A Google Földdel fedezték fel a leghosszabb természetes hidat
Kína déli részén, a Vietnammal határos Kuanghszi tartományban található a Tündérhíd nevű természetes boltív, melyet a karsztvidéken kanyargó Buliu folyó vájt bele mészkőbe.
Senki sem halott, amíg nem meleg és halott
Skandináviában kialakult az a szokás az orvosok körében, hogy senkit sem nyilvánítanak halottnak, amíg nem testmeleg és halott, mert több esetben is bebizonyosodott, hogy a különösen szélsőséges hipotermiából, vagyis a szervezet fokozott kihűléséből is fel lehet épülni.
Az egyik leghíresebb ilyen eset 1999. május 20-án történt a svéd Anna Elisabeth Johansson Bågenholmmal, aki egy síbalesetben 80 percre jeges vízbe került, és a 13,7 Celsius-fokra lehűlt testével felállította a legalacsonyabb testhőmérséklettel életben maradás akkori világrekordját. (Ezt 2010 karácsonyán megdöntötte az akkor hétéves, szintén svéd Stella, 13 Celsius-fokkal.)
Sószűrő van a pingvinek szemgödrében
A sósvízi élet rossz hatással van az állatok egészségére, ezért az evolúció speciális sószűrő mirigyekkel látta el a tengerek közelében élő fajokat, köztük a pingvineket is, hogy édesvíz nélkül is életben tudjanak maradni. Ezek a mirigyek a veséhez hasonlóan működnek, de annál sokkal hatékonyabban szűrik ki a nátrium-kloridot.
Három napra volt a csődtől a Tesla és a SpaceX
Elon Musk áll a világ néhány legmenőbb cége mögött, ő alapította és/vagy vezeti az online vásárlást átalakító Paypalt, az elektromos autóipart beindító Teslát, a magánűripar kiépítésében jelentős részt vállaló SpaceX-et, valamit az amerikai fogyaszókat napenergiával ellátó Solar City vállalatokat. Néha azonban elég bátornak kellett lennie ahhoz, hogy a cégei életben maradjanak.
Japánban karácsonyi sütinek hívják a szingli nőket
A japán lakosság alig egy százaléka keresztény, de karácsonykor a szigetországot is ellepik a karácsonyi jelképek. Bár az utcákon mindenfelé látni piros Mikulás-sapkákat, ennél sokkal fontosabb ünnepi kellék náluk a karácsonyi torta.
Ennek a tejszínhabbal beborított és eperrel díszített édességnek igen kevés köze van Jézushoz és a kereszténységhez, sokkal inkább a gazdagságot szimbolizálja, és a második világháború utáni időszakra vezethető vissza az elterjedése.
Norvégiában decemberben csak fele adót fizetnek, hogy legyen pénz ajándékra
Norvégiában brutálisan magasak az adók, és iszonyú magasak az árak – mégis a világ leggazdagabb országai között szokás számon tartani, ami páratlanul magas életszínvonalat biztosít a polgárainak. Hogy ezt hogy csinálják, azt sokan próbálják megérteni, és mi most nem is fogjuk elmagyarázni, csak az adóhatóságuk zseniális trükkjét mutatjuk be:
Aminek az az oka, hogy így az embereknek több pénzük marad karácsonykor ajándékot vásárolni, nyáron meg nyaralni, ettől boldogak lesznek, a boldog állampolgárok pedig boldog és gazdag országot csinálnak.
Túl szépen hangzik, igaz?
Meglepően régiek az első útlevelek
Azt gondolnánk, hogy néhány száz évvel ezelőtt, amikor még nem volt még szervezett közlekedés, és a határokat sem ellenőrizték olyan szigorúan, mint manapság, nem is voltak útlevelek. De az útlevél egy meglepően ősi találmány, még a Bibliában is említik.
Hogyan hat a zene az agyunkra?
A zene jutalomfalat az agynak, és úgy hat rá, mint a szex vagy a drogok; nem csoda, hogy a hangulatunkat is nagy mértékben befolyásolja.
