Kedves olvsóink!
Az alábbi poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
A január 6-ai ukrán vezérkari jelentés szerint 108 összecsapás történt a fronton, többségük a Kurszki régióban, ahol 17 esetben verte vissza az ukrán haderő az orosz támadást, 45 összecsapás folytatódik − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Kupjanszknál három támadást indítottak az oroszok Sinkovka, Petropavlovszk és Zagyzove közelében, ezekből kettő már befejeződött. Luhanszk irányában hét alkalommal támadtak Nagyezsda, Pervomajszkij és Makejevka közelében, Szeverszkre hét bombát dobtak le orosz repülőgépek.
Kramatorszk területén az ukrán védelem háromszor állította meg az oroszokat, Toreck irányában Scserbinovka közelében kétszer is támadást indítottak. Pokrovszknál 16 alkalommal próbálták kiszorítani az ukránokat Taraszovka, Elizatovka, Liszovka, Zelenoje és Novi Trud településekről.
Kurahovo mellett hét orosz támadás következett be január 6-án, ezek Szlaviankát, Petropavloszkot és Dacsnojét érintették. Vremovnál és Orehovszkijnál még tart az orosz offenzíva.
Volodimir Zelenszkij egy podcastadásban beszélt arról, hogy az 1994-es budapesti memorandum csak „egy darab papír”, szerinte ugyanis az abban megfogalmazottakat egyik aláíró ország sem teljesíti.
Az ukrán elnök szerint a Krím és a Donbász oroszok általi részleges megszállása óta három levelet küldött az egyezményt aláíró öt államnak, hogy segítsenek a helyzet megoldásában. Szerinte az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína és Franciaország sem válaszolt a megkeresésre (az ötödik aláíró Oroszország volt).
Válaszolt bárki ezekre a levelekre? Nem. Tartott bárki konzultációt? Nem. És miért nem? Mert sz*rtak rá. Ez oroszul is érthető, ugye? Ahogy Oroszországot, úgy a budapesti memorandum aláírót sem érdekelte a helyzet
– fogalmazott Zelenszkij, aki szerint az egyezmény megalkotóit felelősségre kellene vonni, sőt, börtönbe kellene zárni őket. Az ukrán elnök r ámutatott arra, hogy az 1994-es egyezményben arról is szó van, ha Ukrajna területi integritása sérül, akkor a feleknek konzultációt kell tartaniuk.
Volodimir Zelenszkijnek a Budapesti Memorandum aláírói elleni kifakadásáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy az orosz erők a Fekete-tengeren és a Kercsi-szorosban dúló viharok miatt elvesztették a krími híd ukrán drónokkal szembeni védelmét szolgáló építményeiket, de igyekeznek helyreállítani azokat – közölte az MTI.
Szavai szerint az oroszok az időjárás ellenére jelentős erőfeszítéseket tesznek a 2014-ben jogellenesen elcsatolt Krím félszigetet az orosz parttal összekötő, a Kercsi-szoroson átívelő híd védelmére, és a közelében lévő védőszerkezetek helyreállítására. Hangsúlyozta, hogy az orosz megszállók többkörös védelemmel, valamint légvédelmi rendszerekkel látták el a Krími hidat.
„Az oroszoknak már nincs lehetőségük arra, hogy kompok segítségével üzemanyagot szállítsanak a Krím területére, ezért aktívan használják az úgynevezett Kercsi hidat, ahol nagyszámú üzemanyagszállító tartályhajó jelenlétét észleltük” – emelte ki a szóvivő.
Az ukrán védelmi minisztérium további 180 ezer darab, Gepard légelhárító löveghez alkalmas 35 milliméteres lőszert rendelt a német Rheinmetall fegyverkonszerntől – írta a Jevropejszka Pravda hírportálra hivatkozva az MTI.
A tételt tavaly decemberben foglalták le. A megrendelést Németország finanszírozza. A megrendelt lőszerrel hatékonyan lehet különféle légi célpontok, például drónok ellen harcolni – olvasható a vállalat közleményében.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a főügyészi hivatal arról számolt be, hogy a kémelhárítás őrizetbe vett egy orosz ügynökökből álló csoportot, amely tömeges terrortámadást tervezett végrehajtani az ukrán erők egyik Kijev megyei egységénél – közölte az MTI.
