Nyavalygunk itt, hogy milyen sehova sem vezető zebrák vannak Józsefvárosban és Újpalotán, ám Jakartában ennél sokkal cifrább gyalogátkelőhely is előfordulnak. A magyar módszerek úgy próbálják megoldani a gyalogoskérdést, hogy az emberek kedvét elveszik a járkálástól, ám úgy látszik, az indonéziaiak hatékonyabbak: ők kiirtják a gyalogosokat.
A két fényképet és az alábbi pár sort Kerényi Zoltán, az ablakamultra.hu készítője küldte:
Fotó (új): Barbay Csaba
Egyáltalán nem mai darab Csap Viktor panellakás-rekonstrukciója, először 2009-ben publikálták. Ám Sadia most osztotta meg velem, nekem új volt és beleszerettem. Tulajdonképpen nem is értem, miért nem terjedt el jobban a házgyári lakásokban a látszóbeton használata. Ez az az elem, aminek most nagy divatja van, s ha valami, hát ez adott a panelekben. Olyan megoldás, amire sokan csorgatják nyálukat dizájnblogokat/-magazinokat nézegetve, pedig nem elérhetetlen álomról van szó.
Ebbe a különös kompozícióba szaladt bele a hétvégén Tajti Zsuzsanna a Margit körúton. Nem lennék meglepve, ha ez a szegény Miki egér-imitátor a világ legrémisztőbb Pumuklijához járt volna csavaros kiflikért reggelire.
Budapest
Igen, hasonló a józsefvárosi megoldáshoz, de ezúttal a Pólus Centernél sikerült nagyot alakítani. Úgy látszik ez a trend. Mindegy, a lényeg, hogy felfestették, gyalogosforgalom kipipálva! (Fotó: Tatár Csilla/FB, tipp: Lesley, kösz!)
A Római-part sorsáért aggódó hangok már évekkel ezelőtt megszólaltak az Urbanistán, de akkor úgy tűnt, a forráshiány a part védőinek kedvez. Azt hiszem a válságnak köszönhető az is, hogy kirándulhatunk még a Népszigetre és a Hajógyári-szigetre. Ám aki abban bízott, hogy a rossz gazdasági helyzet megóvja a Római-partot, az tévedett.
A fene se gondolta volna, hogy egyszer csak kerül hárommilliárd forint ebben a nehéz gazdasági helyzetben. EU-támogatás nélkül. És annak nem lesz jobb helye, mint az utolsó budapesti természetközeli Duna-part elpuszítása. Vagyis a közérdek ellenében néhány szabálytalanul épült ingatlan tulajdonosának érdekeit szem előtt tartva. Ejha, micsoda lobbierő! Ha ezt valami nemes cél érdekébe kamatoztatnák ezek a jó emberek...
A témáról átfogón az Építészfórumon olvashattok, de az Index is több remek összefoglalót, publicisztikát és videót készített a témáról, de egyik kedvenc blogom, a Dunai szigetek is foglalkozott vele nem egyszer.
A blog szerzője - Szávoszt-Vass Dániel - ajánlotta figyelmembe a fenti videót is, mely végigveszi a Római türténelmét, jelenét, bemutatja hangulatát, rengeteg fotóval, filmrészlettel, visszaemlékezéssel.
Kicsit úgy érzem, mintha a Tabán veszne el újra...
Illusztráció: peter_panamint/flickr.com
A Redditen indult ötletparádé arról, hogy milyen is lenne az álomotthon, ha a pénz nem számítana, melyből a Curbed válogatta ki a legszellemesebbeket.
Volt az álmok közt kivágott szemű festmény, ahonnan leselkedni lehetne, aztán ajtó, amely egy téglafalra nyílik, meg emeletes ház belső udvarra nyíló erkélyekkel, ahonnan a földszinti medencébe lehet ugrani.
Valaki vizesárkot szeretett volna krokodilokkal, meg lézert, cápákat és mérges gázokat, más könyvespolcnak álcázott titkos ajtót.
A kívánságok közt szerepel legóház és komplett Disneyland is.
Na és mi a Ti álmotok? Egész biztos vagyok benne, hogy sokkal jobb ötleteket kommenteltek, szóval ne fogjátok vissza magatokat!
Mi lenne az álomotthonotokban, ha a pénz nem számítana?
