• Blog.hu
  • Fórum
  • Indavideó
  • Napi.hu
  • Dívány
  • Totalcar
  • Femina
  • Port.hu
  • We ❤︎ Budapest
  • Velvet
  • Címlap
  • Rovatok
  • Friss hírek
    • Facebook
    • Twitter
    • Tumblr
    • Reddit
  • Napi.hu
  • Dívány
  • Totalcar
  • Femina
  • Port.hu
  • We ❤︎ Budapest
  • Velvet
  • MARSRA magyar!
2023. 06. 06. kedd
Norbert, Cintia
EUR 368,31 Ft USD 344,76 Ft GBP 427,59 Ft BUX 48 334 Ft OTP 11 050 Ft MOL 2 964 Ft
15 °C
22 °C
-80 °C
-21 °C
Belföld Külföld Gazdaság Kult Vélemény Tech-Tud Sport Fomo 24 Óra Blog Videó Podcast
  • Sport
  • Futball
  • dvsc
  • nb i.
  • debrecen
  • papp lászló
  • kósa lajos
  • kézilabda

Több százmilliós terhet vett magára Debrecen a Lokival

DEBRE20200701001
Mizsur András
2020.07.11. 12:32
Index.hu logo

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!
Előzmény (1)
  • Megszavazták, hogy az önkormányzat átvegye a debreceni futballcsapatot

További Futball cikkek

  • Több újonccal érkezik a magyar válogatott Eb-selejtezős ellenfele
  • Sokáig árnyékban volt, mégis klublegendaként búcsúzik
  • Világhírű magyar résztvevője lesz a Bajnokok Ligája döntőjének
  • Kolumbiában női futballisták osztották egymásnak a pofonokat – videó
  • Inzaghi: Guardiola a világ legjobb edzője, a City a világ legjobb csapata
Tovább a rovatra

A címlapról ajánljuk

Kapcsolódók (5)

Szima Gábor 19 év után kiszállt a debreceni futballból
A kaszinótulajdonosnak 73 százalékos tulajdoni hányadát a város veszi át a meglévő 25 mellé.
A kieső DVSC elnöke a felelősségről: A sor nálam kezdődik
Félmilliárd forintot bukik a Debrecen a kieséssel az elnök szerint. 99%, hogy Kondás marad a vezetőedző.
Siralmas, amit a Debrecen a tök utolsó ellen mutatott
Lehet a kapufákra fogni a kiesést, de célszerűbb a Kaposvár elleni meccsekben keresni a kudarc okát.
Kiesett a Debrecen az NB I.-ből, a pályára rohantak a szurkolók
A Debrecen kapufát rúgott a 94. percben, az 1-1-es eredménnyel a Paks maradt bent. A csalódott drukkerek nehezen viselték az eredményt, a rohamrendőröknek kellett rendet tenni.
250 dühös szurkoló kérte számon a Debrecen focistáit
A Debrecen csak 1-1-et játszott az utolsó Kaposvárral, a szurkolók a meccs után adtak hangot elégedetlenségüknek.
  • Nemrég eldőlt, hogy a debreceni önkormányzat átveszi az NB I.-ből kieső futballcsapatot, a DVSC-t (Lokit). Az átvételről tíz perc alatt állapodott meg a többségi tulajdonos, Szima Gábor és Papp László debreceni polgármester. Szimának 73 százalék tulajdonrésze volt a klubban, az önkormányzatnak 25 százalék.
  • Szima tizenkilenc év után szállt ki a debreceni fociból, szerepvállalása alatt a Loki hétszer nyert bajnokságot, háromszor Magyar Kupát, bejutott a Bajnokok Ligája és az Európa Liga csoportkörébe.
  • Az NB I.-ből való kieséssel több százmillió forinttal csökken majd a klub bevétele, a  polgármester mégis megígérte, hogy jövőre ugyanúgy 1,2 milliárdból gazdálkodhatnak.
  • A debreceni önkormányzat a helyi kézicsapat mintájára akarja működtetni a futballcsapatot. Megnéztük, hogy ez mit jelenthet a focicsapatra nézve. Ami látszik, hogy legalább 240-250 millió forint pluszkiadást jelent majd a városnak a futballcsapat. 

