Emlékeznek még a drága olvasók a XX. kerületi önkormányzat különleges szolgáltatására, hogy a Pesterzsébetet dicsőítő zeneműveket e-mail-ben lehet megrendelni a hivataltól? Nos nekem azóta sem küldtek semmit, hiába kértem, de egy kedves olvasónk megszerezte a remekműveket, melyek közül a Pesterzsébet az EU-ban címűt közzé is tesszük, ha már egyszer EU-elnökök vagyunk. Jó szórakozást!
Tipikus jelenet filmben, könyvben, zenében, amikor száz évvel ezelőtt felkerül valaki egy kis faluból a nyüsgő nagyvárosba és elámul azon, amit ott lát. Nos a száz évvel ezelőtti San Francisco nyüzsgésén én ma is elámulok, és alighanem ugyanúgy nem találnám a helyem, ha odacsöppennék, mint egy prériről belovagolt cowboy. Eszméletlen, hogy villamosok, lovaskocsik, autók, kerékpárosok, gyalogosok jönnek-mennek keresztbe-kasul, gyerekek csimpaszkodnak a haladó járművekbe, hogy szaladjanak velük, míg mások a villamosok előtt cikáznak keresztbe, esetleg csak úgy ácsingóznak az utca közepén. Na persze a megoldást a sebességben kell keresni: egy mai pesti villamos előtt nem futhatnék perceken keresztül és egy buszba se kapaszkodhatnék bele, hogy vele rohanjak egy megállót. Mindezzel együtt hihetetlen, lenyűgöző felvétel. (Via: terkepem.blogspot.com, tipp: Tamás)
Frissítés: A kommentekbe két nagyon érdekes videólink is érkezett. Az egyiken párhuzamosan mutatják a fenti filmet, meg azt amelyik a négy nappal később bekövetkezett földrengés után mutatja a várost.
A másikon 2005-ben követték végig a századfordulós útvonalat.
(Kösz: Zerido és westbalcan!)
Radnóti Miklós Colosseum? Mondjuk a John Lennon Neutronbomba tényleg sokkal rosszabb névválasztás, de azért egész biztos ezt se javasolná az Elnevezéseket Ajánló Kézikönyv, melyben Lakinger Béla, az abádszalóki hős és Almaváry-Babáry Rusztem, a szökőkutak hasznosításának magyar úttörője is szerepel. Na jó, soha nem fogják teljes nevén nevezni, csak RaM Colosseumnak, sőt biztos ami biztos hosszú sz-szel, c-vel is regisztráltak neki egy domainnevet: ramcolosszeum.com. Mindezen csak azért rugózom kicsit talán túl sokat, mert a Radnóti Miklós Művelődési Központ (RaM) elnevezést egy 750 ezer forintos összdíjazású névpályázaton sikerült megtalálni - mint az az önkormányzat honlapján olvasható. Na de lássuk magát az épületet, ami viszont tényleg nagyon érdekes. Ugyanitt írják róla, hogy
Az ötlet nem új, de most petíció formájában tárják a budapesti főpolgármester elé: legyen hétvégente sétálóutca az Andrássy. Van ugye ilyen, például a Kós Károly sétány, amely ráadásul épp folytatása az Andrássynak, de azért egész más lépték. Főleg, hogy a másik irányban a Clark Ádám térig vezetene a gyalogos folyosó. Érdekes elképzelés, amelyekről már lehetnek adatok is, mert azért a sugárutat elég rendszeresen lezárják felvonulások, autómentes nap, politikai nagygyűlések és utcabálok miatt. Jó lenne ismerni ezeket, mielőtt akár mellette, akár ellene foglalunk állást, mert érveket csípőből fel tudnék sorolni pro és kontra is. Íme a Budapest Korzó közleménye:
Bájos témával kezdjük az új esztendőt: az Ingatlanmagazinon megjelent egy cikksorozat a lakásmaffiáról. Az első részekben még csak az öltözzünk rétegesen szellemében osztott jótanácsokat egy nyomozó, meg leírta mi mindenre kell vigyázni, de az évindító cikükkben konkrét eseteket szednek elő. Van pár egész egyszerű módszer:
Ó pedig mennyire tetszett a Belváros új főutcájának burkolata a nem repedő, megfordítható, ragyogón világos, örökéletű mészkőlapokkal. András szerint ez azonban nem feltétlenül előnyös.
Hölgyeim és Uraim mérföldkőhöz érkeztünk az Urbanista történetében. Íme az első angol nyelvű olvasói levél:
Hey Urbanista,
Sajnos, nem irom magyarul! English ok? I read your blog often (through Google translate and my poor Hungarian reading skills). Curious about one thing. There's a giant advertisement on the backside of the St. Rokus korhaz at Blaha, and they keep putting up new ones, but they are unbelievably ugly. Is it legal for them to leave the scaffolding up to hang advertisements all the time? Is there anyone to complain to? Thanks for everything. Keep up the great work.
