Pár órán belül kiáll a nyilvánosság elé és beszédet mond a választást elvesztő Hillary Clinton, aki egyszerűen eltűnt azután, hogy kiderült, Trump nyert.
Egy kitöltetlen szavazólap az Ohio állambeli Kent egyik szavazóhelyiségében:
Méghozzá a Redskins-szabályban. A lényeg nagyjából az, hogy a Washington Redskins NFL-csapat választás előtti utolsó hazai meccse az elmúlt nyolcvan évben szinte mindig megjósolta az elnökválasztások eredményét.
Amikor a Redskins megnyerte az utolsó hazai meccset a választás előtt, akkor a leköszönő elnök pártja nyerte a választást, amikor kikapott, akkor viszont a rivális.
Ez olyannyira működött, hogy 1936-tól egészen 2008-ig megjósolta a végeredményt a meccs, a nagy sorozat 2012-ben tört meg, amikor Barack Obama annak ellenére nyert, és maradt hivatalban, hogy a Redskins kikapott a választás előtti utolsó hazai meccsen.
Clinton most azért reménykedhet, hogy a Redskins-szabály bejön, mert a csapat nyert az Eagles ellen hazai pályán két hete.
Obama volt az első amerikai elnök, aki komolyan odafigyelt a közösségi médiára, ami persze nem azt jelenti, hogy akkora látnok lenne, inkább azt, hogy amikor legutóbb más volt az elnök, a Facebook meg a Twitter inkább valami múló geek divatnak tűnt, mint olyasminek, ahol mindenkinek illik ott lenni a világon. A probléma az, hogy Twitteren például nem Barack Obamaként van fenn az elnök, hanem @POTUS név alatt (11 millió követővel), ami ugye azt jelenti, president of the united states, és a mindenkori elnöknek járó rövidítés. Hasonlóképpen Michelle Obama @FLOTUS (first lady of the united states), Joe Biden pedig @VP (vice president) név alatt twittel.
A megoldás a hatalomátadáskor az lesz, hogy ezekből a fiókokból az összes bejegyzést archiválják, átmozgatják @POTUS44, @FLOTUS44, és @VP44 nevek alá (ez arra utal, hogy Obama volt a 44. elnök), az üresre pucolt fiókokat pedig a felhalmozott régi követőkkel megkapja az új elnök, first lady és alelnök. Mondjuk vicces lesz, ha Bill Clinton férfiként fog majd first lady néven twittelni, de ez már legyen az ő gondja. Hasonlóképpen kerül át a Fehér Ház összes hivatalos YouTube-, Instagram-, Facebook-, Vimeo-, és Flickr-fiókja is az új kezekbe.
Mindez egy New York-i szavazókörzetben történt, a nőket letartóztatták. A videóban női melleket lehet látni távolról, úgyhogy mindenki mérlegelje a kockázatot, és döntsön belátása szerint, hogy kattint-e vagy sem.
Protest inside polling station where Trump votes. Two women arrested. #Election2016 #vote pic.twitter.com/YxXKb8NwMD
— Sharon Clott Kanter (@sharonclott) November 8, 2016
Az elnökválasztást nyár óta kísértő hekkertámadások és szivárogtatások miatt egyre többen kezdtek attól félni, hogy a támadással megvádolt oroszok belepiszkálhatnak az eredményekbe. Pláne, hogy később kiderült, hogy húsz állam választói adatbázisa körül is szaglásztak hekkerek.
A végeredmény szempontjából kulcsfontosságú 13 billegő államban a következő képpen néz ki a szavazás, ami azért fontos , mert a választási rendszerbe vetett bizalom esetleges megingása ezekben az államokban okozhatná a legnagyobb felfordulást:
Teljesen elektronikus és papírról visszaellenőrizhetetlen rendszerű állam nincs a csatatérállamok között.
A reggeli beköszönése 3 óra alatt kapott 130 ezer lájkot és 90 ezer retweetet.
TODAY WE MAKE AMERICA GREAT AGAIN!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2016. november 8.