Fotó: Józsefváros Anno
A Józsefváros Anno amúgy is igen figyelemre méltó oldal, de most valami egészen különleges dolgot fedezett fel. A Baross tér aluljáróinak brutális bontásáról már itt az Urbanistán is esett szó, ám a lefeszegetett korlátoknál sokkal izgalmasabb a burkolat. A lebontott kövek hátlapján ugyanis feliratok vannak!
KoPé alkotása félúton van a Blahán vonuló marhák és a Gellért-hegyet támadó sárkányok képe közt (bár távoli rokonságban áll Szily Laci méltatlanul elfeledett szemetparasztmajmok blogjával is). Mindenestre szépen példázza, hogy mennyire remek is a BudapestAlternative oldal, melynek követését ezúton ajánlom minden fővárosi polgártársam figyelmébe.
Remek Tumbl-blogot lehet csinálni a város különös helyein parkoló autókból. Nem a tilosban parkírozók szégyenfalára gondolok, inkább az olyanokra, mint a szegedi bevásárlókocsi-tárolóba vackolódott Suzuki. Akik ott álnak meg, ahol ugyan szabad, de senki se gondolná. Na ez épp jó lenne nyitóposztnak. Ti is tudtok hasonlót?
(A tavaly ősszel készült képet Kerényi Zoltán, ablakamultra.hu küldte - köszi! Kattintásra megnő.)
Torobala baross tér című képét az Urbanista Indafotó-gyűjteményébe töltötte fel. Kösz!
Palotabarát, a bpxv bloggere ismét elgondolkodtató poszttal örvendeztetett meg. A kérdésfelvetés adott, megfejtések, tippek, vélemények, jöhetnek a kommentekbe!
Soha nem értettem miért érdemes a képekkel variálni egy hirdetésben, hiszen a vevő odamegy és látja, hogy mi a helyzet. Nos nem szeretném kizárni a matematikai esélyét annak, hogy létezik két tökéletesen ugyanolyan lakás Torontóban és Budapesten, és hogy ezeket valaki pont ugyanúgy fényképezte le egy ingatlanhirdetés számára, de azért nem tennék fel rá nagyobb összeget.
Budapest
Budapest
Amióta láttam a fenti képet Török András Budapest könyvében, azóta keresem. Bass Tibor 1947-es fotóján lábon hajtják föl a marhákat Budapestre a vagonhiány miatt és épp a Blahán korzóznak át (a háttérben az akkor még álló Nemzeti Színház). A lábon hajtás csak a ma emberének furcsa, hiszen az egyik legfőbb magyar exportcikket így "szállítottuk" évszázadokkal ezelőtt Észak-Olaszországba, meg Nürnbergbe (ahol szobra is van a magyar szürkének). Érdekes egyébként megfigyelni az állatok fajtájit: akkoriban még nem volt magyar tarkára beállítva minden szocialista nagyüzem, ősibb típus épp úgy akad a csordában, mint "korszerű". (kép forrása: Mészáros Tibor via: kép-tér)
Érdekes, hogy Twitteren jött egy videókomment is a képhez a téma utóéletéről:
Tulajdonképpen napi parlament rovatot is indíthatnánk, eclipse.chaser olyan szorgalmasan tolja fel a jobbnál jobb képeket a Flickrre a Kossuth tér átalakításáról. A múltkori vízköves (betonnal kiöntött?) vízvezeték után íme egy klassz kép a közműalagútról. Ahogy írja:
többszintes
az Országház közműalagútja, melynek egy szakasza új nyomvonalra, a látogatóközpontba kerül. Az utolsó képek az elbontott szakaszról; korábban sem sok készült.
Forrás: homologue.hu
Alakulnak a Rákóczi tengely csomópontjai. A Ferenciek teréről már tudjuk, hogy fog kinézni hamarosan, az Astoria kaputérsége félig készen van és a BKK már a Baross térről is kidobott egy látványtervet nem is olyan rég:
Csekati Fürdőhangulat című képét az Indafotó Urbanista-csoportjába töltötte fel. Köszi!
Persze az ember tudja, hogy az országok, városok vezetői jót akarnak, de egy gonosz hang mégis azt súgja olykor, hogy a nagy közérdekű fejlesztések mögött - horribile dictu -, olykor talán önös érdekek állnak. Természetesen az ilyen gondolatokat mindig makacsul elhessegetem.
