Minden második európai ember túlsúlyos, és minden ötödik kórosan kövér - hívták fel a figyelmet a gasztroenterológusok európai tanácskozásán. A túlsúlyos emberek átlagban háromszor-négyszer gyakrabban és intenzívebben szenvednek depressziótól és szorongástól, mint normális súlyú polgártársaik. Nehezebben kapnak állást, az orvosok gyakran nem kezelik őket elég körültekintően, és többnyire rosszul érzik magukat a bőrükben - mutattak rá a múlt héten Párizsban tartott tudományos tanácskozás résztvevői. Azok, akiknek sikerült lefogyniuk, általában nagy mentális változáson mennek keresztül, és hatalmas lelki nyomástól szabadulnak meg, sőt - mint a kutatóknak többen megvallották - inkább veszítenék el valamelyik végtagjukat vagy a szemük világát, mint hogy újból elhízzanak.
A kövérség nemcsak számos betegség kialakulásához járul hozzá az infarktustól a rákig, de mint többször kimutatták, a várható életkort önmagában is drámaian megrövidíti. Túlsúlyos nőknél például a stroke kockázata 75 százalékkal magasabb; túlsúlyos férfiaknál pedig a rák veszélye 33 százalékkal nagyobb. Az epekő előfordulása kétszer-háromszor gyakoribb elhízott nőknél. Az elhízás két legfőbb oka az élelemhez való korlátlan hozzáférés és a testmozgás hiánya, de van két másik meghatározó tényező is, az egyik a szervezet genetikai hajlama, hogy minél több kalóriát raktározzon el az ínséges időkre, csakhogy erre a civilizált világban már nincs szükség. A másik az étkezések felgyorsulása, akár otthon, akár munkahelyen, de főként a gyorséttermekben. Az elhízottság gyógyítása, azaz a szakszerű fogyasztás rendkívül komplex művelet, amelyhez a pszichológiai kezelés is hozzátartozik, s legalább egy éven át kell tartania folyamatos orvosi felügyelet alatt - hangsúlyozták többek közt a konferencián.
[via MTI]
Azonosították azt a génvariánst, ami hozzájárul ahhoz, hogy egy szoptatott gyermek elméje jobban fejlődjön. Azon gyermekek, akik rendelkeztek a FADS2 elnevezésű gén C-variánsával, és szoptatta is őket az édesanyjuk, átlagosan hét ponttal többet értek el az intelligenciateszteken. A vizsgálatba bevont gyerekek 90 százalékánál mutatták ki ezt a variánst, a G-variánssal rendelkező 10 százalék esetében nem hatott ki az intelligenciaszintre a szoptatás. A FADS2 gén a zsírsavak termelődésével áll összefüggésben, és már korábban kimutatták, hogy bizonyos zsírsavak felgyülemlése a születés utáni hónapokban rendkívül fontos az idegi üzenetek továbbításához és az idegrostok fejlődéséhez. A vizsgálatokat összesen háromezer gyermeken végezték el Új-Zélandon és Nagy-Britanniában, az IQ-tesztekre pedig öt-, hét-, kilenc-, tizenegy és tizenhárom éves korban kerítettek sort.
[via MTI]
Az IRM Magyarország Zrt. pénteken adja át a nemzetközi őssejtkutatást támogató laboratóriumát Kaposváron. Az uniós standardoknak megfelelő tudományos intézményt Lamperth Mónika, Kaposvár országgyűlési képviselője, szociális és munkaügyi miniszter adja át. Az ünnepélyes megnyitón bemutatkozik a kutatóhely nemzetközi tudósgárdája is.
Az idősebb nőket is védi a méhnyakráktól a Gardasil elnevezésű oltóanyag, amelyet a 9-26 éves korosztály védelmére fejlesztettek ki. A gyógyszerkutatók 3800, 24-45 év közötti nő bevonásával végzett tanulmánya megállapította, hogy a Gardasil vakcina a kísérletben résztvevők 91 százalékánál hatékonynak bizonyult a méhnyakrák kialakulásáért felelős, szexuális úton terjedő humán papillómavírus (HPV) családjának négy víruscsoportja ellen. "Ez az első hatékonyságot bizonyító tanulmány ebben a korcsoportban. Az oltóanyag úgy viselkedett, ahogy reméltük. Nagyon eredményes volt" - nyilatkozta Eliav Barr, a Merck HPV-oltóanyagprogramjának vezetője egy pekingi orvoskonferencián.
