Harapófogóban az EU Erdoğan offenzívája miatt

A Törökország ellen tervezett szankciókról is tárgyalni fognak hétfőn az uniós külügyminiszterek Luxemburgban. Németország, Hollandia és Franciaország is felfüggesztette az új fegyverek exportját Törökországba. Svédország az egész EU számára érvényes fegyverkiviteli tilalmat fog javasolni az hétfői ülésen. Az európai parlamenti képviselők nyílt levélben követelnek vízumtilalmat. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig azt írta a Twitteren, hogy „nem fogadhatjuk el, hogy a menekülteket fegyverként használják, és zsaroljanak velük.”

A tervezett szankciók azokért a támadásokért büntetnék Törökországot, amelyeket a hét során hajtott végre a kurdok által lakott Észak-Szíriában. A katonai művelet hétfőn légitámadással kezdődött, szerdán a török hadsereg behatolt a szíriai kurdok által létrehozott Észak-szíriai Demokratikus Föderáció területére, hogy azt megtisztítva létrehozzák a Recep Tayyip Erdoğan török elnök által a török-szír határ 450 kilométeres szakaszára megálmodott „biztonsági zónát”. A tervek szerint ebbe a kurdok lakta térségbe telepítenék vissza a zömében arab és turkomán etnikumhoz tartozó menekülteket, akik a polgárháború előtt nem itt laktak. Ezzel a menekültek ugyan visszatérnének Szíriába, de komoly etnikai feszültséget okozhatna, és a török kormány szándékaival összhangban a kurdok távol kerülnének a vágyott autonómiától.

Az ENSZ szerint szerda óta 100 ezer szíriai lakosnak kellett az otthonát elhagynia, de a segélyszervezetek szerint akár 450 ezer ember is útra kelhet a következő napokban. Szombatra virradóra pár száz méteren múlt, hogy a török hadsereg nem bombázott le amerikai csapatokat, és Donald Trump nyilatkozatai ellenére a washingtoni kongresszusban a török kormány tagjait sújtó szankciókról és fegyverembargóról szóló törvényjavaslatot nyújtottak be.

Arról, hogy az EU is tesz-e hasonló lépéseket, az európai állam- és kormányfők döntenek az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozóján. Kockázatos lehet azonban a politikai nyilatkozatokon túlmutató eszközökkel nyomást gyakorolni Recep Tayyip Erdoğanra az észak-szíriai katonai beavatkozás miatt: a török elnök már megfenyegette az Európai Uniót, hogy több millió menekültet indít útnak Európába, ha megszállásnak nevezik a katonai akciót.

Az Európai Unió külpolitikai csapdahelyzetbe került, amelyben az uniós intézményeknek és a tagállami kormányoknak is hatalmas felelőssége van. Azonban az Euronews hírcsatorna szerint egyedül Szijjártó Péter külügyminiszter szeretné, ha az EU a török kormányt is meghallgatná az ügyben, miközben a Bloomberg hírügynökség EU-s diplomata forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy

Ha a magyar kormány tartaná magát az eddigi, Törökországgal barátibb álláspontjához, és Orbán Viktor csütörtökön kiállna a Törökországgal szembeni szankciók ellen, azzal alapjában véve szívességet tenne a többi miniszterelnöknek. Ezzel ugyanis magára vállalná azt a reálpolitikai véleményt, ami a nyugat-európai választók körében népszerűtlen, de az üggyel foglalkozó több diplomata szerint szükséges.

Bárhogy is döntenek a csúcstalálkozón, a szíriai beavatkozás egy sor olyan problémát hoz előtérbe, amelyre az uniós intézmények és nemzeti kormányok az elmúlt években nem találtak megoldást. Nem halogathatják tovább az uniós menekültügyi rendszer reformját, és azt is ki kell találniuk, hogyan fogják büntetőeljárás alá vonni az Iszlám Állam európai állampolgárságú harcosait, illetve rendezni a kalifátusban született gyerekek sorsát.

Erdoğan jóindulatára bízva

Az EU Külügyi Főképviselője szerda este nyilatkozatban szólította fel Törökországot, hogy azonnal szüntesse be a hadműveletet, amivel az Iszlám Állam feltámadását kockáztatja, megbonthatja a térség törékeny etnikai-politikai egyensúlyát, és újabb migrációs hullámot indíthat el. A dokumentumot majdnem egynapos késéssel adták ki, mert magyar diplomaták blokkolták azt. 

Szijjártó Péter külügyminiszter a hvg.hu-nak adott videóinterjúban később elmagyarázta a magyar kormány álláspontját Erdoğan észak-szíriai biztonsági övezetével kapcsolatban: „a törökök azon dolgoznak, hogy a 4 millió szír menekült hazatérhessen a hazájába. Minden, ami elősegíti, hogy az emberek a saját hazájukban békében, biztonságban éljenek, az szerintünk jó.” Azt is hozzátette, „az EU a globális politikai hitelességét amortizálja azzal, hogy egyesek azt gondolják Brüsszelben, nekünk mindenben véleményt kell nyilvánítani.”

