lesz, ami 61 milliárd köbméterrel meghaladja a múlt évit, és nagyobb lesz a 2022. évi 413 milliárd köbméternél is – közölte a cég elnöke csütörtökön az MTI szerint.
Alekszej Miller arról is beszámolt, hogy a csoport finomító ágazata is jól teljesít. Úgy fogalmazott:
A Gazprom Nyefty 2024-ben növelte a feldolgozott kőolaj mennyiségét és több benzint, illetve dízelüzemanyag állított elő, továbbá megháromszorozta a hazai szintetikus olajok termelésé".
A Gazprom vezetője azt is hangsúlyozta, hogy a holding a gázfogyasztás növekedését tapasztalja Oroszországban, Kínában, valamint Közép-Ázsiában, ahová a cég növeli a gázszállításait.
A vállalatnak nagy szerepe van az ukrajnai háború finanszírozásában is – igaz, 2025-től nehezebb lesz a dolguk, miután az ukrajnai gáztranzittal már nem számolhatnak.
A francia külügyminisztérium szerint manipuláció volt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter részéről az a nyilatkozat, amelyben a tárcavezető azt állította: Franciaország Ukrajna megkerülésével kezdeményezett tárgyalásokat Oroszországgal.
Mint megírtuk, Szergej Lavrov egy interjúban kijelentette: Franciaország többször is zárt csatornákon keresztül fordult Oroszországhoz, és felajánlotta, hogy Ukrajna részvétele nélkül párbeszédet kezdeményez az orosz–ukrán konfliktusról. A külügyminiszter azt is hozzátette, hogy Oroszország nem utasította el a kapcsolatfelvételt, és „kész volt meghallgatni” a javaslatokat, de Párizs magatartását „kétértelműnek” nevezte.
Utóbb a Politicónak a témában küldött megkeresésére a francia külügy azt válaszolta, hogy Moszkva feladata az általa kirobbantott háború befejezése, és ragaszkodnak ahhoz, hogy bármilyen békemegállapodást csak Ukrajna beleegyezésével lehessen megkötni.
Az orosz hatóságok gyakran tesznek zabolátlan nyilatkozatokat, amelyek célja egy olyan agressziós háború manipulálása, amelyért a teljes felelősséget ők viselik. Ha Oroszország békét akar, nekik kell véget vetniük a háborúnak
– idézett egy francia diplomáciai tisztviselőt a lap.
„Ahogy Franciaország a háború kezdete óta többször is megismételte, Ukrajnán, a megtámadott országon múlik, hogy meghatározza az időt és a feltételeket, amelyek mellett tárgyalási folyamatba kíván bocsátkozni. Ukrajna egy békeformulát javasolt, amelyet Franciaország is támogat. Az ukránok nélkül megkötött béke soha nem lehet tartós béke” – tette hozzá a tisztviselő.
Oroszországban éves szinten 25 százalékkal nőtt az autógyártás idén novemberben, bár az előző hónaphoz képest csökkenés volt megfigyelhető – számolt be az MTI a TASZSZ hírügynökségre hivatkozva.
Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint novemberben 80 ezer 400 személyutó készült az országban,
ami 25 százalékkal több az egy évvel korábbinál, de 11,8 százalékkal kevesebb októberhez viszonyítva.
Az idei első tizenegy hónapban 679 ezer személyképkocsit gyártottak Oroszországban, 39,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A teherautó-gyártás 3 százalékkal, 17 ezer 400-ra csökkent éves szinten, és 10,4 százalékkal esett októberhez képest. A januártól november végéig tartó időszakban 178 ezer teherautót gyártottak Oroszországban, 9,8 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában.
Oroszország oldalán harcoló egyiptomi állampolgár adta meg magát az ukrán hadseregnek a torecki fronton – közölte Ukrajna 28. gépesített dandárja a Telegramon december 26-án.
Az ukrán erők arról számoltak be, hogy Toreck városa közelében kemény harcokat vívtak az oroszok legyőzésére, végül az orosz katonák többségét sikerült likvidálniuk, csak egy személy maradt életben.
Csak egy megszállónak volt szerencséje, mivel úgy döntött, hogy megadja magát. Az egyetlen probléma az volt, hogy kiderült, egyiptomi állampolgár, így a gyalogságnak mindent jelnyelven kellett elmagyaráznia
– olvasható a dandár tájékoztatásában.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök karácsony másnapján közösségi oldalán bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, amiért Vlagyimir Putyint Magyarország „korrekt partnerének” nevezte Oroszország Ukrajna elleni karácsonyi rakétatámadásának idején.
