Brutális videó készült a fronton az orosz katonák lemészárlásáról

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója

Index
2023.06.20. 21:50
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is. Jó pihenést kívánunk!

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozott Londonban az Ukrajna helyreállításáról szóló konferencia előtt – írja a CNN

    Tárgyaltak többek között az ukrán ellentámadás következő lépéseiről, valamint Ukrajna NATO-csatlakozásáról is. Kuleba köszönetet mondott az Egyesült Államoknak a támogatásért.

  • Az ukrán önkéntes Aidar zászlóalj egyik katonáját, Denis Murigát 16 év börtönbüntetésre ítélte kedden egy orosz bíróság, amiért csatlakozott a Moszkva által illegálisnak tartott fegyveres csoporthoz, és „terrorista” kiképzésben részesült – írja az Independent. Murigát még 2022 tavaszán vették őrizetbe az orosz–ukrán határon. 

    Az Aidar zászlóalj egy, az Azovhoz hasonló katonai csoport, amely a kelet-ukrajnai háború alatt szerveződött, majd később vált a reguláris haderő részévé. Az Aidar csoport hivatalos megnevezése szerint az ukrán hadsereg 24. különálló rohamzászlóalja. A zászlóalj 2014-ben alakult a luhanszki Aidar folyónál, innen ered a csoport neve is.

  • Ukrajna sikeresen bevetett egy hazai gyártású, 1000 kilométeres hatótávolságú drónt − közölte kedden az Ukroboronprom állami fegyvergyártó vállalat.

    Natalja Sad, az Ukroboronprom szóvivője egy szelfit posztolt a Facebookon a mosolygó Valerij Zaluzsnijjal, Ukrajna főparancsnokával, Mykola Olescsukkal, a légierő parancsnokával és Jurij Husevvel, az Ukroboronprom vezetőjével. Elmondása szerint a kép „drónunk 1000 km-es sikeres útja után” készült.

    Az információt az Index független forrásból nem tudta megerősíteni. 

  • Az ukrán hadsereg 35 összecsapásról számolt be az orosz erőkkel Kelet-Ukrajnában az elmúlt napon − derül ki az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának legfrissebb jelentéséből.

    Oroszország továbbra is a Donyecki területen lévő Liman, Bahmut, Avdijivka és Marinka területére összpontosít − írja a CNN.

    Az elmúlt napon Oroszország 35 iráni Shahed drónnal támadta Ukrajnát – közölte az Ukrán Fegyveres Erők, hozzátéve, hogy 32-t megsemmisítettek.

    A frissítés azt is állította, hogy Oroszország „több mint 72 légicsapást mért, és 36 alkalommal lőtt többszörös rakétarendszerekből” ukrán csapatokra és településekre, megsebesítve civileket.

    Egy Iszkander–M földi indítású cirkálórakétát is bevetettek egy polgári infrastruktúra elleni támadásban Zaporizzsjában − tette hozzá a vezérkar.

    A hadsereg közölte, hogy az orosz erők védekeznek a déli Herszon és Zaporizzsja régiókban.

    Az információkat az Index nem tudta független forrásból megerősíteni. 

  • Emmanuel Macron francia elnök szerint Franciaországnak és Olaszországnak továbbra is katonai támogatást kell nyújtania Ukrajnának − írja a Sky News. 

    „Franciaország és Olaszország egységesen támogatja az ukrajnai háborús erőfeszítéseket” − jelentette ki Emmanuel Macron.

    A francia elnök kedden az Elysée-palotában találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. 

    Folytatnunk kell, különösen azért, hogy a néhány napja indított ellentámadás a lehető leghatékonyabb legyen

    − mondta Macron.

  • Meghalt Makszim Bordusz ukrán kick-box-bajnok az Oroszország elleni háborúban – közölte az Independent egy, a harcokban elesett sportolókat számon tartó oldalra hivatkozva.

    A húszas évei elején járó férfit június 11-én ölték meg Zaporizzsja déli régiójában.

    Mindennap fegyverrel a kezében hozta közelebb Ukrajna győzelmét, de a győzelmet már nem láthatja

    – írták róla.

  • Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője kedden egy tévés interjúban azt mondta, hogy orosz katonák aknákat telepítettek a zaporizzsjai atomerőmű területén.

    Az rbc.ua szerint a kémfőnök azt mondta, egyrészt már az is veszélyt jelent, hogy az oroszok még mindig ott vannak az erőműben, de nem ez a legnagyobb baj.

    Másrészt, és ez a legrosszabb, a zaporizzsjai atomerőműben aknákat telepítettek, még a hűtőrendszernél is. Ha azt működésképtelenné teszik, akkor nagyon valószínű, hogy ez jelentős problémákat okoz

    – mondta. 

    Már korábban is felrobbanhatott ott egy akna

    Először tavaly nyáron jelentek meg értesülések arról, hogy az orosz csapatok hadifelszereléseket, köztük robbanószereket szállítottak az atomerőműbe. Az ukrán Enerhoatom szerint idén április közepén egy akna fel is robbant az atomerőmű négyes egységének generátorszobájánál.

    Akkor azt állították, az orosz katonák is elismerték, hogy a saját eszközük robbant fel az erőműben, de próbálták eltüntetni ennek nyomait a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megfigyelői elől. Az ügynökség pár héttel később közölte, hogy az oroszok tényleg robbanószerek tároltak a négyes egységnél, és kritizálták az orosz katonákat emiatt. 

    Az erőműnél már a két hete, Nova Kahovkában történt gátrobbantás is problémát okozott, mivel a kahovkai víztározóból látták el hűtővízzel a létesítményt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi szerint azonban még „egy bizonyos ideig” (a szakértők szerint több hónapra) elegendő a vízmennyiség, ami most még az erőmű hűtőtavában van.

  • A Tambovi területen, Kotovszk településnél kigyulladt egy lőszergyár kedden. Legkevesebb négy ember meghalt – közölte a RIA Novosztyi.

    Az orosz állami hírügynökség szerint további 12 ember megsérült a tűzben, amelyet azóta már eloltottak. A régió kormányzója, Maxim Yegorov a Telegram-oldalán azt közölte, hogy a tüzet emberi mulasztás okozta.

    Egyértelműen kijelenthetem, hogy ez nem terrortámadás volt

    – írta, hozzátéve azt is, hogy a helyi lakosoknak és dolgozóknak most már nincs mitől tartaniuk, és a gyártást folytatják az üzemben. 

  • Az ukrán védelmi minisztérium kedden közölte, hogy a 2023-as évben mintegy 30 ezer ukrán katonát képeznek ki az Európai Unióval kötött katonai együttműködési misszió (EUMAM) keretében – írja a Kyiv Independent.

    A hírportál ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az EUMAM-ot még 2022 októberében hozták létre. A kiképzés mellett a misszió által fegyvereket és lőszereket is adnak Ukrajnának. 

    Hozzátették: az EUMAM-ban való részvétel mellett több nyugati állam kétoldalú módon is segítséget nyújt Ukrajnának, és más programokban további katonákat képeznek ki, illetve felszereléseket adnak át.

  • Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az uniós tagállamok a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából – jelentette ki Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke kedden.

    Az elnök szerint a többéves pénzügyi költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az EU számára, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a háborús fejlemények szerint számítsák ki.

    A tartalék létrehozása mindenekelőtt kiszámíthatóságot biztosít majd ukrajnai partnereink számára, más adományozókat is ösztönöz, számunkra pedig lehetővé teszi, hogy pénzügyi támogatásunkat valóban a helyszínen kialakult helyzetnek megfelelően számítsuk ki, mivel mindannyian tudjuk, hogy egy háború a lehető legnagyobb rugalmasságot követeli meg tőlünk

    – fogalmazott Von der Leyen.

    Az elnök a többéves költségvetési keret felülvizsgálatával kapcsolatos sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy az EU 15 milliárd eurót javasol elkülöníteni a migrációkezelésre. Kiemelte: a finanszírozást az EU külső határainak és az unión kívüli országokkal való együttműködés megerősítésére, valamint a szomszédos országokban tartózkodó menekültek segélyezésére használnák fel – írta az MTI.