Bár tudományos magyarázatokból (vagyis inkább spekulációkból) bőségesen akad, valójában nem tudjuk pontosan, hogy az egyes zenei stílusok hogyan hatnak az agyunkra és a kedélyállapotunkra. Több tanulmány is készült a témában, de csak annyi tűnik biztosnak, hogy a kognitív funkciók, a korábbi zenei tapasztalatok és a pillanatnyi hangulatunk is befolyásolhatják a zene által kiváltott hatást.
De milyen hatása van a különböző stílusoknak?
A növény, ami jelzi, hol a gyémánt
A gyémánt a világ egyik legértékesebb drágaköve, éppen ezért óriási kihívás gazdag gyémántlelőhelyet találni. Furcsa módon egy növény segíti a kutatókat, a Pandanus candelabrum, amely szinte csak olyan helyen nő, ahol gyémánt is található.
Tiltja a judaizmus a leszbikusságot?
A homoszexualitástól zsigerileg undorodókról gyakran kiderül, hogy amatőr Biblia-szakértők, és a több ezer éves papírokra hivatkozva állítják, hogy a homoszexualitás undorító, természetellenes dolog, hát a Szentírásban is benne van, és ez a kereszténység vége. Ha ilyenkor pontos forrásmegjelölést kérünk, az illetők általában elbizonytalanodnak. Kötelességünknek érezzük kisegíteni az önjelölt erkölcsrendészeket: a homoszexualitást elítélő mondat a Leviták könyvében (20:13) olvasható:
Ha valaki férfival hál együtt, úgy, ahogy asszonnyal szoktak együtt hálni, ez utálatosság, amelyben mindketten részesek, ezért meg kell halniuk, vérük visszahull rájuk.
A vietnami háborús csecsemőjárat legendája
1975 tavaszán a vietnami háború húsz év után végre eldőlni látszott. Az észak-vietnami kommunista erők áttörtek az egész háború alatt a legfontosabb amerikai támaszpontnak számító Danangnál, és nemsokára már a déli főváros Saigont lőtték nehéztüzérséggel. Március végére már egyértelmű volt, hogy a háború elbukott a déliek számára, az amerikaiak első számú célja pedig csak az lehet, hogy aránylag kis veszteségekkel hagyja el minden civil az országot (az amerikai haderőt addigra már, papíron legalábbis, az utolsó emberig kivonták Vietnamból).
Hogy milyen arányban mozgatták humanitárius megfontolások és PR-indokok Gerald Ford amerikai elnököt, már sosem fog kiderülni, mindenesetre április elején bejelentette az Operation Babylift hadműveletet, a háborúban árvává lett vietnami csecsemők kimenekítését az ostromlott zónából. Ez hetekkel az igazi, nagyüzemi evakuáció csúcspontja előtt volt, amikor az ikonikus fotó is született a háztetőn a helikopter előtt sorban álló menekülőkről.
De hogy a fenébe lehet kimenekíteni ki egy ostromlott városból több ezer kisgyereket?
Kommunistáknak üzen minden dollár
Az ateistáknak nagyon szúrja a szemét, hogy az államot és vallást különválasztó Amerikai Egyesült Államok minden egyes bankjegyén ez áll:
Ezt a feliratot többször megpróbálták már eltávolíttatni, mondván, nagy teher nekik mindig ezt a vallási üzenetet látni, de eddig nem jártak sikerrel.
Miért vannak kamu buszmegállók az idősotthonok mellett?
Nagyon nyughatatlanok a demenciában szenvedő idősek, gyakran érzik azt, hogy valahová el kell menniük. Van, aki vacsorát akar főzni a régen eltávozott férjének, míg mások egyszerűen csak haza akarnak menni, de egy olyan lakásba, ahol évtizedek óta nem jártak. Hogy a gondozottak biztonságban maradjanak, a német idősotthonok környékén hamis buszmegállókat helyeztek el.
