Ibolya
17 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Több százmilliós terhet vett magára Debrecen a Lokival

DEBRE20200701001
2020.07.11. 12:32
  • Nemrég eldőlt, hogy a debreceni önkormányzat átveszi az NB I.-ből kieső futballcsapatot, a DVSC-t (Lokit). Az átvételről tíz perc alatt állapodott meg a többségi tulajdonos, Szima Gábor és Papp László debreceni polgármester. Szimának 73 százalék tulajdonrésze volt a klubban, az önkormányzatnak 25 százalék.
  • Szima tizenkilenc év után szállt ki a debreceni fociból, szerepvállalása alatt a Loki hétszer nyert bajnokságot, háromszor Magyar Kupát, bejutott a Bajnokok Ligája és az Európa Liga csoportkörébe.
  • Az NB I.-ből való kieséssel több százmillió forinttal csökken majd a klub bevétele, a  polgármester mégis megígérte, hogy jövőre ugyanúgy 1,2 milliárdból gazdálkodhatnak.
  • A debreceni önkormányzat a helyi kézicsapat mintájára akarja működtetni a futballcsapatot. Megnéztük, hogy ez mit jelenthet a focicsapatra nézve. Ami látszik, hogy legalább 240-250 millió forint pluszkiadást jelent majd a városnak a futballcsapat. 

Hogy mennyibe kerül majd a városnak a DVSC átvétele, csak később derül ki. Ami biztos, hogy a város mindenképpen fizetni fog Szima Gábor többségi tulajdonosnak, ezt a Digi Sportnak adott interjújában árulta el Papp László debreceni polgármester. A 444.hu cikke szerint sajátos modellben működött a Loki, mert Szima a kaszinókoncesszióin keresztül finanszírozta a klubot, a kaszinóból kapott osztalékot 24 százalékos részesedése után a DVSC Futballszervező Kft. Ezt az üzletrészt kell kivásárolnia az önkormányzatnak, illetve a klub részvényeit is meg kell vennie. Papp nem akart konkrét számokat mondani, a klub átvilágítását követően határozzák meg a vételárat. 

Százmilliókat buknak a kieséssel

Az egy dolog, hogy a város gyakorlatilag vesz egy futballklubot, de azt üzemeltetni is kell. 

Az átvételről döntő közgyűlésen Papp kijelentette, hogy a város nem akarja a dvsc-re költeni a költségvetését.

2019-ben közel 2 milliárd forintból gazdálkodhatott a DVSC, ebből 1,3 milliárd volt a nettó árbevétel, amibe olyan tételek tartoztak, mint az Európa Liga-szereplés után kapott 194 millió forint vagy a játékoseladásból befolyt 171 millió forint. 

Ezekre a bevételi forrásokra biztosan nem számíthat a klub az NB II.-ben. A távozó légiósok helyére – az NB II.-ben nem játszhatnak külföldiek – új játékosokat kell igazolniuk. Az MLSZ-től kapott normatív támogatás is kevesebb a másodosztályban, tavaly, még az első osztályban ez több mint 350 millió forintot jelentett a Debrecennek. Ehhez jön még, hogy a másodosztályban a közvetítési jogdíjak is messze elmaradnak az NB I.-hez képest. 

Ezekkel a pénzekkel sikerült a Debrecennek 121 millió forintos nyereséggel zárni a 2019-es évet. Ami nagy szó, mert a 444.hu cikke szerint 2010 és 2018 között szinte végig veszteséges volt a klub, a 2017-es évet például 613 milliós mínusszal zárták. 2016-ban úgy volt nyereséges (688 milliós plusz) a DVSC, hogy kiárusította legértékesebb játékosait: akkor igazolt el többek között Balogh Norbert, őt a Palermo vitte el 700 millió forintért, a válogatott Korhut Mihályért 147 milliót fizetett az izraeli Hapoel Beer-Seva. Összesen 1,14 milliárdot kasszíroztak a játékoseladásból. (Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy az eladott játékosok pótlását viszont nem sikerült megoldani.)

Miért került az önkormányzathoz a Loki?

Többféle érvelés is elhangzott, miért szükséges, hogy az önkormányzat teljes egészében átvegye a másodosztályba kiesett debreceni futballcsapatot: 

  1. A futballcsapat a debreceni identitás része, és mivel kritikus helyzetbe került, ezért az önkormányzatnak be kell állni mögé. 
  2. Elfáradt az együttműködés Szima Gáborral, és egy ideje nem volt felhőtlen a viszony az önkormányzat és az üzletember között. 
  3. A sport a kultúra része, ezért ugyanúgy költeni kell focira, mint a városi színházra.