  • Ukrajna újjáépítésében az egyik legközelebbi cél a kis- és középvállalkozások támogatása – jelentette ki az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) vezetője kedden. Achim Steiner elmondta: úgy vélik, jelentős gazdasági fellendülés érhető el a startupcégek anyagi támogatásával.

    Noha az UNDP vezetője nem nevezte meg pontosan, mekkora összegre volna szükség a harcok sújtotta ország újjáépítéséhez, de – mint fogalmazott – az összeg „nagyságrendje lélegzetelállító, és csak tovább fog nőni”. Hangsúlyozta továbbá, hogy az iskolák felújítása az elsődleges feladatok közé kell tartozzon, ezzel ugyanis lehetővé tennék, hogy diákok tízezrei térhessenek vissza az osztálytermekbe.

    Az UNDP jelentése egy nappal előzi meg a második Ukrajnai Újjáépítési Konferenciát, amelynek London ad otthont. Az eseményen mintegy ezren vesznek részt, köztük 61 állam vezetői, üzleti vezetők és globális befektetők is.

    Ukrajnának 750 milliárd dollárra van szüksége

    Ukrajnai becslések szerint jelenleg körülbelül 750 milliárd dollárra volna szüksége az országnak ahhoz, hogy talpra tudjon állni. Az UNDP kiemelte, hogy másfél millió épület és lakóház, valamint több ezer iskola és kórház rongálódott meg a háborúban. Az infrastruktúra újjáépítésének egyik legfőbb akadályát a taposóaknák és a fel nem robbant egyéb eszközök jelentik, amelyekből eddig 550 ezret hatástalanítottak. „Ukrajna a világ egyik legnagyobb aknamezője” – áll a jelentésben.

    Achim Steiner abbéli reményeinek adott hangot, hogy a szerdai londoni konferencián magasabb tempóra váltanak és hatékonyabban koordinálják majd a felajánlott segítséget. Steiner egyúttal hangsúlyozta, hogy a szerdai nem egy hagyományos donorkonferencia lesz. Mint elmondta, az esemény épp annyira „politikai jelzés, mint gyakorlati”.

    Az MTI beszámolója szerint az első újjáépítési konferenciát egy éve, a svájci Luganóban rendezték meg. A tavalyi eseményen megfogalmazott célkitűzések között nagy szerepet játszott a korrupció elleni küzdelem.

  • Kirilo Budanov vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője csak viccelődött azon, hogy az orosz sajtó a halálhírét terjesztette.

    A kémfőnökről azt híresztelték, hogy még május végén súlyosan megsebesült egy Kijevet érő rakétacsapásban, és Németországba szállították, ahol belehalt sérüléseibe.

    Az ukrán katonai hírszerzés kedd reggel egy bejegyzést tett közzé ezzel kapcsolatban. Mint írták, Budanov a Kyiv Postnak nyilatkozott, viccelődve „halhatatlannak” nevezte önmagát és többek közt az ukrán hadsereg főparancsnokát, Valerij Zaluzsnyijt is, akinek szintén halálhírét keltették pár hete az oroszok. Mint mondta, ez a „halhatatlan különleges osztag” (amelynek több ukrán történelmi személy is tagja még) őrületbe fogja kergetni „az oroszokat és a propagandistákat”.

  • A helyi hadkiegészítő központ munkatársa konfliktusba keveredett egy hadköteles férfival, és figyelmeztető lövéseket adott le, miközben katonai behívókat osztogatott az Odesszai terület egyik településén – írja a KárpátHír.

    A portál szerint az eset még korábban történt, és most a rendőrség arról számolt be, hogy megindították a nyomozást. A vizsgálati adatok szerint egy piacon alakult ki szóváltás a hadköteles férfi és a toborzótiszt közt, mire utóbbi elővette a pisztolyát, és többször a levegőbe is lőtt.  A szemtanúk értesítették a rendőröket, akik a helyszínre érkezve lefoglalták a fegyvert és eljárást indítottak az ügyben.