A Földnek is volt gyűrűje, mint a Szaturnusznak
A hidegháború éveiben az amerikaiak és a szovjetek egészen súlyosan őrült terveket dolgoztak ki, hogy megfélemlítsék a másikat, illetve demonstrálják a világnak, hogy ők az erősebbek. Több ilyenről volt már szó a Ma is tanultunk valamit rovatban, írtunk az amerikai tervről, hogy atombombát dobjanak a Holdra, a tyúkhajtású nukleáris taposóaknáról, vagy a Repülő Pajszerről, amit senki nem mert megépíteni. A mai témánk annyiban különbözik ezektől, hogy meg is valósították: az amerikaiak csináltak egy gyűrűt a Földnek, olyasmit mint a Szaturnuszé. Pár napig szabad szemmel is látható volt, ha az ember tudta, mit keressen az égen, távcsővel pedig hónapokig. A gyűrű pár évig létezett, mára teljesen elpusztult, a maradéka űrszemétként kering odafenn.
Na de mire volt jó az az amerikaiaknak, hogy gyűrűje van a Földnek?
A 15 éves svindler, aki tőzsdecápákat vert át, majd csalókra vadászó lelkész lett
Barry Minkow 1967 tavaszán született a kaliforniai Inglewoodban, Los Angeles egyik városnegyedében. Inglewood neve a Ponyvaregény dialógusai óta ismert, de innen származik az egykor virágzó ZZZZ Best Carpet Cleaning (ZZZZ Legjobb Szőnyegtisztító) alapítója, az egykor pénzügyi csodagyereknek tartott Barry is.
Ő még csak most 15
A csodagyerek itt nem újságírói közhely: 15 éves volt, amikor megalapította a szőnyegtisztítással foglalkozó ZZZZ-t. A kezdet nehéz volt, nemcsak azért, amiért minden garázscégnek – ráadásul sehol nem akadt egy személyre szabott közbeszerzés vagy egy államtitkár a helyi focicsapat elnökségéből –, hanem például azért, mert kiskorú volt, és sok helyen már csak ezért sem vették komolyan a cégét. Fizetési nehézségeik voltak, egy idő után már a béreket se tudta folyósítani.
Mégis: húszéves korában már ő volt a Wall Street ifjú titánja, egy 300 millió dollárra értékelt vállalat vezérigazgatója. Kastélyt vett, Ferrarival járt, és még az Oprah Winfrey show-ban is szerepelt, nagy hírverést keltve saját maga és a részvényei körül.
Miért olyan fura színű néha a keménytojás sárgája?
A kemény tojásnál egyszerűbb étel aligha van a világon: az ember csak beledobja a tojást a vízbe, felteszi a tűzre, aztán pár perc múlva kész is, lehet megpucolni és megenni. Na ilyenkor szokott az ember néha szembesülni azzal, hogy a főtt tojás sárgája és fehérje között vékony, de annál csúnyább, szürkés-zöldes sáv húzódik. Erre sokféle magyarázat forog közszájon, például, hogy ez jelzi, hogy a tojás régi vagy szennyezett volt, sőt, legújabban az terjed a közösségi médiában, hogy így bukik le a GMO-tojás. A génkezelt tojásnál megjelenik ez a ronda gyűrűszerű izé, az organikusnak viszont szép sárga marad a közepe.
Nyugi, a valóság ennél sokkal földhöz ragadtabb: ön rontotta el a főzést.
Hidegháborús képmegosztás: a műhold ledobja, a légierő elkapja
Ma már mi sem természetesebb annál, mint hogy a műholdak szépen küldözgetik vissza a digitális képeiket a földi bázisra, ahol a gépeken rögtön el is kezdik feldolgozni a felvételeket. Na de a műholdak közel sem a digitális kor szülöttei, valahogy az analóg fotókat is vissza kellett juttatni a Földre.
Az amerikai pilóta, aki német, olasz, japán és amerikai gépet is lelőtt
Mindössze három olyan pilóta volt a második világháborúban, aki legalább egyet le tudott lőni a német, japán és olasz légierő gépei közül – de van, aki még ennél is többre vitte: Louis E. Curdes a tengelyhatalmak felett aratott légi győzelmeket jelző felségjelzések mellé egy amerikai zászlót is felfesthetett a gépére, ugyanis az USA egy saját gépét is lelőtte, ráadásul nem is véletlenül.