Közleményük szerint tavaly decemberben egy Kirovohrad megyei kiskorú fiúnak az orosz tartótisztje azt az utasítást adta, hogy helyezzen el robbanószerkezetet az ukrán hadsereg egyik helyiségének bejáratánál.
„Az ellenség azt tervezte, hogy távirányítással, a fiúval együtt felrobbantják a robbanóeszközt, amiről a fiú nem tudott. A tinédzser ukrán katonai egyenruhában érkezett a helyszínre, és elhelyezte a hátizsákba rejtett robbanóanyagot az épületben, de a felrobbantást a rendfenntartók megakadályozták, és több, a merényletkísérlettel összefüggésbe hozható személyt őrizetbe vettek” – áll a közleményben.
A szöveg szerint a gyanúsítottakat óvadék ellenében sem helyezheti a bíróság szabadlábra, és akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható rájuk.
Dmitrij Snegirev katonai szakértő szerint az ukrán hadsereg kurszki hadművelete csaknem 150 ezer orosz katonát vont el az ukrajnai frontvonalról – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Most már elmondhatjuk, hogy a Kurszki területen zajló offenzíva mintegy 140-150 ezer (orosz katonát – a szerk.) vont ki az ukrajnai frontvonalból
– jegyezte meg.
Snegirev szerint most egy 50 ezer fős orosz csoportosulás koncentrálódik a Kurszki régióban, konkrétan az orosz hadsereg legtapasztaltabb egységei. Megjegyezte, hogy a kurszki hadművelet után az oroszoknak két operatív és taktikai csoport – Brjanszk és Belgorod – létrehozására kellett törekedniük, amelyek összlétszáma elérheti a 90 ezer főt.
„Tekintettel arra, hogy az oroszok egy esetleges csapásra számítanak a Brjanszki vagy a Belgorodi térségben, ezért nem tartom kizártnak, hogy az ukrajnai harcvonalból közvetlenül a Kurszki régióba helyezik át a műveleti tartalékokat” – mondta a katonai szakértő.
Ezenkívül az ukrán hadsereg kurszki offenzívája arra kényszerítette az agresszor országot, hogy több száz millió dollárnyi forrást különítsen el a Brjanszki terület védelmének kiépítésére – tette hozzá.
Moldova szakadár régiójában, Transznisztriában az áramhiány mintegy 30 százalékos, és fennáll a veszélye annak, hogy a túlterhelés miatt teljesen összeomlik az elektromos rendszer – közölte Constantin Borosan, a moldovai energiaügyi minisztérium államtitkárának nyilatkozatát az Ukrajinszka Pravda.
„Ezt az áramhiányt a Dnyeszter bal partján a fogyasztók, a közvilágítás, a vízellátó rendszerek, az ipari övezetek, a mezőgazdasági feldolgozóüzemek kikapcsolásával kezelik. Ha nem kapcsolják le elegendő fogyasztót, akkor felmerül a teljes rendszerösszeomlás veszélye, mivel a bal parti elosztóhálózatok túlterheltek” – figyelmeztetett Borosan.
Emmanuel Macron a francia diplomáciai testülettel folytatott megbeszélésén azt mondta, hiába tett ígéretet Donald Trump arra, hogy megválasztása esetén 24 órán belül véget vet a háborúnak, „nem lesz gyors és egyszerű megoldás”.
„Az új amerikai elnök maga is tudja, hogy az Egyesült Államoknak semmi esélye bármit is nyerni, ha Ukrajna veszít. Ukrajna kapitulációja nem lehet jó sem Európának, sem az amerikaiaknak” – fogalmazott a francia elnök, aki óva intette a Nyugatot, hogy a konfliktus „fáradtsága” miatt kompromisszumra törekedjen. Szerinte ez aláásná a Nyugat hitelességét.
Az Unian beszámolója szerint Macron arról is beszélt, hogy Ukrajnának „reális vitákat kell folytatnia a területi kérdésekről”, ugyanis csak így lehet esély a háború lezárására. Hozzátette, az Egyesült Államok segítsége elengedhetetlen, ugyanis ők vehetik rá Moszkvát arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Cso Tajul dél-koreai külügyminiszterrel Szöulban folytatott megbeszélése után kijelentette, hogy Ukrajna stratégiai pozíciója a Kurszki régióban döntő fontosságú a jövőbeli tárgyalások kilátásai szempontjából – írja az Ukrajinszka Pravda.