    A rendőrség „huliganizmus” gyanúja alapján indított nyomozást, és a gyanúsított ennek értelmében 3 évtől 7 évig terjedő szabadságvesztést kaphat. Az esetről egy videót is készítettek a járókelők, de azon pont a lövések leadása nem látható, hallható.

  • Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője az ukrán Radio Szvobodának nyilatkozott azokról a hadifoglyokról, akiket az Orosz Ortodox Egyház közvetítésével adtak át Magyarországnak.

    Az ügyből botrány kerekedett, és legutóbb már az Európai Unió is magyarázatot követelt a történtek miatt. Juszov most többnyire ugyanazokat az információkat ismertette, amelyeket már eddig is elmondtak, vagyis azt, hogy szerintük ezek a hadifoglyok – a magyar kormány állításával szemben – nem szabad emberként vannak Magyarországon.

    Az ismert adatok mellett azonban elárult néhány további, apróbb részletet is.

    A hírszerzés szóvivője azt mondta, nagyon furcsa ez az eset, mert szerinte egy ilyen hadifogolycseréhez Oroszországnak kellett volna felvennie a kapcsolatot a Nemzetközi Vöröskereszttel, de ez nem történt meg, és az orosz állami hatóságok azóta se közöltek semmit, egyedül az Orosz Ortodox Egyház nyilatkozott. 

    Majd utalt arra, hogy van egy listájuk, amelyen 13 olyan személy vezetékneve szerepel, akiknek elengedését a magyar fél korábban kérte Oroszországtól, és azt is tudják, hogy közülük mely 11 fő kerülhetett Magyarországra. De ez az információ nem minősül hivatalosnak, nem tudták megerősíteni a hitelességét – szögezte le, majd hozzátette:

    Nagyon szerencsétlen az, hogy kialakult ez a helyzet. Ez egy abszolút pozitív esemény lehetne, de ehhez képest most egy drámai detektívtörténet lett belőle, egy jól érezhető politikai felhanggal […]. Kapcsolatba kellene lépnünk velük és a rokonaiknak is. Ez eddig nem történt meg.

    Hozzáfűzte még azt is, hogy az ukrán fél azelőtt is tudott a hadifoglyok átadásáról, hogy az Orosz Ortodox Egyház egy közleményben bejelentette ezt. Az értesüléseik alapján meg is kérdezték erről a magyar kormányt, de ők tagadták, hogy érintettek lennének ebben a műveletben. (Sajtóértesülések szerint az egész Semjén Zsolt miniszterelnök magánakciója lehetett, és a kormány tagjai sem tudtak róla.)

  • Az ukrán ellentámadás megkezdése után az orosz csapatok egy új és kegyetlen taktikával kísérleteznek: úgy használnak átalakított páncélozott járműveket, mint a terroristák az autóbombákat − írta meg az Insider

    captures chrome-capture-2023-5-20.png
    Fotó: Calibre Obscura / Twitter

    Mark Hertling nyugalmazott tábornok, aki az amerikai hadsereg európai parancsnoka volt, jelenleg pedig a CNN katonai elemzője a Twitteren nyilatkozott:

    Pakolj meg egy tankot robbanóanyaggal, vezesse egy önkéntes, aki leugrik, miután az ellenség felé irányította. Micsoda ostoba módja az oroszok páncélos hadműveleteinek.

    Szombaton az orosz csapatok hasonló trükköt alkalmaztak: öt bombával és 3,5 tonna robbanóanyaggal szereltek fel egy elfogott ukrán MT-LB páncélozott harcjárművet. Ennek a járművön hordozott improvizált robbanószerkezetnek a robbanóereje hatalmas, a célba juttatása azonban kezdetleges.

    Az orosz állásokból felvett videók a járműrobbantásokról hatalmas tűzgömböket mutatnak, ami az orosz ultranacionalisták számára valódi háborús pornó − azt azonban nehezebb felmérni, hogy ezek a támadások milyen hatással vannak harcokra.