Az elnökjelölt és férje New York-i otthonuk közelében lévő Douglas G. Friffin általános iskolában adták le voksukat. A hazai választásokon szokásos menetrenddel szemben Clintonékat a szavazóhelyiségben fotóriporterek serege helyett csak kissé megszeppent szavazópolgárok fogadták:
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Facebook-bejegyzésében azzal állt elő, hogy őket az FBI fenyegeti, hogy nehogy a választási helyiségekbe menjenek, még véletlenül sem. Még csak gondolni se gondoljanak rá. Bizony. Az FBI iszonyat durván a tudtukra adta ezt, amikor Zaharova szerint a hétvégén, Houstonban "hollywoodi akciófilmek stílusában" feltartóztatták az orosz főkonzulátus egyik munkatárásnak gépkocsiját, és az ügynökök fokozott sugalmazással arra bírták/akarták rábírni őket, hogy a választásokat nemcsak megtekinteni nem szabad, de azokra gondolni sem.
"Nem értem, hogy mi történik Washingtonnal: mindenütt Moszkva keze, +a Kreml hackerei+, titkos információ kiszivárogtatása és megtiltják az orosz diplomatáknak a választóhelysiégek megközelítését. Az amerikai külügyminisztérium jegyzékben tanácsolta Oroszország képviselőinek, hogy önállóan ne közelítsék meg a szavazóhelyiségeket, néhány állam hatóságai pedig még bűnvádi eljárással is fenyegetőztek." - állt a bejegyzésben.
"Felmerül a kérdés: mi olyat láthat egy külföldi diplomata a választóhelyiségekben, hogy a Mr. Smithek láttak neki az ügynek és egyáltalán miért tartja az FBI az ellenőrzése alatt a választások megfigyelését?"
Nagyon jó kérdések ezek, Mulder!
A szavazófülkék reggel hatkor nyitnak, a tőlünk kilenc órára levő nyugati parti államokban ez pont most van. Ebben az időzónában négy állam fekszik, Kalifornia, Oregon, Washington és Nevada - előbbi három tuti demokrata győzelmet hoz, Nevada viszont az egyik legfontosabb billegő állam.
Magyarországon a szavazókörök központjai, ahol az ember kitölti és bedobja a dobozba a szavazólapját, hagyományosan iskolákban szoktak lenni. Amerikában az iskolák mellett jellemzően templomok adnak helyet a szavazófülkéknek. Pszichológiai kutatások pedig mind a kettőről kimutatták, hogy tudat alatt befolyásolják a gondolkodásunkat.
Egy brit-holland kutatás azt az eredményt hozta, hogy templomok közelében az emberek sokkal hajlamosabbak magukat konzervatívnak vallani, mint állami hivatalok közelében. Statisztikai módszerekkel kiszűrték azt a hatást, hogy templom közelében több hívővel találkozik az ember - egyszerűen az épület látványának van ilyen hatása. Egy amerikai kutatás pedig azt mutatta ki, hogy az iskolákban levő szavazókörökben az emberek hajlamosabbak arra a jelöltre szavazni, aki a programjában többet foglalkozik, és nagyobb támogatást ígér az oktatásnak; függetlenül attól, hogy melyik párt jelöltje, és egyébként mi a többi ígérete.
A kampány során sok szó volt az a fegyverviselés kérdéséről, Trumpnak egész meredek nyilatkozatai is voltak a témában (pl. itt és itt): a vita alapvetően arról szól, hogy Hillary Clinton szigorítaná a fegyverviselés szabályait, amihez alkotmányt kellene módosítania, ezt viszont a republikánusok általában nem annyira szeretnék.
A fegyveres szavazás szabályozása általában az állami és a helyi szabályoktól függ: vannak olyan államok, ahol tilos a fegyverviselés, máshol viszont csak iskolák és állami intézmények környékén tilos az ilyesmi. Ritka az olyan állam, ahol egyértelműen lehet fegyvert viselve szavazni, inkább olyan szabályozások vannak, amik nem tiltják ezt egyértelműen. A CNN cikke azt szedi össze, hogy milyen szabályok vonatkoznak erre az egyes államokban.
