Hatvanöt év elteltével újra eredeti szépségükben szólalhatnak meg a Mátyás-templom harangjai. Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus közel 320 ezer eurós támogatásával nemcsak a háborúban megsemmisült történelmi harangokat rekonstruálják, de egy olyan különleges lengéscsillapító szerkezetet is építenek a toronyba, amely megóvja annak szilárdságát. Jelenleg ugyanis statikai okokból bizonyos szélsebesség felett tilos harangozni Magyarország legismertebb templomában. - áll a Váti sajtóközleményében. Teljes szöveg alant.
"A busz kék, a villamos sárga, a troli piros, a HÉV zöld, ezt minden fővárosi gyerek tudja – és a taxik is beállhatnak a sorba." - foglalja össze a Totalcar Bojár Iván András MTI-hez eljuttatott tervét. A Fővárosi Önkormányzat városarculati tanácsnokának, amikor épp nem a graffitikkel és vadplakátokkal van elfoglalva, jó ötletei szoktak lenni (nagy kedvencem a Budavár lejtőjére telepítendő szőlő) és szerintem ez is az. Van egy rakás nagyváros a világon, ahol működik a dolog, bár a fekete + sárga tető máshol is van (a Totalcar fotóin argentin kocsik vannak)*, nem lenne nagy baj, ha egységes szint kapnának a taxik is a fővárosban.
*A Totalcaros cikkel ellentétben, a tervekben narancsárga és fekete kombinációról van szó. A Főpolgármesteri Hivatal elküldte a részletes prezentációt, amelyben nem csak a látványtervek, de más nagyvárosok példái valamint egy klassz összefoglaló is van arról, hogy miben egyedi például London arculata.
A mellékelt képen egy gyönyörű mátyásföldi nyárfa látható gallyazás közben, kivágás előtt. Muszáj volt, nem lehetett megmenteni: villám csapott bele a hétfői viharban, végighasította a törzsét, végigszaladt rajta a gyökerekig, közben baseballütőnyi fadarabokkal terítette be a környéket. Itt tehát nem volt mese, vágni kellett. Viszont a ma kapott fotókról eszembe jutott az eset, amikor egy bringás merült el egy kifordult fa gyökere helyén keletkezett gödörben, na meg a fővárosi figyelmeztetés, hogy
"A Duna áradása és a tartós esőzéstől megemelkedett talajvízszint miatt a Margitszigeten, a Hajógyári szigeten, és a Duna partvonalánál gyakorlatilag bárhol számítani lehet a stabilitásukat vesztett fák kidőlésére."
A Központi Vásárcsarnok nagyon jól néz ki. Egy barátom mesélte, hogy egy angol ismerőse magyarázott neki valamiről hogy "az a templom a Váci utca végén", és eltartott egy darabig, míg rájött, hogy a Pecz Samu tervezte, Zsolnay-tetős, neogótikus szépségről van szó. Na most úgy néz ki, rendbe teszik a környezetét is. Nem mintha nagyon sok mindent lehetne ott tenni, hisz az egyik oldalról egy szűk utca, a másikról egy kocsilejáró határolja. A homlokzata pedig a Kiskörútra néz, amit pedig épp most pofoznak helyre metróstul.
Van viszont a háta mögött két zugocska, ami egyrészt teljesen kihasználatlan, másrészt nagyon szeretem az ehhez hasonlókat.
A CM-es feliratozó csapat újabb vidót magyarított. Ebben Mikael Colville Andersen, a copenhagenize.com és a copenhagencyclechic.com bloggere, dán "biciklis nagykövet" mutatja be városa bringaközlekedését. Egy város, ahol az ingázók 37%-a jár kerékpárral, egy bringasáv napi 38 ezer kerékpárossal és zöldhullámmal (!), villogó LED-del jelölt elválasztóvonal és egyéb nyalánkságok.
Az Urbanistán mindig is törekedtünk arra, hogy a legszűkebb rétegek igényeit is kielégítsük, ezért most azon kedves olvasóinknak szeretnék kedveskedni, akik Magyarországon élő száműzött elf hercegek. Nincs könnyű dolguk, ha szállást keresnek, de a helyzetük nem reménytelen.
Nálunk az elf hercegeknek való épületeket valamilyen rejtélyes okból egységesen "Makovecz-stílusúnak" nevezik, függetlenül attól, hogy van-e bármi köze az épületnek a mesterhez.