Beszámolók szerint Blinken arról beszélt, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök és a kormánya biztosítani akarja, hogy „Ukrajnának a lehető legerősebb lapja legyen” egy esetleges tűzszüneti tárgyaláson.
A kurszki pozíciójuk azért fontos, mert természetesen ezt figyelembe veszik minden, a jövőben sorra kerülő tárgyaláson
– fogalmazott az Egyesült Államok külügyminisztere, aki hozzátette, Ukrajnának megfelelő biztonsági garanciákra lesz szüksége, mivel Vlagyimir Putyin nem tekint úgy majd a tárgyalásokra, hogy a „játéknak vége” lesz. „Birodalmi ambíciói megmaradnak, és arra törekszik majd, hogy egy megpihenés után újra felszerelkezik, majd újra támadásba lendül” – mondta Blinken az orosz elnökről.
Ukrajna aktívan dolgozik a háború által keletkezett veszélyes hulladékok problémájának megoldásán – közölte Szvitlana Grincsuk, Ukrajna környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős miniszterének nyilatkozatát az Interfax.
Már a kezdetektől dolgozunk ezen a problémán. Meghatároztunk bizonyos helyeket, ahol ezt a hulladékot tárolni kell. A probléma az, hogy ez a hulladék veszélyes anyagokat tartalmazhat
– mondta a Rada TV nevű csatornának adott interjújában.
A miniszter szerint Japán az egyik legaktívabb nemzetközi partnerré vált, aki segít Ukrajnának ezen a téren. „Több mint 30 darab speciális egységből álló, az ilyen hulladékok megsemmisítésére szolgáló berendezést hoztak már Ukrajnába, ezek már működnek is. Egy kísérleti projektet a Kijevi régióban hajtanak végre” – mondta a miniszter.
Hrincsuk megjegyezte, a frontrégiók biztonsági helyzete megnehezíti a munkálatok elkezdését, de a minisztérium már dolgozik a megoldáson. Elmondta, hogy japán kollégáikkal együtt speciális módszereken dolgoznak, hogy a bontási hulladékban lévő veszélyes anyagokat minél hamarabb azonosítani tudják.
„Ez elsősorban azbesztet és más anyagokat jelent, amelyeket a bontási törmelék tartalmazhat, valamint olyan módszereket, amelyekkel ezeket gyorsan el lehet távolítani onnan” – mondta Hrincsuk.
Két gyerek sérült meg, amikor Dobropillya település mellett séta közben egy robbanóeszközt találtak. A gyerekeket lábsérülésekkel szállították kórházba – írja az Interfax.
„Séta közben robbanószerre bukkantak gyerekek Dobropillya közelében. Lábsérülésekkel kerültek kórházba. A szakértők jelenleg az incidens összes körülményét vizsgálják” – közölte az ukrán állami rendkívüli helyzetek Telegram-csatornája.
A szakadár Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság területén több mint 120 települést kapcsoltak le a gázellátásról az Ukrajnán keresztül történő orosz gáztranzit megszűnésével összefüggő energiaválság miatt − közölte hétfőn Alexandru Rosenberg, az el nem ismert köztársaság kormányfője.
Jelenleg 122 település van teljesen lekapcsolódva a gázellátásról. Gáz nélkül maradt 51 507 előfizető vidéken, több mint 20 ezer magánháztartás a városokban, 1800 jogi személy és vállalkozó
− mondta a miniszterelnök a válsággal kapcsolatban létrehozott operatív parancsnokság ülésén, amelyet Vadim Krasnoselski elnök vezet. A gáz korlátozott mennyiségben jut el a lakossághoz a többszintes épületekbe, mintegy 118 ezer lakásba, ahol az kizárólag főzésre használható.
Tavaly december 11. óta gazdasági szükségállapot van a Dnyeszteren Túli Területen, 1500 emeletes házban szünetel a fűtés, és áramkimaradások kezdődtek. A Moldovába irányuló gázszállítások január eleje óta szünetelnek, miután Ukrajna leállította a tranzitot, a moldovai kormány pedig nem volt hajlandó rendezni a Gazprommal az elfogyasztott üzemanyagért fennálló tartozását, amelyet az orosz fél 709 millió dollárra becsül.