A 2008-as választásra készítette el Shepard Fairey az obamás Hope-posztert, ami a választás egyik szimbóluma lett, erről van szó:
Fairey viszont a CNN érdeklődésére elmondta, hogy Hillary Clintonról nem tervez hasonlót, leginkább azért, mert nem volt elég inspiráló számára a személyisége. Sok kérdésben nem is értett vele egyet, ugyanakkor sokkal jobb választásnak tartja, mint Trumpot, aki szerinte veszélyes, szexista és demagóg.
Tradicionálisan Kaliforniát, illetve Texast szokás a két párt tipikus bázisának tartani, de valójában nem ezek az államok azok, ahol a legnagyobb a különbség a jelöltek támogatásában. Viszont itt jár a legtöbb elektor a nyertesnek: 55, illetve 38. Összehasonlításképpen, a legkisebb lélekszámú államok 3-4 elektort adnak csak, vagyis Kalifornia egymagában annyit ér, mint a 15 (!) legkisebb állam összesen.
Bár gyakorlatilag már itt is behozhatatlan előnyből indul a verseny (Kaliforniában 55-38 az állás Clintonnak, Texasban 51-42 Trumpnak), a legerősebben kék államok valójában Washington DC (83-12 Hillary előnye), Maryland és Vermont (mindkettőben 61-33), a leginkább republikánusok pedig Wyoming (63-27-re vezet Trump), és Nyugat-Virginia (60-33).
A New York-i Jericho általános iskolában négyévente eljátsszák az elnökválasztást a gyerekekkel, az ideit viszont le kellett fújni, mert nemcsak az iskolásoknak, hanem a tanároknak is elegük lett az egészből.
Az ABC7NY-nak egy ötödikes panaszkodott arról, hogy a Trump- és a Clinton-pártiak sokat vitatkoztak egymással, és ez nagyon nem tetszik neki. Az iskola is egyre több visszajelzést kapott a szülőktől, hogy nem ideális a hangulat, a tanárok viszont akkor döntöttek úgy, hogy véget vetnek a hagyománynak, amikor már a gyerekek Trump nevét skandálták a menzán, és többen arról beszéltek, hogy nem akarnak muszlimokat látni az iskolában.
Így elnökjelölt helyett a kedvenc ebédjükre szavaztak végül a diákok.
És média alatt most értsük a nyomtatott sajtót, ahol Amerikában szerkesztőségi cikkben szokás a választás előtt valamelyik jelölt mellett kiállni, és szavazásra buzdítani az olvasókat; ezt hívják endorsementnek. Idén a 100 legnagyobb példányszámú amerikai lapból 79 adott ki ilyet, ebből:
Még egyoldalúbb a meccs, ha csak a top25 legnagyobb újságot nézzük: 23 Clinton-párti, a maradék kettő a "bárki, csak ne Trump" tábort erősíti (köztük a USA Today, a legnagyobb példányszámú lap). 2012-ben is eléggé a demokraták felé hajlott a sajtó, de ennyire azért nem: a top25-ben akkor 15 Obamát támogatta, 5 Mitt Romneyt, 5 pedig senkit. A mostanihoz hasonló helyzet legutóbb 1972-ben volt, amikor az egyébként republikánus Nixon újraválasztását támogatta a liberálisnak kikiáltott amerikai média, és csak a top100 lap 7%-a állt a demokrata George McGovern mögött.
13 millió emberből 6,4 millió, és ami különösen érdekes, hogy a 2012-es választáshoz képest 36 százalékkal több hispanó szavazó voksolt idén.
Hispanic voter Eddie Cruz, 39, with daughter Grace, 8, won't reveal his choice but said it wasn't an easy decision #ElectionDay pic.twitter.com/ngE3Apd86n
— Richard Luscombe (@richlusc) November 8, 2016
Külön cikkben szedtük össze, mi várható a (világ)gazdaságban a választás után: fontosabb ígéretek, jóslatok, adótervek, kreatív közgazdaságtan és mese habbal. Erre tessék.