A klímaváltozás már jól láthatóan megváltoztatja Afrika ökológiáját, s ennek egyik legutóbb felfedezett jele, hogy a fehérszakállú Brazza-cerkófok kénytelenek szokott élőhelyüktől távol élni – idézi az MTI a világhírű antropológust, Richard Leakeyt. Leakey látványos példaként említette azt is, hogy a Turkana-tó vízszintje az utóbbi negyven évben 15 méterrel alacsonyabb lett. A tudós szerint az egész világon és különösen Afrikában a legégetőbb feladat a klímaváltozás elleni hathatós fellépés. Az afrikai politikai vezetők azonban nem veszik komolyan a klímaváltozás veszedelmét, hangsúlyozta Leakey. Richard Leakey a világhírű Leakey antropológus-házaspár szintén világhírű antropológus gyermeke, aki 1984-ben megtalálta egy Homo erectus 1,5 millió éves és majdnem teljes csontvázát a Turkana-tó partján. Leakey volt az is, aki sikeres hadjáratot folytatott a kenyai elefántok mészárlása ellen.
Levált hétfőn a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) a Discovery amerikai űrsikló, amely a tervek szerint hét űrhajóssal a fedélzetén szerdán érkezik vissza a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérre. A Discovery október 25-én érkezett meg az űrállomásra, ahol tíz napig tartózkodott. A legénység legfontosabb feladata a Harmony nevű, olasz gyártmányú modul elhelyezése volt az ISS külső burkán. Ez a modul lesz a későbbiekben az űrállomásra érkező Columbus és Kibo tudományos kutatóegységek kikötője. A Columbus európai, a Kibo japán kutatóegység. Az űrsikló két űrhajósa a hétvégén eddig példa nélküli, nagyon veszélyes űrsétát hajtott végre, s megjavította az ISS egyik megsérült napelemtábláját.
[via MTI]
Lisa Nowak exűrhajós, aki azzal érdemelte ki a „pelenkás” eposzi jelzőt, hogy bepelenkázva indult kocsijával 1600 kilométeres útra, most kicsit fellélegezhet. Az ügyében eljáró Marc Lubet bíró múlt hét végén nem engedélyezte, hogy a nő kocsijából lefoglalt cuccok valamint a hölgy vallomása bekerüljenek a Nowak-ügy bizonyítékai közé. Nowak idén februárban egy szerelmi háromszöget akart megoldani azzal, hogy riválisához utazott, majd lefújta gázspray-vel. A nőnél légfegyvert, kést, gumicsövet és egy kalapácsot is találtak. A nőt emberrablási kísérlettel vádolták meg, de korábban a gyilkossági kísérlet is szóba jött.
A bíró kritizálta az eljáró nyomozók munkáját: azt, hogy Chris Becton detektív nem válaszolt Nowak ügyvéddel és a jogaival kapcsolatos kérdéseire, hogy megtagadták tőle a telefonálás lehetőségét és elmulasztottak írásos engedélyt kérni a kocsi átkutatásához. Per ettől még lesz, Chris Tritico ügyész szerint az ügyek 95 százalékát a gyanúsított vallomása nélkül tárgyalják. A legerősebb bizonyítékok így az áldozat tanúvallomása és a tett helyszínén található biztonsági kamerák felvételei lesznek.
Október 24-én startolt az első Hold-szonda, a Csang-o ji-hao (Holdistennő 1). A szonda vasárnap a terveknek megfelelően pályára állt a Hold körül, az Új Kína hírügynökség szerint a manőver komplikációk nélkül zajlott. A Holdistennő 1 várhatóan november végén küldi haza a Hold felszínéről készített első képeket. Az egy évre tervezett küldetés során a feladata többek között az égitest felszínének feltérképezése lesz háromdimenziós felvételekkel és a Hold porának elemzése. Az ázsiai ország 15 éven belül embert is küldene a Holdra.
A Guinness World Records közleménye szerint bekerül a Playstation3 a rekordok könyvének következő kiadásába - illetve nem maga a konzol, hanem a segítségével működő fehérjekutató program, a folding@home. A projekt 700 ezer PS3-at köt össze (és még 200 ezer pécét), és kéri kölcsön a számítási kapacitásukat, amikor azok éppen be vannak kapcsolva, de nem dolgozik a processzoruk. A bivalyerős Cell processzornak hála a hálózat számítási teljesítménye eléri az egy petaflopsot, vagyis az egymilliárdszor egymillió matematikai műveletet másodpercenként (a világ legerősebb szuperszámítógépe, az IBM Bluer Gene/L-je ennek az egyharmadára képes), ezzel érdemli ki a világ legnagyobb teljesítményű számítógépes hálózatának címét. A brutális számítási erő a Stanford egyetem kutatóit segíti a rák, az Alzheimer- és a Parkinson-kór kutatásában.
