Rendhagyó fotókiállítás Budapestről
Pontosabban régi, zömében amatőr fényképekkel és többnyire Super8-ra felvett filmanyaggal mutatja be a pesti belváros mintegy száz évét Az én környékem-tárlat. A BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. szervezésében valósult meg a kiállitás.
A képek egy fotó kivételével a Fortepan gyűjteményéből származnak. Térben az egykori pesti városfalon belüli, míg időben a századfordulótól a közelmúltig, körülbelül a rendszerváltásig tartó időszakból válogaták össze az anyagot.
Last minute karácsonyi könyvajánló az Urbanistától
Amikor az ember úgy érzi, hogy megvan a klassz ajándék, de hiányzik mellé valami, akkor gyorsan vesz még egy könyvet. Na jó, valójában nálam fordítva van, de mivel tényleg a karácsonyi előtti legeslegutolsó pillanatban vagyunk, valahogy meg kell ideologizálnom, miért most megy ki ez a poszt.
Az alábbiakban összeszedtem azokat a könyveket, amikről az elmúlt évben írtam az Urbanistán, hozzácsaptam párat, amiről még nem esett szó a blogon, sőt egy olyat is, amit még csak nem is olvastam. A listában szerepel néhány kötet, ami nem is kerül kereskedelmi forgalomba, vagyis sok hasznát nem veszitek ajándéktippként, de gondoltam, velük együtt lesz teljes az idei könyvfelhozatal összefoglalása.
Következzen tehát néhány 2015-ben megjelent könyv Urbanista-témában a filléres füzetektől a 26 ezer forintos monográfiáig, szépirodalomtól a fotóalbumig.
Háború utáni építészetünk egyik legfontosabb irodája
Gondolj a három kedvenc magyar középületedre, ami a háború után épült. Az egyiket egész biztos a Közti tervezte! Persze ne legyünk elfogultak, ha a három legutálatosabbra gondolsz, alighanem azok között is lesz egy köztis. Az 1948-ban alapított Középülettervező Iroda nem egyszerűen megkerülhetetlen szereplő a magyar építészet történetében, hanem amit csináltak és ami történt velük, az többé-kevésbé maga a háború utáni magyar építészet története. A most megjelent 42+24=66 című könyvből legalábbis ez derül ki.
A téli szünet legbűbájosabb backdoor üzenete
Néhány hete látható ez a csodálatos tábla a 2. kerületben, a Balogvár utcában. Egy nagyon fontos jelenségre hívja fel a figyelmet az Ismeretlen Kis Alkotó: arra, hogy sünök kelhetnek át a járdán és az autóúton. A lokálpatriotizmus fantasztikus példája ez a felhívás, amin az időjárás viszontagságai sem fogtak ki, legfeljebb csak a színei halványultak valamelyest.
Közel 87 milliárd forintért kelt el a világ legdrágább kastélya
Ráadásul újépítésről beszélünk, ami egy kastélynál amúgy is eléggé különös. Franciaországban, Párizshoz közel, Versailles és Marly-le-Roi között, három év alatt építették fel az ingatlant. Az anakronizmust azzal is fokozták, hogy a Napkirályról nevezték el.
A XIV. Lajos Kastély inkognitóját őrző tulajdonosáról annyit lehet tudni, hogy közel-keleti.
Irodaház nyílt a Dunán
Egy lakóhajóra is simán felkapom a fejem, ha Magyarország felségvizeiről van szó, hát még egy irodahajóra! Bevallom, nem is ismertem a műfajt, mielőtt Geri fel nem hívta a figyelmemet erre a hirdetésre. Egyszerűen nem tudok betelni vele.
Spanyol malmokat alakít át üzletlekké a Lidl
Cervantes Don Quijoteja vajon mit szólna ahhoz, ha megtudná, hogy három Barcelona közeli, La Mancha-stílusú szélmalmot felvásárolt a német Lidl áruházlánc?
Tulajdonképpen a pesetáikat, pardon eurocentjeiket a fogukhoz verő vásárlók kiszolgálása apropójából a Lidl nem is követett el hatalmas ízlésterrort a szélmalmok ellen, mert, hogy azok nem is olyan nagyon matuzsálemek.
Eredményt hirdettek a Kossuth téren
A Kossuth tér legtöbbeket megosztó épülete a MTESZ-székház (leánykori nevén a Magyar Kereskedelmi Kamara székháza), mely egy félig megépült historizáló épület modern befejezése lett. Szeptemberben ötletpályázatot írtak ki az elavult irodaház felfrissítésére. Akkor részletesen leírtuk, pontosan mit várnak a pályázattól, milyen nehézségek elé állítja a feladat a tervezőket, na meg hogy kik és hogyan fogják elbírálni a pályaműveket.