Hogy mennyibe kerül majd a városnak a DVSC átvétele, csak később derül ki. Ami biztos, hogy a város mindenképpen fizetni fog Szima Gábor többségi tulajdonosnak, ezt a Digi Sportnak adott interjújában árulta el Papp László debreceni polgármester. A 444.hu cikke szerint sajátos modellben működött a Loki, mert Szima a kaszinókoncesszióin keresztül finanszírozta a klubot, a kaszinóból kapott osztalékot 24 százalékos részesedése után a DVSC Futballszervező Kft. Ezt az üzletrészt kell kivásárolnia az önkormányzatnak, illetve a klub részvényeit is meg kell vennie. Papp nem akart konkrét számokat mondani, a klub átvilágítását követően határozzák meg a vételárat. 

Százmilliókat buknak a kieséssel

Az egy dolog, hogy a város gyakorlatilag vesz egy futballklubot, de azt üzemeltetni is kell. 

Az átvételről döntő közgyűlésen Papp kijelentette, hogy a város nem akarja a dvsc-re költeni a költségvetését.

2019-ben közel 2 milliárd forintból gazdálkodhatott a DVSC, ebből 1,3 milliárd volt a nettó árbevétel, amibe olyan tételek tartoztak, mint az Európa Liga-szereplés után kapott 194 millió forint vagy a játékoseladásból befolyt 171 millió forint. 

Ezekre a bevételi forrásokra biztosan nem számíthat a klub az NB II.-ben. A távozó légiósok helyére – az NB II.-ben nem játszhatnak külföldiek – új játékosokat kell igazolniuk. Az MLSZ-től kapott normatív támogatás is kevesebb a másodosztályban, tavaly, még az első osztályban ez több mint 350 millió forintot jelentett a Debrecennek. Ehhez jön még, hogy a másodosztályban a közvetítési jogdíjak is messze elmaradnak az NB I.-hez képest. 

Rendőrök a pályán miután a debreceni szurkolók berohantak a pályára a labdarúgó OTP Bank Liga 33. utolsó fordulójában játszott Debreceni VSC Paksi FC mérkőzés után a debreceni Nagyerdei Stadionban 2020. június 27-én. A meccs 1-1-es döntetlenre végződött így a debreceni csapat kiesett az NB I-ből.
Rendőrök a pályán miután a debreceni szurkolók berohantak a pályára a labdarúgó OTP Bank Liga 33. utolsó fordulójában játszott Debreceni VSC Paksi FC mérkőzés után a debreceni Nagyerdei Stadionban 2020. június 27-én. A meccs 1-1-es döntetlenre végződött így a debreceni csapat kiesett az NB I-ből.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Ezekkel a pénzekkel sikerült a Debrecennek 121 millió forintos nyereséggel zárni a 2019-es évet. Ami nagy szó, mert a 444.hu cikke szerint 2010 és 2018 között szinte végig veszteséges volt a klub, a 2017-es évet például 613 milliós mínusszal zárták. 2016-ban úgy volt nyereséges (688 milliós plusz) a DVSC, hogy kiárusította legértékesebb játékosait: akkor igazolt el többek között Balogh Norbert, őt a Palermo vitte el 700 millió forintért, a válogatott Korhut Mihályért 147 milliót fizetett az izraeli Hapoel Beer-Seva. Összesen 1,14 milliárdot kasszíroztak a játékoseladásból. (Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy az eladott játékosok pótlását viszont nem sikerült megoldani.)

Miért került az önkormányzathoz a Loki?