Best regards,
Colin
Na most hiába vagyok rémesen hiú és hiába vagyok meggyőződve, hogy az Urbanista az aztán hiper-szuper blog, az azért még nekem is gyanús, hogy valaki olyan fan, hogy fordító programmal olvassa. Hogy mégis foglalkozom ezzel az erősen gerillamarketing-szagú levéllel (most épp valami biztosító hirdeti magát nagyban és tényleg rondán a szóban forgó helyen), az az, hogy már magam is akartam írni róla.
Nyilván az én hibám, hogy nem ismerem eléggé a városomat. Egyik nap Kőbányán jártunk (Kőbányai út - Kápolna u.), ahol már bizonyára többször is áthaladtunk autóval, jobbról tízemeletes panelházak sorakoznak. Mivel itt kellett keresni a megadott címet, bóklászni kezdtünk a házak között. És amikor a házak mögé kerültünk, akkor leesett az állunk, mert megpillantottuk ezt az épületet. Egyikünk azt mondta, zsinagóga, én, hogy nem valószínű, látva a keresztet. Aztán az interneten megnézve, kiderült, hogy mindkettőnknek igaza volt. (A dolog másik része, hogy ezen a téren, ahogy az internetes cikkből is kiderül, régi, alacsony házak is vannak, amelyeket a panelsor szintén eltakar.) Ez mindegy is, csak arra világít rá, hogy még a legszürkébb területeken is van egy-egy gyöngyszem, persze nem tudom, hogy elfeledve, vagy sem.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,386,0,0,1,0
Üdvözlettel: Hári Edit
"A ház, melyet Szűz Mária tart össze - ha nem lenne ott, a tető már ledőlt volna."
Nem vagyok nagy híve a negédes ájtatoskodásnak, kiváltképp Karácsonykor nem. Abban sem vagyok biztos, hogy a Coolya pompásan eltalált képének címe statikailag is helyes, bár lehet, hogy igen. Mindenesetre, amikor pár napja ráakadtam erre a fotóra, nagyon megtetszett és az jutott eszembe, ez lesz a legjobb arra, hogy boldog Karácsonyt kívánjak minden kedves Urbanista-olvasónak.
A metrón futottam bele a a BKV-s parasztbácsi reinkarnációjába. Jön a karácsony, az öreg úgy is tudja, hogy mindenki ajándékokkal megrakott nagy pakkokal rohangál. Ezért megenyhült, és piros mikulássapkát öltve kíván kellemes ünnepeket a BKv-s tájékoztatón. Szerintem aranyos.
Elpe újabb téli fotókkal bővítette régi kedvencemet, a Budapest-albumát. Ilyen klasszakkal, mint ez a 41-es.
Amúgy meg töltsetek fel urbanista cimkével képeket az Indafotóra, és egyből idekerültök a jobb hasábba.
Eladó tégla építésű lakás, Budapest 3. kerület Bécsi út, 45 M Ft, 80 m²
Elsőre mellbevágóan magasnak tűnik ez az összeg, aztán amikor kiderül miről is van szó, akkor... nos akkor nem tudom, hogy magas-e vagy alacsony, mert gőzöm sincs a kriptaárfolyamról. Amúgy a leírás alapján egyáltalán nem tűnik rossznak a műfaján belül, teljesen rendben vannak az alkotóelemek, az arányok, a felhasznált anyagok. Ha valamibe bele akarnék kötni, akkor annyi lenne, hogy nekem valahogy hiányoznak az oszlopfők. Na de miért akarnék, hát nem vagyok én olyan... /Tipp: Flash, kösz!/ Képernyőkép alant, kattintásra megnő.
Rég volt, most egy kicsit feltámasztom a nap képe sorozatot. Rögtön egy egész albummal. Nagyban itt élvezhetitek, a szerző - vlm - a Glenn Miller Orchestra Moonlight Serenade-ját ajánlja hozzá aláfestő zenének, akár azt is bekapcsolhatjátok hozzá egy másik ablakban.
Templom a Ferenciek terén, óriási reklámhálóval. Normális dolog ez? Egyfelől nem, mert ha az lenne, nem magyaráznák egy ekkora táblán, hogy miről is van szó:
Nem a nosztalgia hajt és a gyerekeim életét sem akarom kockára tenni egy pre-EU játszótérrel, de egy kedves fotós ismerősöm, Szaffi (koncertfotok.blog.hu) kért tőlem segítséget, hogy
kellene nekem egy olyan játszótér, ami még a régi típusú, színes vas mászókákkal stb. elvileg ilyen már nincs EU miatt, de pl. Szegeden láttam egyet, gondoltam talán Budapesten is maradt egy véletlenül. nem tudsz ilyenről?