Tegnap eredményt hirdettek, lássuk, mire jutottak.
Védett épület helyére húzhat fel kocka-apartmanházat egy apácarend
Védett épülettömböt bontanának a Nemzeti Múzeum mögött, írja az Építészfórum.hu nyomán a Válasz.hu. A Józsefváros Palotanegyedében, a Múzeum és a Szentkirályi utca sarkán álló megviselt külsejű épületet a Sacré Coeur apácarend a rendszerváltás után kapta vissza.
A rend, azaz a Sophianum Nonprofit Kft., vagyis a Sacré Coeur ingatlanhasznosító vállalkozása, négy tervezőtől kért tanulmánytervet a Károlyi-Csekonics-palota szomszédjában álló belvárosi épület megújítására. A bírálók Gutowski Robert tervét találták a legjobbnak. A pályázat annak ellenére a bontás híve, hogy az épület helyi védelem alatt áll.
Ki és miért lobbizott azért, hogy ilyen legyen az Országház? Mennyibe kerülne ma felépíteni, és hol van benne tőzsdéző szobra?
Az ajándékba adható könyvek nagyjából két csoportra oszthatók. Vannak az olvasósok meg a nézegetősek. Az előbbit elkezdi az ember az elején, aztán pár nappal később befejezi, amikor kiolvasta. Az utóbbiba bele-bele nézeget, lapozgat, böngészi, elvan vele. Az előbbit minden további nélkül megvesszük magunknak is, az utóbbit inkább sugalmazzuk valakinek, hogy vegye meg nekünk, és ha végül mégis kénytelenek vagyunk magunknak beszerezni az albumot, akkor kicsit lelkiismeret-furdalásunk van tőle.
Török András és Wachsler Tamás A nevezetes magyar Országház és a tér, ahol áll című könyve többek közt azért nagyszerű, mert egyszerre mindkét típushoz tartozik. Első ránézésre egy színes (állandó jelzője: reprezentatív) album, amelyekben leggyakrabban unalmas történelmi tényekkel és felsorolásokkal szokták kitölteni a képek közti üres felületet. Viszont itt tényleg egyenrangú a képanyag és a szöveg. Elég beleolvasni egy tetszőlegesen felütött oldalba, azonnal magával ragad!
Van egy 280 méter hosszú bronz emlékmű Budapest szívében
Van egy különleges világháborús emlékmű Budapest közepén. Több szempontból is egyedülálló, de leginkább azért, mert egy elég hosszú, 280 méteres alkotásról van szó. Ehhez képest nem túl sokan ismerik. Most egy gyönyörű könyv jelent meg róla Bevésett nevek címmel Kállay Eszter és Szűcs Teri szerkesztésében. Vagyis kettő. Legalább olyan szépek lettek, mint maga az emlékmű.
Illegális reklámhálók márpedig vannak
Örökzöld témánkban kutakodva informátorunk – aki az egyik szereplője a budapesti reklámháló-piacnak – elismerte, hogy cégük nem is egyszer rakott már fel illegálisan reklámhálót. Azt is megmondta, miért.
Eszement árukapcsolások az amerikai luxusingatlan-piacon
Arról már mi is beszámoltunk, hogy egy-egy ingatlan eladása gyakran rétestésztaként nyúló projekt. A hazai közszereplők, celebek luxusingatlanjai, avagy éppen „luxusingatlanjai” sem kivételek. Gondoljunk csak Győzike nógrádi zebrapalotájára, vagy Ruttner György ügyvéd birtokára.
Az amerikai multimilliomos, híres és kevésbé híres emberek is igyekeznek mindenféle hozzáadott hókuszpókusszal kívánatosabbá tenni a zselés töltelékként nyúló ingatlaneladásaikat.
Mi lenne, ha hidroplánkikötő épülne a budapesti vizes vb-re?
Vendégszerzőnk, a vizirepules.hu oldal szerkesztője és több témával foglalkozó könyv szerzője, már korábban is írt az Urbanistának a hazai hidroplán-közlekedés feltámasztásáról. Most a polgári repülés világnapja alkalmából a budapesti vizes vb kapcsán vizsgálta meg a lehetőségeket.
Ilyen is lehetett volna a Duna-part, de nem ilyen lesz
Hogy a budapesti Duna-parttal valamit kezdeni kellene, azt elég régóta tudjuk, mert jelenlegi formájában gyakorlatilag egy autópálya két oldala közti elválasztósávként funkcionál a folyó. A főváros épp ezért egy pályázatot írt ki Rak-Park címmel, melynek célja, hogy kitaláljuk, mi is legyen a pesti oldalon.