Az ünnep alatt élesben vizsgázik az országban egyedülálló sírhelykereső program a győri köztemetőkben. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft (Komszol) nyáron készítette el a speciális sírhelykereső programot, amelynek segítségével bárki megkeresheti hozzátartozójának nyughelyét a nyolc győri köztemetőben. A szolgáltatást a kihelyezett terminálokon, valamint az interneten is igénybe lehet venni. A program mellett 13 darab térképpel ellátott, nagy felületű tájékoztató tábla is segíti az eligazodást, tájékoztatott Nagy Csaba, a Komszol szóvivője.
[via Független Hírügynökség]
Sperlágh Beáta orvos, Bíró Tamás Sándor fizikus és Granasztói György történész nyerte az idei Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíjat. A személyenként hárommillió forinttal járó elismerést kedden adták át Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában. Az ösztöndíjat, amelyet Simonyi Károly magyar fizikus emlékére fia, Charles Simonyi alapított, nyolcadik alkalommal ítélték oda. Az elismerést Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár, Kroó Norbert, az MTA alelnöke és Keszthelyi Lajos, a Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj Bizottság elnöke adta át.
Amerikai kutatók megállapították, hogy erős dohányosoknál nagyobb a pikkelysömör kockázata, ami csak a leszokás után 20 évvel áll vissza az átlagos szintre. A 79 ezer ápolónő közreműködésével készült vizsgálat során kiderült, hogy a pikkelysömörben (psoriasis) szenvedő dohányosoknak rendszerint több más súlyos betegségük is volt. A kutatók szerint a cigarettafüstben lévő méreganyagok hatással lehetnek az immunrendszernek a pikkelysömör kialakulásáért felelős részeire. A pikkelysömör nem fertőző kór, a hámlást a bőr sejtjeinek kórosan gyors osztódása és cserélődése okozza. Európa országaiban a népesség 1,5-2 százalékát érinti, Magyarországon 140-200 ezerre tehető azok száma, akiken a betegség tünetei jelen vannak, illetve akiken olykor előtűnnek.
Több tucat emberrel együtt rajzolhat egyetlen online rajzlapra a Scratchpad-en, próbálja ki itt. Négy különböző rajzolófelület közül választhat és 150 másodpercenként üres lapra rajzolhat a brit alkalmazás segítségével. Ugyanez a játék hűtőmágnes abc-vel itt található.
Egyesült államokbeli és Puerto Ricó-i régészek állításuk szerint feltárták a Karib-tenger térségének egyik legfontosabb Kolumbusz előtti korból származó régészeti lelőhelyét, ahol kőtömbökbe vésett ősi petroglifákra (ábrákra) és szokatlan temetkezési kultúráról tanúskodó sírokra bukkantak. A Puerto Rico déli részén található kőtömbök egy 40 méterszer 50 méteres teret alkotnak, amely labdajátékok vagy rituális szertartások színteréül szolgálhatott - nyilatkozta Aida Belen Rivera, a Puerto Ricó-i Műemlékvédelmi Hivatal igazgatója. A kövekbe vésett, nagy műgonddal kidolgozott petroglifák között látható egy emberi lény is, jellegzetes férfias vonásokkal és békalábbal. A régészek feltételezik, hogy a lelőhely valamikor a taíno és a taíno előtti civilizáció része lehetett, ami az európai gyarmatosítást megelőzően virágzott a szigeten.
Feltártak több sírt is, amelyekbe arccal lefelé és térdtől hátrahajlított lábakkal temették el a halottakat, ami újdonságnak számít a térség temetkezési szokásaihoz képest. José Oliver, a londoni University College latin-amerikai régészeti tanszékének tanára szerint ilyen jelentőségű leletekre ötven vagy száz évenként bukkannak a szakemberek. Hangsúlyozta, hogy a lelőhely szakszerű feltárása ritka lehetőséget kínál a Kolumbusz és a gyarmatosítás előtti történelem megismerésére. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az ásatásokat vezető cég műszaki felszereltsége nem megfelelő egy ilyen nagyszabású és összetett munkához.
A taínók a karib-tengeri szigeteket benépesítő arawakan indiánok egyik alcsaládja volt. Még évszázadokkal az európai gyarmatosítók megérkezés előtt kivándoroltak a mexikói Yucatán-félszigetről és a Karib-tenger térségében telepedtek le. Négy évvel azután, hogy Kolumbusz Kristóf 1495-ben partra szállt Hispaniola szigetén, a háromszázezres indián népesség egyharmadát lemészárolták vagy elhurcolták. Az ottani taínók fél évszázaddal később kihaltak.