A moldovai és a Dnyeszteren Túli Terület hatóságai szükségállapotot rendeltek el, a helyzet rendezéséig takarékoskodnak az energiaforrásokkal.
Moldovát más forrásokból is ellátják gázzal, így csak a Dnyeszteren Túli Területen van hiány ilyen típusú energiaforrásból. A Dnyeszter folyó bal partján található moldovai állami körzeti erőművet átállították szénműködésűre, tartalékai január végéig vagy február közepéig elegendőek lesznek.
A takarékosság érdekében leállították a fogyasztók gázellátását, akárcsak a központi fűtést, szüneteltetik a lakóépületek melegvíz-ellátását, és az áramot rotációs alapon szolgáltatják − tájékoztatott az MTI.
A portfóliókockázat megosztását elősegítő konstrukcióval támogatja az OTP ukrajnai leánybankjának hitelkihelyezési tevékenységét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Az MTI azt írja, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának támogatására 1991-ben alapított londoni pénzintézet a kockázatmegosztó eszköz révén az ukrajnai OTP-érdekeltség 200 millió euró értékű új finanszírozást nyújthat az ukrajnai üzleti magánszektornak. A konstrukció 50 százalékig terjedő mértékben fedezi a 200 millió eurós csomag hitelkockázatait.
Az EBRD ismertetése szerint a program elősegíti, hogy az OTP ukrajnai bankja kritikus fontosságú ágazatoknak, köztük az agrárszektornak, az energiaiparnak, a feldolgozóiparnak és a közlekedési hálózatnak nyújthasson hitelfinanszírozást. Az EBRD-konstrukcióhoz részleges hitelveszteség-fedezeti támogatást nyújt az Európai Unió is.
Ez a mostani portfóliókockázat-megosztási konstrukció az ötödik, egyben az eddigi legnagyobb ilyen jellegű tranzakció, amelyet az OTP ukrajnai leánybankjának nyújt.
Joe Biden amerikai elnök további orosz olajszállító tartályhajók ellen fog szankciókat bevezetni elnöksége utolsó napjaiban, írja a Sky News a Reuters alapján.
Ez egy nagyon jelentős csomag. Két orosz olajtársaság, több mint 100 tanker, olajkereskedők, orosz biztosítótársaságok
– mondta az egyik tisztviselő.
Ez lenne a legutóbbi a lépések sorában, amelyekkel Biden megerősítette az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatását Donald Trump Fehér Házba való visszatérése előtt.
Oroszország ukrajnai háborúja óta Washington több tucatnyi hajót szankcionált a több százasra becsült flottából.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Oroszország kész megosztani űr- és műholdas technológiáját Észak-Koreával, írja a Sky News. Mint Blinken elmondta, Észak-Korea már most is kap orosz katonai felszerelést és kiképzést.
Most már okunk van feltételezni, hogy Moszkva meg akarja osztani Phenjannal a fejlett űr- és műholdas technológiát
– ismertette Blinken. Beszélt arról is, hogy 1000 észak-koreai halt vagy sebesült meg az orosz erők oldalán harcolva a Kurszki térségben.
Ukrajnában jelenleg 980 ezer felfegyverzett, az orosz megszállás ellen harcoló embert tartanak számon – mondta Volodimir Zelenszkij elnök Lex Fridman amerikai rádiósnak adott január 5-i interjújában.
Zelenszkij az adásban az ukrán fegyveres erőket Európa legnagyobbjaként mutatta be. „Az ukrán hadsereg a legnagyobb Európában. Az utánunk következő másodikok, a franciák negyedakkora hadsereggel rendelkeznek” – mondta Zelenszkij.
Azt hiszem, a franciáknak körülbelül 200 ezer katonájuk van. Nekünk 980 ezer
– idézi Ukrajna elnökét a The Kyiv Independent, hozzátéve, hogy még több katonára van szükségük.
Mint ismeretes, Ukrajna 2024 áprilisában 27-ről 25 évre csökkentette a mozgósítási korhatárt, de ellenállt a nemzetközi partnerek felszólításának, hogy tovább csökkentsék azt 18 évre.