Ezzel egyértelművé tette, hogy a magyar külpolitika a nemzetközi kapcsolatok realista iskolájának a megközelítését követi. A mértékadó „jó” elvont fogalma helyett azt tekinti irányadónak, ami a saját érdekeit szolgálja, és ezért hajlandó lett volna félrenézni, mikor Erdoğan saját bel- és biztonságpolitikai törekvései miatt fegyveres beavatkozással bontja meg a kurdok lakta észak-szíriai régió etnikai-politikai egyensúlyát.

Jelenleg a török elnök tart a kezében több ütőkártyát. Hogy veszélyes játékot játszik, azt az Európai Unió is pontosan tudhatta 2016 márciusában is, mikor megállapodást kötött Erdoğannal, aki a török demokratikus intézményrendszer módszeres lebontásán dolgozott. Az EU példátlanul nagy összeggel, 6 milliárd euróval támogatta a mintegy 4 millió, Törökországban élő szír menekült ellátását, Törökország pedig vállalta, hogy nem engedi tovább a menekülteket Európába, és visszafogadja azokat, akik valahogy mégis eljutnak Görögországba vagy Bulgáriába.

Az EU a már akkor is diktátornak tartott Erdoğan jóindulatára bízta magát annak érdekében, hogy a 2015-ben Európába érkezett több mint 1 millió menedékkérő okozta belpolitikai válságból az európai kormányok kilábalhassanak. Közben nyilvánvaló volt minden Közel-Kelettel foglalkozó külügyi szakember számára, hogy Törökország soha nem fogja engedni, hogy a szíriai kurdok autonómiát szerezzenek, mert az bázist jelenthet a Törökországban terrorszervezetként nyilvántartott Kurd Munkáspárt (PKK) gerillaharcainak. 

Az EU nem teljesített

A törökországi menekültek megsegítésére szánt pénzügyi alap a Magyarországon is jól ismert uniós támogatási rendszer elveit követi. A pályázat és a tényleges kifizetés között hosszú idő telik el, és az EU komolyan ellenőrzi a költéseket. A teljes összeg 97 százalékának a sorsáról már döntöttek, bár 2025-ig is eltarthat, mire az EU mindet kifizeti. Az elmúlt hónapban egyre többször lehetett hallani a program megújításáról.

„A megállapodásban az EU vízumliberalizációt és nagymértékű európai letelepítési programot is ígért Törökországnak, de ezt nem teljesítette. 2015 óta nem sikerült megreformálnunk az uniós menekültügyi rendszert. A török emberek pedig úgy érzik, Európa nem támogatja őket eléggé” – nyilatkozta Kati Piri holland szociáldemokrata EP-képviselő az EUrologusnak adott interjújában a múlt héten.

Az EU-Törökország közötti megállapodásról hozzátette: „Erdoğan egy veszélyes autokrata politikus, de Törökország négymillió embert fogadott be, ingyenes egészségügyi ellátást és oktatást biztosítottak a menekülteknek. Az a csoda, hogy a választások és gazdasági válság után csak idén szeptemberben kezdte el a harátok megnyitásával fenyegetni Európát.”

Kiút a válságból

Demir Murat Seyrek, a brüsszeli European Foundation for Democracy vezető politikai elemzője szerint „legyen valaki akár az Erdoğan-féle Jog és Fejlődés Pártjának (AKP) vagy a legnagyobb ellenzéki erőnek, a Köztársaságpártnak (CHP) a támogatója, vallásos vagy szekuláris – nem akar szíreket látni az országban. A szíriai biztonsági övezet ötlete is azért merülhetett fel, hogy a kormány megmutassa a török embereknek, tesz valamit az országért”.

Az Erdoğannal kifejezetten kritikus tanácsadó az EUrologusnak a szíriai beavatkozás előtt adott interjújában rámutatott, hogy a tavaly kezdődött gazdasági válság és a tavaszi önkormányzati választásokon az ellenzék nagyvárosokban aratott győzelmei után Erdoğan meggyengült. Az EUrologus a hét elején a török kormányhoz köthető forrásból úgy értesült, hogy Erdoğan már az előrehozott választásokat fontolgatja, mivel a kormánypártot a parlamentben támogató ultrakonzervatív Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) vezetője, Devlut Bahçeli megromlott egészségi állapota miatt hamarosan visszavonulhat a politikából, és az új pártvezetés már nem ért egyet Erdoğannal. Ebben a bizonytalan helyzetben

Ehhez kapóra jött Donald Trump elnök következetlen külpolitikája is. Az Egyesült Államok előbb az amerikai csapatok kivonásáról döntött, és áldását adta az észak-szíriai biztonsági zóna létrehozására. Trump azóta szinte napról napra változtatja a véleményét a Twitter-üzeneteiben azzal kapcsolatban, hogy éppen támogatja-e a törököket, vagy gazdasági szankciókkal fenyegeti őket.