Nos én nem tudtam segíteni, akinek van ötlete, esetleg kommentelje ide.
Ezúton csókoltatom az V. kerületi önkormányzatot, minden irónia nélkül örülök, hogy olvassák az Urbanistát és még a tanácsaimat is megfogadják. (Ha esetleg kerületarculati tanácsnokot keresnek magas fizetéssel, tudják az e-mail-címem.) A lényeg: valamikor a nyár derekán felvetettem, hogy az általam nagyra becsült, tavasszal átadott interaktív szökőkútnak jó lenne végre nevet találni. És ripsz-ropsz már ki is írtak egy pályázatot néhány hete. Most arra bíztatok mindenkit, akik a múltkor jobbnál jobb ötletekkel álltak elő, most pályázzanak hivatalosan is.
Mert ha egy Urbi-olvasótól lopott ötlet fut be, akkor nagyon mérges leszek és jaj neked Lipótváros! Tipp: Levente, kösz!
Bencsik János (akit legtöbben alighanem Tatabánya rendszerváltás óta regnáló, erősen Tarlós-karrierű, sikeres polgármestereként ismerünk) mint klíma- és energiaügyi államtitkár adott interjút tegnap. A téma a 2011 január 15-én, vagyis kevesebb mint egy hónap múlva startoló Új Széchenyi Terv energetikai része volt, természetesen végig nagyon óvatosan fogalmazva. Lássuk, mi az, ami érdekes lehet a mi szempontunkból.
A Fővárosi Közgyűlés mai ülésén nem támogatta Somfai Ágnes LMP frakcióvezető-helyettes határozati javaslatának napirendre vételét, mellyel a képviselők újra fővárosi védelem alá helyezhették volna a Fischer házat, a belvárosban, világörökségi területen lebontani kívánt épületek egyikét. Ezzel megakadályozható lett volna az európai viszonylatban egyedülálló értéket képviselő jellegzetes budapesti városkép pusztítása, és helyükre egy plázakomplexum felépítése.
áll az LMP friss közleményében. Egy másikban pedig az, hogy:
A fenti videót Györgyi küldte, annyit fűzve hozzá, hogy:
"gondoltam hátha érdekel titeket az amit vasárnap láttam a Kőbánya Kispesti vasútállomáson. Az utasok nyakába tóduló lecsorduló galambszaros hideg víztömeg garantálja a megfázást, és fertőzések terjedését, valamint a lefagyott lépcső az extrém balesetveszélyt. Mind a négy oldalon ez a helyzet, ez a 4. vágány melletti. szép kilátások..."
A fenti egyetemistafilmet a zenéje miatt kaptam, a Live Large játszik benne. Ám függetlenül attól, hogy miről is szól valójában, minden nézőnek alighanem ugyanaz ugrik be róla: hol szeretkezhetünk Budapesten közterületen illetve a szabadban? Amióta van Sziget, azóta szerintem első helyre ugrott ezen a téren a Hajógyári-sziget (pár éve írt is Jackyll egy remek cikket róla). Na de van még számtalan lehetőség, elég ha a művészeti utalásokra gondolunk lépcsőházaljaktól ligetekig. Tényleg egyszerű helyszínt találni Budapesten? Ti hova mennétek, ha nem lenne hova?
A Szabadság híddal! Hajlamosak vagyunk ugyan esetleg csak arra emlékezni, hogy kezdetben hiányzott a középső részéről a fény, meg hogy ilyen vagy olyan alakú lámpákat helyeztek ki. De a végeredmény mindenképp klassz lett (főleg úgy, hogy követte példáját azóta az Erzsébet híd is), amit most egy nemzetközi díjjal is jutalmaztak. Mint az Ingatlanmagazin.com írja:
Volt szerencsém Münchenben tölteni két napot és szeretnék pár olyan apróságról írni, ami nekem érdekes volt. (Aki bővebben akar tájékozódni német és osztrák városok - többek közt München - építészetéről, városszerkezetéről és egyéb csudáiról az kattintson át a Táj-Kertre.)
Az első különlegesség ez a Michael Jackson-emlékhely a Bayerischer Hof előtt, mely azért nevezetes, mert állítólag itt lóbált ki egy szerencsétlen lurkót az ablakon a jó nevű zeneművész. Hogy ez miért ok arra, hogy kegyhellyé váljon, azt nem tudom, de nem is ez a fontos. Mára ugyanis egy világszerte ismert pontja lett a megemlékezésnek.