A Rheinmetall további 180 ezer darab 35 milliméteres lőszert szállít Ukrajnának a Gepard önjáró légvédelmi tüzérségi rendszerekhez – jelentette be a gyártó a honlapján az Ukrinform információi szerint.
Az ukrán védelmi minisztérium 2024 decemberéig további 35 milliméteres lőszerek szállítására kötelezte a Rheinmetallt a Gepard légvédelmi lövegekhez. Az új megrendelés 180 000 HEI-T (nagy robbanóerejű gyújtószerkezetű, nyomjelzővel ellátott) lövedéket tartalmaz.
A Rheinmetall 2023 februárjában kapott megrendelést 300 ezer lőszer szállítására Ukrajnába a Gepard számára.
A lőszerek különböző légi célok, például drónok hatékony leküzdésére használhatók. Ezeket a Rheinmetall Unterlüs üzemében gyártják. A 35 milliméteres lőszerek iránti megnövekedett kereslet miatt az üzemben 2023 tavaszán átépítették a gyártósorokat.
Németország eddig összesen 55 Gepard légvédelmi harckocsit adott át Ukrajnának.
A Rheinmetall számos korszerű légvédelmi rendszert is szállít Ukrajnának, például a Skynexet AHEAD programozható légibombázó lőszerrel.
A Rheinmetall a világ vezető gyártója a lövegalapú légvédelmi rendszereknek, és az egyetlen szállítója a tűzvezető rendszerek, a biztonságos és integrált irányított rakétaindítók teljes skálájának. A portfóliót kiegészítik a légi megfigyelőrendszerek és a radartechnológiák kereső és felderítő radarokkal.
A vállalat páncélozott járműveket is szállít, és közös vállalatot működtet Ukrajnában.
Két rakétával és 128 drónnal támadták Ukrajnát az orosz erők hétfőre virradó éjjel, a célpontokat megsemmisítette a légvédelem – közölte az ukrán légierő.
A légierő parancsnokságának hivatalos jelentése szerint a rakétákat déli irányból lőtték ki, míg a Sahíd típusú, önmegsemmisítő, valamint az imitátor drónokat az oroszországi Brjanszk, Millerovo, Orel, Kurszk és Primorszko-Ahtarszk irányából indították az ukrán légtérbe.
A légvédelem két H–59 típusú ballisztikus rakéta és 79 drón lelövését erősítette meg, további 49 imitátor drón pedig „negatív következmények nélkül eltűnt” a radarokról.
A lelőtt drónok roncsai üzletekben, intézményekben és magánházakban okoztak károkat Csernyihiv, Szumi, Cserkaszi, Poltava és Kijev megyében – áll a közleményben. Áldozatokról nem számoltak be.
Az orosz csapatok elfoglalták a kelet-ukrajnai Kurahove települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium, míg orosz haditudósítók arról számoltak be, hogy az orosz erők a Kurszki területen nagyobb ukrán támadással néznek szembe.
A tárca tájékoztatása szerint az orosz hadsereg elfoglalta a kelet-ukrajnai Kurahovét, amivel erőik műveleti teret nyertek, lehetővé téve a Donyecki Népköztársaság „felszabadítási ütemének” növelését. A település feletti ellenőrzés megteremtése a közlemény szerint jelentősen megnehezítette az ukrán fegyveres erők donyecki csoportosulásának logisztikai és műszaki támogatását.
A beszámolóban egyben emlékeztettek arra, hogy az ukrán fegyveres erők parancsnoksága 10 év alatt „szilárd, megerősített területté” alakította Kurahovét, több mint 15 ezer katonát, köztük elit dandárokat összpontosítva ott.
Tíz év alatt a kijevi rezsim Kurahovét megerősített területté alakította, kiépült a hosszú távú tűzpontok és a föld alatti kommunikáció hálózata. Észak felől (a területet) egy víztározó borítja, ami jelentősen korlátozta az orosz rohamegységek manőverezési lehetőségeit. A város védelmére az ellenség nagy erőket vont be, köztük ukrán nacionalista alakulatokat és külföldi zsoldosokat, tüzérséggel és harckocsikkal megerősítve
– írták.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők parancsnoksága 26 zászlóaljat összpontosított több mint 15 ezer katonával Kurahove megtartására.