[via MTI]
Az időskori mentális zavar és ennek leggyakoribb megnyilvánulása, az Alzheimer-kór a rohamosan elöregedő társadalmi környezetben óriási feladatok elé állítja az orvostudományt. Brit tudósok bejelentették, hogy az eddigi legnagyobb szabású géntanulmányba kezdtek, amelynek segítségével szeretnék feltérképezni, mely gének felelősek a rettegett betegség kialakulásáért. A Cardiff egyetem kutatói által vezetett kutatás során 14 ezer brit és amerikai ember DNS-vizsgálatát végzik el, majd ennek nyomán a 6000 Alzheimer-kóros páciens és 8000 egészséges önkéntes teljes géntérképét elkészítik - közölte a BBC internetes hírszolgálata.
Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer pusztulásos betegsége: az agyban olyan fehérjelerakódások keletkeznek, amelyek a feltételezések szerint felfalják az agysejteket. Így először a személyiség, majd a test pusztul el. „Az Alzheimer-kór bonyolult genetikai történet, amely sok gént érint, tehát nekünk nagyszabású mintavételre van szükségünk, hogy biztosak lehessünk abban, valamely általunk meglelt genetikai kapcsolat, nem pusztán a véletlen műve-e” - nyilatkozta Julie Williams professzor, a cardiffi tudóscsoport vezetője. A korábbi kutatások már kiderítették, hogy bizonyos gének az öregkori mentális zavarok több formájával kapcsolatba hozhatók, és hogy a koleszterin-szintet befolyásoló gének az Alzheimer-kór kockázatát is növelhetik.
Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a Földön mintegy 37 millióan szenvednek Alzheimer-kórban. Magyarországon 160 ezer ilyen beteget tartanak számon (ennek többszöröse lehet a nem nyilvántartott beteg). Szakemberek szerint egyfajta globális Alzheimer-járványra számíthatunk, miután a világ lakossága egyre idősebb lesz.
[via MTI]
Hétvégén a New York-i Bonhams aukciós ház ritka meteoritdarabokat bocsátott árverésre. A BBC News cikke szerint egy vastartalmú szibériai meteorit 123 ezer dollárért (21,5 millió forint) talált gazdára, egy amerikai postaládáért pedig, amit 1984-ben trafált telibe egy meteor, 83 ezer dollárt (14,5 millió forint) fizettek. Az első ilyen jellegű aukción 54, a világ minden tájáról begyűjtött égi sziklára lehetett licitálni. A szervezők nagyon elégedettek voltak a rendezvénnyel, annak ellenére, hogy a legdrágább darabok (az 1,1 millió dollárra taksált, 1902-ben lehullott amerikai Willamette meteorit egy 13 kilós darabja és a 700 ezer dolláros kikiáltási árú, Kansasban tavalyelőtt talált Brenham meteorit) nem keltek el. Az 54 meteorit közül csak egy okozott halálos balesetet (ez egyébként is igen ritka), az 1972-es venezuelai Valera meteorit, ami egy tehenet csapott agyon. 1300 dollárért vitték el egy darabját. A képen az Amerikai Természettörténeti Múzeumban található Willamette meteorit látható.
Francia kutatók szerint a növények nem reagálnak jól az elektromágneses hullámokra. Alain Vian és kollégái paradicsomnövényeket használtak fel az ezt vizsgáló kísérletükhöz, mert a paradicsom rendkívül érzékeny a környezetére. Amikor nagy frekvenciájú, 900 megahertzes, 5 volt/méteres elektromágneses hullámoknak tették ki a növényeket, azok úgy reagáltak, mint amikor megsérültek volna. A stressz-reakció nem indult el, amikor a növényeket páncélozott dobozzal védték. A növény mobilizálni kezdte a proteineket termelő génjeit már akkor is, ha a sugárzásnak csak egyes levelek voltak kitéve. A kutató szerint ez az erős fiziológiai reakció azzal magyarázható, hogy térfogatukhoz képest nagy felületen érintkeznek a sugárzással.
Vian emberi sejttenyészeteket is fel akar használni a kísérlethez, majd DNS-molekulákat, hogy megállapítsa: a gének mely részei érintettek. Egy korábbi kísérletben több mint ezer patkányt és egeret használtak fel, napi 1-4 óra hosszan, heti 5-7 napi sugárzást alkalmaztak, de ezek nem mutatták ki az elektromágnes hullámok rákkeltő hatását, sem pedig már létező daganatok kifejlődését. Ennek ellenére Elisabeth Cardis, az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) tartozó nemzetközi rákkutató központ tudósa szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az elektromágneses sugarak nincsenek káros hatással az egészségre. Egyes orvosok úgy vélekednek, hogy jobban veszélyezteti az agydaganat, vagy a különféle fülbetegségek azokat, akik régóta használnak mobilt. Cardis viszont úgy vélekedik, hogy az eddig rendelkezésre állt adatokból nem lehet még megbízható statisztikát készíteni.
[via MTI]