Ritkán szoktam Index-címlapos témákkal foglalkozni, de ezzel muszáj. Egyrészt mert ott nem lehet kommentelni, másrészt meg hajdanában, az egyik legkorábbi Urbanista posztok egyike is épp ezzel a környékkel foglalkozott, egy hasonló terv kapcsán (na de erről majd bővebben lent). Na de mellébeszélés helyett jöjjön a lényeg: a Duna, a Soroksár-Duna és a Csepeli Hév által által bezárt 15 hektáros telkén 2011-ben százmilliárdos fejlesztésbe kezd a Wing.
Lássuk be, már az Egy komisz kölök naplóját idéző stílus is magával ragadó (amit nem is említenék amúgy, ha egy idős parasztbácsi árulná a földjét és nem egy ingatlanreferens szerepelne a hirdetésben). Ám a valódi gyöngyszem nem ez! Zzeldi ugyanis az alábbi megfejtéssel ajánlotta figyelmembe a linket:
Épp felsugároznak valakit az Enterprise fedélzetére egy tanyáról
"A Budavári Önkormányzat át szeretné alakítani a Batthyány teret, ezért tavaly pályázatot írt ki a közterület forgalmi vizsgálatára. A munkát a Főmterv Zrt. elnyerte és a tervezők már leszállították a megrendelt dokumentációt." - írja a Fővárosi.hu. Fel is kerültek a tervező S73 honlapjára a megújult Batthyány tér láttervei, amelyből a Városképp bloggerei azt a következtetést vonták le, hogy a gyeplobbi keze van a dologban. Szerintem inkább a Főváros vezetői szeretnék úgy megszüntetni Budapest túlzsúfoltságát, hogy valami furmányos módon (ivóvízbe kevert vegyi anyaggal vagy a városháza leendő tornyából sugárzott nukleáris nyalábokkal) félméteresre csökkentik a lakók magasságát. Legalábbis a képek arányai erre engednek következtetni. Mindettől függetlenül nagyon tetszenek a tervek. Meg az is biztos, hogy a Batthyány térrel már régóta nagyon kell valamit kezdeni.
Úgy látszik a budapesti parajelenségek elsősorban pályaudvarokhoz kötődnek. A Nyugati környékével elég sokat foglalkoztunk az utóbbi időben, most a Keletinél bukkant föl egy érdekesség. A Google Maps-en ugyanis a "Budapesti Vidámpark" felirat jelenik meg nagyjából ott, ahol egy kedves Urbanista-olvasó a zavaró csatornafedelekre panaszkodott.
"Lehet, hogy az elhúzódó metróépítésre céloznak?" - teszi fel a kérdést Warloc, akinek ezúton is kösz a tippet.
Bár feltétlen híve vagyok a Belváros (Budapest?) új főutcájának, természetesen a kritikai észrevételeknek is szívesen helyt adok. Jankoke nevű olvasónk nem is egyet vett észre rajta - mi tagadás, a folyamatos söprögetés már nekem is szemet szúrt...
Az Urbanista már többször foglalkozott a budapesti közvécék helyzetével, ígértek ezt, tippeltünk azt, de most aztán itt jön a végső megoldás: hamarosan a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) veszi át a budapesti illemhelyek üzemeltetését, s a vállalat rögtön nagyszabású felújítási programba kezd - legalábbis az Ingatlan.net cikke szerint. Mint írják:
"Az 1996-ban még 112 működő és nyitva tartó egységből mára 74 maradt, s ezekből is csak 36 működik, jó néhány csak idényjelleggel. És ez csak a mennyiségi mutató; a wc-k állapota miatt azokat valószínűleg csak végszükség esetén használják a rászorulók."
Szerintem ez nem csak az állapottól függ - bár alighanem elrettentő ereje van azért egy-egy elhanyagolt klotyónak. Ugyanakkor én nem is tudom mikor voltam utoljára közvécében. (Ja de, eszembe jutott, két éve Debrecen főterén, a föld alatt - az elég klassz volt.) Szerintem ma már sokkal egyszerűbb egy olyan helyre beugrani, ahol van vécé is. Ha valaki nagyon sajnálja a pénzt, akkor inkább sunnyog, ha nem sajnálja, akkor meg inkább iszik egy kávét, minthogy csak a mellékhelyiségért fizessen. Budapesten ugyanakkor látnak fantáziát a dologban.