Ezzel egy időben orosz haditudósítások szerint Ukrajna hétfőn második napja támadta Oroszország kurszki régióját, amelynek határát erői augusztus 6-án törték át. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy erői vasárnap visszaverték az ukrán támadásokat a regionális főváros, Kurszk felé vezető autópályától északra. „A reggel a kurszki régióban ismét aggasztóan kezdődik. Nyilvánvaló, hogy a tegnapi kudarc nem fogja megállítani az ellenséget, és ma ismét megpróbálja ránk erőltetni akaratát” – írta Jurij Podoljaka blogger a Telegramon.
Ukrán katonák drónnal támadtak egy mozgó autóra Belgorod térségében, egy ember megsérült – számolt be a Telegram-csatornáján a régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov a TASZSZ információi szerint.
A Belgorodi járásban a Krasznij Oktjabr – Csajki autópálya Krasznij Oktjabr szakaszán egy pilóta nélküli légi jármű támadott meg egy mozgó gépkocsit. Egy ember megsebesült. Az áldozat aknasérülést szenvedett, és kificamodott a válla. Stoppal szállították a járási kórházba. A szükséges orvosi ellátás biztosítása után a belgorodi 2. számú városi kórházban ápolják tovább
– írta, hozzátéve, hogy az autó megrongálódott.
Oroszország 798 040 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara január 6-án.
Ez a szám tartalmazza az oroszok csak az elmúlt napon elszenvedett 1550 fős élőerő-veszteségét is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9700 harckocsit, 20 164 páncélozott harcjárművet, 33 056 járművet és üzemanyagtartályt, 21 665 tüzérségi rendszert, 1258 rakéta-sorozatvető rendszert, 1034 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 331 helikoptert, 21 625 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Az ukrán védők két X–59-es légvédelmi rakétát és 79 Sahíd típusú támadó drónt, valamint más típusú drónokat lőttek le – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők a Telegram-csatornán.
A reggeli órákban megerősítették két X–59-es irányított repülő rakéta és 79 Shahíd típusú támadó UAV, valamint más típusú drónok lelövését Mikolaiv, Poltava, Szumi, Harkiv, Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi, Dnyipropetrovszk, Zsitomir, Kirovohrad és Vinnyica régiókban – közölte az Interfax.
A drónok lezuhanása miatt a csernyihivi, szumi, cserkaszi, poltavai és kijevi régiókban vállalkozások, intézmények és magánházak épületeiben keletkeztek károk. Az előzetes információk szerint nincsenek áldozatok
– tájékoztatott a légierő.
Volodimir Zelenszkij vasárnap késő este háromórás interjút adott Lex Friedman amerikai podcasternek. Az ukrán elnök az interjúban optimizmusát fejezte ki, hogy szerinte a leendő amerikai elnök, Donald Trump képes lesz béketárgyalásokra kényszeríteni Oroszországot és véget vetni az ukrajnai háborúnak, továbbá hangsúlyozta, hogy Európával együttműködve kell fellépni Ukrajna biztonsága érdekében, írja a France 24.
Zelenszkij elmondta, hogy szerinte Trump létfontosságú lesz Ukrajna biztonságának garantálásában. „Trump és én megállapodásra fogunk jutni, és Európával együtt erős biztonsági garanciákat fogunk felajánlani, aztán pedig tárgyalhatunk az oroszokkal” – mondta Zelenszkij.
Arra a kérdésre, hogy mire van szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy beleegyezzen a tűzszünetbe, Zelenszkij azt mondta, hogy biztonsági garanciákra, de szerinte ezek csak akkor lesznek hatékonyak, ha az Egyesült Államok nyújtja őket.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna NATO-ba való integrációja elképzelhető-e úgy, hogy az nem vonatkozik öt kelet-ukrajnai régióra, Luhanszkra, Donyeckre, Zaporizzsjára, Herszonra és a Krímre, az ukrán elnök azt mondta, hogy ugyan Ukrajna mint ország kapott meghívást a katonai szervezetbe, az említett területek Ukrajna részének számítanak, ugyanakkor hozzátette, hogy
a NATO Ukrajnának csak azon a területein cselekedhetne, amelyek ukrán ellenőrzés alatt állnak, és erről létrejöhet egy alku. Biztos vagyok abban, hogy ez nem lenne nagy siker a számunkra, de ha látunk diplomáciai utat a háború lezárására, akkor az az egyik út
– fejtette ki az ukrán elnök.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vasárnap hangos robbanásokról számolt be a zaporizzsjai atomerőmű közelében, ami egybeesett az erőmű kiképzőközpontja elleni dróntámadásról szóló jelentésekkel – közölte Rafael Mariano Grossi, az ügynökség főigazgatója.
