Ez történt 2013-ban a tech világában

Mindenkit megfigyeltek

Kár lenne tagadni, az év legnagyobb botránya Edward Snowdenhez és az NSA-hoz kapcsolódik. A hír június elején robbant: az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, NSA volt alkalmazottja által újságíróknak juttatott dokumentumokból kiderült, hogy az amerikai titkosszolgálat igencsak széles körben figyeli a felhasználók mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét. Az ügy azóta világméretű botránnyá duzzadt, még most is szivárognak dokumentumok arról, hogy kiket és hogyan figyeltek meg titkosszolgálatok.

A botrány technológiai vonatkozása, hogy a legnagyobb IT-cégeket is belekeverték az ügybe. Snowden ugyanis azt állította, hogy az amerikai titkosszolgálatok együttműködtek az olyan techóriásokkal, mint a Microsoft, Google, Facebook vagy a Yahoo, hogy megfigyeljék a teljes amerikai elektronikus kommunikációt. A cégek sokáig védekeztek mondván, ők csak a jogszabályi keretek között teljesítették az amerikai kormány kéréseit.

Ráadásul szerintük a kormány jogszabályai lehetetlenné tették, hogy részleteket közöljenek arról, milyen adatokat kérnek ki tőlük az amerikai titkosszolgálatok. Az ügy meglehetősen zavaros, valójában nagyon kevesen tudják, mi történt. Akárhogy is, a techcégek egy része pert indított. Az ügynek természetesen még nincs vége, a botrány és következményei egészen biztosan átnyúlnak a következő évekre is.

Mindenkinek vásárolhatnékja támadt

2013 a gigafelvásárlások éve is volt. Nagy, befutott cégek vettek meg kisebb, szintén befutott cégeket. A tavalyi egymilliárd dolláros Instagram-üzlet után idén is voltak milliárdos felvásárlások. Májusban a Marissa Mayer vezette Yahoo 1,1 milliárd dollárért felvásárolta a Tumblr-t. Úgy kellett ez a népszerű mikroblogplatform a jobb napokat is látott Yahoo-nak, mint egy falat kenyér. A Yahoo másik nagy dobása az volt idén, hogy egy terabájtra emelte az ingyenes tárhelyet a Flickrben. Belengették még a Hulu filmstreamelő oldal felvásárlását is, de nem lett belőle semmi.

A Google sem akart lemaradni a konkurensektől, júniusban megmutatták, hogy ők is tudnak egymilliárd dollárt adni egy sikeres cégért, felvásárolták a Waze közösségi navigációs-szolgáltatást. A Waze-re akkoriban az Apple és a Facebook is licitált, de az előbbi nem adott konkrét árajánlatot, utóbbi pedig az Egyesült Államokba akarta költöztetni őket.

A következő nagyobb célpont a Snapchat lehet, a Facebooknak hárommilliárd dollárt, a Google-nak négymilliárdot is megérne a fotómegosztó oldal.

Kinyírták Kennyt!

Az év jó néhány szolgáltatás halálát is okozta. A legkevésbé fájóbb talán a Yahoo ősrégi keresőmotorja, az Altavista megszüntetése volt. Sokkal nagyobb visszhangot kapott, hogy az AOL bejelentette, hogy 2013. december 20. után megszűnik a winamp.com, és a legendás Winamp sem lesz többé letölthető az oldalról. Később ugyan felmerült, hogy a Microsoft megmentené a torrentkorszak legendás mp3-lejátszóját, de ezt azóta nem erősítették meg.

A legnagyobb sokkot a Google Reader érthetetlen megszűnése okozta, a Google alig három hónapot adott a felhasználóknak, hogy lementsék adataikat, és használjanak valamilyen alternatívát. A hatalmas felháborodás és petíciók ellenére nem gondolta meg magát a cég, de az alternatív hírolvasóknak jól jött a néhány milliós csalódott tömeg.

Tőzsdén a Twitter

2012 legnagyobb tőzsdére lépése a Facebook volt. Csak idő kérdése volt, hogy a rendkívül népszerű Twitter is kövesse a példát. Ők nem húzták el annyira, gyorsan lezavarták a folyamatot. Szeptemberben jelentették be, stílusosan egy tweetben. Majd novemberben meg is kezdték a kereskedést, a papírok egyelőre szárnyalnak.

Hullámvasúton a bitcoin

A néhány éves bitcoinnak idén sikerült végre berobbannia a köztudatba. A névtelen, kormányok befolyásától mentes, kibocsátók nélküli digitális pénznem hirtelen az érdeklődés középpontjába került. A bitcoin az évekig tartó egyenletes növekedés után őrült hullámvasútba kezdett. Árfolyama előbb meredeken emelkedett, majd felére zuhant, ezt egymás után többször megismételte. Akárhogy is, év elején még bőven száz dollár alatt volt az árfolyam és novemberben már járt 1200 dollárnál is. Nem írjuk meg, most mennyi, mert akár óránként is változhat a virtuális pénz árfolyama több száz dollárt is. Ráadásul egyre több kormány jelenti ki mostanában, hogy túl kockázatos és nem is igazi pénz.

A BlackBerry vergődése

Augusztusban igencsak felpörögtek az események, mintha az év első felében csak erejüket szedték volna össze a cégek a nagy bejelentésekre. Eladósorba került a BlackBerry, lemondott Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója, néhány nappal később a redmondi óriás bejelentette, hogy megveszi a Nokia mobilüzletágát, végül szeptemberben a Verizon és a Vodafone bejelentette az évtized üzletét. És a máskor egy évre elegendő esemény alig másfél hónap alatt történt.