    Az oroszok azt állították, hogy a műveletben „jelentős számú” ukrán halt meg, ezt az állítást azonban nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

    Ahogy Hugo Kaaman, a témával foglalkozó kutató rámutatott: az autóbombákat jellemzően olyan, technológiailag hátrányban lévő erők használják, amelyek nem rendelkeznek olyan légierővel, amely képes lenne felrobbantani ellenségeik erődítményeit és nehézjárműveit. Oroszországnak természetesen van erős légiereje, Ukrajna azonban gyakorlatilag arra kényszerítette kényszerítette azt, hogy a harctértől távol repüljön, kiegyenlítve ezzel az esélyeket a földön.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, ha az Észak-atlanti Szövetség (NATO) álláspontja az, hogy ellenzi az ukrajnai konfliktus befagyasztását, akkor „hadd harcoljanak” − írta meg az orosz állami TASZSZ hírügynökség.

    Ha Jens Stoltenbeg NATO-főtitkár ismét kijelenti, hogy ellenzi az ukrajnai konfliktus befagyasztását, ahogy ők mondják, akkor harcolni akarnak. Hát hadd harcoljanak!

    − mondta az orosz külügyminisztérium vezetője újságíróknak a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének külügyminiszteri tanácsülése után.

    Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Oroszország készen áll erre.

    Régóta értjük a NATO céljait az Ukrajna körüli helyzetben. Ezek a célok a puccs után alakultak ki. Most a NATO megpróbálja megvalósítani őket

    − mondta.

  • Az ukrán hadsereg Különleges Műveleti Erői (SSO) egy olyan videót töltöttek fel hétfőn, amilyet eddig még nem lehetett látni a háborúban (dacára annak, hogy rengeteg csatatéri felvétel érkezett eddig is). A mostani videón az látszik, hogy a kommandósok a lövészárokban közvetlen közelről mészárolnak le majdnem egy tucatnyi orosz katonát. 

    Az SSO a Telegram-oldalára töltötte fel a videót, és azt írták, hogy a kommandósaiknak sikerült átjutniuk az orosz védelmi vonal egy pontján, majd déli irányból hátba támadniuk a védelmi vonal egyik szakaszát őrző katonákat. 

    A nem várt irányból érkező támadás teljesen meglepte az orosz katonákat, akik megpróbáltak ugyan ellenállni, de gyakorlatilag kivégezték őket. Az SSO szerint összesen tíz orosz katona vesztette életét az akcióban. A felvételt itt meg lehet tekinteni, de csak saját felelősségre ajánljuk, mert közvetlen közelről látszik rajta, amint méterekről lövik le az orosz katonákat.

    Megeleveníti a háború borzalmait 

    Szergej Szumlenny, egy nyugaton élő, orosz származású újságíró és politikai elemző azt írta, hogy az ukrán katonák először megadásra szólították fel az oroszokat, és a kommandósok parancsnoka le is állította az egyik beosztottját, aki rögtön egy gránáttal akarta kifüstölni őket az árokból. Az oroszok azonban a felszólításra nem adták meg magukat, mire az ukránok támadásra indultak, és több gránátot is bedobtak közéjük. Az orosz katonák közül néhányan csak az utolsó pillanatban tették fel a kezüket, amikor minden veszve volt, de akkor már nem kaptak kegyelmet. 

    Az egyik leginkább sokkoló, közelharcról készült felvétel a modern háborúk történetében 

    – ezt már Jurij Butuszov, az ukrán Censor.net portál főszerkesztője írta a videóról (aki nem egy harctéri videót osztott meg a háború kezdete óta). 

    A The Drive portálhoz tartozó The Warzone nevű katonai blogban pedig azt írták, hogy a felvétel leginkább az I. világháborús harcászatot, „a hadviselés kaotikus és brutális természetét, a lövészárok-harcászat klausztrofóbikus rémületét” és azt jeleníti meg, hogy mennyire hirtelen bekövetkezhet a halál a fronton. Emellett a felvétel „egy újabb zord emlékeztető arról, hogy a háború maga a földi pokol” – tették még hozzá. 

  • Jevgenyij Prigozsin az orosz hadsereg ellen emelt kifogást, amiért szerinte nem ismerik el a Wagner-csoport harcosait, akik részt vettek Bahmut elfoglalásában.

    A Wagner zsoldosai több hónapos próbálkozás és rengeteg áldozat után az év elején foglalták el a kelet-ukrajnai várost – írja a Sky News.

