Antony Blinken amerikai külügyminiszter úgy véli, hogy az Oroszország Ukrajna elleni háborújában az oroszok vonala belátható időn belül aligha fog sokat változni – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az amerikai külügyminiszterrel a The New York Times készített interjút. Arra a kérdésre, hogy ideje-e véget vetni a háborúnak, Blinken azt mondta, hogy ezt a döntést az ukránoknak kell meghozniuk, nekik kell eldönteniük, „hol van a jövőjük, és hogyan akarnak oda eljutni”.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának végül területeket kell-e átengednie, az amerikai külügyminiszter megjegyezte, hogy „a demarkációs vonal a gyakorlatban valószínűleg nem sokat fog mozdulni a belátható jövőben”. Ugyanakkor – mondta – Ukrajna követelései erre a területre „mindig, mindig ott lesznek”.

A kérdés az, hogy megtalálják-e a módját annak, hogy mások támogatásával visszaszerezzék az elveszített területet

– mondta Antony Blinken.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök törekvése az, hogy Ukrajnát eltörölje a térképről. Véleménye szerint nem valószínű, hogy Putyin feladja ambícióit.

„Ha tűzszünet lesz, Putyin úgy fogja gondolni, hogy ez a tűzszünet valószínűleg időt ad neki arra, hogy pihenjen, újrafegyverkezzen, és valamikor a jövőben újra támadjon. Ezért annak érdekében, hogy bármilyen tűzszünet, ami létrejön, valóban tartós legyen, biztosítanunk kell, hogy Ukrajna képes legyen elrettenteni a további agressziót” – mondta az amerikai külügyminiszter.

Szerinte ez különféle formákban megtörténhet – akár a NATO-n keresztül, akár a különböző országok garanciái révén, „hogy Oroszország tudja, ha újra támad, nagy gondjai lesznek”.

2024-ben az ukrán hadsereg több mint 3600 négyzetkilométernyi terület felett vesztette el az ellenőrzést, ebből novemberben naponta több mint 20 négyzetkilométert, míg 2023-ban összesen mintegy 540 négyzetkilométert veszítettek el, és mintegy 430 négyzetkilométert szabadítottak fel – írja az Ukrajinszka Pravda a DeepState adatai alapján.

A lap szerint 2024-ben a legnagyobb veszteségek a Donyecki és a Harkivi területen voltak. Havi lebontás szerint is közölték az elveszített ukrán földek hozzávetőleges területeit:

• Június – 100 négyzetkilométert havonta és 3,4 négyzetkilométert naponta;
• Július – 160 négyzetkilométert havonta és 5,2 négyzetkilométert naponta;
• Augusztus – 370 négyzetkilométert havonta és 12 négyzetkilométert naponta;
• Szeptember – 400 négyzetkilométert havonta és 13,4 négyzetkilométert naponta;
• Október – 560 négyzetkilométert havonta és 18,7 négyzetkilométert naponta;
• November – 610 négyzetkilométert havonta és 20,3 négyzetkilométert naponta;
• December – 510 négyzetkilométert havonta és 16,45 négyzetkilométert naponta.

Az orosz erők egész évben a Donyecki területen voltak a legaktívabbak.

Oroszország szombaton megtorlással fenyegette meg Ukrajnát, miután Moszkva szerint Kijev előző nap ATACMS amerikai rakétákkal lőtt oroszországi területeket − tájékoztatott az MTI.

„A nyugati gyámjai által támogatott kijevi rendszer ezen cselekedetei megtorlás tárgyát képezik” − áll az orosz hadsereg által szombaton kiadott közleményben. A hadsereg a közlemény szerint pénteken nyolc ATACMS rakétát fogott el, amelyeket a dél-oroszországi Belgorodi terület ellen lőttek ki, továbbá 72 drónt.

Napi hadműveleti beszámolójában az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szombat délelőtt tíz ukrán drónt semmisítettek meg a Leningrádi, a Pszkovi, a Kurszki és a Voronyezsi terület felett. A Szentpétervári Pulkovo repülőtéren egy időre leállították a forgalmat.

A Belgorodi területen, az ukrán határhoz közeli Sebekinóban két ember sebesült meg ukrán dróntámadás következtében − közölte a régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov.

