Az Index akkor indult, amikor elkezdtem az internettel ismerkedni, a kettő számomra sokáig szinonima volt. Velünk élő hőskor.

Miért az Indexet futom át minden reggel? Mert így van ez nagyon sok éve, és azóta sem találtam másik hírportált, ami nemcsak tájékoztat, hogy már megint mi történt a világban (és miért szerintetek), hanem sokszor tanít, elgondolkodtat, szórakoztat is. Köszi, hogy vagytok, és remélem, így is marad, amíg ez lehetséges ebben a változó világban.

Nekem az Index egy normálisan működő ország egyik utolsó lenyomata. Ahol semmi mással nem kell foglalkoznom, csak azzal, ami tényleg fontos: ha történik valami hírértékű, azt úgy írhatom meg, ahogyan szerintem az a legpontosabban fedi a valóságot. Ennyire egyszerű - lenne egy normálisan működő országban, ahol senkinek nem kellene azzal foglalkoznia, egy bármiféle politikai vagy ideológiai érdekeknek engedelmeskedő megrendelő pontosan milyen tálalásban is szeretné látni a valóságot, vagy a valóság mely szeletét hajlandó csak elfogadni, vagy miért nem engedélyezni láttatni a valóságot. Mert csak a valóság számít, amiből, ugye, nincs másik. Bárcsak minél több olyan hely lenne még az országban, ahol ez tényleg ilyen egyszerű. Vagy legalább azok nyugodtan tovább működhetnének, ahol így van. Mert az biztos, hogy másmilyen helyen nem tudnék és nem is lennék hajlandó dolgozni. 

Én úgy szeretem az Indexet, ahogy van! Ti vagytok az egyetlen hiteles média számomra illetve másoknak is! Remélem így is marad! Hatalmas kárt szenvedne az ország, ha eltűnnétek a süllyesztőben! Bízom bennetek! Kitartás! Ne engedjétek megvásárolni magatokat, tudom ez nem ilyen egyszerű!

Számomra az index megszűnése = a sajtó szabadság megszűnésével. Persze tudom, hogy már sajtó “szabadságról” rég nem beszélhetünk, valahogy mégis ti vagytok nekem a fő mérce. Miután kiraktátok, hogy ingatag a függetlenségetek, barátnőmnek annyit mondtam idézem: ,,Na ez már tényleg több a soknál, ha kiköltözünk külföldre nagyobb jövedelem reményében, biztos, hogy kint is maradunk”

Bár pont most néztem meg a bizonyos videómegosztón a Jeffrey Epstein-féle dokumentum filmet, nem tudom melyik ország biztonságos, demokratikus. De abban biztos vagyok, hogy Magyarország nem az. Szóval mindezzel azt akartam mondani, hogy a Ti “újságotok” megszűnésével az ország el fog veszíteni egy darabot magából.

Egyrészt imádom a természetes tárgyragot: "Köszönjük az olvasóknak a felénk áradó hatalmas szeretet, a kitartásra biztató kedves..."

Pár éve Amerikában élek, csak indexet olvasok a magyar hírekért, támogattalak is titeket. Megjegyzem néha az új hazám híreit is sokkal objektívebben olvashatom az indexen, mint az ultrabalos cnn-en, reutersen vagy az ultrajobbos foxnewson.

Mi lesz ha nem lesz független index? Abbahagyom M.o. figyelését, nem fogok többet magyar híreket olvasni, maradok az amerikai hírportáloknál, otthagyom végleg M.o.-t.

Azt is leírom, mit gyűlölök az indexben: a minimális alappal rendelkező kattintásvadász ijesztgető cikkeket, amik mindig az Index főcimei lesznek. Heti 1-2 ilyen van.

Tisztelt Szerkesztőség, ezt a hattyúdalt immár számos esetben átéltük. A Ti generációtok nem is emlékszik már arra, milyen "népfelkelést" váltott ki az Egyenleg című hírműsor megszüntetése a teljes szerkesztőség együttes kiállása miatt. A tárgyban jelzett botrányról készült riportkönyvet szerkesztőségi autogrammokkal ma is őrzöm könyvespolcomon.

És? S hány hét a világ? Te bolond.- József Attila tudta ezt.

A hatalom játékszere a média évtizedek óta.

