December 13-án, szerdán hajnalban Oroszország három napon belül másodszor támadta Kijevet ballisztikus rakétákkal. Ezzel kapcsolatban Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnokságának szóvivője interjút adott a Radio NV-nek.
Jurij Ignat szerint kétféle rakétatípus jöhet szóba: az Iskander–M vagy az S-400, amelyek ballisztikus pályán repülnek. Miért az S–400 és nem az S–300? Mert az S-400-nak nagy hatótávolsága van, és csak egy adott ballisztikus röppálya mentén használható.
Szerintem az Iszkander a legvalószínűbb, de az is elképzelhető, hogy ezeket a rakétákat és másokat is egyszerre használják, ahogyan az a főváros elleni korábbi támadásokban is történt. Az ellenség mindkét típusú rakétát használhatja. De ez nem teszi könnyebbé a helyzetet, mert a rakéták ballisztikus röppályán repülnek
– fogalmazott.
Az ellenség hajnali három órakor indította őket, ezzel próbálta meglepni az alvó embereket, akik talán nem álltak készen semmilyen aktív védelmi akcióra. De nem tudták meglepni a légvédelmet, ami mind a tíz ballisztikus rakétát kiiktatta a levegőben. A lehulló törmelék miatt azonban vannak sérültek, valamint az infrastruktúra és épületek is megrongálódtak.
Amikor egy rakétát kilőnek, az 200 kilométerre repül, majd egy ívet ír le, a sztratoszférába repül, és hatalmas, 3600 kilométer per órás sebességgel zuhan lefelé. Olyan, mint egy tüzérségi vagy harckocsilövedék, ami ballisztikus pályán repül, így nagyon kevés idő marad a reagálásra.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij újabb katonai segélycsomagot kért az Egyesült Államoktól. Az ukrán elnök azt mondta Washingtonban az amerikai szenátoroknak, hogy ha hadserege nem kap további segítséget, akkor kénytelen lesz átadni a terepet Oroszországnak.
A TASZSZ szerint bár Zelenszkij biztosította a Kongresszust, hogy Ukrajna soha nem adja fel a harcot, azt is tisztázta, hogy további katonai segítség nélkül az ukrán hadseregnek muszáj lesz megadnia magát „elszánt és jól felfegyverzett ellenfelének”.
Légiriadót rendeltek el Odesszában, miután szerda este robbanások rázták meg a várost – írja az RBC-Ukraine.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy támadó drónok mozgását észlelték a Fekete-tenger felől az odesszai régió irányába. Az értesülést a katonaság is megerősítette.
Oleg Kiper, az odesszai területi katonai közigazgatás vezetője felszólította a lakosokat, hogy a riasztás végéig maradjanak a menedékhelyen.
Orbán Viktor miniszterelnök nem adott választ Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek arra a kérdésére, hogy Budapest miért akarja megakadályozni Ukrajna EU-csatlakozását – írja a The Kyiv Independent.
Arra kértem, hogy mondjon nekem egy okot. Nem hármat, nem ötöt, nem tízet. Még mindig várom a választ
– mondta Zelenszkij szerdán Oslóban.
A magyar miniszterelnök ellenzi Kijev EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Az Európai Bizottság november 8-án jelentette be, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalások megkezdésére.
A december 14–15-ei EU-csúcstalálkozó eredeti határozattervezete szerint az Európai Tanács megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Zelenszkij azt állítja, hogy Ukrajna felkészült a csatlakozásra, és azt ígéri, hogy két éven belül lezárja a tárgyalásokat. Az uniós vezetők a decemberi csúcstalálkozón vitatják meg, hogy megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The New York Times értesülését kommentálta, hogy az amerikaiak azt tanácsolják Ukrajnának, hogy lépjenek védekezésbe – írja a Korrespondent.
Az ukrán elnök szerint nincs szó arról, hogy az ukrán front helyzete válságos lenne. A tél mindig lelassítja a hadműveleteket, az ellentámadást és a védekezést is – tette hozzá.
Az orosz hadsereg most légvédelmi célokra használja új hordozórakétáit. Erről Dmitrij Pletencsuk, az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészeti Parancsnokságának szóvivője beszélt az ukrán-odesszai médiaközpontban tartott tájékoztatón – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Elmondása szerint az oroszok most Novorosszijszk közelében tartják a nemrég vízre bocsátott új hajóikat, és inkább fedezékként használják őket az ukrán rakéták esetleges támadásai ellen.
Két ilyen hajó csak tesztelés alatt van, még nem is állnak szolgálatban. Az egyiket, a Karakurt projekt kis rakétahajóját az ideiglenesen megszállt Szevasztopol közelében most légvédelmi fedezékhajóként használják
– mondta Pletencsuk.
