Melyik a legelnökibb dél-budapesti városrész?
Az Urbanista és az Otthontérkép közös játékának, a városnegyed bajnokságnak a második, egyben utolsó elődöntőjéhez értünk.
A szabályok szerint ebből a körből is a két legtöbb szavazatot kapott városrész jut a döntőbe, ahol tiszta lappal küzdhet meg a legjobb négy a végső győzelemért, de néhány szó az eddigi menetről:
Az elődöntők résztvevői
Összesen 19 városrész jutott tovább a 208 indulóból. (Néhány kisebb városrészt összevontunk.). A 17 fordulós selejtezők első helyezettei, valamint vigaszágon a két legtöbb szavazatot kapott második helyezett.
A 19 elődöntőst két csoportba osztottuk. Nem a klasszikus Buda-Pest tengely alapján, hogy ne a sznob Buda vs. proli Pest klisék szerint folyjon a küzdelem, hanem északi és déli elődöntőt tartunk. Tíz északi és kilenc déli résztvevővel. Ígérjük, hogy legközelebb fordítva lesz.
Az első, északi elődöntőben a két továbbjutó utcahosszal húzott el a mezőnytől. Újlipótváros nyert és alig kapott kevesebb voksot Rákospalota. Gratulálunk a döntőbe jutottaknak, no de ki csatlakozik hozzájuk a Mesés Délről? Majd most eldöntitek!
Kinek észak, kinek dél
Több kommentelő felvetette, hogy önkényesen soroltunk olyan városrészeket északra, amelyek földrajzilag inkább Budapest déli feléhez tartoznak és fordítva.
Nos, ha szigorúan „földrajznáci” szemüvegen keresztül vizsgáljuk a kérdést, akkor igazuk van. Azonban a selejtezők során az egyes fordulókat úgy állítottuk össze, hogy könnyebben legyenek összevethetők a szomszédos városrészek, ezért is csúszkált néha az észak-dél vonalzó.
Amúgy meg melyik városnak állna jobban a freestyle égtájkezelés, mint Budapestnek? Hiszen ha megnézzük a pályaudvarokat, akkor a Déli a legnyugatibb, a Nyugati pedig a legészakibb. Persze az elnevezések a vasúttársaságokat jelölték, s már réges rég a Keletiből indul a legtöbb bécsi vonat.
Nem tudja meglepni a barátait? Béreljen nekik vidámparkot!
Az Airbnb mintájára létrehozott, csak épp szállás helyett rendezvényhelyszínekre szakosodott Spacemarketre felkerült egy egész japán vidámpark - olvastuk a Mashable-n .
Egy Kondor Béla-rajz mintájára alakítottak át egy pesti parkot
Budapest egyik leghosszabb ideje eredeti formáját őrző, a 30-as évek óta változatlan szerkezetű parkját újították fel félig a közelmúltban, s adták át munka első ütemét szerdán Pestszentlőrincen. Kicsit körbenéztünk, milyen is lesz az új Kossuth tér az Üllői út mellett, ahol egy Kondor Béla-rajz elemeivel bolondították meg az összképet. Annyit elöljáróban elárulhatunk, hogy a végeredmény kifejezetten tetszik.
Mit csinálnak a szerb rendőrök, ha lefényképezel egy bunkón parkoló rendőrkocsit?
Bevisznek a rendőrségre. Legalábbis én így jártam. Szabadkán, a központban, a rendőrség épülete előtt láttam ezt a gigászi hajdúpéteringet, hát lefotóztam.
Csak úgy egyszerűen előkaptam a mobilom és kattintottam. Nem volt abban a jelenetben semmiféle teátrális mozdulat hosszas pepecseléssel a félméteres objektívval felszerelt géppel (de hát ez gondolom meglátszik a kép minőségén is).
Londoni ingatlan lopott fotóivall kínál „gyönyörű budapesti lakást” a csaló
Lassan több bűnöző próbálkozik internetes ingatlanos csalással, mint zsebmetszéssel. Íme még egy.
Különleges emlékmű épült a Deák téren
Sokszor leírtam már itt a blogon, hogy úgy gondolom, eljárt az idő a hagyományos emlékművek felett. Fontos, hogy emlékezzünk nagyjainkra, meg a történelmünk dicsőséges és gyászos eseményeire, de ne kelljen már ezért évről évre újabb szobrot, oszlopot, emlékfalat vagy turult állítani. Van épp elég remekmű az utcákon, tereken. És mielőtt valaki megpukkanna egy kommentben: teljesen mindegy, hogy holokausztról vagy Trianonról van szó.