Többféle érvelés is elhangzott, miért szükséges, hogy az önkormányzat teljes egészében átvegye a másodosztályba kiesett debreceni futballcsapatot: 

  1. A futballcsapat a debreceni identitás része, és mivel kritikus helyzetbe került, ezért az önkormányzatnak be kell állni mögé. 
  2. Elfáradt az együttműködés Szima Gáborral, és egy ideje nem volt felhőtlen a viszony az önkormányzat és az üzletember között. 
  3. A sport a kultúra része, ezért ugyanúgy költeni kell focira, mint a városi színházra.

Papp polgármester azt mondta, ha nem esik ki a Debrecen, akkor nem biztos, hogy átveszik a klubot, de a stratégiaváltásra viszont ettől függetlenül is szükség lett volna. Korábban is erősen tartotta magát a pletyka, hogy Szima szabadulna a Lokitól; 2017-ben azt mondta a milliárdos, hogy akár nulla forintért is eladná a tulajdonrészét. 

A polgármester mégis megígérte, hogy az NB II.-ben is élvonalbeli költségvetésből gazdálkodhat a Loki, ami 1,2 milliárd forintot jelent majd. A városnak ez biztosan többletkiadással jár majd, mivel Papp szerint az önkormányzat korábban nem támogatta pénzügyileg a klubot, kizárólag a debreceni utánpótlásra (például infrastrukturális fejlesztésekre) és a 20 ezres stadion fenntartására költöttek.

Igaz, nem keveset, három-négy év alatt mintegy 1,5 milliárd forintot.

A közpénzből felturbózott NB I.-es mezőnyben már nem számít kiugrónak az 1,2 milliárdos költségvetés, ez is okozta a Debrecen vesztét, a másodosztályban viszont nagy halak lennének ezzel. A többi másodosztályú szereplő közül Vasas 500-600 millió forintból működik, a Gyirmót, a Nyíregyháza és a másik NB I.-es kieső, a Kaposvár körülbelül ugyanekkora költségvetéssel bír. Egyedül a 2015 óta alacsonyabb osztályokban sínylődő Győr vehetné fel a versenyt a DVSC-vel: az ETO tavaly 1,5 milliárd forint bevételt produkált. Ennyi pénzből tehát a debrecenieknek illene rögtön visszajutniuk az NB I.-be.  A sok kérdőjel közepette mondott egy másik konkrétumot is a polgármester:

olyan modellben képzeli el a klub fenntartását, mint amilyenben a helyi női kézilabdacsapat is működik. 

Megnéztük, hogy ez mit jelenthet a futballcsapatra nézve.

Az önkormányzat mentette meg a kézicsapatot

Az 1948-ban alapított női kézicsapat 1979-ben jutott fel először az NB I.-be, azóta egyszer sem esett ki. 1987-ben nyerte meg első bajnoki címét, mellé két kupagyőzelmet is begyűjtött. A debreceniek a nyolcvanas évek közepétől rendszeres indulónak számítottak az EHF-kupában, 1995-ben és 1996-ban is sikerült megnyerniük a sorozatot. A 2000-es években is jól ment a helyi kéziseknek, rendre a 4–6. helyen végeztek, egyszer kupa-, kétszer bajnoki döntőt játszottak, bejutottak a Bajnokok Ligája csoportkörébe.

A második helyezett Debrecen csapata a kézilabda Duna Takarék női MK döntője a DVSC-Korvex - Gyõri Audi ETO KC találkozó után Győrben.
A második helyezett Debrecen csapata a kézilabda Duna Takarék női MK döntője a DVSC-Korvex - Gyõri Audi ETO KC találkozó után Győrben.
Fotó: Illyés Tibor / MTI

