Levente, Irén
20 °C
37 °C

Mindent bevet a kormány, hogy teleszüljük Magyarországot

Ez történt a gazdaság 20. hetében

2017.05.27. 13:11
Fideszes vállalkozó építette az okoskerítést a szerb határra, megint bevásároltak értékes épületekből a kormány kedvenc alapítványai, módosították a költségvetést, de a java még hátra lehet. Polt Péter lánya is állást kapott az MNB-nél, ami több gigabírságot is kiszórt a héten. Nem fogja már annyira megérni államkötvényt venni, mint eddig, az olaj ára tartósan stabilizálódhat a legújabb OPEC-megállapodás miatt. Megnehezítheti a társasházak felújítását egy új törvény, az oligarcháknak pedig választania kell, hogy médiát, vagy bankot visznek. Összefoglaló.

Mindent a családért 1.

A héten két magyar államférfi, Orbán Viktor és Polt Péter családja is bekerült a hírekbe. A legfőbb ügyész rokonai azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy felesége után most már első házasságából született lánya is Magyar Nemzeti Bankban dolgozik. 

Polt Petrát ráadásul a HR-vezetőként dolgozó Polt-Palásthy Marianna vette fel jogászi pozícióba. A felvetődő összeférhetetlenségre a jegybank csak annyit válaszolt, hogy Polt felesége nem lesz felettese Polt lányának, akinek fizetését nem árulták el, de a becslések szerint 500 és 800 ezer forint között lehet valahol. Ez persze sehol nincs Poltné béréhez képest, aki Matolcsy után a legtöbbet keresi, bruttó 4,95 millió forintot havonta, a plusz juttatásokat, és a jegybank alapítványaiban betöltött tisztségeiért járó honoráriumot nem számítva. A Polt család jegybanki tisztségeivel a kormányszóvivő szerint nincs semmi gond

A miniszterelnök apja és testvérei is szóba kerültek a héten virágzó bányaüzleteik kapcsán. Az Orbán-család már 2010 előtt is jól élt a cégeiből, de az utóbbi hét év során jócskán növekedtek árbevételeik, a három legnagyobb cég 5 milliárd forint feletti árbevételt termelt 2015-ben. Ebben szerepe lehet annak is, hogy több nagy állami beruházás kivitelezőjének szállítanak be építőanyagot. A folyamat lekövetése ugyanakkor nem egyszerű, mivel közvetlenül nem szoktak közbeszerzéseken indulni. 

Mindent a családért 2. 

A család fontosságának egy másik aspektusától is hangos volt a héten a média, bejelentették ugyanis az ígért demográfiai program részleteit. A kormányfő a Családok Világkongresszusán ismertette a terveket, ennek alapján 2018-tól többek közt:

  • Emelik a családi adókedvezmény mértékét, megint a kétgyerekes családoknak kedveznek majd.
  • A jelzáloghiteles három- vagy többgyerekes családok egy-egy milliót leírhatnak tartozásukból.
  • A diákhitel-tartozás felét eltörlik azoknál, akik két gyereket nevelnek, a három- vagy többgyerekes anyák a teljes tartozástól megszabadulnak.
  • Bölcsődefejlesztési program indul.

Pénteken aztán kiderült néhány apróbb részlet is a fentiekről. A program célja, hogy 2030-ra meglegyen a 2,1-es termékenységi ráta, ami a népesség bevándorlás nélküli fenntartásához szükséges.

Okoskerítés, okos fideszes vállalkozó

Kiderült a héten, mi okozta a furcsa ellentmondást a szerb-magyar határon felhúzott okoskerítés építésének ügyében, és ki építette ténylegesen a kerítést. Korábban a belügy azt állította, hogy a kerítés mintaszakaszát rabok építették és a büntetés-végrehajtás szervezetei, a kamerákat és jelzőrendszereket pedig az állami MVM OVIT telepítette, a fejlesztési minisztérium tagadta, hogy a felügyelete alá tartozó MVM OVIT dolgozott volna a kerítésen.

Egy szocialista képviselő adatigénylése után azonban kiderült, az MVM OVIT a munkát szinte teljes egészében alvállalkozóknak passzolta le, és az egyik legnagyobb nyertes a fideszes kötődésű politikus, Bozó Zoltán cége, a MetalCom lett. A vállalkozás a rendelkezésre álló adatok szerint több mint 18 milliárd forintnyi megbízást kapott a kerítéssel kapcsolatos munkákra, de a belügy teljes elszámolása még nem készült el.

Újabb értékes ingatlanokat vettek ismerős alapítványok

Rámentek az ingatlanvásárlásra a héten egyes kormányközeli alapítványok. A Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a budapesti önkormányzattól vásárolt 600 millió forintért egy Benczúr utcai villát, ami becslések szerint további mintegy 400 millió forint ráköltése után használható is lesz. 

A Magyar Nemzeti Bank alapítványai még nagyobb szabású bevásárlásra kerítettek sort, 4,6 milliárd forintért az övék lettek  az Ybl Miklós által tervezett, Andrássy út 40-42-es szám alatti műemléképületek. Az évek óta üresen álló, műemléki védettségű tömbben közel 3500 négyzetméternyi bérbe adható terület van, amelyből két szint kereskedelmi célokra, üzlethelyiségként, a felső szintek pedig irodaként hasznosíthatók felújítást után.

Egy elfelejtett adó

Kiderült hétfőn, hogy áprilisban rekordmennyiségű pénzt fizettünk be az államkasszában adók formájában, ami igencsak jót tett a költségvetési egyensúlynak: az államháztartás központi alrendszere 76,6 milliárd forintos többlettel zárt áprilisban, a halmozott hiány így 121,5 milliárd forintra csökkent.