Papp polgármester azt mondta, ha nem esik ki a Debrecen, akkor nem biztos, hogy átveszik a klubot, de a stratégiaváltásra viszont ettől függetlenül is szükség lett volna. Korábban is erősen tartotta magát a pletyka, hogy Szima szabadulna a Lokitól; 2017-ben azt mondta a milliárdos, hogy akár nulla forintért is eladná a tulajdonrészét. 

A polgármester mégis megígérte, hogy az NB II.-ben is élvonalbeli költségvetésből gazdálkodhat a Loki, ami 1,2 milliárd forintot jelent majd. A városnak ez biztosan többletkiadással jár majd, mivel Papp szerint az önkormányzat korábban nem támogatta pénzügyileg a klubot, kizárólag a debreceni utánpótlásra (például infrastrukturális fejlesztésekre) és a 20 ezres stadion fenntartására költöttek.

Igaz, nem keveset, három-négy év alatt mintegy 1,5 milliárd forintot.

A közpénzből felturbózott NB I.-es mezőnyben már nem számít kiugrónak az 1,2 milliárdos költségvetés, ez is okozta a Debrecen vesztét, a másodosztályban viszont nagy halak lennének ezzel. A többi másodosztályú szereplő közül Vasas 500-600 millió forintból működik, a Gyirmót, a Nyíregyháza és a másik NB I.-es kieső, a Kaposvár körülbelül ugyanekkora költségvetéssel bír. Egyedül a 2015 óta alacsonyabb osztályokban sínylődő Győr vehetné fel a versenyt a DVSC-vel: az ETO tavaly 1,5 milliárd forint bevételt produkált. Ennyi pénzből tehát a debrecenieknek illene rögtön visszajutniuk az NB I.-be.  A sok kérdőjel közepette mondott egy másik konkrétumot is a polgármester:

olyan modellben képzeli el a klub fenntartását, mint amilyenben a helyi női kézilabdacsapat is működik. 

Megnéztük, hogy ez mit jelenthet a futballcsapatra nézve.

Az önkormányzat mentette meg a kézicsapatot

Az 1948-ban alapított női kézicsapat 1979-ben jutott fel először az NB I.-be, azóta egyszer sem esett ki. 1987-ben nyerte meg első bajnoki címét, mellé két kupagyőzelmet is begyűjtött. A debreceniek a nyolcvanas évek közepétől rendszeres indulónak számítottak az EHF-kupában, 1995-ben és 1996-ban is sikerült megnyerniük a sorozatot. A 2000-es években is jól ment a helyi kéziseknek, rendre a 4–6. helyen végeztek, egyszer kupa-, kétszer bajnoki döntőt játszottak, bejutottak a Bajnokok Ligája csoportkörébe.

2011-ben bajba került a klub, szétesett az addig sikeres csapat, és az önkormányzatnak kellett kisegítenie a kéziseket, így a város lett a csapat többségi tulajdonosa a maga 97 százalékos tulajdonrészével. (Akkor még Kósa Lajos volt Debrecen polgármestere.) A megszűnéstől ugyan megmenekült a debreceni kézilabda, a múltbeli sikereket viszont nem sikerült megismételniük, jóval visszafogottabban szerepeltek. Általában a 6–9. helyek valamelyikén fejezték be a bajnokságot, 2013-ban épphogy elkerülték a kiesést. 2016-ban volt egy kiugró évük, amikor negyedikek lettek, és a következő szezonban megint nemzetközi kupában indulhattak. Az elvárás az lenne, hogy minden évben évben nemzetközi kupaszereplést érő helyen végezzenek, ettől azonban még messze vannak. Az idei bajnokságot nem fejezték be a koronavírus-járvány miatt, a lezárás bejelentésekor negyedik helyen állt a Debrecen.

Az önkormányzat beszállása pénzügyileg sem repítette az NB I. élvonalába a csapatot. 2018-ban 611 millióból, 2017-ben pedig 578 millió gazdálkodhattak a debreceni kézisek, ami messze elmarad a Győr és az FTC egymilliárd forintot meghaladó költségvetésétől, de még az utóbbi években megerősödő Siófok anyagi lehetőségeitől is. 

120-130 millióba kerülhet a városnak a kézilabda

Rákérdeztünk a polgármesternél, hogy a város évente mennyit költ a kézicsapatra. A kissé furcsán megfogalmazott válaszában azt írta:

A DVSC Kézilabda Kft. 2019-es várható mérlegfőösszege mintegy 650 millió forint, melyhez az önkormányzat kevesebb mint 20%-kal járult hozzá

Magyarán 2019-ben körülbelül 120-130 millió forintjába került az adófizetőknek csapat fenntartása. Ebből 60 millió forint az, amit Debrecen költségvetése alapján működései támogatás címén kapott a kéziklub. Hogy a maradék 60-70 millió miből jön össze, azt nem tudjuk; akár az is beletartozhat, ha sporteszközöket vásároltak a csapatnak. (Külön is megkérdeztük, hogy konkrétan mennyit költöttek költségvetésből a kézicsapatra, de erre már nem kaptunk választ.) A kézicsapat költségvetésének 80 százaléka a taotámogatásokból, a szponzori és reklámbevételekből, a jegy- és bérleteladásokból és az egyéb (például szövetségi) támogatásokból áll össze. 