Most Ti vagytok soron. Megszakad a szívem, ahogy a Népszabadság beszántásakor is, de semmi reményem, hogy Ti megmenekültök. Milliárdokkal kent úthengerrel szemben nincs esély.

Marad, amit a mi (értelmiségi) családunk is választott pár évvel ezelőtt: magyarul kommunikálunk otthon, munkakörnyezetünkben németül, Ausztriában. Ne veszítsétek el a csüggedéseteket, szükség lesz még rá. sajnos.Volt olvasótok

Tetszik:

• szinte minden újságíró dolgozónak van saját stílusa, egyénisége és nem fél a saját meglátásait beletenni a cikkekbe;
• szeretem az index dizájnját így, ahogy van;
• mindig friss.

Nem tetszik:

• Sixx öltözködési stílusa,
• kevés podcast, lehetne sokkal több videó,
• Sajó fradista.

Pixa, DJ és producer

Kedves indexes munkatársak! Konzervatív létemre: Ha hír, akkor Index.

A kilencvenes évek közepe-végén külföldön éltem, és amikor egyszer hazalátogattam, az egyik kocsmában, ahol éppen valami webes összejövetel volt, kiszúrtam Nyírő Andrást, akiről tudtam, hogy az Internetto főszerkesztője. Összeszedtem a bátorságomat, odamentem, dumáltunk, és akkor még az egész Internetto annyira bájosan amatőr volt, hogy megengedte, nekem, mint tényleg totál amatőrnek, hogy az Internetto svájci mutációját megcsináljam.

Ott voltam (igaz, mivel külföldön éltem, így csak a belső levlistákon) akkor is, amikor az Internettóból - egy elég nagy balhé árán - Index lett, és ott voltam, amikor még az Indexnek szinte semmije sem volt, csak egy átmeneti szállása a Veres Pálné utcában. Amikor még, ha valakit felhívtam az Indexből, akkor el kellett magyaráznom, hogy ez nem egy jármű irányjelzője, hanem egy újság.

Az Indexet, ahogy akkor is, valami megfoghatatlan erő hajtotta előre, és amikor 2013 tavaszán visszatértem, ez az erő ugyanúgy ott volt és azóta is ott van. Ez egy olyan erő, amit eddig még nem tudtak legyőzni a D-kategóriás, a Nagyfőnöktől rettegő és annak kényszeresen megfelelő hajlékony gerincű bűnözők. Ők azok, akik nem tudták eddig bevenni a várat, pedig az ostrom, így vagy úgy, de folyamatos volt. Ők azok, akik pontosan tudják, hogy ha végrehajtják a parancsot, akkor saját magukat is kicsinálják, mert még jobban elmélyítik azt a szart, amit építenek. És ami a végén úgyis össze fog omlani, mert ugye szarból várat csak egy ideig lehet építeni. És mivel ott voltam a kezdetektől és az Internetto/Index miatt jöttem a kétezres évek elején haza Magyarországra, a lap miatt hagytam a hátam mögött Svájcot, ahol a jogállam soha nem lehetne alku tárgya, ezért nekem az Index elsősorban érzelmi kérdés, személyes ügy is - persze amellett, hogy a munkahelyem.

Az elmúlt hét év során, amióta újra itt vagyok, biztos többen kérdezték már meg tőlem, hogy "figyelj, mi lesz az Indexszel?", mint azt, hogy "Hogy vagy?", vagy azt, hogy "Ez a karburátor megfelelő lesz, uram?", bár ha jobban belegondolok, ez utóbbit egyszer sem kérdezték meg, mert a karburátorokhoz egyáltalán nem értek. Remélem, hogy ahhoz viszont, amihez talán igen, még sokáig tudom szabadon csinálni az Indexben.

Az oknyomozó újságírás legfőbb megtestesítője a lap, picit hasonlít a “Spotlight” című film stábjához.

Kritikus, nyilván áll egy oldalon, a demokratikus, de minden oldalt meghallgató köztársaság oldalához. Ez nem is baj, a független, köztársaságpárti irányítás lenne a megfelelő! Legalább annyi kritika jelent meg az utóbbi időben a nyegle idióta baloldalról is, mint Orbánék ámokfutásárol.

A független újság szerintem a legfőbb fék és ellensúly az aktuális kormányzat ÉRDEKÉBEN! Mindenki annak örülne, ha a napsütésről lehetne írni, de sajnos Mészáros úr maffiaszerű felemelkedése nyilván fontosabb! A politika a legfontosabb dolog, hisz ez veszi körül az embert! PoliszTika, nem? Innen jön, ha jól tudom.