A héten tíz módosítót nyújtottak be a 2018-as költségvetéshez, amelyek között van néhány érdekes. Az egyik, hogy az NGM minden jel szerint megfeledkezett egy még tavaly nyáron elfogadott, 2018-tól hatályos új adónemről az eredeti költségvetésben, így most találtak még 11,4 milliárd forintot, amit pluszban be fognak szedni. Méghozzá a vendéglátósoktól, ugyanis a turizmusfejlesztési hozzájárulásról van szó, ami a forgalom 4 százalékát kitevő különadó, és jövő év január 1-jétől kell fizetni. 

Úgy kalkulálnak, a médiapiac számára fenyegető reklámadóból 2,9 milliárd forinttal kevesebb fog bejönni az eredetileg tervezettnél, viszont elképesztően rákapcsolhat az EMMI a tehetséges egyetemisták segítésére, ugyanis 15 milliárd forinttal megtolják a kiadási oldalt felsőoktatási kiválóságok támogatása címen. 

A módosítók közt viszont nyoma sincs az új demográfiai program költségoldalának, pedig az a terveket elnézve nem két fillérbe fog kerülni. Orbán Viktor beszédében nem részletezte, hogy a program mennyibe kerülhet jövőre, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont azt nyilatkozta, hogy 100 milliárd forintos nagyságrendet érhetnek el 2018-ban az ezzel kapcsolatos kiadások. Ez akár azt is jelenti, hogy már beleszámolták a költségvetésbe mindezt, de valószínűbbnek tűnik, hogy újabb módosítókra készülhetünk. Remélhetőleg hamarosan több részlet is kiderül majd az NGM jóvoltából.

Korrupciós nyomozások folynak

Két nagyszabású korrupciós ügyben is folyamatban van rendőrségi nyomozás – derült ki a héten. Az első a hírhedt 2015-ös pécsi Volvo-buszbeszerzés, amelynek során gyaníthatóan mintegy 700 millió forinttal károsították meg az adófizetőket egy holland közvetítőcég bevonásával a közbeszerzésbe. Egy mszp-s képviselő érdeklődött most Polt Péternél, folyik-e nyomozás az ügyben, mire kiderült, 2016. novembere óta vizsgálódik a rendőrség  különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával.

A másik ügy, amiben nyomozás indult, még kínosabb, és nagyobb tétel (uniós támogatás) eltékozlásáról szól. A gyanú szerint a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak 2003 és 2008 közt az uniós pénzek pályáztatását kezelő szoftver fejlesztése során. Az Európai Bizottság rájött, hogy valami nem stimmel a projekttel, és ezért valószínűleg vissza fogja kérni a pénzt, innen adódik a 17 milliárdos hátrány.

A feljelentést a Miniszterelnökség tette meg az ügyben, miután kipattant a botrány, a rendőrség most  különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt kezdett nyomozásba.

Repkednek a bírságok

A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti része nem tétlenkedett a héten, jókora bírságokat szórtak ki pénzpiaci és tőzsdei cégekre különféle szabálytalanságok miatt:

lesz szegényebb különféle jogsértések miatt. Emellett a jegybank a tőzsdén is odacsapott, tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt felfüggesztette a Wingholding részvényeinek kereskedését, továbbá rájuk is kiszabott egy 4 milliós felügyeleti bírságot. 

Eggyel izgalmasabb egy másik, még április során kiszabott büntetés, amire csak a héten derült fény, mert az MNB valamiért nem verte nagy dobra: múlt hónap végén 2 milliós bírságot adtak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opimusnak. Az egyszerű indoklás ugyanaz, mint a fenti esetben, ám mivel a részleteket nem közölték, maradt bőven miről találgatni. És ha már Opimus, amellett se menjünk el szó nélkül, hogy a cég a héten bevásárolta magát egy gabonafeldolgozóba, ha bejön a számításuk, hamarosan jelentős cukoripari szereplők lehetnek.

Ford, Fiat, VW

Először is kiderült, hogy egy rakás embert elbocsát a három amerikai zászlóshajó-gyár, General Motors, a Ford és a Fiat Chrysler, mivel a válság óta először csökkennek az eladások. Ennek Donald Trump minden bizonnyal egyáltalán nem fog örülni, hiszen az amerikai ipari (közte autógyári) munkahelyek megszűnése, illetve olcsóbb országokba telepítése volt az egyik fő vesszőparipája. A Fordnál egyébként nem csak az egyszerű dolgozók munkahelye került veszélybe, a héten kirúgták a vezérigazgatót, mert úgy ítélték meg, nem igazán jött be a stratégiája. 

A dízelbotrány is újra beúszott most a képbe. A General Motors ellen per indult, azzal vádolják a céget, hogy 705 ezer  kisteherautó motorjába épített olyasmi rendszert, ami a csaló VW-ekben is volt, vagyis trükközött a kibocsátással. Európában szintúgy előkerült az ügy a héten, házkutatást tartottak kedden a Daimler több németországi telephelyén, mert feltételezik, hogy Mercedes-modellek is érintettek lehetnek a csalásban. 

Itthon viszont inkább jó hírek jöttek, tovább bővít ugyanis a győri Audi, néhány hét, és kezdődik az elektromotorok gyártása, amelyekkel kapcsolatban már biztosan nem fognak felmerülni ilyen piszkos dolgok. 

Ezek is érdekelhetik a hétről