Tisztázta azt is, hogy az orosz flotta feltöltése a tatárföldi gyártás révén történik, ahol az Orosz Föderáció a Karakurt osztályú kis rakétahajókat építi.
Újra működik Ukrajna legnagyobb mobiltelefon-szolgáltatója, a Kyivstar, miután a keddi kibertámadás teljesen megbénította a hálózatot.
A Sky News a helyi média jelentésére hivatkozva azt írta, hogy egy orosz csoport, a Solntsepyok vállalta a felelősséget a támadásért.
A szolgáltató vezetője szerint a cég hatalmas károkat szenvedett. Mint írta, először a telefonszolgáltatást állítják helyre, majd az adat- és internetszolgáltatásokat. A kimaradás érintettjei (körülbelül 24 millió ügyfél) kártérítést kap a vállalattól.
Mint írtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Oslóba látogatott, ahol az északi országok vezetőivel tárgyalt. A skandináv nemzetek a találkozó után egy közös nyilatkozatot tettek közzé:
Oroszországnak azonnal be kell fejeznie agresszióját, és azonnal és feltétel nélkül ki kell vonnia haderejét Ukrajna területéről a nemzetközileg elismert határokon belül
– áll a közleményben. A vezetők ezentúl vállalták, hogy kiállnak Ukrajna mellett „ameddig csak kell" – írta a Sky News.
Az orosz védelmi minisztérium szerdai hadijelentése szerint négy frontszakaszon 14 ukrán rohamot vertek vissza az orosz erők az elmúlt nap folyamán, a harcokban mintegy 615 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A tárca szerint a legtöbb támadást, szám szerint nyolcat Kupjanszk térségében kísérelte meg az ukrán fél, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 250 főt pedig a Donyeck körzetében vívott harcokban szenvedte el.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett pilóta nélküli légi járműveket összeszerelő és javító műhelyeket, három lőszerraktárt, egy üzemanyagraktárt, egy 79K6-os Pelikan fázisvezérelt radarállomást, négy harckocsit, egy amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott harcjárművet, egy M–113-as amerikai páncélozott szállítójárművet, két HIMARS-rakétát, valamint hat drónt.
Az orosz statisztika szerint az ukrán hadsereg által a háború kezdete óta elveszített harckocsik és egyéb páncélozott járművek száma meghaladta a 14 ezret.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben egy civil meghalt egy buszmegállót ért tüzérségi csapás következtében, két további polgári lakost pedig drónról ledobott bombák sebesítettek meg. Belgorod megyében egy személyautó aknára futott, három civil súlyosan megsérült.
Ha az ukrán F–16-os harci gépeket lengyelországi, romániai és szlovákiai bázisokról vetik be orosz célpontok ellen, ezt Moszkva ezen országok részvételének tekinti a konfliktusban – jelentette ki Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről szóló bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője.
Az EBESZ-fórum plenáris ülésén tartott beszédében Gavrilov kitért rá, hogy az ukrajnai repülőterekben okozott súlyos károk miatt felmerültek olyan javaslatok, hogy az Ukrajnának átadni tervezett F–16-osok lengyelországi, romániai és szlovákiai légi bázisokról szálljanak fel.
„Határozottan arra figyelmeztetünk, hogy ezeknek a vadászgépeknek a fenti NATO-tagországok területéről történő bevetését Moszkva az ukrajnai konfliktusban való részvételüknek fogja tekinteni, és ez Oroszországot válaszlépésekre kényszeríti” – mondta a diplomata.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő december 6-án helyezte kilátásba, hogy Oroszország legitim célpontnak tekintené az ellene bevetett, NATO-bázisokról felszálló F–16-osokat. Arra figyelmeztetett, hogy a repülőgépek ilyen alkalmazása megnöveli az Oroszország és a szövetség közötti közvetlen katonai összecsapás kockázatát – írta az MTI.
Az orosz nyomozók új büntetőeljárást indítottak egy közel két hónapja fogva tartott újságíró ellen – jelentette kedden egy orosz állami médium.
Az orosz–amerikai Alsu Kurmashevát, aki a Szabad Európa/Rádió Szabadság (RFE/RL) munkatársa, azzal vádolják, hogy hamis információkat terjesztett az orosz hadseregről.
A jelentés szerint a vádak egy könyvhöz kapcsolódnak, amelyet a Prágában élő Kurmasheva asszony szerkesztett. A könyv az ukrajnai háborút ellenző oroszok történeteit gyűjtötte össze – írja a Sky News.