Elismerésem eddigi munkátokért, a Népszabadság után könnyeket ejtettem. Titeket nem tehetnek tönkre! Ne hagyjátok magatokat!

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az Index az az újság, amit azonnal megnyitok, ha történik valami a világban. Az Index az az újság, ami azokat a kérdéseket teszi fel, amiket én is feltennék. Az Index az az újság, melynek az újságírói járnak színházba. Legalábbis már többször láttam egyik-másikukat a nézőtéren.

Van egy hírportál, Index. Van egy szerkesztő, most nem nevesítjük, aki ír egy levelet, hogy szeretné, ha lenne itt irodalom is. Ír nekem, ír más írónak, az én kollégáimnak, és mit ad isten, ezen a helyen tényleg lett irodalom. Hogy mit tett a szabad sajtóért, ahogy a régiek írták a censura eltörléséért, remélem tett, de nem tisztem megítélni, de hogy tett-e a magyar irodalomért, arra azt tudom mondani: tett.

Hogy miért az Index az az internetes hírportál a magyar médiumok között, amelyikkel már évek óta a napomat indítom és zárom? Lényegében, amivel a ragaszkodásom magyarázható, az a sokszínűség, a hitelesség és az, hogy partnernek tekinti az olvasókat és nem csak agyatlan befogadónak.

Imádom a rejtett (vagy nem igazán rejtett) iróniát és szarkazmust, ami néha a cikkeket jellemzi. Bevallom, hogy az Index átformálta a "kattintásvadász" címszót, mert a Mindeközben rovatban a kis színeseket, a celebekről szóló szösszeneteket is szívesen olvasom, hiszen a képekhez és a sztorikhoz tartozó cikkeken, kommenteken sokszor nagyon jókat derülök. Ha az Index sem lesz Magyarországon független, akkor valóban visszatérnek azok az idők, amikor a magyar ember, akinek felfordul a gyomra a propagandamédiától, a kisrádió előtt kuporogva keresi a Szabad Európa adását. Csak reménykedni tudok, hogy nem ez jut a gyerekeimnek. Veletek vagyunk! Segítünk! Köszönet az eddigi munkátokért! 

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Nekem végtelen egyszerű, hogy mit jelent az Index.

A tényeket és az igazságot. És ettől ma már egészen különösen egyedi.

(Csodálkoztam is, hogy csak így hagyja a hatalom)

Alföldi Róbert színész, rendező

Ha szomorúak vagyunk a párommal, és megnéztünk minden Balázs show-részt, ami elérhető a neten, és felvidámíthatna, akkor fel szoktunk menni Indexre, hogy röhögjünk a helyesírási/nyelvhelyességi hibákon. De azt jobban szeretjük, hogy a tudományos cikkek közelebb vannak inkább a Teletubbies sorozathoz, mint a tényleges valósághoz. (Képzeljük a többi témában - amikhez nem értünk - micsoda lódítások lehetnek, ha ezekben ekkorák.)

A politikai csúsztatások és félremagyarázások nem zavarnak, azt minden médiaterméktől elviseljük. (Bár szerintem nem szerencsés, ha valaki függetlennek mondja magát, pedig nem az - még ha az nem is anyagi, "csak" szellemi függést jelent. Régen az újságok kiírták a címsorukba, hogy milyen eszmével szimpatizálnak. Pl: Index - a neoliberális bulvárlap. Párom ezt a zárójelest másképp gondolja.) Összességében a többi szélsőséges portált is sajnálnánk, ha megszűnne: a kurucinfó, a 444 és a 888 is.

BTW. Külföldi partnereinknek, ha magyar hálózat felé elérést kell tesztelniük, általában index.hu pingelést javaslunk, mert nem tapasztaltunk még szolgáltatáskiesést.

Az a jó az Indexben, hogy van: ha nem lenne, ki kéne találni. Olyan, amilyennek egy újságnak lennie kell: megírja, amit gondol, nem valakinek a propaganda-trombitája. Semmi különös, csak nélkülözhetetlen, mint a víz vagy a levegő.