Szenteste Oroszország nagyszabású rakétatámadást hajtott végre ukrán városok ellen. Orbán Viktor miniszterelnök akkor egy karácsonyi interjúban Putyint a magyarok korrekt partnerének nevezte. Romanowski miniszter pedig megismételte az aznapi jókívánságait: Boldog karácsonyt
– fogalmazott a lengyel kormányfő.
W noc wigilijną Rosja dokonała masowego ataku rakietowego na ukraińskie miasta. W tym czasie, w świątecznym wywiadzie, premier Orban nazwał Putina uczciwym partnerem Węgrów. A minister Romanowski powtarzał cierpliwie wyuczone tego dnia życzenia: Bolgot Karácsonyt.
— Donald Tusk (@donaldtusk) December 26, 2024
Az ukrán légierő csapást mért a Rosztovi területen található Kamjanszk-Sahtinszkban egy ballisztikus rakétákhoz szilárd hajtóanyagot gyártó üzemre – jelentette az ukrán stratégiai kommunikációs központ (Stratcom) december 26-án.
A jelentés szerint az oroszok az ukrajnai polgári infrastruktúra, köztük kórházak, lakóépületek és erőművek támadására használják ezeket a rakétákat.
„Ez az akció annak az átfogó támadásnak a része, amely meggyengíti az orosz fegyveres erők azon képességét, hogy összehangolják az ukrán nép elleni katonai műveleteket” – olvasható az ukrán kommunikációs központ közleményében.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Kommersant orosz hírportál csütörtöki cikke szerint kijelentette, hogy Franciaország többször is zárt csatornákon keresztül fordult Oroszországhoz, és felajánlotta, hogy Ukrajna részvétele nélkül párbeszédet kezdeményez az orosz–ukrán konfliktusról.
Az orosz külügyminiszter elmondta, hogy Oroszország nem utasította el a kapcsolatfelvételt, és „kész volt meghallgatni” a javaslatokat, de Párizs magatartását kétértelműnek tartotta.
„Francia kollégáinknak van egy ilyen vágya, hogy proaktív szerepet játsszanak különböző kérdésekben, és mi üdvözöljük ezt, de nem tudom, mi az eredménye az ilyen kezdeményezéseknek, és mennyire őszinte a pozitív szerepvállalás szándéka” – mondta az orosz miniszter.
Többször is érkeztek felhívások francia kollégáinktól zárt csatornákon keresztül: segítsünk, hozzunk létre párbeszédet az ukránkérdésben. Ukrajna nélküli párbeszédet, mintegy megsértve azt az elvet, amelyet a Nyugat állandóan ismételget, hogy »Ukrajna nélkül egy szót se Ukrajnáról«
– fogalmazott Szergej Lavrov.
A tárcavezető ugyanakkor rámutatott, hogy eközben Franciaország ukrán katonákat képez ki a területén, és támogatja, hogy európai kontingenst küldjenek a háborúba. „Az ilyen kétértelmű magatartás nem kelti fel a vágyat, hogy komolyan vegyük azt, ami francia kollégáink kezdeményezésére történik” – zárta Szergej Lavrov.
Az orosz erők december 26-án dróncsapást mértek a dnyipropetrovszki területi Nikopol városának központi piacára, nyolc embert megsebesítve – jelentette az ukrán állami sürgősségi szolgálat a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
A sérülteket, négy nőt és két férfit a helyszínre érkező mentőszolgálatok elsősegélyben részesítettek, mielőtt kórházba szállították őket.
Szerhij Liszak kormányzó megerősítette az információt, és elmondta, hogy három nő, akik 39, 63 és 64 évesek, súlyos állapotban vannak. „Minden szükséges orvosi ellátásban részesülnek” – mondta.
A támadás a hatóságok szerint jelentős károkat okozott az üzlethelyiségekben. Az akció a szintén Dnyipropetrovszki területen található Krivij Rihben egy lakóépület elleni december 24-i támadást követett a civilek elleni karácsonyi akciók sorában. A szentesti támadásban legalább 15 ember megsebesült és egy személy meghalt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december 25-én aláírta azt a törvényt, amely az egyéni vállalkozók (FOP) számára előírja a hadiadó bevezetését 2025. január 1-jétől, vette észre a Kárpáti Igaz Szó.
A döntésről Danilo Hetmancev, az ukrán parlament pénzügyi és adóbizottságának elnöke számolt be a Telegram-csatornáján.
Ide kattintva lehet olvasni bővebben arról, mit tartalmaz az adóemelésről szóló törvény.