A minisztérium azt is bejelentette, hogy az orosz erők a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében elfoglalták Nagyija falut. A tárca napi jelentése szerint az ukrán erők az elmúlt 24 órában több mint 440 katonát, valamint egy harckocsit és több gyalogsági harci járművet, három páncélozott szállító járművet, nyolc gépkocsit és egy francia gyártmányú Caesar önjáró löveget veszítettek.

A tárca közlése szerint az ukrajnai „különleges hadművelet” 2022. februári kezdete óta az orosz erők 651 ukrán repülőgépet, 283 helikoptert, 39 279 drónt, 590 Zenit rakétaindító egységet, 20 221 harckocsit és más páncélozott járművet, 1506 reaktív lövedékkel felszerelt harci eszközt, 20 186 tüzérségi egységet és aknavetőt, valamint 29 857 különleges harci gépjárművet semmisítettek meg.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete úgy véli, hogy Donald Trump és csapata egyelőre nem javasolt semmi olyat, ami Moszkva számára érdekes lehet az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatban – írja a The Moscow Times.

Ezek a valamire való készenlétnek néhány meg nem formált, homályos jelei. Gyakran halljuk a »konfliktus befagyasztása« szót. Vlagyimir Putyin utoljára december 19-én mondta világosan és egyértelműen, hogy milyen feltételek mellett vagyunk készek beszélni arról, hogy nem befagyasztjuk, hanem befejezzük ezt a konfliktust. De egyelőre semmi sem utal arra, ami az új amerikai kormányzat jelzéseiben elhangzik, hogy ez olyasmi lenne, ami érdekelne minket

– mondta Vaszilij Nebenzja a Rosszija-24 tévécsatornának adott interjújában.

Szerinte az utóbbi időben ukrán részről is érkeztek „valamiféle megállapodásokra utaló jelek”, de ezeket nem lehet komolyan venni. „A kérdés az, hogy mikor végre Volodimir Zelenszkij, mondjuk, veszi a fáradságot, hogy tárgyalóasztalhoz akar ülni, milyen vonalon fog ez megtörténni. Minél távolabb megy, annál rosszabbak lesznek számára a feltételek, ezt már régen megmondták neki. A kérdés rajta múlik” – nyilatkozta Nebenzja.

Szerbia elnöke, Alekszandar Vucsics bejelentette, hogy január 20-a környékén, az új amerikai adminisztrációval folytatott tárgyalásokat követően kérni fog egy megbeszélést az orosz vezetővel, Vlagyimir Putyinnal a várható amerikai szankciókról, amelyek a NIS (Szerb Olajipari Vállalat) nevű, orosz érdekeltségű cég ellen irányulnak – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

A szerb elnök nemrég közölte, hogy nincsenek jó hírei a várható amerikai szankciók ügyében, miután beszélt José Fernándezzel, az amerikai külügyminisztérium gazdasági növekedésért, energetikáért és környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárával.

Szombaton Vucsics pontosította, hogy az Egyesült Államok január 15-ig bevezeti a szankciókat a NIS-re, és Szerbiának március 15-ig kell reagálnia. A szerb kormány számára a miniszterelnök, Milos Vucsevics vezetésével két munkacsoportot kell alakítani a helyzet kezelésére.

Segítek Putyinnal beszélni, mert más nem fog vele tárgyalni sem a gázellátási szerződésről, sem a NIS-szel kapcsolatban. Arra számítok, hogy január 20-a környékén, Szent János napján kérhetem a beszélgetést, miután megnézem, mi lesz az új amerikai adminisztrációval való tárgyalások eredménye. Az utolsó megoldás, ha tudjuk, hogy másképp nem maradhatunk életben. Nem fogadhatjuk el, hogy ilyenek történjenek. Mi nem rablók vagyunk, mint a nyugatiak, akik elrabolják Oroszország vagyonát, majd bocsánatot kérnek

– nyilatkozta Vucsics a kormányülésen.

Vucsics korábban kijelentette, hogy Belgrád nem vezet be szankciókat Oroszország ellen a NIS ellen hozott amerikai korlátozások miatt. Ugyanakkor lehetségesnek tartotta, hogy tárgyalásokat folytassanak a Gazprom és a Gazprom Neft részesedésének csökkentéséről a NIS-ben a várható amerikai szankciók fényében. A szankciók január 1-jétől már életbe léphetnek.