Sokkal jobban szeretem az olyan kivételesen finom emlékeztetőket, mint amilyen mondjuk az MM-csoporté az ELTE-n: ott a téglafal fugáiba készítettek jelet a zsidótörvények, a vészkorszak és a második világháború áldozatául esett egyetemi polgárok emlékére.
Valami ilyesmik azok a feliratos spaletták is, amik egy hete kerültek ki a Deák térre. Igaz itt nem a szó hagyományos értelmében vett emlékműről van szó: az alkotók egyszerűen megszépítettek egy megadott formát, s közben tartalommal töltötték meg azt.
Ki a legnagyobb király Észak-Budapesten?
Az olykor körömrágóan izgalmas selejtezőket követően elérkeztünk az Urbanista és az Otthontérkép közös játékának, a városnegyed bajnokságnak az első elődöntőjéhez.
Voltak persze a papírformát igazoló rajt-cél győzelmek, de az utolsó pillanatokig szoros küzdelmek is. No, meg óriási meglepetésre a múltkori abszolút második Wekerlét beelőzte egy szinte teljesen ismeretlen, fura szocreál lakótelep: Gubacs. Igaz, van egy sanda gyanúm, hogy a Gubacsi-lakótelep mögötti Mediterrán lakópark népe volt aktív a szavazáson.
És milyen jól tették! Így ismertté vált szűkebb pátriájuk.
ám legalább egy olyan forduló is lezajlott, ahol legyőzték a helyi erőket.
Mégpedig valószínűleg a futás szerelmesei (netán a sétálókkal, strandolókkal támogatva) fogtak össze, ugyanis a választási névjegyzék szerint három állandó lakossal bíró Margitsziget vert rá több ezerszer népesebb városrészekre.
Ennyit a selejtezőkről, most pedig néhány gondolat a játék további menetéről:
Liverpoolban külön sávot kaptak a járdán a sietők
A világ első gyalogos gyorssávját nyitották meg Liverpoolban a napokban, a város legforgalmasabb bevásárlóutcáján. A járdán ugyanis felfestettek egy sávot, amit a gyorsan haladók vehetnek igénybe, míg a lassan andalgók egy másik sávon közlekednek.
A sávra úgy tűnik, nagy szükség van, ugyanis több felmérés szerint
Többségük egyszerűen időpazarlásnak tartja, hogy más, ráérő, beszélgető gyalogosokat kell előzgetnie. A sávnak különösen a fiatalabbak örülnek, a 16 és 24 év közöttiek 69%-a mondta, hogy használni fogja.
Parkolni vagy kocsmázni lehessen a hétkeres utcákban?
Ez a kérdés megosztó. Akad, aki az autókat utálná ki, és véget nem érő bulihelyszínné varázsolná a Kazinczy utcából kibontakozó, legújabb kori pesti vigalmi negyedet.
Másnak meg pont az utcai vidámkodókból van elege, és legszívesebben az első fapadossal toloncolná őket haza a jó-édes-anyukájuk teakonyhájába.
Kínai megoldást találtak Szegeden egy oszlopra
Még el sem készült a Tisza-parti Penthouse, de már felejthetetlen élményt nyújt a szegedieknek. A kivitelező páratlan építészeti megoldást talált a trolibuszvezetéket tartó villanyoszlop megmentésére – írta a Délmagyar. Az ötszintes épület betonszerkezet teljesen körbeöleli az oszlopot, a legfelső szinten pedig egy helyes kis félkör ad szabad utat a lámpatartó vasnak.
Végül is, van, ahol még nagyobb tételben játszanak: Kínában például nekivezettek egy autópályát egy lakóháznak, mert nem sikerült megegyezni az elbontásról. A házat körbeölelő autópálya végül meggyőzte az idős házaspárt és egy hónappal később belementek a kisajátításba, és elfogadták a felkínált összeget. Szegeden ilyen vitára nem kell számítani.
Az utolsó szocialista város
A csernobili atomkatasztrófa szellemvárossá változtatta az erőmű dolgozóinak a települését, ám a szovjetek röpke két év alatt felépítettek egy új várost, kicsivel odébb. Az utolsó szocialista várost, amelyik egyben élhetőnek, sőt szerethetőnek is tűnik. Vagy mégsem?
Ahol azeriek és örmények közösen jótékonykodtak
Erről a két, egymást gyűlölő kaukázusi nép fiairól sajnos inkább az jut az eszünkbe, hogy egyikük vesz a Tescóban egy fejszét, és szétveri a másik fejét. Pedig képesek voltak összefogni, hogy a csernobili katasztrófa után egy új várost építsenek.