    Prigozsin, aki a zsoldoscsoportot alapította, egyre kevésbé fél kritizálni az orosz védelmi minisztériumot. Sajtószolgálatának Telegramján ma közzétett nyilatkozatában így fogalmazott: „A harcosok nagy része semmit sem kapott”.

    A listák a védelmi minisztériumban vannak. Információink szerint nyafognak az aláírásukkal kapcsolatban. Már mindenki elfelejtette, hogy ott harcoltak és meghaltak

    – mondta.

  • Július elsejétől indul Lviv, Vinnicja, Dnyipropetrovszk és Mikolajiv megyében a Veterán Asszisztens Intézet működése – közölte Ukrajna Veteránügyi Minisztériuma.

    Az espreso.tv szerint az intézmények fő feladata lesz, hogy szakmai támogatást nyújtsanak a katonai szolgálatból leszerelt katonáknak a polgári életbe való visszatéréshez. 

    A veterán asszisztensek képzésére veteránfejlesztő központokat hoztak létre az erre kiválasztott egyetemeken. Az intézmények az Oktatási Minisztériummal együttműködve dolgozták ki a speciális képzési programokat.

  • Egy moszkvai bíróság pénzbírságot szabott ki a Telegram és a Viber üzenetküldő alkalmazások mögött álló cégekre, mert elmulasztották törölni a Kreml által illegálisnak ítélt anyagokat.

    A Sky News emlékeztet, Oroszország többek között megtiltotta, hogy az orosz–ukrán harcokra háborúként hivatkozzanak, helyette a „különleges katonai művelet” kifejezés használatát kérte.

    Az állami tulajdonú TASZSZ hírügynökség szerint a Telegramot azért büntették meg, mert megtagadta 32 portál eltávolítását az oldalakról, amelyek az orosz kormány szerint valótlan információkat tettek közzé a háborúról.

    A Telegramot négymillió rubelre (több mint 16 millió forintra), a Viber mögött álló japán céget pedig egymillió rubelre (4 millió forintra) büntették.

  • Az Állami Duma keddi plenáris ülésén határozatot fogadott el, amely támogatja azt a kezdeményezést, hogy parlamenti vizsgálatot indítsanak Ukrajna kiskorúak ellen elkövetett bűncselekményei ügyében – írta a TASZSZ.

    „Az Állami Duma támogatja a képviselői által előterjesztett kezdeményezést a kijevi rezsim kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmények kivizsgálására” – állt a közleményben.

  • Az orosz szervezetek 2022-re 1268 ezer milliárd rubel (5148 ezer milliárd forint) adóbevételt jelentettek be (ami csaknem 1,3 billió rubelnek felel meg).

    Ez csaknem kétszerese a 2021-es bevételnek, amely 655 ezer milliárd rubelt tett ki – derül ki az orosz Szövetségi Adószolgálat adataiból.

    Oroszország történetében először lépte át a cégek bevétele az egybillió rubeles küszöböt.

    További részleteket ebben a cikkünkben olvashat.

  • Ukrajna azt tervezi, hogy megtámadja a Krím félszigetet HIMARS nagy hatótávolságú rakétákkal és Storm Shadow rakétákkal – állította az orosz védelmi miniszter.

    Szergej Sojgu kijelentette, hogy Ukrajna az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által biztosított fegyverekkel kíván csapást mérni a 2014 óta Moszkva által ellenőrzött félszigetre – írja a Sky News.

  • Az oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat őrizetbe vett egy ukrán állampolgárt Nalcsikban, akit azzal gyanúsít, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak kémkedett – írta a TASZSZ.

    Az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata Nalcsik városában elfogott egy 44 éves ukrán állampolgárt, akit kémkedéssel gyanúsított. Megállapítást nyert, hogy a fogvatartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat egyik tisztjének gyűjtött és adott át katonai információkat, hogy azokat különleges katonai művelet keretében felhasználhassák az Orosz Föderáció ellen

    – írták az orosz hatóságok.

    Az ukrán kém 10-től 20 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.

