Ez a legjobb Star Wars-film A Birodalom visszavág óta

Spoilermentes kritika Az ébredő Erő című filmről

2015.12.17. 16:06 Módosítva: 2015.12.18. 10:15

A Star Wars-fanok megnyugodhatnak: J. J. Abrams nem gyalázta meg a kedvenc űrmesénket, sőt, sokkal izgalmasabb, látványosabb és viccesebb kalandot kanyarított hozzá, mint amilyen a rossz emlékű előzménytrilógia volt. Az óriási rajongói elvárás könnyen maga alá temethette volna a rendezőt, de ő profin teljesítette élete legkeményebb Jedi-próbáját. Az ébredő Erőt így most ugyanúgy élvezheti az is, aki az összes spoileres cikket elolvasta a 7. rész bejelentése óta, és az is, aki utoljára a '80-as években látta a máglyán elégni Darth Vader páncélját. És már 32 éve várja, hogy a táncoló kannibál plüssmacik helyett valami komolyabb, méltóságteljesebb lezárást kapjon a Skywalkerek családmeséje.

Én is azok közé a vaskalapos régitrilógia-hívők közé tartozok, akik szerint csak három Csillagok háborúja mozifilm készült, idén karácsonyra pedig megkaptuk a negyediket. 1999-ben, 17 évesen mérhetetlenül csalódottan jöttem ki a moziból a Baljós árnyak után. Később sem nagyon tudott lázba hozni a több előzményfilm szívtelenül steril díszlete meg a bosszantóan sok fénykardlengető, és egyáltalán nem hatott meg, ahogyan fekete robotember lett a béna csajozós dumákat nyomó, hisztis tiniből.

Most viszont a legvagányabb párbeszédeket ismételgetve és a könnyeimet törölgetve távoztam a stáblista lepörgése után a teremből. De nem akarok spoilerezni, péntektől majd a kedves olvasó is megérti, miért.

Az ébredő Erőben egyszerűen minden összejött, ami egy kasszarobbantó blockbusterhez kell. Látványosak a díszletek, lenyűgözőek az akciójelenetek, fülbemászó a zene, és ami talán a legfontosabb, nagyon szerethetőek a főszereplők. Nincs sehol semmi erőlködés: a történet fénysebességgel robog a nagy finálé felé, mindenki akkor nyögi be a poénjait, amikor annak helye van, a dramaturgiai csúcspontok pedig hiába előre kiszámíthatóak (hiszen mégiscsak egy klasszikus meséről beszélünk, ahol nagy árat fizetve ugyan, de a jó győz, a gonosz pedig elbukik), minden pillanatban együtt izgul az egész moziterem.

Mert a Star Wars 7 sokkal több egy tisztességes hollywoodi iparosmunkánál, és messze nem csak egy a Disney dollármilliókat kaszáló brandjai közül. Minden percét szívvel-lélekkel csinálták, igazi régi vágású mozivarázs ez – és erre csak egy olyan szórakoztatóipari veterán képes, mint A Birodalom visszavágot és A Jedi visszatért jegyző forgatókönyvíró, Lawrence Kasdan. És persze J. J. Abrams, akit most már tényleg nem csak azért hívhatunk az új Spielbergnek, mert hasonlít rá, hanem mert tényleg egy mozimágus.

Csuvi, hazaértünk!

Talán az a legjobb az új részben, hogy J. J. Abrams maximálisan tiszteletben tartotta, hogy a színészek mellett a nézők is együtt öregedtek meg Han Solóval, Leiával meg a többiekkel. Az előzménytrilógia ismeretlen arcokkal, önellentmondásoktól hemzsegő sztorival, igazi tét nélkül próbálta bemutatni, miként jutunk el addig, hogy egy csillagok közé vágyó, sivatagi parasztgyerek egy habókos vénember oldalán belekeveredik élete legnagyobb kalandjába. És mivel már réges-rég ismertük a sztori végét, egy percig sem izgultunk senkiért, főleg nem a Darth Vaderré váló Anakin Skywalkerért.