2011-ben bajba került a klub, szétesett az addig sikeres csapat, és az önkormányzatnak kellett kisegítenie a kéziseket, így a város lett a csapat többségi tulajdonosa a maga 97 százalékos tulajdonrészével. (Akkor még Kósa Lajos volt Debrecen polgármestere.) A megszűnéstől ugyan megmenekült a debreceni kézilabda, a múltbeli sikereket viszont nem sikerült megismételniük, jóval visszafogottabban szerepeltek. Általában a 6–9. helyek valamelyikén fejezték be a bajnokságot, 2013-ban épphogy elkerülték a kiesést. 2016-ban volt egy kiugró évük, amikor negyedikek lettek, és a következő szezonban megint nemzetközi kupában indulhattak. Az elvárás az lenne, hogy minden évben évben nemzetközi kupaszereplést érő helyen végezzenek, ettől azonban még messze vannak. Az idei bajnokságot nem fejezték be a koronavírus-járvány miatt, a lezárás bejelentésekor negyedik helyen állt a Debrecen.

Az önkormányzat beszállása pénzügyileg sem repítette az NB I. élvonalába a csapatot. 2018-ban 611 millióból, 2017-ben pedig 578 millió gazdálkodhattak a debreceni kézisek, ami messze elmarad a Győr és az FTC egymilliárd forintot meghaladó költségvetésétől, de még az utóbbi években megerősödő Siófok anyagi lehetőségeitől is. 

120-130 millióba kerülhet a városnak a kézilabda

Rákérdeztünk a polgármesternél, hogy a város évente mennyit költ a kézicsapatra. A kissé furcsán megfogalmazott válaszában azt írta:

A DVSC Kézilabda Kft. 2019-es várható mérlegfőösszege mintegy 650 millió forint, melyhez az önkormányzat kevesebb mint 20%-kal járult hozzá

Magyarán 2019-ben körülbelül 120-130 millió forintjába került az adófizetőknek csapat fenntartása. Ebből 60 millió forint az, amit Debrecen költségvetése alapján működései támogatás címén kapott a kéziklub. Hogy a maradék 60-70 millió miből jön össze, azt nem tudjuk; akár az is beletartozhat, ha sporteszközöket vásároltak a csapatnak. (Külön is megkérdeztük, hogy konkrétan mennyit költöttek a költségvetésből a kézicsapatra, de erre már nem kaptunk választ.) A kézicsapat költségvetésének 80 százaléka a taotámogatásokból, a szponzori és reklámbevételekből, a jegy- és bérleteladásokból és az egyéb (például szövetségi) támogatásokból áll össze. 

A 2018-ban az ilyen-olyan támogatások 253 milliót tettek ki, ha hozzá számoljuk az abban az évben kapott 41 milliós önkormányzati pénzügyi támogatást, azt kapjuk, hogy a kézicsapat büdzséjének közel fele támogatásokból jött össze. Ami jelzi, hogy tisztán piaci alapon a kézicsapat sem lenne életképes. Ez persze nem kizárólag debreceni probléma, az egész magyar sportélet rákfenéje, ahogyan az érdi és a mezőkövesdi kézicsapat összeomlása is mutatja.

A debreceni futballcsapat fenntartása biztosan többe fog kerülni: a kéziseknél látott 20 százalékos önkormányzati szerepvállalással és a beígért 1,2 milliárdos költségvetéssel számolva ez évente 240-250 millió forintot jelenthet legalább.

Az összevetés azért sántít kicsit, mert pénzügyi szempontból nincs azonos súlycsoportban a két egyesület, ami már abból látszik, hogy a futballklub egymilliárdos bérköltségéhez képest (aminek nagy részét a focisták fizetése teszi ki, ugyanakkor a légiósok eladásával csökkenhet az összeg) a kézisek 2018-ban 364 milliót, 2017-ben pedig 296 milliót költöttek bérekre. Ugyanakkor a Debrecen beszámolóiból is látszik, hogy a kézilabdában is alaposan megszaladtak a fizetések az elmúlt években: 2015 és 2018 között megduplázódott a bérköltségük.