Nem tudom, milyen lehet, de eredeti ötletnek mindenesetre eredeti: 115 oldalon keresztül, karikatúrákon mutatják be Budapest Kertváros, vagyis a XVI. kerület történetét. Mint sok helytörténeti könyv, sajnos ez is véget ér a távoli múltban (1903), ahol még nem sért senki élőt, de a címe alapján (Kerületünk története rajzokban - Kicsinyeknek és nagyoknak I.) elvileg lesz folytatása. Majd meglátjuk.
Aki pedig ezt szeretné meglátni, az december 20-ig a könyv rajzaiból látható kiállítást megtekintheti a Maconkai Orosz László Galériában. Nem fogjuk a térdünket csapkodni a röhögéstől a vicces rajzok láttán, de talán nem is ez a célja. Arra pedig mindenképpen jó kis kiadvány lehet, hogy valaki nekiüljön megismerni vagy gyermekeivel megismertetni lakóhelye történetét. Első és hátsó borító, meg egy belső oldalpár alant:
Vajon kinek a "jó kapcsolataival" dicsekszik az ingatlanos?
A hirdetés itt van (screenshot pedig itt).
Tipp: Arvedui, kösz!
A budapesti zsidónegyed elég fura. Egyrészt nem olyan egyértelműen körülhatárolható sem kulturálisan, sem történelmileg, sem építészetileg, mint mondjuk a krakkói (soha nem is volt olyan), másrészt ma már nem is itt van a legpezsgőbb zsidó kulturális élet Pesten.
Ugyanakkor érezni, hogy van saját hangulata (ha nem is egész Belső-Erzsébetvárosnak, de néhány utcának mindenképp), amelyek megmentésre, továbbgondolásra, élesztésre érdemesek. (Pesti zsidónegyedekről egyébként Solaitid írt remek dolgokat előbb a Városképp blogon, majd a HG-n).
Nos erről városrészről rendeztek megbeszélést a héten, amelyre bár nem tudtam elmenni, az összefoglalót elküldték róla, íme:
Első blikkre semmi különös nincs ezen a fenti kulipintyón, legfeljebb a dupla kuka. Aki megpróbálja megsaccolni, mi van benn, nem sokat téved ha egy újabb kukára tippel, de azt valószínűleg nem gondolja, hogy az egy hímzett terítős kályhával, egy szobagepárddal és egy műanyag hokedlire állított kínai vázával alkot szerves sort. A biatorbágyi hegyi levegőről ne is beszéljünk.
A minap nagyon érdekes összeállítás jelent meg a Népszabadságban, Budapest meg nem épült felhőkarcolóiról, toronyházairól. Vannak köztük ismertek meg kevésbé érdekesek is, de ez a Madách téri elképzelés elég mellbevágó. Illetve nem is igazán Madách téri, mert ugye ez épp a helyén van, maradjunk a Kiskörútiban. Bár imádom a Batman-es épületeket Budapesten, azért nem bánom, hogy ez nem épült meg - még ha a mostani sehova nem vezető Istár-kapu is igen fura a helyén. Valahogy a Fiumei útra jobban illett ez az amcsi felhőkarcoló-stílus, azt igazán visszaépíthetnék (a galéria uccsó képeit nézzétek).
Ki örülne, ha ez nézne farkasszemet a városházával?
1) Antall József (1990-1993), Boross Péter (1993-1994), Horn Gyula (1994-1998). 2) Orbán Viktor (1998-2002) Medgyessy Péter (2002-2003). 3) Medgyessy Péter (2003-2004) Gyurcsány Ferenc (2004-2009) Bajnai Gordon (2009-2010) Orbán Viktor (2010- ).
Kordos Szabolcs riportkötete, a Tilos a belépés! földi halandók számára elérhetetlen helyszíneket mutat be, melyek közül párat itt az Urbanistán is érintettünk (a Gresham elnöki lakosztályát, Ferihegy és a metró elzárt világát). A miniszterelnöki szobáról szóló fejezetben leginkább a fenti ábra fogott meg: eddig soha nem gondolkoztam azon, hol is dolgozik a kormányfő, mint ahogy az sem jutott eszembe, hogy időnként váltogatták a helyszíneket. A szerző Urbanistának küldött rövid összefoglalóját alant:
Átadták azt a zuglói gördeszkapályát, amelyről már korábban is írtunk, hogy "gördeszkás szakszervezetek" bevonásával épül. A helyszínről az Urbanista tudósítója, Dzsilla jelentkezett. Íme:
Rovataink a Facebookon