Az ébredő Erőnél viszont minden másodpercen érződik, hogy ezt a filmet igazi Csillagok háborúja rajongók csinálták a Csillagok háborúja rajongóknak.

Jó film? Naná, hogy az!

Star-Wars Az-ebredo-Ero-poszter
Fotó: Fórum Hungary / Lucasfilm Ltd.
  • IMDb: 9 pont
  • Port.hu: 7,5 pont
  • Rotten Tomatoes: 95%
  • Metacritic: 81%
  • Index-ítélet: 9/10

Hogy felnőttként megint egy kicsit azok a gyerekek lehessünk, akik a ferde betűk lepörgése után tátott szájjal bámulták a Leia hercegnő űrhajóját foglyul ejtő csillagrombolót vagy a csempészfordulóba kezdő Millennium Falcont.

Könnyű lenne persze annyival elintézni a dolgot, hogy a Star Wars 7 egy profi marketingesek által összerakott kikacsintáscunami a régi trilógia rajongóinak. Tény, hogy a film Han Solón, Csubakkán, Leián meg a többieken túl lépten-nyomon tele van ismerős dolgokkal, amik automatikusan nosztalgikus emlékeket és azonnali nyálelválasztást okoznak a fekete öves rajongóknál.

Képkivágás
Fotó: The Walt Disney Company / Lucasfilm Ltd.

Itt egy sivatagbolygó, amott egy felborult lépegető, vagy egy kapu, amit eredetileg Jabba palotájához rajzoltak, de végül nem használták fel. A Jedi visszatér után 30 évvel is  X-szárnyú vadászok kergetőznek a jó öreg TIE Fighterekkel, robusztus csillagrombolókkal demonstrálják a gonoszok a Birodalom maradékának erejét, a  legkülönfélébb fajú szerencsevadászok pedig naná, hogy most is egy füstös lebujban tervezgetik a következő nagy dobásukat (bár itt most nem csapják le senki kezét). Természetesen a plakáton az a lyuk meg az az árok sem véletlenül van a nagy fémgolyón a szereplők mögött. Viszont Abramsék végig ügyeltek arra, hogy a régi szereplők örömteli visszatérése mellett az új karakterek is kellő hangsúlyt kapjanak a történetben. Persze azért biztosra mentek:

mindegyik új karakterben megtalálható valamelyik régi nagy kedvencünk.

A maszkos gonosz, Kylo Ren a szegény ember Darth Vadere, BB-8 az új R2D2, a gonosz zsoldjában álló Phasma kapitány ugyanúgy nem veszi le soha a sisakját, ahogy Boba Fett se tette. Solo vagánysága és pilótatudása, Luke Erő-érzékenysége és naiv jósága az ifjú világmegmentők, Rey, Poe és Finn között lettek szétosztva. De ez egyáltalán nem baj, hiszen már az eredeti karakterek is más filmek archetipikus szereplői voltak (lásd: vagány cowboyok, kóbor szamurájok és bátor szövetséges pilóták harca a szuperfegyverrel rendelkező nácik ellen, akiket egy bukott szamuráj és egy köpönyeges varázsló irányít). A showbiznisz már csak ilyen: sosem az a lényeg, mennyire új az, amit kitalálsz, hanem hogy mennyire ötletesen hasznosítod újra a régi, jól bevált kliséket.

Márpedig J. J. Abrams ebben ugyanolyan jó, mint a fiatal Lucas. A Star Trek után egy másik népszerű franchise-t is sikerrel átmentett a XXI. századba, úgy, hogy minden értékét megőrizte, és egy kicsit a saját szája íze szerint átformálta (és itt most nemcsak a lens flare effektekre gondolok, hanem például a B-filmes szörnyekkel kergetőzésre). Az ébredő Erő látványos, vicces és megható, abszolút méltó a nagy elődökhöz. Szépen lefektette az alapokat az új trilógiához – de egyúttal fel is adta a leckét a következő rendezőnek, mert a Star Wars 8-at már nem lehet megúszósan letudni egy újabb könnyes szemű nosztalgiázással.

Az ébredő Erőt szpojleresen ebben a másik cikkünkben elemezzük ki, óvatosan és saját felelősségre kattintson!