Kijev közölte, hogy az éjszaka folyamán lelőtte az Oroszország által indított drónok többségét.
December 26-án reggel az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy a Moszkva által indított 31 drónból 20-at megsemmisített.
A maradék 11 drón nem érte el a kijelölt területeket az ukrán hadsereg aktív beavatkozása miatt, tették hozzá. Hogy mit értettek aktív beavatkozás alatt, azt nem részletezték.
Olekszij Bezpalcev, egy ünnepelt 34 éves ukrán költő és prózaíró harci bevetés közben életét vesztette a harkivi fronton, jelentette a The Kyiv Independent.
A modernista stílusáról híres Bezpalcev két novelláskötetet adott ki, és több irodalmi slamversenyen is részt vett, tette hozzá a lap, vette észre a The Independent.
Az írókat, költőket és esszéírókat tömörítő PEN International szervezet jelentése szerint a fegyveres konfliktus kirobbanása óta legalább 102 kulturális személyiség, köztük írók és művészek haltak meg a háborúban.
Oroszország azt állította, hogy Moszkvában több ukrán merényletet is meghiúsított, az akciók magas rangú orosz tisztek és családtagjaik meggyilkolására irányultak.
A Szövetségi Biztonsági Szolgálat – a szovjet KGB utódszervezete, az FSZB – szerint hordozható töltőnek (powerbank) vagy irattartónak álcázott bombákkal akarták végrehajtani a merényleteket.
„A Szövetségi Biztonsági Szolgálat megakadályozta a védelmi minisztérium magas rangú katonai személyzete elleni merényletkísérletek sorozatát. Négy orosz állampolgárt, akik részt vettek a támadások előkészítésében, őrizetbe vettek” – közölte az FSZB, írja a Sky News.
Ez alig több mint egy héttel azután történt, hogy az ukrán SZBU hírszerző szolgálat megölte Igor Kirillov altábornagyot, az orosz fegyveres erők sugárvédelmi, vegyi és biológiai védelmi csapatainak vezetőjét.
A Reuters hírügynökség jelentése szerint egy SZBU-forrás megerősítette, hogy Ukrajna áll a merénylet mögött, amelyet Kirillov lakóháza előtt hajtottak végre egy elektromos robogóra erősített bombával.
Joe Biden amerikai elnök elítélte az ukrán energetikai infrastruktúrát és városokat ért orosz támadásokat karácsony napján, egyúttal hangsúlyozta az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett.
„Ennek a felháborító támadásnak az volt a célja, hogy az ukrán nép fűtés és áram nélkül maradjon télen” – mondta Biden, aki arra utasította a védelmi minisztériumot, hogy folytassa az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások felgyorsítását.
A jövőbeni segélyezéssel kapcsolatban továbbra is bizonytalanság fenyeget, mivel Donald Trump megválasztott elnök a hivatalba lépése után leállíthatja az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, vagy legalábbis egy részüket visszatarthatja.
Oroszország készen áll arra, hogy több útvonalon keresztül folytassa a gázexportot Európába, mivel az Ukrajnán keresztül történő üzemanyagtranzitra vonatkozó szerződés várhatóan idén lejár − mondta Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes a Bloomberg hírügynökség szerint.
A kijevi hatóságoknak és az Európai Uniónak meg kell állapodniuk a gáz jövőbeni szállításáról − mondta Novak.
Az ukrán–magyar határszakaszon 3118-an léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3212-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztat az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség tizenöt embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat áll az oroszországi rosztovi területhez tartozó Novocserkasszkban található Kadamovszkij gyakorlótér ellen december 22-én elkövetett támadás mögött − írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap forrása szerint ez a gyakorlótér az egyik legnagyobb Oroszországban. A csapásról videó is készült.
Az oroszok megpróbálnak Pokrovszkba betörni, kihasználva a jelentős túlerejüket − írja az Ukrajinszka Pravda.
Viktor Tregubov, az ukrán csapatok operatív-stratégiai csoportjának szóvivője úgy fogalmazott, hogy
az orosz megszállók minden rendelkezésre álló erőt felhasználnak és megpróbálják áttörni az ukrán védelmet. A városban és környékén azonban még nincsenek harcok.
A napokban néhány jelentésben az szerepelt, hogy az oroszok előrenyomultak Pokrovszknál, és akár be is juthattak a városba. Az ukrán fél ezt most cáfolta, de Viktor Tregubov annyit elismert, hogy az orosz csapatok valóban megpróbálják bekeríteni a stratégiai fontosságú települést.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!