A csernobili atomkatasztrófa volt a szocialista tömb egyik utolsó nagy, ideig-óráig hazugságpropagandával rejtegetett tragédiája.
Ám a gorbacsovi enyhülés politikájának, a glasznosztynak és a peresztrojkának a jótékony hatása már a katasztrófa után kiürített Pripjaty városa helyett épített új város, Szlavutics (ukránul: Славутич, oroszul: Славу́тич, angolul: Slavutych) megtervezésében és kivitelezésében is nyomon követhető.
Melyik a legmenőbb városrész a Király sírjának a kerületében?
Elérkeztünk az Urbanista és az Otthontérkép közös játékának, a Városnegyed-bajnokság selejtezőinek az utolsó részéhez. Ebben a körben Csepel városrészeire szavazhattok.
A szigeti kerületen, Budapest potenciális Manhattanén tradicionális ipari negyedeket, kikötőt, paneltömbös lakótelepeket, de régebbi, és újabb építésű kertvárosi övezeteket is találunk.
Azokban a merész urbanisztikai tervekben, amelyek Budapestre felhőkarcolókat vizionálnak, szinte kivétel nélkül felmerül Csepel, mint lehetséges helyszín.
A csepeli ingatlanárak a legolcsóbbak Budapesten, ami megfontolandó vásárlási célponttá teszi az egyébként nem a világ végén fekvő kerületet.
Azonban, ha őszintén beszélünk Csepelről, akkor azt feltétlenül el kell mondani, hogy ha nem tudunk tömegközlekedéssel, főképp a kötöttpályás HÉV-vel bejárni a munkahelyünkre vagy az iskolába, akkor iszonyúan be lehet ragadni a forgalomba.
No, de majd a helyi erők megoszthatják kommentben, hogy milyen egérutat érdemes választani.
7 gyönyörű eladó régi villa a Diplomatanegyedben
A csodaszép nagypolgári mátyásföldi és a művészek lakta leányfalusi villanegyed után után most egy olyan városrészbe látogatunk, amelyet legtöbbször a belvároshoz szoktunk sorolni: Terézvárosba. Villák azonban itt is vannak, nem is akármilyenek, körülnéztünk hát, miket árulnak ott.
Ahogy elindulunk a Deák térről az Andrássyn, fokozatosan változik a környezet. Az Oktogonig magas házak között igazi belvárosi sugárúton haladunk. Onnantól az út kiszélesedik, megjelennek a szervizutak, több lesz a fa, alacsonyabbak lesznek a házak. A Kodály köröndtől pedig felszakadozik a zárt utcafront: a palotahomlokzatok véget érnek és kertes házak következnek.
Megérkeztünk terézvárosi villanegyedbe.
Amikor ez a környék beépült, még nagyon a város széle volt, nem csoda, hogy ide pihenő vagy akár nyaralóhelynek is alkalmas házak kerültek, kellemes kertekkel, parkokkal körbevéve. Így jött létre az Andrássy út két oldalán a terézvárosi villanegyed, amelyet ma legtöbben Diplomatanegyedként ismerünk. Keleten a Dózsa György út, északon a Szondi, nyugaton pedig a Bajza utca határolja. Délen a Városligeti fasorig ér, melynek természetesen az erzsébetvárosi oldala is idetartozik (ez az út egykor versenytársa volt az Andrássynak, sokáig nem dől el, melyik lesz a magyar Champs-Élysées).
A villák persze itt egész mást jelentenek, mint a valódi nyaralóövezetekben, sokkal inkább paloták, melyeknek birtokosai is gyakran főnemesek voltak. Ez persze azt jelenti, hogy leginkább lakásokat kapni bennük, de van, hogy egész épületek kerülnek a piacra. Lássunk hát hét szép példát
Kövessétek élőben, hogyan alakul át a Széll Kálmán tér!
Kiállni a Kalefra és nézni a galambokat, az ételosztókat, az ilyen-olyan kartondobozokról árusítókat, a villamosmegállóban rohangáló egereket (igen, igen ilyenek is voltak), meg az ügynököket, térítőket, szóval a nyüzsgő várost, az mindig is izgalmas dolog volt. Azonban most, hogy csontok meg gránátok bukkannak elő, alagutak és hidak tűnnek el, meg elkezdett füvesedni az egész és kétnaponta változik a forgalmi rend, még sokkal érdekesebb bámulni a teret.