A NIS közleményében megerősítette, hogy tevékenységük zavartalanul folytatódik, és az üzemanyag-ellátás is biztosított. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és elemzi a különböző forgatókönyveket, illetve azok potenciális hatásait, de jelenleg nincs jogi korlátozás a működésükre.

„A kormány mindent megtesz az iparcikkek szállításának támogatása érdekében” – jelentette ki Szergej Obolonik, Transznisztria (Dnyeszter Menti Köztársaság) önjelölt gazdasági minisztere a gázellátási problémákkal kapcsolatban.

Obolonik kijelentette, hogy a helyzet még kezelhető és kiszámítható, de amennyiben nem sikerül megoldani a gázellátás problémáit, a vállalkozások veszélybe kerülhetnek, elveszíthetve újrakezdési képességüket.

A mintegy 350 ezer lakosú szakadár régiót komoly csapás érte, amikor az orosz Gazprom január 1-jével leállította az Ukrajnán keresztüli gázszállítást. Az ötéves tranzitmegállapodás az Európai Unió országaival, köztük Magyarországgal, további alternatívák hiányában véget ért, miközben a politikai feszültségek már hónapok óta fennálltak.

Obolonik szerint január 5-ig tisztázódhat, hogy mennyi energia szükséges a háztartások számára, és mit lehet az ipari vállalatok, köztük a Moldovai Acélművek számára biztosítani.

Az elmúlt két évben Moldovába évente körülbelül 2 milliárd köbméter gáz érkezett a Gazpromtól, amelyet a Dnyeszteren túli régióban saját fogyasztásra és villamos energia termelésére használtak, majd az ország többi részébe is továbbítottak. Azonban már az Oroszország és Ukrajna közötti szerződés december 31-i lejárta előtt csökkentette az Ukrajnán át Európába irányuló gázellátást a Gazprom.

Dorin Recean moldovai miniszterelnök figyelmeztetett a közelgő humanitárius válságra a Dnyeszteren túl, amely szerinte Oroszország szándékos lépése az ország destabilizálására.

Január 1-jén a tiraszpoli gázszolgáltató, a Tiraspoltransgaz leállította a lakossági gázellátást, míg a Tirasteploenergo megszakította a hő- és melegvízellátást, kévételt csak a kórházak és szociális ellátóintézmények kaptak.

Az Ukrenergo állami áramszolgáltató figyelmeztetést adott ki a következő napokban várható jelentős lehűlés miatt, amely az energiafogyasztás emelkedését okozhatja országszerte – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A vállalat emiatt arra kéri a lakosságot, hogy takarékosan használják az elektromos energiát, ezzel is hozzájárulva a hálózat stabil működéséhez.

A fagyos időjárás elkerülhetetlenül növeli az energiafogyasztást, ezért különösen fontos, hogy mindenki tudatosan használja az áramot

– olvasható az Ukrenergo hivatalos közleményében.

A cég emlékeztetett, hogy az ukrán energiarendszer még mindig a tavaly elszenvedett 13 támadás következményeit próbálja helyrehozni, így a felelős energiahasználat kulcsfontosságú a hálózat tehermentesítéséhez.

A közlemény szerint a takarékos áramfogyasztás nemcsak a hálózat túlterhelését csökkenti, hanem a háztartások számára is jelentős megtakarítást eredményezhet. Az Ukrenergo hangsúlyozta, hogy a lakosság együttműködése elengedhetetlen az energiarendszer stabilitásának fenntartásához a hideg napokban.

Oroszország komolyan fontolgatta a nukleáris fegyverek bevetését Ukrajnában, de Kína lebeszélte erről – mondta Anthony Blinken amerikai külügyminiszter.

Blinken szerint az Egyesült Államok „nagyon aggódott” amiatt, hogy Putyin fontolóra vette a nukleáris opciót.

Még ha a valószínűség 5 százalékról 15 százalékra is emelkedett, amikor nukleáris fegyverekről van szó, nincs ennél komolyabb dolog, okunk van azt hinni, hogy Kína elkötelezte magát Oroszország mellett, és azt mondta: »Ne csináld ezt!«

– fogalmazott. Hozzáteszi, hogy hasonló dinamika játszódhatott le akkor is, amikor az USA közölte Kínával, hogy Putyin atomfegyverek indítását tervezi az űrbe. Elmondta, hogy Putyin stratégiai vereséget szenvedett, a NATO pedig nagyobb és jobban felszerelt, mint valaha.