Grossi azt is elmondta, hogy az ügynökség még nem közölt információkat a robbanás hatásairól, de megerősítette, hogy tudomása van a zaporizzsjai atomerőmű kiképzőközpontja elleni állítólagos dróntámadásról.
A horvát Index szerint a jelentések azt mutatják, hogy nincsenek áldozatok, és az atomerőmű felszerelésére sincs hatással a robbanás.
Cirill feliratú meteorológiai léggömb maradványait találták meg Lengyelország északkeleti részén, közel az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi exklávéhoz – közölte az MTI a helyi rendőrség vasárnapi beszámolója alapján.
A törmeléket az Elk városától 15 kilométerre délkeletre található Dabrowskie település határában lelték fel még pénteken erdészek.
Agata Kulikowska de Nalecz, az elki rendőrkapitányság szóvivője szerint előzetes vizsgálatok megállapították, hogy a levegő hőmérsékletének és páratartalmának mérésére szolgáló eszközről van szó. Hozzátette: a maradványokat további vizsgálatnak vetik alá.
Az utóbbi időben több hasonló eszközt találtak a régió különböző pontjain.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy a z orosz erők visszaverték az ukrán rohamcsapatok két ellentámadását a kurszki területen, írja az MTI.
Vasárnap többször is légiriadót rendeltek el a kurszki területen ukrán dróncsapások veszélye miatt.
Az orosz védelmi tárca szerint egy ukrán hadifogoly azt vallotta, hogy azt az utasítást kapták, hogy a kurszki területen végezzenek a civilekkel és a kihallgatást követően a foglyul ejtett orosz katonákkal.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között katonai repülőtereket, illetve az ukrán csapatok élőerőinek csoportosulásait, valamint egyéb harceszközök mellett két Leopard-típusú harckocsit, továbbá egy MiG–29-es típusú ukrán vadászrepülőgépet és 174 drónt.
Vasárnap este orosz csapatok Sahíd-típusú drónokkal csapást mértek a Szumi közösség infrastruktúrájára – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Szumi Területi Katonai Közigazgatás helyi idő szerint 18 óra 56 perckor jelentette, hogy Oroszország csapást mért a városi körzet infrastruktúrájára.
Az előzetes információk szerint senki sem sérült meg. A támadás következményeinek tisztázása folyamatban van.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az észak-koreai katonák elég sokan vannak Kurszk térségében, de valójában csak „édes célpontot” jelentenek az ukrán drónok számára, mivel nem értik, hogy mik azok a drónok – írja az Unian.
Mihajlo Bilinszkij ellentengernagy, a 36. Különleges Tengerészgyalogos Dandár pilóta nélküli rendszerek zászlóaljának parancsnokhelyettese úgy véli, hogy ez az ukrán hadsereg előnyére válik.
A katonatiszt azt is megerősítette, hogy az észak-koreai katonák a feljegyzéseikben leírtak szerint járnak el, vagyis élő csalival próbálják kicsalogatni a drónokat. Vagyis az egyik kimegy csaliként, a többiek pedig lőnek.
„Ez tényleg igaz. Nem spórolnak az emberekkel, ezért ez a taktika” – tette hozzá a védő.
Az Ukrán Fegyveres Erők lecsaptak az oroszokra Toreck nyugati külterületén – írja az Unian a DeepState alapján.
A városban nagyon kaotikus helyzet van, ahol a Kacap gyalogság beszivárog a város mélyére, és megpróbál elrejtőzni, illetve a házakban megvetni a lábát
– részletezték a DeepState elemzői.
Adataik szerint az ukrán hadsereg erőfeszítéseket tesz az oroszok felkutatására és megsemmisítésére, de a sűrű épületek és a nagyszámú orosz gyalogság miatt ez rendkívül nehézkes.