Kiraktunk hát egy kamerát, ahonnan élőben követhetitek, mi történik rajta. Tökéletes ebéd utáni relaxációhoz, munkahelyi kikapcsolódáshoz, vagy ha nincs jó műsor a tévében. Állítólag gyógyhatása is van, de ez egyelőre még nem bizonyított.
7 négyzetméteres lakást hirdetnek Budán
Gyorsan ki is posztolom, mert az ilyenek érthetetlen okból pikk-pakk el szoktak kelni. Igen, igen, mi is emlékszünk: voltak már ennél kisebb budapesti lakások is az Urbanistán (hogy a 2,6 méter széles, 308 millió forintos londoni házról, meg az 5 négyzetméteres római kecóról ne is beszéljünk).
Na de akárhány ilyennel találkozunk, azért csak fölkapjuk rá fejünk, kiváltképp, ha ennyire szép csirkehálóra emlékeztető mintája van, amiben egészen otthonos érezhetjük magunkat.
A gyerekek KRESZ-pályáját megszüntették, helyére betonfalakat emeltek a parkba
Mint Mózes második könyvében az égő, de meg nem emésztődő csipkebokor, mely Szűz Mária bűn nélkül való fogantatásának előképe (legalábbis Theodorus ancyrai püspök szerint), úgy tűnik, a Városliget beépítésének is mintegy előképe a részben az Orczy-parkba telepített Nemzeti Közszolgálati Egyetem komplexuma.
Albérletcsalás deluxe: az elcsalt foglalón felül közvetítői jutalékot is felszámoltak
Tipikus küszöbre piszkító, majd vécépapírért becsöngető történetről számolt be Csorba Dániel ingatlanos, akitől már korábban is kaptunk néhány hajmeresztő ingatlancsalós sztorit.
A legújabb albérlethorrorban
Hab a tortán, hogy ezen felül még 24 500 Ft közvetítői díjat is legomboltak róluk.
Tényleg Wekerletelep a legjobb hely Budapesten?
Folyatódik az Urbanista és az Otthontérkép közös játéka, a városnegyed-bajnokság. Az utolsó előtti selejtező körhöz értünk. A XIX. és XX. kerület, Kispest és Pesterzsébet városnegyedei közül szavazhatjátok meg a kedvencet.
A soproni lakásárak utolérték a budapestieket
Azt eddig is tudtuk, hogy nem csak Budapesten vannak húzós árak, de hogy a soproniak beérték a fővárosiakat, az nekem új. Bár nem értékesítési, csak hirdetési árakról van szó, de azért az is jelent valamit, hogy az ingatlan.com legfrissebb jelentése szerint:
Győrben és Sopronban a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 303 ezer forint volt idén október közepén, ami 16 százalékos növekedést jelent tavaly szeptemberhez képest. Sopronban a 40-59 négyzetméteres lakásoknál a négyzetméterár 36 százalékkal 367 ezer forintra nőtt, Győrben pedig a családi házaknál következett be 15 százalékos áremelkedés.
Csodálatos panorámafotó a 60 évvel ezelőtti Duna-partról
Volt az Urbanistán egyszer egy remek kép az 1955-ös Duna-partról, amit hét, egy pontból készített fotóból vágtak össze. (A poszt kicsit szétesett az Indexre költözés során, de amúgy még szépen zoomolható.) Most egy hasonló alkotással lepett meg Tamási Miklós, a Fortepan atyja. Ez is kereken 60 éve készült, ez is több képből van összevágva és ennek is nagy a felbontása, viszont egy másik szögből készült.
Na és ami a legfontosabb: éppen olyan izgalmas, mint a múltkori volt!
Gyönyörű szocreál épületet adtak át Pesten
Biztos sokaknak a könyökén jön ki, de a felesleges kommenteket elkerülendő, tisztázzunk valamit az elején. Amit a legtöbben szocreálnak hívnak még manapság is, az nem az. Az kérem a 60-as, 70-es évek modern építészete. Ilyenek mondjuk panel lakótelepek, vagy az MTESZ-székház a Kossuth téren. Az igazi szocreál viszont a "kövér oszlopos", frízes, szovjet típusú épületek az 50-es évekből, mint amilyen mondjuk a moszkvai metró állomásainak többsége.
Budapesten valahogy nem nagyon terjedt el a komcsi orosz birodalmi építészet, de példái azért akadnak, szerencsére nem is feltétlenül rosszak. Ilyen például a MOM (némi modernnel vegyítve), vagy mondjuk a szocreál lakótelep az Örs vezér terén (a zuglói oldalon, szemben a metróvégállomással).