A könyv szerkesztése és népszerűsítése az állami nyomozók szerint megfelel annak, mint amikor valaki az orosz hadseregről politikai gyűlöletből szándékosan hamis információkat terjeszt.
Ha Kurmashevát bűnösnek találják, akár 10 év börtönbüntetésre is számíthat.
December 13-án, szerdán hajnalban Oroszország három napon belül másodszor támadta Kijevet ballisztikus rakétákkal. Ezzel kapcsolatban Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnokságának szóvivője interjút adott a Radio NV-nek.
Jurij Ignat szerint kétféle rakétatípus jöhet szóba: az Iskander–M vagy az S-400, amelyek ballisztikus pályán repülnek. Miért az S–400 és nem az S–300? Mert az S-400-nak nagy hatótávolsága van, és csak egy adott ballisztikus röppálya mentén használható.
Szerintem az Iszkander a legvalószínűbb, de az is elképzelhető, hogy ezeket a rakétákat és másokat is egyszerre használják, ahogyan az a főváros elleni korábbi támadásokban is történt. Az ellenség mindkét típusú rakétát használhatja. De ez nem teszi könnyebbé a helyzetet, mert a rakéták ballisztikus röppályán repülnek
– fogalmazott.
Az ellenség hajnali három órakor indította őket, ezzel próbálta meglepni az alvó embereket, akik talán nem álltak készen semmilyen aktív védelmi akcióra. De nem tudták meglepni a légvédelmet, ami mind a tíz ballisztikus rakétát kiiktatta a levegőben. A lehulló törmelék miatt azonban vannak sérültek, valamint az infrastruktúra és épületek is megrongálódtak.
Amikor egy rakétát kilőnek, az 200 kilométerre repül, majd egy ívet ír le, a sztratoszférába repül, és hatalmas, 3600 kilométer per órás sebességgel zuhan lefelé. Olyan, mint egy tüzérségi vagy harckocsilövedék, ami ballisztikus pályán repül, így nagyon kevés idő marad a reagálásra.
A dán kormány egy új, egymilliárd euró értékű segélycsomaggal támogatja Ukrajnát – írta a Sky News.
A bejelentés előzménye, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az északi országok vezetőivel tárgyalt a norvégiai Oslóban, ahol további pénzügyi támogatást kért országa háborús erőfeszítéseihez.
Dánia már mintegy 2,8 milliárd euró katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, és további 378 millió eurót humanitárius támogatást is adott a háború kirobbanása óta.
Norvégia 1,8 milliárd dolláros segélyt nyújt Ukrajnának az idei év végéig, és 2024 első hónapjaitól továbbra is támogatja az országot.
Mint az Ukrinform megírta, Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök ezt Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón jelentette be Oslóban.
Norvégia egyértelmű támogatást jelent be Ukrajnának. Zelenszkijnek és kormányának ebből ki kell fizetnie az ápolókat, orvosokat, tanárokat és más dolgozókat. Lehetőségünk van arra, hogy egymilliárd dollárral segítsük őket még idén, emellett megerősítjük az idei évre vonatkozó mintegy 800 millió dolláros pénzügyi és humanitárius támogatásunkat is
– mondta Store.
A norvég kormányfő szerint állama 2024-ben az első hónapoktól kezdve támogatni fogja Ukrajnát. Ez különösen az ukrajnai kritikus szolgáltatások közvetlen gazdasági támogatására vonatkozik majd, hogy ne legyenek késések az ukránok ellátásában.
Emellett Norvégia légvédelmi rendszerek biztosításával igyekszik erősíteni a kritikus infrastruktúra védelmét, és növeli a védelmi ipar támogatását, hogy több lőszert gyárthasson az ukrán fegyveres erők számára.
Oleg Kozsemjako, a Tengermelléki határterületen fekvő Primorszk kormányzója, és Jun Jong Ho, az észak-koreai külgazdasági kapcsolatokért felelős miniszter a gazdasági együttműködés magasabb szintre emeléséről egyeztetett. A KCNA arról is beszámolt, hogy a két ország kereskedelmi és gazdasági munkacsoportjai megállapodást írtak alá.
A Balti-tenger partján fekvő primorszki térség nyersanyagokban és drágakövekben is gazdag, szakértők szerint a környéken található lelőhelyek 116 ezer tonna borostyánkövet rejtenek. A térségben az orosz állami tulajdonban lévő Kalinyingrádi Borostyánkombinát végez kitermelést, évente 300 tonna drágakövet emelve ki a földből.
A dél-koreai kémügynökség szerint a találkozóra azért került sor, mert Észak-Korea arra készül, hogy munkásokat küldjön Oroszországba.