Aki nem ismeri Józsefvárost, annak tud nagy meglepetéseket okozni (meg aki ismeri, annak is). És nem csak fülemülefüttyös ligeteivel, hanem az ingatlanpiacával is. Míg sokan meg vannak győződve róla, hogy "nyolcker=gettó", az egyik végében luxuslakások, a másikban pedig kertes házak vannak. Sőt medencés kertes házak, mint az a Brigitta által felfedezett hirdetésben szerepel. Igaz nem tűnik túl nagynak a kert, de állítólag egy ugrás a Nagyvárad térről és (szintén állítólag) egy száz éves hársfa is van benne. A "rózsadombi minőség" talán enyhe túlzás, de azért medencés kertnek medencés kert - ez tagadhatatlan.
És a feketerigó is bíztató...
Az ősi vár kicsiny kertes házának dolgozószobája valójában csak álca: a szekta szentélyének titkos bejáratát őrzi! Na persze csak az juthat be, aki ismeri az aranyozott gipszstukkó-címerek rejtélyét. Ha valaki a baloldali ajtót választja, azzal azonnal végeznek a téglák közül kipattanó mérgezett nyilak. Aki a jobboldali hatalmas ablakon próbál belépni, azt viszont menten agyonkaszabolják az üvegcserepek - mert az egy tükör. Csak az arany közép a helyes út, csak az vezet a megvilágosodáshoz, persze ha nem megyünk neki rögtön az ajtó mögötti oszlopnak. Igazából ide sem érdemes mindenkinek belépni, hisz az emberáldozatra sem mindegy, milyen minőségben érkezünk...
Azt már korábban is írtam, hogy szeretem az ismeretterjesztő ingatlanosokat. Mondjuk amit Duna House Amfiteátrum (nomen est omen)munkatársa alkotott, az már-már történelemtudományi publikáció. Ha van környékismertető ab ovo, akkor ez az. És hiába mondják, hogy historia est magistra vitae, ez a vicc kicsit hosszú a poénhoz képest:
Már a Petőfi téri ortodox templom toronyának helyreállítása is megosztotta a nagyérdeműt, de ráadásul jelen pillanatban így néz ki - mint az venom6 fotóján látható a Skyscrapercity-n. Van, aki szerint így kis kellene hagyni, jó kis kortárs izé lenne. (via: @varoskepp)
Hamarosan átadják a felújított Hungária Fürdőt, ideje visszaemlékezni rá, milyen sokáig is állt lepusztulva. Bár a fenti videóból jórészt ki vannak gyomlálva az Eldorádó prózai részei, fel lehet ismerni a helyszínt. (A felújításról bővebben a HG-n)
Eddig is remek felvezetők készültek az ország egyik legjobb fesztiváljához, a Fishing on Orfűhöz (volt ugye 2008-ban a tóátugrási kísérlet, 2009-ben az orfűi szörny levadászása), de most végre olyan videót csináltak Lovasiék, amely az Urbanistára is illik. Na és persze annál is nagyobb örömmel posztolom a videót, mert idén is fellépünk a FOO-n a Boogie Mammával. Jertek!
Budapest legfontosabb sportlétesítményeinek szerencsés konstellációját ajánlották figyelmembe a minap. A felfedezés egyáltalán nem új - ez a poszt például majd egy éves -, de azért megörültem neki és nem csak az olyan szellemes kommentek miatt, hogy "a Budapest Fasza program a Budapest Szíve utáni évben indul majd".
Sokkal inkább azért, mert eszembe jutott róla: össze lehetne szedni a Főváros szerveit, testrészeit. Akár úgy hogy egy-egy városrész, épület mire hasonlít a levegőből vagy oldalról, esetleg alulról kicsit hunyorítva ellenfényben, akár úgy hogy valamilyen módon asszociálunk róla az adott szervre.
A "Balettintézet bontása?" cím azért elég erős anyagot feltételez, még az Urbanista láthatatlan forgóóráról lógó jégcsapokkal ékesített pszichedelikus rovatában is. Pedig tényleg ezzel a topikkal landolt egy olvasói levél az Index postaládájában. A mellékelt fotón pedig valóban ügyködnek a volt Drechsler-palotán, de hogy mit, azt nem tudom - nem vagyok se balett-táncos, se kőfaragó (bocs a béna, de kihagyhatatlan poénért).