Német gép, olasz gép
Curdes 1943 márciusában került Európába, az első bevetésein a német légierő ellen küldték harcba. Egy P–38 Lightningon repült, és már rögtön az első alkalommal meglepte az ellenséget (és talán kicsit saját magát is): lelőtt három német Messerschmitt Bf 109s típusú gépet, majd még egyet megrongált. A siker kitartott a következő néhány felszállás idején is, az első 21 napjában megszerezte további két német gép skalpját Szardínia fölött, majd ugyanott lelőtte az első olasz gépét is, egy Macchi c.202-es Folgorét. A szerencse azonban nem tarthatott örökké, így az amerikai pilóta is kifutott belőle: Salerno közelében lőtték le 1943. augusztus 27-én, és bár a zuhanást tulajdonképpen sértetlenül megúszta, olasz hadifogságba került.
Sokáig azonban nem volt táborban, szeptember 8-án az olaszok átálltak a szövetségesek oldalára, a fogolytábor őreinek meg hirtelen jobb dolga is akadt, mint szövetséges foglyokat őrizni, így Curdes több más társával együtt megszökött. A történelem újabb fordulata miatt azonban nem menekült meg, a németek az olaszok lépésére adott válaszként megszállták az ország felét, ráadásul pont azt a felét, ahol Curdes is volt. A pilótának nyolc hónapjába telt, mire visszajutott szövetséges területre. A légierő visszaküldte az USA-ba, megkapta a Bíbor Szívet, meg pár egyéb kitüntetést.
Postán adták fel a gyermeküket, mert úgy olcsóbb volt
Nagy horderejű fejlesztés volt a postai szolgáltatásban, amikor elkezdtek csomagokat is kiszállítani, mert a vidéken élő lakosság ennek köszönhetően sokkal többféle áruhoz fért hozzá. Az Egyesült Államokban 1913-ban indult a csomagszállítás, és ennek egészen meglepő következményei lettek:
Miért csomóban mérik a hajók sebességét?
A hajók és a repülők sebességét csomóban szokás mérni. Ez a mértékegység a (nemzetközi) tengeri mérföldön alapul: mivel a tengeri mérföld 1852 méter, a csomó pedig az óránként megtett tengeri mérföldeket jelöli, egy csomó 1,852 kilométer per órás sebességnek felel meg. Na de miért pont csomónak hívják, nem mondjuk masninak?
A páncélvonatszörny, ami oda-vissza végigharcolta a fél világot
Volt körülbelül nyolcvan-száz év a háborúk történetében, amikor a vonatok a csapat- és utánpótlás-szállításon kívül konkrét harci feladatokat kaptak. Az a hadviselési elv, ami szerint érdemes vastag páncélzattal bőségesen ellátott, jól felfegyverzett vonatokat küldeni a frontvonalakhoz, a 19. század második felében született, és egészen a második világháborúig ki is tartott, és csak a huszadik század második felében esett vissza alkalmazásuk.
Az efféle vonatok általában egy páncélos mozdonyból és többféle, különböző funkciójú, eltérő módokon felfegyverzett kocsikból álltak: tüzérségi, légvédelmi, csapatszállító, tankelhárító, parancsnoki kocsik voltak a leggyakoribbak. Ezek a nagy tűzerejű, masszív szerkezetek viszonylag gyorsan el tudtak jutni a nagy távolságra lévő csataterekre is a már kiépített vasútvonalakon, és bevetésükkel komoly taktikai előnyhöz tudtak jutni a harcoló felek. Segítségükkel nagy mennyiségű felszerelést, lőszert, vasútpálya-javító eszközöket is célhoz lehetett juttatni.
Az amerikai polgárháború, a porosz-francia háború, a búr háborúk, a japán-orosz háború, az első és második világháború mind-mind láttak harcoló vonatokat, sőt a huszadik század második felében, az indokínai háborúban, de még a kilencvenes években, a balkáni háborúban is bevetették őket, annak ellenére, hogy a vasútvonalak védteleneknek bizonyultak a légitámadások és robbantásos akciók ellen már korábban is. Érdemes itt megemlíteni, hogy a kétezres évek elején, a második csecsen háború során nem kis feltűnést keltett az oroszok által hirtelenjében épített, a távirányítású katonai drónok korában meglehetősen anakronisztikus hatást keltő páncélvonat is.