Tehát úgy vesz magára körülbelül 240-250 millió forint pluszkiadást a város, hogy a kormány rengeteg pénzt vont el a koronavírus-járvány miatt eleve nehéz gazdasági helyzetbe került önkormányzatoktól, Debrecenben például 3,65 milliárdos veszteséggel kalkuláltak. Viszont láttunk már arra példát, hogy a nem ellenzéki vezetésű településeket valamilyen formában kárpótolta a kormány.

Debrecenben kifizetődő a támogatni a sportot

A debreceni polgármester abban bízik, hogy az önkormányzat szerepvállalásával új szponzorok jelennek meg a klubnál, ebben látja a feljutás biztosítékát. Az átvétel bejelentésekor felhívást is intézett a helyi vállalkozókhoz, hogy támogassák a futballklubot. Ebben is a kézicsapat lehet a példa, Papp szerint ugyanis stabil támogatói kör alakult ki a klub körül az elmúlt hat évben, közel ötven vállalkozás szponzorálja a debreceni kézilabdát.

A női kézilabda megmozgatta a helyi gazdasági szereplőket, egyre többen állnak Debrecenben a sport és főként a kézilabda mellé. A napokban az FAG debreceni egységével sikerült szponzori megállapodást kötni, most pedig a Volkswagen helyi képviselője állt a csapat mellé. Ez mindenképpen biztató és példát ad a helyi üzleti élet szereplőinek, hogy a kifizetődő a debreceni sportot támogatni

– nyilatkozta az új támogató beszállásakor Papp 2017-ben. Hogy pontosan mennyit dobnak össze  a szponzorok évente, azt nem árulta el. A 2018-as költségvetésből kiindulva a jegyeladásokból, a közvetítési jogdíjakból és a szponzori pénzekből körülbelül 300 millió forint folyt be. Nem kevés pénz, de a béreket sem fedezte volna. 

Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester beszédet mond az új Aquaticum Debrecen Strand átadásán 2020. június 19-én.
Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester beszédet mond az új Aquaticum Debrecen Strand átadásán 2020. június 19-én.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A debreceni futballklubtól távozó Szima Gábor szkeptikusan sok sikert kívánt a szponzorok bevonásához, mert mint elmondta, neki 19 év alatt sem sikerült ez. Papp szerint már többen is jelezték neki, hogy szívesen támogatnák a futballklubot, a Mezőkövesd és a felcsúti Puskás Akadémia példája mutatja, hogy a focira szívesen áldoznak a vállalkozók. Elképzelhető, hogy Szima távozásával Debrecenben is nagyobb kedvet éreznek majd a városi csapat szponzorálásra.

Borítókép: Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester (k) a DVSC labdarúgócsapatával kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón a debreceni Nagyerdei Stadionban 2020. július 1-jén. Az előtérben Kósa Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a háttérben Szima Gábor, a DVSC Futballszervező Zrt. leköszönő elnöke.  MTI/Czeglédi Zsolt

Ma is tanultam valamit 1-2-3-4.
Maradj otthon és tanulj valamit ...ma is, ...holnap is, ...holnapután is
Maradj otthon és tanulj valamit ...ma is, ...holnap is, ...holnapután is
Index.hu logo

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!

Ehhez a cikkhez ajánljuk



Bookline
Costanza Casati-Klütaimnésztra
Costanza Casati
Klütaimnésztra
5942 Ft
Rick Rubin-A kreatív folyamat: Az alkotás mint életmód
Rick Rubin
A kreatív folyamat: Az alkotás mint életmód
5092 Ft
Ingatlan.com
  • Tippek
  • Értéknövelő, energiatakarékos beruházások, amelyek gyorsan megtérülnek
Money.hu
  • Hírek
  • Lassan fordulunk újra a lakáshitelekhez, de a nehezén talán már túl vagyunk
  • Impresszum
  • Médiaajánlat
  • Szerzői jogok
  • Adatvédelmi elvek
  • Süti szabályzat
  • Süti beállítások
  • RSS
  • Állás
  • Márkabiztonság
  • © 1999-2023 Index.hu Zrt.