Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Az MTV-nek elfogyott a pénze. Nincs csődben, de műsorokra már nem nagyon futja. Mindez azért, mert a közszolgálati televízió működését felügyelő kuratórium nem engedte meg, hogy újból 2,4 milliárd forintos kölcsönnel pótolják a büdzséjüket, a jövő évi költségvetésben pedig 7 milliárd forinttal kevesebbet szántak rájuk, mint idén. A Bajnai-kormány nem nagyon titkolta, hogy azért az MTV-től vonják el a legtöbbet a közmédiumok közül, mert a két csatornát üzemeltető televíziónál folyik el legjobban a pénz.
Hogy egy nagy állami vállalat gazdaságtalanul működik, nem meglepő, de nehezen lehet bizonyítani a pazarlást. "Ez a piaci ár”, ”a közszolgálat drága”, "a kultúrát meg kell fizetni”, "ha minőséget akarsz, nem mehetsz bizonyos árszint alá” – általában ilyen és ehhez hasonló közhelyekkel védekeznek az MTV-ben már évek óta. És hát tényleg nem lehet meghúzni a pazarlás és a minőség közti pontos határvonalat. Mennyit lehet adni egy operatőrnek? És ha nemzetközi díjakat nyert? Mennyit ér egy műsorvezető arca? És egy dizájner ötlete?
A két országos kereskedelmi tévével összevetve azért kitűnhet, mégis mit csinálnak jobban a piacról élő televíziók. Ugyanaz a küzdőtér, némileg eltérő szabályok, de azért az MTV hardcore híveit megelőzve egyet az elején leszögezhetünk: attól nem lesz drágább a díszlet vagy a főcímzene, mert közszolgálati egy műsor. A legköltségesebb produkciók ráadásul nem az MTV-ben, hanem az RTL-nél és a Tv2-nél készülnek, vagyis egy közszolgálati műsorpercnek általában olcsóbbnak kell lennie, mint a kereskedelminek. Kultúrház vagy Barátok közt? Önök kérték vagy Megasztár? Nem nehéz megtippelni, melyiknek nagyobbak a költségei. Vagy legalábbis azt, hogy melyiknek kéne nagyobbnak lennie.
Sokat költ
A legtöbb pénzből messze a Magyar Televízió gazdálkodhat. Az RTL Klub és a Tv2 pontos költségvetése titkos, de az árbevételből és az adózás előtti nyereségből meg lehet becsülni, hogy a két cég mennyit fordít működési költségeire. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az RTL Klub tavaly körülbelül 29 milliárd forintot költött, míg a Tv2 költségvetése 22 milliárd lehetett. (A valóságban az RTL ennél közel 20 százalékkal kevesebbet fordított fenntartásra és műsorgyártásra.)
Eközben a Magyar Televízió 10,4 milliárd forintot kapott a kormányzattól a televíziós díj átvállalása miatt, és még 9,5 milliárdot egyéb támogatásként, 1,2 milliárdot pedig koncessziós díjként. Ide kell még számolni azt a 5 milliárd forintnyi reklámbevételt, amit szintén elköltöttek, nem beszélve a sugárzási díjról, ami ugyan külön soron szerepel a költségvetésben, az MTV meg sem kapja, mégis a közszolgálati televízió működésének költségeit növeli. Ez 7,83 milliárd forintot tett ki 2009-ben, ennél valamivel olcsóbban kapják egyébként meg ugyanezt a szolgáltatást, vagyis a műsor analóg és digitális földi továbbítását a kereskedelmi csatornák.
Mindennel együtt tehát 34 milliárd forinthoz jutott a Magyar Televízió (idén ez várhatóan 1,5 milliárddal kevesebb lesz), és ebből tavaly csak 166 milliót nem költöttek el. Ennyi a nyereségük.
Nagy székház
Az MTV pazarlásának egyik látványos jele a székház. Augusztus végén újratárgyaltak a bérleti szerződést a Millenium Média Kft.-vel, és visszamenőleg, július elsejétől csökkent a bérleti díj, ami közel másfél milliárdos megtakarítást jelent a köztévének.
A baj az, hogy a Wallis tulajdonában lévő Millenium Média Kft. egyrészt drágán adja ki az épületet, másrészt az MTV meglepően nagy székházat bérelt. Az MTV-székház bérleti díja négyzetméterenként átlagosan havi 14 euróba kerül a 17 ezer négyzetméternyi parkolóval együtt, ami nem sokkal haladja meg a piaci árat, hiszen egyrészt kifejezetten az MTV-nek építették, másrészt ebben már benne vannak a felújítás költségei is. Viszont az MTV 55 100 négyzetméternyi területet bérel, miközben például az RTL Klub Nagytétényi úti székháza csak 10 740 négyzetméteres, pedig itt is helyet kapott több stúdió, és a Barátok köztön kívül jelenleg minden műsort a székházban vesznek fel.
Az Index információi szerint négyzetméterenként havi 13 euróért bérli ezt a székházat az RTL Klub. Ebben nincsenek benne a felújítás és a fenntartás költségei, viszont az épületet a tévé igényeinek figyelembe vételével tervezték és építették.