A legendás, gyakran név szerint számontartott páncélvonatok között az orosz cár hadseregének épített Zaamurec (Заамурец, azaz “Amúron túli”*) az egyik leghíresebb, de mindenképp a legkalandosabb történetű fegyver.
Ahol az egész falu egyetlen házban él
Whittier megérdemelten kapta meg a Legfurcsább Alaszkai Település címet tizenöt évvel ezelőtt. Festői szépségű helyen található, ahol a fenyvesekkel beborított hegyek a felhőkig érnek, de a látványt igencsak elcsúfítja egy hatalmas épület, a 14 emeletes Begich torony. Enélkül azonban Whittier se létezne, hiszen a település összes lakosa – mind a 220-an – ebben a házban élnek.
A világ leghorrorisztikusabban szaporodó állata
Pusztán a véletlen műve lehet, hogy David Cronenberg nem forgatott még biohorrort a horgászhalak szaporodásáról, mert talán egyetlen másik állat sem párzik bizarrabb módon. Pedig van miből válogatni, a banáncsiga péniszmérete például megegyezik a testhosszával, a hímnős egyedek kölcsönösen megtermékenyítik egymást, az aktus végén pedig leharapják egymás péniszét. De mi ez ahhoz képest, hogy a hím feloldja a saját szerveit, és beleolvad a nősténybe?
Valójában a horgászhalalakúak rendjéről van szó, ezen belül a különböző fajoknál vannak eltérések, de a legtöbben hasonlóan szaporodnak, például az atlanti ördöghalként is ismert európai horgászhal.
Honnan kapta a nevét a Tejútrendszer?
Még az iskolában megtanulja mindenki, hogy a Naprendszer, sok-sok másik csillagrendszerrel együtt, a Tejútrendszer nevű galaxis része. Aztán legközelebb akkor csodálkozunk rá gyerekként a majdnem 100 ezer fényév átmérőjű galaxisunk nevére, amikor rájövünk, hogy angolul ugyanúgy hívják, mint a népszerű csokit. Oké, nyilván a csoki kapta a nevét a galaxisról, és nem fordítva. De akkor a galaxist miért pont így hívják?
Miért ilyen nehéz egyszerre beszélni és a másik szemébe nézni?
Biztos önnel is előfordult már, hogy a beszélgetőpartnere éppen valami nagyon érdekes dolgot próbált elmagyarázni, de amikor összetalálkozott a tekintetük, hirtelen megtorpant vagy gyorsan félrenézett, hogy folytatni tudja a mondókáját. Ennek nem (feltétlenül) az az oka, hogy az illető hazudik, és szégyelli magát vagy fél, hogy lebukik. Hanem az, hogy valójában nem is olyan egyszerű mutatvány a beszédre és a szemkontaktusra egyszerre figyelni.
Macskákkal várták a világvégét
Sheryl Ruthven és pár tucat követője a 2000-es években azért költöztek Washington államból Tennessee fővárosába, Columbiába, hogy ott békében várhassák a világvégét, és közben minél több macskának nyújtsanak menedéket. Ez egy elég furcsa mondat volt, fejtsük ki bővebben.
A vallási vezető írásaiból és korábbi híveinek elbeszéléseiből azt derítette ki a Nashville Scene oknyomozó újságírója, hogy Ruthven szerint a macskák azok az isteni teremtmények, akik majd elviszik magukkal 144 000 hívő lelkét, ahogy az a Jelenések könyvében is meg van írva. A csoport macskák iránti lelkesedését jól mutatja, hogy ők működtetik az Éva Édenje (Eve's Eden) nevű macskamenhelyet, és még egy utánfutóra szerelt, légkondicionált macskajátszóterük is van, amelyben a leendő gazdiknak tartanak rendezvényeket.