Elutasítja azokat a felvetéseket is, amelyek szerint a Biden-kormányzat lassú volt a fegyverek biztosításában, mondván, hogy számos tényezőt figyelembe kellett vennie, például azt, hogy Ukrajna képes-e működtetni és karbantartani a rendszereket.

Szombat reggel ideiglenesen felfüggesztették a légi forgalmat a szentpétervári Pulkovo repülőtéren – írja a Reuters.

A portál szerint a járatok leállításáról szóló döntés okát nem részletezték, ugyanakkor a korábbi hasonló eseteknél fennállt a veszélye, hogy ukrán dróncsapások érik a térséget.

„A repülőgépek személyzete, a légiforgalmi irányítók és a repülőtéri szolgálatok minden szükséges intézkedést megtesznek a repülésbiztonság biztosítása érdekében – ez a legfontosabb prioritás" – hangsúlyozta Telegram-csatornáján az orosz Roszavija légügyi felügyelőség képviselője. 

Egy péntek délutáni megállapodás alapján Magyarország nagy mennyiségű földgázzal segíti ki Szlovákiát, miután év eleje óta nem tudnak Ukrajnán keresztül hozzájutni az energiaforráshoz – írja a Világgazdaság. 

Úgy tudják, hogy a Magyarországra érkezett teljes mennyiségnek körülbelül a harmada távozott Szlovákiába, ami óránként nagyjából 317 millió köbméter.

Ahogy az Index beszámolt róla, a Gazprom orosz energiaipari vállalat január elsején reggel bejelentette, hogy megszűnt a műszaki és jogi lehetősége arra, hogy Ukrajnán keresztül tovább folytassa a földgáz szállítását, aminek következtében reggel hat órakor elzárták a vezetéket.

Többek között fontolóra vették az Ukrajnába történő áramexport leállítását, valamint a Szlovákia területén tartózkodó ukrán állampolgárok támogatásának korlátozását is. 

A pozsonyi képviselők jövő kedden, január 7-én Brüsszelben foglalkoznak a gáztranzit kérdésével.

Ukrajna szerint készek újraindítani a vezetéket, amennyiben nem orosz eredetű gázt szállítanak rajta. Magyarország a Török Áramlaton keresztül továbbra is hozzájut orosz gázhoz. A környező országok vezetői eltérően fogadták a bejelentést. A legnagyobb veszély Moldova oroszbarát területeit fenyegeti, ahol az emberek váratlanul fűtés nélkül maradtak.

Ukrajna új, Leopard–2 harckocsikkal felszerelt 155. gépesített dandárja még a frontra érkezés előtt kezdett szétesni, és most Ukrajna átcsoportosítja erőit a tapasztaltabb egységekhez, amelyek Pokrovszk védelmét látják el – írta meg a Unian.

Ahogy David Axe, a Forbes rovatvezetője írja, Pokrovszk védelme most Ukrajna egyik legfontosabb prioritása, és a szárazföldi erők számára ez folyamatos közelharcot jelent a Pokrovszk környéki városokban és mezőgazdasági területeken.

Az elemző szerint a Pokrovszk védelmét ellátó 59. dandár kaphat néhány századot és zászlóaljat a feloszlatott 155. gépesített dandárból, amely a nehezebb Leopard 2A4 harckocsikat használja. A dandár a múlt hónap végén kezdett Pokrovszkba indulni, de a vezetés összeomlása és a katonák széles körű dezertálása közepette már szétesőben volt.

A 155. gépesített dandár – egy olyan egység, amelynek kiképzésére és felszerelésére Ukrajna, Franciaország és Lengyelország hónapokat és dollármilliókat költött – megmentése érdekében az ukrán vezetők elkezdték a friss, de tapasztalatlan alárendelt egységeit a Pokrovszk szektorban lévő kimerült, de tapasztalt dandárokhoz küldeni

– jegyzi meg az elemző.

Mint Axe hangsúlyozta, a pokrovszki ukrán dandároknak minden segítségre szükségük van, hiszen az oroszok csapat- és felszerelésállományban három az egyhez fölényben lehetnek a front ezen szakaszán.