A 2018-ban az ilyen-olyan támogatások 253 milliót tettek ki, ha hozzá számoljuk az abban az évben kapott 41 milliós önkormányzati pénzügyi támogatást, azt kapjuk, hogy a kézicsapat büdzséjének közel fele támogatásokból jött össze. Ami jelzi, hogy tisztán piaci alapon a kézicsapat sem lenne életképes. Ez persze nem kizárólag debreceni probléma, az egész magyar sportélet rákfenéje, ahogyan az érdi és a mezőkövesdi kézicsapat összeomlása is mutatja.

A debreceni futballcsapat fenntartása biztosan többe fog kerülni: a kéziseknél látott 20 százalékos önkormányzati szerepvállalással és a beígért 1,2 milliárdos költségvetéssel számolva ez évente 240-250 millió forintot jelenthet legalább.

Az összevetés azért sántít kicsit, mert pénzügyi szempontból nincs azonos súlycsoportban a két egyesület, ami már abból látszik, hogy a futballklub egymilliárdos bérköltségéhez képest (aminek nagy részét a focisták fizetése teszi ki, ugyanakkor a légiósok eladásával csökkenhet az összeg) a kézisek 2018-ban 364 milliót, 2017-ben pedig 296 milliót költöttek bérekre. Ugyanakkor a Debrecen beszámolóiból is látszik, hogy a kézilabdában is alaposan megszaladtak a fizetések az elmúlt években: 2015 és 2018 között megduplázódott a bérköltségük.

Tehát úgy vesz magára körülbelül 240-250 millió forint pluszkiadást a város, hogy a kormány rengeteg pénzt vont el a koronavírus-járvány miatt eleve nehéz gazdasági helyzetbe került önkormányzatoktól, Debrecenben például 3,65 milliárdos veszteséggel kalkuláltak. Viszont láttunk már arra példát, hogy a nem ellenzéki vezetésű településeket valamilyen formában kárpótolta a kormány.

Debrecenben kifizetődő a támogatni a sportot

A debreceni polgármester abban bízik, hogy az önkormányzat szerepvállalásával új szponzorok jelennek meg a klubnál, ebben látja a feljutás biztosítékát. Az átvétel bejelentésekor felhívást is intézett a helyi vállalkozókhoz, hogy támogassák a futballklubot. Ebben is a kézicsapat lehet a példa, Papp szerint ugyanis stabil támogatói kör alakult ki a klub körül az elmúlt hat évben, közel ötven vállalkozás szponzorálja a debreceni kézilabdát.

A női kézilabda megmozgatta a helyi gazdasági szereplőket, egyre többen állnak Debrecenben a sport és főként a kézilabda mellé. A napokban az FAG debreceni egységével sikerült szponzori megállapodást kötni, most pedig a Volkswagen helyi képviselője állt a csapat mellé. Ez mindenképpen biztató és példát ad a helyi üzleti élet szereplőinek, hogy a kifizetődő a debreceni sportot támogatni

nyilatkozta az új támogató beszállásakor Papp 2017-ben. Hogy pontosan mennyit dobnak össze  a szponzorok évente, azt nem árulta el. A 2018-as költségvetésből kiindulva a jegyeladásokból, a közvetítési jogdíjakból és a szponzori pénzekből körülbelül 300 millió forint folyt be. Nem kevés pénz, de a béreket sem fedezte volna. 

A debreceni futballklubtól távozó Szima Gábor szkeptikusan sok sikert kívánt a szponzorok bevonásához, mert mint elmondta, neki 19 év alatt sem sikerült ez. Papp szerint már többen is jelezték neki, hogy szívesen támogatnák a futballklubot, a Mezőkövesd és a felcsúti Puskás Akadémia példája mutatja, hogy a focira szívesen áldoznak a vállalkozók. Elképzelhető, hogy Szima távozásával Debrecenben is nagyobb kedvet éreznek majd a városi csapat szponzorálásra.

Borítókép: Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester (k) a DVSC labdarúgócsapatával kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón a debreceni Nagyerdei Stadionban 2020. július 1-jén. Az előtérben Kósa Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a háttérben Szima Gábor, a DVSC Futballszervező Zrt. leköszönő elnöke.  MTI/Czeglédi Zsolt