A BlackBerry augusztusban kezdte el árusítani saját magát, bejelentették, hogy új szövetségest, vagy partnert vagy felvásárlót keresnek. Maguk sem tudták pontosan, mit akarnak, csak el szerettek volna mozdulni végre abból a pontból, amibe az elmúlt évek alatt navigálták magukat, amikor a világ egyik vezető okostelefon-gyártójából a sor végén kullogó céggé szorultak vissza.

A tanácstalanságot jelzi a következő néhány hónap kapkodása is. Először magabiztosan kijelentették, hogy novemberre már szeretnék befejezni az akvizíciót. Magabiztosságukat onnan vehették, hogy elemzők szerint a cég szabadalmai még ma is milliárdokat érnek. Később jött a pofon, hogy annyira azért nem tolonganak a cégért, sokan inkább feldarabolnák, és vinnék az értékes részeket.

Később maga a BlackBerry alapítója is licitálni akart volt cégére, de aztán megjelent a Fairfax holding, és belengette, hogy 4,7 milliárd dollárt ad az egészért. Végül ez is kútba esett, a cég úgy döntött, hogy nem adja el magát a Fairfaxnak, ehelyett egymilliárd dollárnyi tőkét próbál felhajtani és lecseréli a vezetőséget. Itt tartunk most, egyelőre senki nem tudja, mi lesz a céggel, a befektetők mindenesetre nem bíznak a gyors sikerben, a részvényárfolyam mélyre zuhant. A cég pedig elkezdett megszabadulni vezetőitől.

A csapból is a Microsoft

A Microsoft sokat szerepelt a hírekben telefonjaival, tabletjeivel, konzoljával. Az év második felében aztán mindent elárasztott. Augusztus végén jelentette be a cég, hogy Steve Ballmer vezérigazgató nyugdíjba vonul, de egészen addig ő vezeti a céget, míg nem találják meg utódját. Váratlan volt a lépés, de annyira nem meglepő, hiszen elég sok hibás döntést hozott, amikor hagyta maga mellett elmenni a vetélytársakat és nem sikerült megragadni a vezető szerepet a mobiliparban.

Bár a cég azt ígérte, hogy még idén meglesz az utód, nem sikerült megtalálni a megfelelő embert. Nem könnyű a keresés, és az utód feladata sem lesz egyszerű, hiszen fel kell ráznia a tespedtségből a nagyvállalatot, akár kockázatos lépésekkel megint az élbolyba kell repíteni a legendás céget. Számtalan belsős és külsős név merült fel, köztük a legesélyesebb talán Stephen Elop, a Nokia volt vezére, aki egyébként korábban a Microsoftnál dolgozott.

A Nokiánál maradva, Ballmer lemondása után néhány nappal robbant a régóta várt bomba, hogy a Microsoft 5,4 milliárd dollárért megveszi a Nokia mobilüzletágát. Amióta a Microsoft szorosra fűzte a kapcsolatait a Nokiával, benne volt a levegőben a felvásárlás, bizonyos értelemben így számítani is lehetett rá, csak az időzítés volt meglepetés. Pedig a háttérben már hosszú hónapok óta folytak az egyeztetések, találkozók tucatjai és nem kevés kreativitás kellett ahhoz, hogy végül tető alá hozzák az egyezséget.

A megállapodás részeként a szabadalmak feletti rendelkezést csak tíz évre vásárolja meg a Microsoft, és 1,65 milliárd dollárt fizet bérleti díjként. A Nokia továbbra is gyárthat mobilokat, és úgy tűnik, ezt meg is teszik, Normandy néven alsó kategóriás androidos mobilokat fejlesztenek.

Az évtized üzlete

Szeptemberben aztán bejelentették az év (sőt, az évtized) legnagyobb üzletét. Az amerikai Verizon távközlési cég kivásárolta a brit Vodafone 45 százalékos részesedését a két vállalat 2000-ben létrehozott, Verizon Wireless nevű közös amerikai vállalkozásából. A 130 milliárd dollár (30 ezer milliárd forint) értékű tranzakció az egyetemes globális gazdaságtörténet egyik legnagyobb ilyen jellegű vállalati ügylete. Az már csak hab a tortán, hogy néhány héttel később, pont erre az üzletre hivatkozva olyan hírek röppentek fel, hogy az AT&T felvásárolná az egész Vodafone-t. Nemrég pedig arról pletykáltak, hogy az amerikai Sprint megvenné az amerikai T-Mobile-t.

A konzolok éve

A Microsoft és a Sony legújabb konzoljai egész éven át izgalomba tartották a játékosokat. Mindkét cégről már hónapokkal korábban tudni lehetett, hogy idén fogja piacra dobni sok-sok év után új játékgépét. Év elején szivárogtatták is az információt, aztán be is mutatták a gépeket, majd az őszi megjelenésig már minden porcikájukat ismerték az érdeklődők. A konzolokkal játszók annyira kiéheztek már az újdonságra, hogy a PlayStation 4-ből és az Xbox One-ból is két-két milliót adtak el december közepére és várhatóan ez a szám csak növekszik karácsonyig. Itthon egyelőre csak a PS4 kapható hivatalosan.

És a maradék

Ezenkívül még számtalan kisebb techtörténetet mesélhetnénk el a 2013-as évről. Folytatódott például a szolgáltatások felhőbe költözése, terjednek a zene- és filmstreamelős szolgáltatások. Ezekből a zeneszolgáltatók Magyarországon is megjelentek, a filmesekre még várni kell. Az első okosórák már megjelentek, de itt még várni kell a nagy áttörésre. A hordozható technológia is kezd terjedni, az igazi boom azonban a következő években lesz. Majd jövő ilyenkor visszatérünk erre.