Nádasdy Ádám

Fotó: Szilágyi Máté / Index

Hogy mit jelent az Index? Az elmúlt másfél-két évben (akadémiai kutatóintézeti munkatársként) sok mindenen mentem, mentünk keresztül, amit sohasem gondoltam-gondoltuk volna. Minden napom a szertartásos kávét beelőzve :-) az Index olvasásával kezdődött és lefekvés előtt azzal zárult. Mindenfelől sok és sokféle hír, csábítás és fenyegetés érkezett, s másnap reggelre, vagy pár nappal később rendre kiderült, hogy az Indexben írottak váltak valóra. Szóval röviden: hitelesség. Ennyi az egész. Köszönet érte.

Egy átbulizott éjszaka után 2009-ben besétáltam az Indexbe és közöltem, hogy szeretnék itt gyakornokoskodni. 21 éves voltam, előtte kisebb portálokhoz írtam cikkeket, és arról álmodtam, hogy egyszer majd indexes lehetek, ami vidéki gyerekként gyakorlatilag teljesen elképzelhetetlennek tűnt, de úgy voltam vele, hátha. A besétálás után pár perccel már Tóth-Szenesi Attilával, a politika rovat akkori vezetőjével cigiztünk az újpesti iroda erkélyén, és kérte, hogy másnapra hozzak témajavaslatokat. Két nappal később, 2009. július 3-án kint volt az első vezető cikkem az Index címlapján; Kornél, Soma és Napsugár napja volt, Budapesten 26 fok, esős idővel – természetesen megvan a címlapról készített printscreen.

Öt évvel később, 2014. június 2-án az akkor még függetlenül működő Origó belpolitikai rovatában dolgoztam, amikor politikai nyomásnak engedve Vaszily Miklós kirúgta Sáling Gergőt, a portál főszerkesztőjét. Mérföldkő volt az életemben, pár nappal később több kollégámmal közösen felmondtunk, mert úgy láttuk, hogy a lapnál kialakult helyzet tarthatatlan és vállalhatatlan. 0 forint megtakarítással a semmibe ugrottam, több helyre jelentkeztem dolgozni, hetekig fogalmam sem volt, hogy miből fogom kifizetni a következő hónapban az albérletem, majd felhívott Dudás Gergely, hogy jöhetek az Indexhez.

Egy személyvonaton zötykölődtem épp a barátaimmal a Balaton felé, kimentem a vécéhez, legalább a felét nem hallottam annak, amit Dudás mondott, azt viszont nem lehet elfelejteni, amit akkor éreztem: egy kilátástalan zuhanás végén azt hiszed, hogy a betonon fogsz szétplaccsanni, ehelyett a gondviselés váratlanul alád tolja a repülő szőnyeget, és elképzelhetetlenül király fordulatot vesz az életed.

Az azóta eltelt hat évben Magyarország egyre illiberálisabb és egyre hibridebb hely lett. Én már úgy jöttem ide, hogy a kollektív tudás része volt: a NER bármikor bedarálhatja az Indexet. Nem könnyű így dolgozni, sőt, őszinte leszek, időnként mocskosul nehéz. Az idegőrlő létbizonytalan állapot ellenére az Indexnél eltöltött éveim a legszebbek, minden hibájával együtt büszke vagyok rá, hogy részese lehetek ennek a történetnek.

Leginkább azt szeretem az Indexben, hogy van. Remélem, lesz is.

(Koltay Tamás a KEN!Media médiaügynökség tulajdonosa, a TV2 korábbi sajtófőnöke)

Szeretem

• hogy bármikor, ha az aktuális hírek érdekelnek, akkor automatikusan írom a böngészőbe, hogy "index.hu" és ott van, ami fontos,
• hogy tudom, ami ott fogad, amit az Index ír, annak hihetek. Aztán ehhez igazítható, hogy amit mások írnak ugyanarról a témáról, annak mennyire lehet hinni,
• hogy hiszem, itt nem szempont a politikai vagy bármilyen hovatartozás, csak az igazság,
• hogy nem hajol meg hatalmi érdekek szerint- hogy van stílusa, laza, de tárgyilagos- meg néha csak laza, ha olyan a téma,
• hogy ritka az olyan cím, ami csak a kattintásra hajt.

Gyűlölök

• na az most nem jut eszembe. Lehet, hogy nincs ilyen?

Megrémiszt, hogy ha rossz kezekbe, rossz befolyás alá kerül, ki más marad a hiteles tájékoztatásból számomra... Szóval kitartás!