Florida, Delaware, Georgia, Illinois, Louisiana, Massachusetts, Maryland, Michigan, Missouri, New Hampshire, Pennsylvania, Rhode Island, Dél-Karolina és Tenessee egy részén lehet szavazni, tehát már összesen 17 államban kezdődtek meg a választások. A képen egy georgia-i sor látható. (Guardian )
Polls are open in GA. Proud to cast my ballot. Longest line ever seen in Peachtree Corners! @jamiedupree pic.twitter.com/YrD7r836rz
— Jason Huggins (@Hugdog18) November 8, 2016
Barack Obama már korábban elmondta, hogy a második ciklusa végeztével is maradnak a családjával Washington D.C-ben, hogy a fiatalabb lánya, Sasha be tudja fejezni az iskolát.
A Kalorama nevű városrészbe költöznek majd át egy 1928-ban épült, kilenc szobás házba, aminek az értéke 6,3 millió dollár körül van. Egy videó is van az épületről.
A Loyola Marymount egyetem kutatói az 1964 és 2008 közti választások eredményeit vetették össze a választás előtti 10 nap sporteredményeivel. Az elemzés azt mutatta, hogy azokban a városokban, ahol a szavazás előtt nyert a helyi csapat, átlagosan 0,8%-kal emelkedett a szavazáson az éppen hatalomban levő félre leadott szavazatok aránya. Ha a győzelem tétje nagy volt, vagy a csapat nem volt esélyes, mégis nyert, az érzelmek is magasabbra csaptak, és a hatás a 2,4%-ot is elérte.
Ezek szerint Chicagóban, ahol a Cubs baseballcsapata 108 éves átkot megtörve nyerte most meg a bajnokságot, a rajongóknak Hillaryre illene most szavazni, hiszen Obama párttársaként ő számít kihívottnak.
Egy német kutatás is hasonló eredményre jutott 2004-ben: a statisztika ott azt mutatta, hogy a fociválogatott sikerei a mindenkori hatalomban levő kormány támogatottságát növelik - függetlenül attól, hogy milyen párt kormányoz éppen.
Ezzel kezdte az első nyilatkozatát a Fox News-on Trump, majd mikor arról kérdezték, hogy mennyit változott a választás alatt, a szokásosan kaotikus stílusában azt mondta, hogy "csodálatos időszak volt, az elmúlt 17-18 hónap...csodálatos időszak volt, az emberek nagyszerűek ebben az országban, találkoztam mindenféle emberrel, és csodálatosak. Az emberek az kérdezik, mit tanultam? Azt tanultam: az emberek csodálatosak" - mondta Trump.
Trumpot arról is kérdezték, hogy melyik államokra fog jobban odafigyelni a többinél. Azt mondta, szerint nagyon jól áll Észak-Karolinában, New Hampshire-ben, Ohióban és Iowában, de még megemlítette, hogy Michiganben és Wisconsinban is esélyes lehet a győzelme. (Guardian)
New Hampshire-ben a 100 lakosnál kisebb települések számára törvény biztosítja a jogot, hogy már éjfélkor kinyissák a szavazófülkéket, és amint minden regisztrált szavazó voksolt, be is zárják, és összeszámolják a szavazatokat. Ez történt most Dixville, Hart's Location és Millsfield esetében, ahol a hivatalos eredmények szerint Trump nyert 32 szavazattal, Hillary 25-öt kapott, Gary Johnson 3-at, és egyet-egyet még plusz a szavazólapra ráírt névként Bernie Sanders, Mitt Romney és John Kasich. (via CBS)
Az alapító atyák nem határozták meg, pontosan mikor kell az elnökválasztást tartani, így az első néhány alkalommal az államok külön-külön tűzték ki a szavazás időpontját, ami persze káoszhoz vezetett. 1845-ben aztán a Kongresszus döntött: az elnökválasztás napja mindig a november első hétfőjét követő kedd - és ez így van azóta is. Aminek persze mai szemmel nézve nem sok értelme van, hiszen hétvégén nyilván sokkal többen tudnának elmenni szavazni.