Amikor ránk zúdult másfél éve Szőcs csodálatos ötletcunamija konflisokkal és alagúttal, felmerült a múzeumi negyed kialakítása is (vagyis összeterelni a város fontosabb kiállításait Pestről és Budáról újépítésü ingatlanokba a mai 56-osok terén). Akkor azt írtam, hogy:
Budapest
Egyre inkább oda vagyok a Budapest szobrai FB-oldalért. Hát nem pompás? Legyetek ti is a követői!
Nagyon érdekes rajzot tett közzé a Timelord blog (melyen egyébként egy másik izgalmas "légifelvételt" is találtok az előző századfordulóról). A Rózsadombról készített ábrázoláson megtaláljuk a pesti támpontokat (templomtornyok, Nemzeti Múzeum), ami nekem inkább szokatlan, az a budai oldal kietlensége, a szellős Víziváros és a beépítetlen Várhegy. Neket mi a legmeglepőbb? (A kép természetesen kattintásra megnő)
Kedvencem a bohócorros. Amúgy egy termosztátot reklámoz. (via: urbnefilms)
Ahogy az a pár napja posztolt videóból is kiderült, bezárt tíz napra a Corvintető, majd gyors ráncfelvarrás után ismét kinyílt. A múlt héten a sajtó képviselőinek is bemutatták a változásokat. Persze a legtöbb fejlesztés csak azoknak szembeszökő, akik ismerték a régit és tudják, hogy mi változott: hova kerültek új falmatricák, mennyiben frissült a bárpult dizájnja, hol nyílt új kisterem a feltörekvő dj-tehetségek szárnypróbálgatásaihoz, vagy mit keresnek az új dobogók a tánctéren. (A nyitóbuliról a HVG adott hangulatjelentést).
Fotó: thoroughlymodernmilly.com
Mielőtt az ellenkezőjével vádolnátok, nem tartom hülyeségnek a településmarketinget, az országimázs-építést. Szeretem, amikor a napi százezer példányban fogyó Independent online kiadásában szerepel fővárosunk (még akkor is, ha a szerző kicsit beszól az Országházra), vagy a hasonló olvasottságú Irish Times-ban a világ egyik legjobb kocogóhelyének tartják a Margitszigetet, esetleg az ezeknél nagyságrendekkel népszerűbb Telegraph ad útmutatót hozzánk és a sort hosszan lehetne folytatni.
Persze nem nem minden a nagy név és a nagy példányszám, már a marketingóvodában is az az első foglalkozás témája, hogy egy posztnak, FB- vagy Twitter-bejegyzésnek is óriási jelentősége lehet. Vagyis boldoggá tesz, amikor a külföldi közösségi média lelkesedik Budapest egy-egy részletéért, legyen szó a Terror Házáról vagy furcsa szexboltjairól.
Hogy a szerzők, hogyan vetődnek ide, nem tudom, de egyáltalán nem bánom, ha az ezzel foglalkozó szervek csábították őket hozzánk, fizették útjukat, szállásukat, fogyasztásukat. Örülök, ha a marketingeseink végzik a dolgukat. Ugyanakkor nagyon nem örülök, ha ilyeneket olvasok a magyar turisztikai sajtóban:
Budapest
Emlékeztek a százéves Duna-parti platánra, amelyik túlélt két világháborút, hídrombolást, hídépítést? Lakatos Mária olvasva a posztot elküldte nagyapja, Lakatos Artúr festőművész alkotását, melyen természetesen a fa is látszik. Nagyon köszönöm!
Tipp/forrás: Anette Laboux, kerekterek, telegraph, Tímea, Sadia. Felesleges kommenteket elkerülendő: az ingatlansalátában nem csak béna ingatlanhirdetések vannak, hanem bármi, ami érdekes.
A fenti Kispolák-riksa képét hunszabi töltötte fel az Urbanista Indafotó-gyűjteményébe. Kösz!
Van-e esélye a bevásárlóutcáknak a plázák mellett? Ha igen akkor melyiknek? Megőrzi-e régi fényét a Váci és az Andrássy? Hogy muzsikál a Belváros új Főutcája és hoz-e változást Város Szíve program? A CBRE múlt héten tartott sajtóbeszélgetésének összefoglalóját a bevásárlóközpontok piacával kezdtük és a bevásárlóutcákkal folytatjuk.
Budapest
"Zajlik az építkezés a Duna-parton. Egy ijesztő érdekesség: ilyen vastagon töltötte ki a vízkő a csövet. Ideje volt cserélni..."
- írja a kép készítője, eclipse.chaser a Flickren. Hihetetlen. Tényleg van ilyen? (via: Qtya)
Rovataink a Facebookon