Balta a fejbe, kötél a nyakba
Dobó István volt talán még a legszerencsésebb, rá tartalmas élet várt azt követően, hogy az ostrom után, 1553-ban leköszönt a várkapitányi címről. Először erdélyi vajda lett, aztán 10 hónapig védte Szamosújvárt, de végül fel kellett adnia, és bár szabad elvonulást ígértek neki, fogságba esett. 1557-ben megszökött, 1558 pedig már Léva várában találta. Ismét báró lett belőle, sőt, Bars megye főispánja, a következő évtizedben pedig az ország egyik legnagyobb földbirtokosa – bár ebből az időből számos, a Gárdonyi alapján megismert Dobótól idegen tulajdonságról is maradt fent bizonyíték. A korabeli feljegyzések szerint Dobó fukar, sőt pénzéhes ember volt, simán kigolyózta a szomszédait, ha a saját érdeke úgy kívánta, és sokszor a vámhelyek megkerülésével szállította az áruit. Amúgy a ma elterjedt utaztatásos áfacsalás egy igen korai módját használta: a Lengyel Királysággal szomszédos területeit kihasználva szállított, nem pedig ott, ahol a szabályok előírták.
Miért van piros és zöld lámpa a hajókon és a repülőkön?
Lehet, hogy eddig észre sem vette, hogy a hajók és repülők oldalán is piros és zöld fények égnek? Mostantól állandóan figyelni fogja, ráadásul azt is tudja majd, miért vannak ott.
Az egész piros és zöld lámpa dolog 1889-ben kezdődött, amikor egy nemzetközi tengerészeti konferencián, Washingtonban kimondták a résztvevők, hogy igen-igen hasznos lenne a hajókarambolok elkerülése szempontjából, ha a hajókon lenne valami fényjelzés, ami a távoli szemlélőnek is egészen egyértelműen megmutatja, hogy az adott jármű akkor jön, megy, ráadásul melyiket milyen irányban teszi meg.
Addig ugyanis ilyesmi nem volt előírva, sőt, az 1850-es évekig az sem volt előírva, hogy bármilyen fényjelzés legyen a hajókon. Aztán 1890-től az USA-ban, 1897-től kezdve pedig világszerte elfogadott lett az a rendszer, ami nemcsak a repülésbe, de még az űrrepülésbe is átkerült.
A lényeg a következő. A hajók két oldalát két színnel jelölik meg: a bal oldal a piros, a jobb oldal a zöld fényt kapja. A korai szabályozás még előírta azt is, hogy a hajók árbocán jó magasan, illetve a tatnál, vagyis a hajó végén is legyen egy-egy fehér lámpa. Fontos részlet még az is, hogy a fények nem teljes körben világítottak, hanem csak egy bizonyos fokban, pont azért, hogy csak elölről vagy épp csak hátulról lehessen őket látni. A négy fény együtt baromi egyszerűen leolvashatóvá teszi egy hajó haladási irányát, ahogy ezt ez a wikipédiás ábra is jól mutatja:
Tényleg romlik a szemem, ha túl közelről nézem a tévét?
Valószínűleg mindenkivel többször előfordult gyerekkorában, hogy a szülei leteremtették, mert túl közelről nézte a tévét. Túl erős a fény/sugárzás/akármi, tönkreteszi a szemed! - hangzott a fenyegetés, ami egészen logikus is volt. Csak hát az a helyzet, hogy a hatvanas évek óta már egyáltalán nem igaz.
Az ember szemét kisütő tévé rémképe a korai, ötvenes évekbeli készülékeknél még egészen komoly volt, az akkori technika mellett a katódsugárcsövekből tényleg jutott némi káros sugárzás is a néző szemébe. A hatvanas években volt is a dologból pár kisebb-nagyobb botrány, 1967-ben a General Electric kénytelen volt visszavonni az amerikai piacról pár, akkor csúcskategóriásnak számító színes modellt, mert gyártási hiba folytán röntgensugárzás szivárgott belőlük, esetenként a még tolerálható mennyiség több ezerszerese. Egy szülőt se lehet különösebben hibáztatni, ha nem szeretné, hogy a gyerekét szemberöntgenezze a tévé.
Jégcsapok rakétahajtóművön? Hát ez meg hogy lehet?
Azt mindenki tudja, hogy a rakétahajtás jókora tűzzel, forrósággal jár, attól függően, hogy mekkora rakétáról, hány hajtóműről van szó. Épp ezért eshetünk gondolkodóba az alábbi kép, az amerikai Aerojet Rocketdyne vállalat RL10B-2 rakétahajtóművének egyik tesztjéről készült felvétel láttán.
Rovataink a Facebookon