Az EU lehetőségei: diplomáciai kapcsolatok megszakítása, szankciók

Kati Piri EP-képviselő szerdán kemény hangvételű beszédben és közleményben követelte, hogy az EU gyakoroljon nyomást Ankarára, és a törökök azonnal állítsák le a szíriai hadműveletet. Egyúttal a kurdok mellett is kiállt, akik a nyugati hatalmak szövetségesei voltak az Iszlám Állam elleni harcban. Ezt tette Nikolaj Villumsen dán EP-képviselő, a szélsőbaloldai GUE/NGL frakció társelnöke is, aki „A török agresszió a kurd szövetségeseink ellen” címmel tartott sajtókonferenciát az Európai Parlamentben (EP).

A csütörtöki eseményen felszólalt Ilham Ahmed, a Szíriai Demokratikus Tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. Az Iszlám Állam elleni harcban kulcsszerepet vállaló Szíriai Demokratikus Erők nevű kurd-arab ernyőszervezet politikai szárnyának vezetője Törökországot vádolta az Iszlám Állam felfegyverzésével, és a szerdán megindított hadműveletet népirtásnak nevezte. Ahmed azt követelte az uniós országoktól, hogy „azonnal szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatot Törökországgal és nyújtsanak azonnali segítséget a Szíriai Demokratikus Erőknek.” Villumsen EP-képviselő kevésbé radikális megoldást javasolt az EUrologus kérdésére: „Nem szabad engedni Erdoğan zsarolásának, és gazdasági szankciókkal térdre kell kényszeríteni.”

Malik Azmani, az EP centrista-liberális Renew Europe frakciójának elnöke pénteken levelet írt az EU Külügyi Főképviselőjének, amelyben fegyverkiviteli tilalmat és az emberi jogok megsértéséért felelős török tisztviselők ellen vízumtilalmat javasol, emellett azt is el akarja érni, hogy még szigorúbban ellenőrizzék az uniós pénzek felhasználását Törökországban. Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő már hírül adta, hogy csatlakozott a kezdeményezéshez. „Percenként újabb és újabb képviselők írják alá a levelet” – tudtuk meg tőle.

A gazdasági szankciók és a fegyverembargó a diplomácia nehéztüzérségének számítanak, így az EUrologus szerette volna kideríteni, bevetettek-e finomabb eszközöket, például az EU Külügyi Főképviselője vagy más magas rangú uniós vezető beszélt-e telefonon Erdoğan elnökkel. „Ankarában is bizonyára megértették Federica Mogherini szerda esti beszédének üzenetét” – válaszolta az Európai Bizottság szóvivője, amiből arra lehet következtetni, hogy nem.

Nem csak a magyarok gondolkodnak másként

Pénteken Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Ankarába látogatott, ahol Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszterrel tárgyalt. A látogatással már önmagában gesztust tett, és Stoltenberg valódi diplomata módjára nemcsak a szíriai beavatkozás kockázataira és önmérsékletre intette Törökországot, hanem elismerte azt is, hogy „Törökország biztonságpolitikai aggályai jogosak” és „a régió egyik nagyhatalma.” Az ENSZ Biztonsági Tanácsában pedig az uniós országok diplomatái a szerdai uniós nyilatkozathoz hasonló tartalmú határozatot akartak elfogadni, de az USA és Oroszország megvétózta a kezdeményezést.

A szankciót követelő nyilatkozatok a nemzetközi kapcsolatok idealista megközelítését tükrözik, világos értékítéletet mondanak arról, amilyennek a világnak lennie kellene. Amiről kommunikálni könnyű. Ugyanakkor a hét elején az uniós belügyminiszterek a tengerből kimentett menedékkérők ideiglenes elosztási mechanizmusáról sem tudtak megállapodni, csak Németország, Franciaország, Portugália és Luxemburg mutatkozik szolidárisnak. Közben négy év huzavona után az európai menekültügyi rendszer átfogó és mindenkinek tetsző reformtervét attól az Ursula von der Leyen-féle Európai Bizottságtól várják, amiről a 26-ból három biztosjelölt EP-s elutasítása után nem is tudni, mikor alakulhat meg.

Az esetleges szankciókról ugyanezeknek az európai kormányoknak a vezetői fognak tárgyalni az Európai Tanácsban. Egy hét alatt sokat változhat a politikai helyzet, de a szíriai hadművelet másnapján a Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál arról is írt, hogy az EU újabb 1 milliárd euróval toldhatja meg a törökországi menekültügyi alapot.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán  !