A 19. században azonban mások voltak a hangsúlyok, a választás az emberek nagy része számára több napos elfoglaltság volt: szekérre kellett ülni, bebumlizni a legközelebbi nagyvárosba. A hétvége így alapban kiesett, hiszen a vasárnap a templom napja, az pedig szent dolog, akkor nem lehet utazgatni. A hétfő ugyanezért nem működött, a szerda pedig a vásárok hagyományos napja volt, amivel megint nem lett volna szerencsés ütköztetni a választás napját. Így aztán maradt a kedd, aminek a megváltoztatására többször tettek már próbát politikusok a nagyobb részvételi arányra hivatkozva, de a tradíció mindig erősebb volt náluk.
Több helyen még szavazni fognak, amikor az egyetemi amerikaifutball-bajnokságban szereplő Eastern Michigan lejátssza következő meccsét a Ball State ellen, ezért erre az alkalomra egy különleges sisakkal készültek: rajta van mind az eddigi negyvennégy elnök neve, az elől lévő felirat pedig szavazásra biztat.
Mai első tweetjében azt írja, hogy ma újra naggyá teszik az USA-t, de tekintve, hogy Hillary Clinton az esélyes, ez a kijelentés utólag elég viccesnek hathat majd, ha tényleg Clinton nyer.
TODAY WE MAKE AMERICA GREAT AGAIN!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) November 8, 2016
Ha rossz az időjárás a választás napján, akkor alacsonyabb lesz a részvétel, ez pedig annak a félnek kedvez, amelyiknek eltökéltebb a támogatói tábora - mondja a józan ész. A statisztika pedig ezt számokkal is alátámasztja. Kutatók 14 elnökválasztás eredményeit elemezték ki 3115 megyében, és vetették össze az időjárási adatokkal. Arra jutottak, hogy ahol rosszabb volt az időjárás a november elején megszokottnál, például komolyabb eső van hó esett, ott akár 3,8 százalékkel is csökkenhetett a választási kedv.
Az igazi érdekesség az, hogy az ilyesmi miatt otthon maradók a statisztika szerint túlnyomó részt demokraták - a rossz időjárás tehát a republikánus jelöltnek jó. Ennek tükrében különösen izgalmas a 2000-es elnökválasztásra visszatekinteni, ami ugye Floridában, pár száz szavazaton dőlt el; mivel akkor a szavazás napján szinte egész Floridában zuhogott az eső, simán lehet, hogy George W. Bush ennek köszönheti az elnökséget.
A keleti parton reggel 6, a nyugatin hajnal 3 volt, amikor Hillary Clinton Twitter-csatornáján megjelent az első mai bejegyzés, arról szólt, hogy a hillaryclinton.com-on lehet megnézni, hová kell menni szavazni. Trump bő fél óra késéssel posztolt, egy kövér MAKE AMERICA GREAT AGAIN-t.
Trump eddig kb. ötször annyi lájkot kapott.
A keleti parton már sok helyen lehet szavazni, és sok helyen az emberek hosszú sorban várakoztak már jóval reggel hat előtt. Egyesek már jóval urnanyitás előtt beálltak a sorba.
Downtown Brooklyn, 5:40am. Line has more than quadrupled since. #vote pic.twitter.com/kwfosoGoTx
— Katherine Nelson (@katherinen) November 8, 2016
Ha már elmennek a népek szavazni, Amerikában az elnökválasztást mindig összekötik állami, vagy még kisebb, helyi szintű népszavazásokkal. Most például kilenc állam szavaz a marihuána legalizációjáról: Florida, Arkansas, Észak-Dakota és Montana orvosi felhasználásra, Massachussetts, Maine, Arizona, Kalifornia és Nevada pedig rekreációs célokra is.
Jelenleg Amerikában négy államban teljesen legális a marihuána, tízben tiltott, a többiben a dekriminalizálás és az orvosi célú használat különféle árnyalatai vannak érvényben.
Rovataink a Facebookon