A Tv2 irodái és stúdiói ennél is olcsóbbak, a közel 10 ezer négyzetméternyi épületegyüttes a csatorna tulajdona, és csak pár irodát kell bérelniük. Ráadásul a Róna utcai egykori Mafilm-komplexumban több bérbe vehető stúdió is található, tehát ha a Tv2-nek szüksége van rá, gyorsan és olcsón bővítheti stúdiókapacitását.
Sokan dolgoznak
A három országos csatorna dolgozóinak létszámában is nagy különbségek vannak. A Magyar Televízióban 1636-an dolgoznak, a csoportos létszámleépítésről hallani sem akar az üzemi tanács, ennek ellenére van úgy, hogy az MTV-nek a székháztól pár száz méterre lévő események felvételeit is meg kell vásárolnia, mert egyszerűen nincs kéznél egy operatőr.
A Tv2-ben a létszámleépítések után 430-an dolgoznak, és ebben már benne vannak a cég legnagyobb beszállítójának, a ProSiebenSat1-csoport tulajdonába tartozó Interaktívnak a dolgozói is. Az RTL Klubnál körülbelül 350-en dolgoznak, ezenfelül talán száz olyan ember lehet, aki az állandó beszállítóknál szinte folyamatosan a csatorna megrendeléseivel foglalkozik. Vagyis kevesebb mint ötszáz emberrel meg lehet tölteni egy adót, miközben a Magyar Televízió több mint háromszor ennyit alkalmaz két csatorna műsorának előállítására. Úgy, hogy az m2-n naponta átlagosan 4 óra az új műsor, a többit ismétlésekkel töltik meg.
Drágán készít műsorokat
A Magyar Televízió gazdálkodásának egyik fontos mérőszáma, hogy mennyi pénz jut egypercnyi saját gyártású műsorra, hiszen ezek alapján szokás egy csatornát, főleg egy közszolgálati televíziót megítélni, ráadásul ezek emésztik fel a költségvetés legnagyobb részét.
A Magyar Televízió tavaly 314 439 műsorpercnyi új adást készített, ebből 230 674 perc ment az m1-en, 83 765 perc az m2-n. A Tv2-n eközben 148 053 percnyi saját gyártású műsor ment, az RTL Klubnál pedig 118 009 perc készült. Ebből kitűnik, hogy a két kereskedelmi csatornán sokkal több külső gyártású műsor megy, de az is látszik, hogy az MTV olcsónak tűnő stúdióműsorai a műsoridő jelentős részét kitöltik. Hiszen az m2-n és az m1-en az adatok alapján napi 14 óra saját gyártású műsor ment átlagosan.
Ha csak a költségvetésekkel mérjük össze, az jön ki, hogy míg az RTL-en egyetlen saját percnyi műsorra 246 ezer forint jut, a Tv2-nél 155 ezer, az MTV-nél mindössze 103 ezer. De ne felejtsük el, hogy az m2-re készülő műsorok nagyrészt olcsó stúdióbeszélgetések. Ha ezeket nem számoljuk, 200 ezer forint föle kúszik fel az összeg, ami egypercnyi saját tartalom előállítására jut.
Az Index információi szerint konkrétan műsorkészítésre és vásárlásra (bérek és egyéb állandó költségek nélkül) az RTL Klub 9,8 milliárdot szán, míg a Tv2 mindössze 7,2 milliárdot. Az MTV-nél ez az összeg sokkal magasabb, 19,8 milliárd forint évente. Ha így nézzük, akkor egyetlen műsorperc előállítására az RTL-nél 82 ezer jut, a Tv2-n 48 ezer, az MTV-n viszont 63 ezer forint. Az MTV tehát sokkal drágábban dolgozik, mint a Tv2, sőt ha az m2 stúdióműsorait nem vesszük figyelembe, egyetlen perc már 86 ezer forintot kóstál, ami az RTL percdíját is meghaladja.
Drágán éri el a nézőket
Ha a nézettséget nézzük, akkor sem áll túl jól a Magyar Televízió. Idén például már elég gyakran előfordult, hogy nemcsak az RTL Klub és a Tv2, hanem a Viasat3, sőt a Cool és a Film+ is megelőzte egy-egy este a hirdetők szempontjából fontos 18-49 év közötti korosztályban. Persze egy közszolgálati csatorna nem csupán a reklámelszámolásban használatos célcsoportoknak szól, ezért érdemesebb a négyévesnél idősebb korosztályban vizsgálni a Magyar Televízió nézettségét.
Amíg 2006-ban még átlagosan a tévét nézők közel 15 százaléka választotta az MTV-t, addig idén szeptemberben már kevesebb, mint 10 százalék kapcsolt az m1-re és az m2-re.
Akkor sem áll túl jól az MTV, ha azt nézzük, hogy költségvetése és nézettsége milyen arányban áll. Ebben az esetben a nézettségi számok helyett érdemesebb és igazságosabb a közönségarányt figyelembe venni, hiszen ritka kivételeket leszámítva a közszolgálati televíziónak sincs arra nagy befolyása, hogy mégis hányan ülnek le a tévé elé. Az viszont már rajtuk múlik, hogy az éppen tévét nézők közül hány százalék kapcsol rájuk.
Ha így nézzük, akkor az RTL-nek 1,3 milliárdjába kerül egyetlen százalékpontnyi közönségarány elérése a teljes lakosság körében, a Tv2-nek pedig 1,14 milliárdba. Az MTV esetében ez az összeg a Tv2-ének több mint háromszorosa, 3,5 milliárd forint.