Tokióban is ráfordultak a karácsonyi célegyenesre
Alig egy hónap van hátra az év mindig legjobban várt ünnepéig, amit a világ rengeteg országában ünnepelnek így vagy úgy. A nagyvárosi ünnepvárásnak már jó ideje elmaradhatatlan velejárója a minden üzletben versenyszerűen kihelyezett karácsonyi dekoráció (ki tud minél gyorsabban, minél extrémebb karikirakatot alkotni), az úton-útfélen, sokszor a legmeglepőbb helyeken fölállított karácsonyfa, és a plázákban, boltokban minden irányból megállíthatatlanul hömpölygő karácsonyi komoly- és könnyűzene. Tokióban (Arigato gozimasu, Casio!) sincs ez másképp, annak ellenére, hogy alapvetően nem keresztény kultúrkörről van szó.
November végén már szinte teljesen karácsonyi pompába öltözött a japán főváros, merthogy igen, a legkeletibb ország (ahol a sintóizmus és a buddhizmus az uralkodó két vallás, és a népesség csupán 2-3 százaléka vallja csak magát kereszténynek) az utóbbi évtizedekben simán befogadta a karácsony ünnepét. "Karácsonyi keresztények vagyunk" – mondják tréfásan. A japán megapolisz ünnepi hangulata nem közelíti meg ugyan az európai nagyvárosok karácsonyi vásáros, forraltboros, mézeskalácsos forgatagát, de így is kellő köntöst nyújtanak az év végi költekezéshez a ledfüzérek, fényjátékok, fenyőfák, télapók és rénszarvasok. A fenti képeken nem látszik ugyan, de valami nagyon fontos dologban azért különbözik a tokiói karácsonyvárás az otthonitól: mindehhez viszonylag visszafogott háttérzene szól, nem licitál egymásra minden sarkon Mariah Carrey és a Wham!, inkább csak halk Mozart és barokkos udvari zene csordogál a rejett hangszórókból. Valamit azért tudnak ezek a japánok, na.