A héten hirdettek eredményt, a győztes a Korzó Tervezési Stúdió lett, akik amúgy a Móricz Zsigmond körtér új kialakítását is tervezték. (A második amúgy a Budapesten több menő épületet és átalakítást jegyző Erick van Egeraat irodája lett, a harmadik pedig a Finta és Társai és a Várkert tájépítészeti munkáit jegyző Garten Studio közös pályázata.)
A nyertes művek bemutatásával még várni kell (időközben ezek is elérhetők lettek a pályázat honlapján), ám az egyik pályázó most bemutatja, mivel is indult. Ők a Valyo, akik már többször szerepeltek nálunk. Bár az anyaguk nem nyert, mindenképpen érdemes bemutatni, mert tele van izgalmas ötletekkel.
Nem csak a kézműves pékek sütnek jót
Nem szoktunk gasztrotémákba belefolyni, de mivel Budapest malomipari múltját bemutató cikkünkben elhangzott a kézműves pékektől pár szakmát érintő kritika, helyt adunk a másik oldal véleményének is. Neve elhallgatását kérő sütőipari szakember olvasónk ugyanis tételesen válaszolt az ott leírtakra. Észrevételei dióhéjban:
A kézműves pékeknek remek marketingfogás a többi péket szapulni, de azért nem felejtettek el a »hagyományos pékek« sem kenyeret sütni. Jó pékeket és kenyeret a kézműves pékségeken kívül is lehet találni Budapesten és vidéken egyaránt, csak róluk hallgat a média.
A levélíróval tisztáztuk, hogy a kifogásolt cikk a budapesti malomipar és a pékségek múltját és jelenét bemutató városi sétáról tudósított, vagyis az ott látottakat és elhangzottakat ismertettem. Nem tisztem és nincs is hozzá szakértelmem, hogy eldöntsem kinek van igaza, ugyanakkor most pedig helyt adunk a kézműves pékekétől eltérő véleménynek is.
Íme olvasónk levele teljes terjedelmében:
Eladó villák a Balaton legszebb régi villanegyedében
Drága hölgyeim és uraim, folytatódik az Urbanista méltán népszerű sorozata Magyarország régi villanegyedeiről. Mátyásföld és a terézvárosi Diplomatanegyed után már egyszer kiruccantunk a vízpartra, de most Leányfalunál is messzebb megyünk. A századfordulón ugyanis nemcsak a Duna, de már a Balaton is javában vonzotta a nyaralni vágyókat.
Akkor azonban már nemcsak a reformkor óta népszerű Füred, de a déli part is virágzásnak indult. Itt épült meg a kor legmenőbb villanegyede, a bélatelepi villasor. A téma szakértője, Varga István könyvtáros, helytörténeti kutató nemcsak egy blogot vezet a város történetéről, hanem a közelmúltban egy könyve is megjelent a villanegyedről.
San Francisco legdrágább háza akár az Andrássy úton is állhatna
Hogy, hogy néz ki Amerika egyik legdrágább környékének legdrágább eladó lakóingatlana? Így. Semmi különös. Az utcafrontról nézve egy kissé túlstukkózott századfordulós villa, melyet, ha leejtenénk az Andrássy út külső szakaszán, egy cseppet sem lógna ki az utcaképből.
A hasonlóság persze nem véletlen. Nagyjából ugyanakkor épült, mint a Diplomatanegyed házai, egy nagyreményű város gazdag polgárainak. Egészen pontosan 1901-ben készült el egy James Madison nevű, halfeldolgozással foglalkozó fószernak.
Na igen, azóta persze ott jobban megszaladtak az árak.
No melyik városnegyed a legnagyobb király?
Véget ért az Urbanista és az Otthontérkép közös játéka, a 2014/2015-ös városrész-bajnokság.
17 selejtezőn, két elődöntőn és a döntőn izgulhattátok végig, vajon melyik városnegyed veszi át a bajnok csupán jelképes pozícióját az első kiírást megnyerő József Attila-lakóteleptől.
A döntőbe jutott négy városrész: Csepel-Erdőalja, Rákospalota, Újlipótváros és Wekerletelep.
Menő késő modern épületet tüntetnek el Budapesten. Kár érte
Szomorú levelet kaptunk Léstyán Bence építészhallgatótól, aki személyesen kötődik Budapest három szép, téglaépítésű trafóházához is. Az egyik most veszélybe került, mégpedig a Nagycsarnok mögötti Csarnok téren található épület: szállodát építenek a helyére, amit már elég régóta tervezgetnek.
Nagy kérdés, hogy mit lehet kezdeni egy ilyen házzal, ha már funkcióját veszti (kicsit a víztornyokéhoz hasonló a helyzet), de az biztos, hogy elég furcsa megoldás egy homlokzat elé építeni egy házat.