"Dr. Temesi Tibor ügyvéd, az Expo Center ügyeit vizsgáló bizottság tagja szerint összefogással, környezetükért tenni akaró, segítőkész, lokálpatrióta szakemberekkel földalattit kéne építenünk, így hosszú távon megoldható lenne a város észak-déli irányú tömegközlekedése. Az ügyvéd az általa elkészített anyagot Kővári János pécsi országgyűlési képviselőnek is átadta már."- írja a Pécsi Újság. Lehet, hogy a budapesti sikeren felbuzdulva kapott kedved a dologhoz az ügyvéd úr? Nem valószínű, mert Temesi szerint a pécsiek lelkesedésből, ingyen megterveznék azt.
Tegnap egy budai polgár aggodalmait hoztam le a Lidl-lel kapcsolatban. Úgy illendő, hogy ma ideposztoljam RealBOB levelét is, aki arra hívta fel a figyelmem, hogy vannak a szimpatikus barnamezős fejlesztések is Budapesten. Íme:
Egészen természetes dolog, hogy az olcsó termékeket kínáló kiskereskedelmi láncok ronda dobozokba költöznek. Mivel a legfontosabb - gyakorlatilag egyetlen - szempont az alacsony ár, ezt csak úgy tudják elérni, ha minél kevesebbet költenek az épületre, a telekre, a termékekre stb. Egyszerű matematika. Szerencsére éppen ezért ezek az eldobható épületek a városok szélén maradnak, mivel ott jóval alacsonyabbak az ingatlanárak.
Nem áll szándékomban túl sokat foglalkozni a blogon a budapesti utcalányok feltérképezésével, helyzetelemzésével, tesztelésével, de amit most küldött Virág, az azért nagyon szervesen hozzátartozik a Rákóczi út állapotához. Gondolom, amikor arról álmodoznak egyesek, hogy jó lenne élettel, meg újra korzózó emberekkel megtölteni a javában slumosodó egykori főutcát, nem erre gondolnak:
Az Eiffel teres cikkben említettétek meg a kurvákat a Nyugatinál. Gondoltam elmesélem, hogy újabban (pár hónapja) egy másik ugyancsak forgalmas részen is lehet találkozni velük, mégpedig a Blahától két sarokra a Rákóczi úton a Keleti irányában. Minden este ott van ugyanaz az 1-3 lány (huszonévesek), általában a Hársfa u.-Rákóczi út vagy a Szövetség sarki irodaháznál.
üdv, Virág
Minden rosszindulatú híresztelésemmel ellentétben a forgó óra megvan a Nyugati téren, talán el sem tűnt, jégcsapok pedig egész biztos nem pörögtek rajta. Felmerült bennem, hogy sorozatot csinálok ebből a pszichedelikus vonalból, mondjuk "Operaházzá alakíthatják a Hűvösvölgyi kisvasutat", illetve "Ismét William Shakespeare író-olvasó találkozó lesz Jégbüfében" címekkel, de aztán a valóság felülírta a terveimet. Természetesen megint Budapest Bermuda-háromszögéről, a Nyugati térről van szó, ahol nem csak órák ugranak dimenziót, de olykor rejtélyes evezőskeretek is felbukkannak. A Népszabadság ugyanis azt írja, hogy az egykori Skála Metróban működő West Balkan zöldíteni kívánja a teret:
A közelmúltban átadtak egy új közteret a Nyugati Pályaudvar mellett, ami ráadásul zöld is. Szép csendben tették, pedig azért ez elég nagy szám. Ilyen tényleg nem nagyon volt eddig a Nagykörút pesti oldalán. Állítólag annak idején épp azért alakult ki a Rákóczi téren az örömlányok központja, mert az volt az egyetlen park ezen a tengelyen. Na most már van még egy. Hogy felköltöznek-e a kedvéért a Nyugati aluljárójából (az időközben oda száműzött) utcalányok?
Szinte kizárt. Mert azért ez nem egy klasszikus park - nem is tudom, olyan mikor épült utoljára Budapesten. Bár azért azok közelebb állnak a szívemhez (és itt nem feltétlen a Rákóczira gondolok), azért ez a Gödrös-Millenárisos vonal is szerethető, ha jól meg van csinálva. És ez úgy tűnik jól meg van csinálva. A hagyományos aszfaltozott placcoknál pedig mindenképpen jobb.
Mostanában szervezetten lehet bejárni budapesti köztereket/parkokat szakmai vezetéssel. Erre szívesen elmentem volna, de nem sikerült. Dzsilla viszont küldött egy rövid beszámolót, meg pár fotót.
"Pályázati úton kívánja értékesíteni az ötödik kerületi önkormányzat három nagy értékű belvárosi ingatlanát, a déli Klotild-palotát, a Ferenciek terén lévő Párizsi udvart és a Magyar Vendéglátóipari Múzeumnak helyet adó, Szent István tér 15. alatti épületet." - írja a mai Napi Gazdaság.