Ha nem lennétek biztos már elvitt volna a kaszás. Haldoklom, de a telefonomon meg tudok néha olvasni vagy videót nézni.

Nekem nagyon fontos még most is hogy jól informált legyek. Bár néha a valóságot megszépítve lát napvilágot egy-egy hír, de inkább így, mint mocskolódva. Nagyon változatos, pörgős, friss az egész, sosem unalmas. És a stílus, azt hiszem, még az idősebbeknek is megfelel.

Több appot is letöltöttem már hírekről, de mindig marad az INDEX.

T. Nóra

Egyre többet jelent számomra. A kultúra rovatot jelenti, a fura, érdekes, öntörvényű, szerethető embereket, akik rendre meglepnek azzal, hogy milyen baromi jó cikkeket tudnak írni. A newrsoomot jelenti, ahova odaülni ügyeletesként még mindig kicsit olyan érzés, mintha repülőt kellene vezetnem. A felelősség érzését jelenti, hogy tényleg számít, amit írunk. Közösséget jelent, amiből őrületes energiák jönnek ki, amikor történik valami. Hírforrást jelent, amit reggel még félálomban azonnal átfutok, hogy történt-e valami fontos, és amivel este a napot zárom olvasóként - miközben napközben dolgozom benne. Újságot jelent, ami mindenkihez szól, és a szó igazi értelmében közszolgálatot lát el.

Már akkor követtem az Index sorsát, amikor Nyírő Andrásék létrehozták az Indexet mint betéti társágot az Internettót kiadó IDG Magyarországtól meglépve. Akkor még, fiatal gimnazistaként nem gondoltam, hogy az Index működéséről kell egyszer, illetve sokszor cikkeznem. Azt pedig végképp nem sejtettem, hogy egy alkalommal saját nagy cikkem is lesz rajta Andy Vajna rádiós frekvenciái kapcsán.

Lehet szeretni és nem szeretni, de nem lehet mellőzni mint fontos hírforrást. Elképzelhetetlen számomra, hogy ne legyen nap, amikor ne néznék rá az oldalra legalább egyszer.

Na sziasztok! Láttam, hogy megadtátok ezt a lehetőséget, úgyhogy nem is szaporítanám tovább a szót. Nem feltétlen értek veletek egyet minden egyes alkalommal, de közelebb áll a Ti világképetek hozzám, mint az ellenoldalé. Ha megengeditek egy analógiával írnám le a helyzetet. Van az az ember, aki ismeri a sakk szabályait, hajlandó játszani, és képességeinek megfelelően kikap, vagy nyer. Hogy nyer, vagy nem, az másodlagos, hiszen élvezi a játékot, a vele szemben ülőt játszmapartnernek tekinti, és a szabályok szerint játszik. Aztán van az az ember, aki bár szintén ismeri a sakkot, és alárendelhetné magát a szabályainak, de akkor kockáztatná azt az eshetőséget, hogy kikap - így ennek elkerülése érdekében inkább eltöri ellenfele mindkét kezét, hogy az aztán egy bábuval se tudjon lépni.

Én magam nem vagyok egy nagy sakkozó, de azért laikusként is sokkal élvezetesebb egy kiegyenlített küzdelmet végigkövetni, és nem egy olyan partit, ahol az egyik fél talpig gipszben kénytelen ülni a tábla előtt. Számomra ez az Index - egy lap, ami szabálytisztelő, a játszmát a józan ész talaján megmaradva végzi, és azért dolgozik, hogy a játszma tisztességes és tiszta maradjon. Legjobbakat!

2 mondatban: Az Indexszel kelek, az Indexszel fexem. Na nem a szerelem miatt, hanem mert egy tényleg független, tárgyilagos, sokrétű, ha kell tudományos, ha kell szórakoztató portál vagytok. Innen informálódom minden istenáldott nap.

Ha a Fidesz bedarál benneteket, akkor 54 évesen életemben először, de elmegyek a tüntetésre, amit értetek szerveznek, mert abban 100 százalékig biztos vagyok, hogy lenne ilyen. És az nem egy 150 fős flashmob lenne. Ott megrendülne a rendszer, mert szerintem 2 dolog van ami az embereket leginkább cseszteti, az egyik a NER, a másik a média. Kitartást nektek, tudom hogy nem vigasz, de ha az Index bukik, a Fidesz is vele megy a lecsóba. És ezt nem merik meglépni...