  • Donald Trump volt elnök azt állította, ha ő marad hivatalban, Vlagyimir Putyin nem szállta volna meg Ukrajnát.  Azt is állítja, hogy több évvel késleltette az orosz inváziót, miután azt mondta Putyinnak:

    Ne tedd meg.

    „Nagyon jó a kapcsolatom Putyinnal. Úgy értem, már régóta nem beszéltem vele, de nagyon erős a kapcsolatom vele” – mondta Trump.

    Korábban azt nyilatkozta, hogy 24 órán belül véget vetett volna a háborúnak – írja a Sky News

    Nézze, beszéltem vele. Azt mondtam, ha megteszed, pokolian meg fogsz fizetni érte. Katasztrófa lesz belőle. Ne tedd meg

    – mondta.

  • Az Európai Unió kész felajánlani egy mintegy 50 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagot Ukrajna támogatására – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A tervet ismerő források szerint az Európai Bizottság javaslatának célja, hogy segítse az ukrán kormány kiadásainak finanszírozását, valamint a sürgős újjáépítési beruházások kifizetését.  A pénzügyi támogatást már kedden bejelenthetik egy Londonban zajló konferencián, ahol Ukrajna helyreállításáról tárgyalnak.

    Az egyik brüsszeli forrás szerint az Ukrajnának szánt korábbi pénzügyi csomagokkal ellentétben az újabb segélyt nem piaci hitelekből, hanem tagállami hozzájárulásokból finanszírozzák majd. A támogatás nélkülözhetetlen Ukrajna normál működésének fenntartásához.

  • A kereskedelem, az éghajlatváltozás és az ukrajnai háború szerepel a napirenden, amikor Olaf Scholz német kancellár megbeszélést folytat Li Csiang kínai miniszterelnökkel, aki hivatalba lépése óta első külföldi útjára érkezett.

    A keddi berlini találkozó a hetedik alkalom, hogy Németország és Kína magas szintű kormányzati konzultációkat tart, és egy nappal azután kerül rá sor, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök találkozott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, jelezve Peking erőfeszítéseit a Nyugat felé való közeledésre és a fagyos kapcsolatok javítására.

    Németország szeretné fenntartani a jó kapcsolatokat Kínával, a legnagyobb kereskedelmi partnerével, annak ellenére, hogy Peking egyre magabiztosabbá válik, és elutasítja az ukrajnai orosz invázió bírálatát – közölte a Sky News.

    Németország nemrég közzétett nemzetbiztonsági stratégiája „partnerként, versenytársként és rendszerszintű riválisként” írja le Kínát.

  • A súlyos veszteségek arra kényszerítették a Wagner-zsoldoscsoportot, hogy 21 és 35 év közötti gamereket keressen, akiket drónspecialistaként vetnének be az ukrajnai háborúban – írja az Institute for the Study of War.

    Az ISW szerint a csoport toborzói a közösségi oldalakon igyekeznek eljutni a gamerekhez. A felhívásban leszögezik, hogy nincs szükség katonai tapasztalatra, hogy valaki csatlakozhasson.

    Az ISW rámutatott továbbá az ukrán hírszerzési főigazgatóság (GUR) által közzétett hangfelvételre is, amelyben egy orosz katona a súlyos harctéri veszteségek miatt indított új Wagner toborzási kampányról beszél.

    Az új Wagner toborzási kampány állítólag jól felkészült kiképzőtiszteket, egészségügyi és életbiztosítást, modern felszerelést és garanciákat ígér.

  • Egy orosz Ka–52-es helikoptert semmisített meg Ukrajna légvédelme, ezzel múlt péntek óta négyet lőttek le – állítja egy ukrán katonai tisztviselő.

    Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka elmondta, hogy a harci helikoptert tegnap este 11 órakor légvédelmi rakéta találta el az ország keleti részén fekvő Donyeck régió felett.

    Az altábornagy elmondta, hogy a Ka–52-es helikopterek közül egyet pénteken semmisítettek meg, további kettőt pedig a hétvégén; ezzel Ukrajna szerint a múlt hét óta összesen négy helikoptert lőttek le – közölte a Sky News.

    Az állítás valóságtartalmát nem tudtuk ellenőrizni.