Ha az 59. motorizált dandár és a 155. gépesített dandár minden csapata és felszerelése nem tudja megállítani az oroszokat, a pokrovszki helyőrség hamarosan részben bekerítve találhatja magát. Ez baljós fejlemény lenne az ukránok számára a 2025-ös év első nagy csatájában

– foglalta össze az újságíró.

Az amerikai védelmi minisztérium elárulta, hogy a néhány napja bejelentett, 2,5 milliárd dollár értékű, Ukrajnának szánt új segélycsomagok összes fegyverét le tudja-e szállítani – írta meg a Unian.

Arra a kérdésre, hogy az összes új segélyt teljes egészében leszállítják-e Ukrajnának a jelenlegi kormányzat január 20-i véghatárideje előtt, Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője kifejtette, hogy „a képességek és felszerelések a rendelkezésre állásuknak megfelelően kerülnek le a polcainkról”.

Tehát nagyon valószínű, hogy a segélyek a jelenlegi adminisztráció után is tovább fognak áramlani Ukrajnába; ez teljesen normális

– mondta Singh. Hozzátette továbbá, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter január 7-én a németországi Ramstein légibázisra tervez utazni, hogy részt vegyen az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport 25. ülésén. Elmondta, hogy Austin tervezett részvétele a közelgő ülésen azt a célt szolgálja, hogy „megerősítse folyamatos elkötelezettségünket Ukrajna iránt”.

Austin miniszter úr arra fog összpontosítani, hogy gyakorlati és összehangolt támogatást nyújtson, amely megerősíti Ukrajna azon képességét, hogy ma megvédje magát, és a jövőben elrettentse az agressziót

– mondta Singh, miközben hozzátette, hogy a hivatalos tervekről a következő napokban további részleteket fognak közölni.

„A NATO-országok lélektanilag nem állnak készen az Oroszország elleni háborúra. Az egyetlen esély az oroszok legyőzésére az, hogy Ukrajnában tegyük ezt meg” – mondta az elnöki hivatal (OP) vezetőjének tanácsadója, Mikhajlo Podoljak a Unian szerint.

A végtelenül sok terv, hogy 3–5 éven belül Oroszország készen áll majd a NATO-országok megtámadására, az a NATO-országok teljes pszichológiai felkészületlensége a háborúra, mint olyanra. Elég sok fegyverük van, sokkal hatékonyabbak, de nem állnak készen arra, hogy használják őket. Ennek megfelelően, ha Oroszország 5 év múlva is fenntartja a militarizálódás és a tekintélyelvűség olyan ütemét, mint ma, a NATO-nak nincs esélye

– magyarázta a Freedom TV csatornának adott interjúban.

Podoljak szerint a NATO-országok lélektanilag soha nem lesznek készek egy háborúra az oroszokkal, és ezt Oroszországban tudják. 

„Oroszország tehát fokozatosan emeli a tétet ebben a háborúban, fokozatosan eltöröl minden tabut, fokozatosan eltöröl minden szabályt. Beleértve a hadviselés szabályait is. És ennek megfelelően hídfőállást készít elő, ha most nem veszít Ukrajnában” – folytatta.

Az OP vezetőjének tanácsadója hangsúlyozta, hogy „Oroszországot csak úgy lehet legyőzni, ha legyőzzük Ukrajnában.”

Ukrajna mezőgazdasági exportja 2024-ben eléri a 24,5 milliárd dollárt, ami az ország teljes exportjának 59 százalékát teszi ki – jelentette a mezőgazdasági minisztérium.

Ez jelentős fellendülést jelent, megközelíti a háború előtti szintet, és a 2021-es 27,7 milliárd dollár után a második legmagasabb rekordot éri el.

Ukrajna, a globális mezőgazdasági erőmű, 2024-ben 78,3 millió tonna terméket exportált, beleértve az Afrika és Ázsia piacaira kritikus gabonaféléket és napraforgómagot.

A napraforgóolaj 21 százalékkal vezette az exportot, közel 6 millió tonnával, 5,1 milliárd dollár értékben. A kukorica elérte ezt az arányt, 29,6 millió tonnával, 5 milliárd dollár értékben exportálták. Ezt követte a búza 15 százalékkal, összesen 20,6 millió tonnával, 3,7 milliárd dollár értékben.