A napilap úgy értesült, szállodákká alakítanák a három épületet, amelyeket nemzetközi pályázaton hirdetnének meg. A régi pesti szlengben Matildnak is becézett palota északi ikertestvérét a közelmúltban újították fel épp szállodaként. Igaz, a legfrissebb hírek szerint csak 2011 elején nyílik meg Buddha Barként (annak ellenére, hogy az idei legjobb frissen nyíló szállodák közé már bevette a Times). Szakértők szerint azonban mégis van értelme a 4-5 csillagos belvárosi hotelberuházásoknak, mert a piac előbb-utóbb fellendül.
Hat blog egyszerre csapott le ugyanarra témára: a járdákon parkoló autókra. Percre pontosan ugyanakkor lőtték ki posztjaikat, lássuk mit találtak a szemfüles budapesti bloggerek!
A második kerültre szakosodott Egypár megalkotta a zseniális F+P fogalmát, vagyis flexelj és parkolj eljárást: egyre inkább teret hódít az előre megfontolt szabálytalanul parkolás, amit a Demszky-karók kivágása előz meg.
A Fővárosi blog hét pontba szedve elemzi végig a budapesti autós-gyalogos problémáit: 1. Mi határozza meg a parkolási díjak mértékét? 2. Ki foglalkozzon a parkoltatás üzemeltetésével? 3. Mi a helyes hely-felosztás egy kisebb utcában? 4. Legyen-e kötelező parkolóhelyet is vásárolni bizonyos lakásméret felett az új építésű lakásoknál? 5. Hol legyenek P+R parkolók Budapesten? 6. Legyen-e behajtási díj, népiesch nevén dugódíj Budapest belső területein? 7. És a Végső Kérdés: Mi a közlekedési módok helyes aránya Budapesten?
A 6ker arra figyelmeztet, hogy épp a Terézvárosban sikerült működő modellt kialakítani, amely azoknak a boltoknak is megfelel, akik a parkolóhelyek számának csökkenésétől féltették a forgalmukat.
A 8ker egy különös helyzeten mereng: mi van akkor, ha a szabályszegő egy önkormányzat? "Pont találkoztam két közteressel, meg is kérdeztem tőlük, miért nem bírságolnak ebben az utcában. Persze, tudom a választ, itt parkolnak az önki dolgozói, direkt nekik lett kialakítva, miután eladták azt az - azóta is üresen álló - telket, ahol azelőtt parkolhattak."
A Retekblog a Klebelsberg Kultúrkúria környékét járta be, ahol a rendezvényre érkezők nem épp kulturáltan hagyják a kocsikat: "a műsornak vége, lehet hazamenni. A kocsik emléke azonban tovább él: széttrancsírozott "fű", széttört járdaszél, kifordult keramittéglák és törmelék".
A Városi metamorfózisok a nyugaton bevált "shared space" fogalmát említi, ahol közös teret használnak a járművek és a gyalogosok - így muszáj figyelniük egymásra a szereplőknek. Nálunk is kezd elterjedni, igaz nem az utca teljes szélességében: "Budapesten is alkalmazzák ezt az elvet, mégpedig olyan módon, hogy mivel axiómaként a szent úttestet autón kívül más nem érintheti, a járda lép elő shared space-szé. Ide festik fel a bicikliutakat és a parkolóhelyeket."
Jó kattintgatást, bosszankodást, merengést és kommentelést mind a hat blogban.
Ha azt mondom legalább négyszáz éve nem épült mecset Magyarországon, biztos nem lövök nagyon mellé. Érdekes kanyar, hogy az Állatkert egyik legizgalmasabb épületének, az elefántháznak minaretet formázó tornyát 1915-ben lebontották, mivel a török diplomáciának nem tetszett, hogy egy muszlim szimbólum állatházat díszített. Azóta szerencsére enyhültek az előírások, a Vastagbőrűek Házának is újra áll a tornya, és most úgy néz ki egy valódi minaret is épül Budapesten.
A Koos.hu blogon háromrészes sorozat jelent meg az Újbudára tervezett muszlim templomról. A legismertebb magyar blogoló építész, Koós Miklós szerényen, szinte kívülállóként ír az épületről - olyannyira, hogy az első posztnál le sem esik az olvasónak: ő maga a tervező!
Rovataink a Facebookon