Kevésbé ismert, de igen mutatós példája a mátyásföldi Erzsébet-ligetben található épületegyüttes, melynek legfőbb tömbjében ma a Budapesti Gazdasági Főiskola van (amúgy ennek ablakáról tükröződnek a földre a titokzatos fénymajmok).
Gyönyörű kastély Tengelicen, álomszép palota az Andrássyn és egy életnagyságú hintaló Egerben. Itt az ingatlansaláta!
A legfiatalabb kerület és vidéke
Folytatódik az Otthontérképpel közös városnegyed-bajnokságunk, sőt, lassan a selejtezők végére is érünk. Ebben a körben is két pesti külső kerület, a XVIII. és a XXIII. egyes városrészei csapnak össze. Most kiderül, hogy vajon az egyetlen, rendszerváltás után született kerület városrészeit kedvelitek-e jobban, vagy máshonnan érkezik a befutó.
A múltkori körökhöz hasonlóan a belvárostól távoli városrészekkel foglalkozunk, ahol azonban valamit valamiért alapon, az ingatlanárak meglehetősen barátiak. Mondhatni:
A távolságot, mint üveg golyót, bagóért megkapod,
és ha óriás nem is leszel, ellenben óriási utazási élményben részesülsz nap mint nap, ha a központba kell bejárnod melózni vagy suliba.
Fényképen is fennmaradt a titokzatos selmecbányai E-betű
Évekkel ezelőtt írtam egy posztot a különböző erdőkbe vágott vagy eltérő fafajokkal kirakott ábrákról. Volt köztük a horogkereszttől az olimpiai karikákig minden, de számomra a legkülönösebb mégis a selmecbányai E betű volt. Csontváry festményét ugyanis régóta ismertem, de nem értettem, mi a fenét keres az a jel ott a képen. Kicsit olyan volt, mintha csak utólag pingálták volna rá.
Később tudtam csak meg, hogy az az Erzsébet királyné emlékére készített jel tényleg ott volt akkoriban: egyszerűen egy ilyen alakú irtást készítettek az erdészek a hegyoldalba. A népszerű királyné 1898-as halála után több helyen is állítottak neki emléket Magyarországon, de már életében is egy csomó minden felvette a nevét (Erzsébetváros, Pesterzsébet, Erzsébet-kilátó stb.). A sok szobor, park és miegymás mellett azonban talán ez volt a legfurább.
Ezért nem kapsz albérletet
Gabriel álnevű olvasónk Jakab Andor szellemét szabadította ránk a siralmas budapesti albérlethelyzetről írt értekezésével. Saját személyéről annyit árult el, hogy:
Több évig foglalkoztam ingatlanok hasznosításával, mint vállalkozó.
Egyben kifejtette, hogy a bonyolult, komplex problémáért (mármint az egyre megfizethetetlenebb fővárosi albérletekért) távolról sem kizárólag az Airbnb okolható.
Akkor át is adom a szót Gabrielnek, aki külön hangsúlyozta, hogy nem ingatlanközvetítőként okosodott ki a pesti lakásbiznisz aranyhalakban és bálnaürülékben dúskáló óceánjában:
Ilyen is lehetett volna az Országház
Tudjátok, hol van a vörös csillag, ami egykor az Országház tetején volt? Nos, ott van még ma is a Parlamentben, csak épp pár szinttel lejjebb került: egész pontosan a kupola csúcsáról a mínusz első szintre. Ez az a különös üvegtetős terem, melyet stílszerűen az egykori titkos kommunikációs központ, a Szuszogó alatt alakítottak ki, s melyről egy remek fotókiállítás kapcsán már korábban is írtunk. Ott nyílt ugyanis meg a héten a ház történetét bemutató állandó kiállítás, ahol sok más érdekes cucc mellett ez is látható.
Új sziget született Franciaországban
A francia Mont-Saint-Michel évezredeken át volt egyszerre sziget és félsziget. A normandiai parttól egy kilométerre fekszik benn a tengerben: apálykor száraz lábbal lehetett bejutni az ezer éve alapított bencés kolostorhoz, meg a csöpp faluhoz, ahol ma 50-en élnek, dagály idején meg csak csónakkal. Nem csoda, hogy mindig kicsit misztikus köd övezte a tengerből kiemelkedő hegyet és a rá épült erődített monostort.
Aztán 1879-ben elérte a fejlődés: egy fix gátat építettek, amin elvileg bármikor be lehet jutni a félszigetre, merthogy innentől kezdve megszűnt szigetnek lenni. Gyakorlatilag azért lehettek olyan magas áradások, amikor víz alá került az út is.
Rovataink a Facebookon