Léstyán Bence most aláírásgyűjtésbe fogott és az alábbi levelet küldte el nekünk:
Ezer apró csodát rejt ez az 1932-es buszmenetrend
Fantasztikus kincset kaptunk Uci nevű olvasónktól, egy 1932-es buszmenetrendet. Már az összehajtogatott borítója is klassz, meg ugye mutatós a menetrendi táblázat is, de az igazi kincset a térképoldala rejti!
Most kiderül, melyik a legmenőbb budapesti városrész
Elérkeztünk a finishez az Urbanista és az Otthontérkép közös játékában.
A 17 selejtező győztesei, és a két vigaszágas (a legtöbb szavazatot kapott második helyezettek) csaptak össze a két elődöntőben.
A kortárs dán építészet lenyomta a Rock'n'rollt
Az A38-as hajón megtartott építész kiállításmegnyitóról azt gondoltam, hogy majd néhányan lézengünk, kínosan mosolyogva. Nagyobbat nem is tévedhettem volna!
A beléptetésre összetolódott tömeget gondosan leszűrték: először a VIP-listások, majd az időben regisztráltak juthattak be.
Végül azok a regisztráltak közül a szerencsésebbek, akik a várólistán landoltak, de közülük is rengetegen szorultak ki a hajó fedélzetére, ahonnan az üvegfalon keresztül kukucskálhatták a mindig is jellemzően egyszerű és letisztult, dán architektúrát
Egykor Budapest volt a világ második legnagyobb malomipari központja
Az Imagine Budapest malomipari és kézműves „pékségészeti” sétáját jártuk végig. A kiinduló pont a Hungária Gőzmalom egykori székhelye, a Zwack-művektől nem messze, a Soroksári úton kissé délebbre fekvő, következő ipari műemlékegyüttes.
A reformkor ipari forradalmával hatalmas versenytársat kaptak a mikrovállalkozó – jellemzően önállóan őrlő vagy egyetlen molnárlegény alkalmazottat foglalkoztató – kis malmok. Az arányokról annyit, hogy mintegy húszezer, egyszemélyes malom nagy részét váltotta fel ötszáz nagyipari hengermalom.
A századforduló tájékán Budapest volt Minneapolis mögött a világ második legnagyobb malomipari központja. Németországtól kezdve, Európa többi fejlett régióiból is hozzánk jártak tanulmányútra a korabeli high-tech lisztőrlés fogásait ellesni.
De maradjunk malomiparunk dicső múltjánál. A kezdetek a reformkorig nyúlnak vissza, és mint sok minden másban, ebben is Széchenyi István adta meg az első löketet a fejlődéshez.
Az országszerte szétszórt, sok kis helyi malom által őrölt liszt szállítása ugyanis eléggé kiszámíthatatlanul zajlott. A kétségtelenül hangulatos, ám kevésbé hatékony víz- és szélmalmoknál jóval korszerűbb, nagyipari gőzmalmokat már szervezett, kapitalista módszerekkel, részvénytársaságok gründolásával alapítottak.
A Pesti Hengermalom Rt. első malma, a mai Falk Miksa utca sarkán állt, és 1841-ben épült meg. Majd a mostani sétánk helyszínén, a Soroksári úton 1893-ban épült ki az igazán komoly malomkomplexum, a Hungária Malom, ahol már nemcsak a közeli Duna-kikötők könnyítették a szállítást, hanem a gyárudvarba lefektetett vasúti sínpárok is.
Töröltek-e feneket a rómaiak?
Új szelfiző, profilfotó- és borítókép-készítő pont nyílt ma az Aquincumi Múzeumban. Jó, persze hivatalosan csak egy pihenőpadról van szó, de alighanem ez lesz minden múzeumlátogató osztály kedvence: egy többszemélyes, háromlyukas római vécé másolata. A Wellness az ókorban – Fürdőkultúra Aquincumban című időszaki kiállításról Fényes Gabriella régészt kérdeztük, aki a világ legrégebbi, nálunk őrzött billentyűs hangszeréről is rengeteg érdekeset mesélt.
Eladó a világ egyik legnagyobb ingatlana
Ha elnézed ezt a bejáratot, biztos arra gondolsz, hogy valami bazinagy birtok van mögötte (vagy valami, ami bazinagynak akar látszani). Ám az biztosan meg sem fordul a fejedben, hogy a telek, ami emögött a kapu mögött van, az nagyobb mint New York vagy Los Angeles.
Sőt, New York és Los Angeles együtt.
Ez a Waggoner Ranch Texasban (itt), amely most épp eladó.
Rovataink a Facebookon