Az MTI szerint bármely ország, amely észak-koreai munkásokat foglalkoztat, megsérti a Phenjan tiltott fegyverprogramjainak megfékezését szolgáló ENSZ BT-szankciókat.
Novemberben Kozsemjako azt mondta a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek, hogy Primorszk kész megfontolni annak a lehetőségét, hogy megművelés céljából átadja mezőgazdasági földterületeinek egy részét az észak-koreai gazdák számára.
Az orosz fegyveres erők ukrán pilóta nélküli repülőgépek (UAV) szerelő- és javítóműhelyeire csaptak le – írja az aif.ru az ukrán védelmi minisztérium jelentésére hivatkozva.
A csapásokat pilóta nélküli légi járművek, valamint az orosz fegyveres erők harccsoportjainak tüzérsége hajtották végre.
Három lőszerraktárt, egy üzemanyagraktárt és egy ukrán radarállomást találtak el
– közölték.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy külső segítség nélkül nem lehet győzni, de Ukrajna nem is veszíthet.
Természetesen segítség nélkül nem győzhetünk. De nem is veszíthetünk, mert ez az egyetlen, amink van – az államunk
– mondta Zelenszkij szerdán egy oslói tájékoztatón.
„A teljes körű háború első napjaiban valóban egyedül voltunk. És ez nehéz és nagyon kemény volt. Tragikus időszak volt számunkra és népünk számára. És önök is látták, milyen volt ez számunkra. Majdnem megszálltak minket, de nem menekültünk el. Nem mentünk el, hanem felvettük a kesztyűt” – mondta.
Zelenszkij arról is beszélt, ha meg akarják óvni a népet, a társadalmat, az emberek, a gyerekek életét, akkor mindenképpen szükség van egy erős védőpajzsra.
Fontos számunkra, hogy a világ, Európa összefogjon Ukrajnáért
– mondta.
Ukrajna legnagyobb mobilhálózat-üzemeltetője, a Kyivstar még szerdán helyre kívánja állítani szolgáltatásainak egy részét egy „példátlan” kibertámadást követően – közölte Olekszandr Komarov, a vállalat vezérigazgatója.
A keddi támadás miatt a szolgáltatások kiestek, az informatikai infrastruktúra megrongálódott, és egyes régiókban a légoltalmi rendszereket is megzavarta
– írja a Sky News.
Az ukrán SZBU hírszerző ügynökség a Reutersnek elmondta, vizsgálják annak lehetőségét, hogy a támadás mögött orosz biztonsági szolgálatok állnak-e.
Kedden a Killnet orosz hacktivista csoport a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül tett nyilatkozatában vállalta a támadás elkövetését, de bizonyítékokat nem szolgáltatott.
Most a Szoljncepjok nevű csoport szintén vállalta a felelősséget, és olyan képernyőfotókat tett közzé, amelyeken látszik, hogy hozzáférhettek a Kyivstar szervereihez.
Volodimir Zelenszkij megköszönte Norvégiának az „időszerű és jelentős” döntéseket, miután az országba utazott egy nappal az amerikai látogatása után – írja a Sky News.
Amint arról korábban beszámoltunk, az ukrán elnök Oslóban északi vezetőkkel találkozik, hogy több támogatást kérjen országa Oroszország elleni háborús erőfeszítéseihez.
Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Store több légvédelmi támogatást ígért Ukrajnának.
Az X-en közzétett bejegyzésében Zelenszkij a következőket írta:
Norvégia az egyik globális vezető ország Ukrajna támogatásában. Az önök döntései és intézkedései nemcsak időszerűek és jelentősek, hanem jó példát is mutatnak másoknak.
Ez egy nagyon szükséges áldás Zelenszkij számára, aki figyelemmel kíséri, hogy Magyarország blokkolja-e a segélyezési és csatlakozási tárgyalásokat a következő napokban tartandó uniós csúcstalálkozón.
Az Egyesült Államokban az Ukrajnának nyújtott további támogatást a republikánusok blokkolják, akik azt követelik, hogy azt az amerikai határvédelem finanszírozásának növeléséhez kössék.
Norway is one of the global leaders in supporting Ukraine. Your decisions and actions are not only timely and significant; they also set a good example for others and show leadership.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 13, 2023
I met with Norwegian Prime Minister @JonasGahrStore today to discuss key priorities and… pic.twitter.com/bVMpsm6jBQ
Kijevben éjjel az oroszok célba vették a kritikus infrastruktúra objektumát. Erről Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője számolt be – írja a Strana.
Úgy tudni, hogy a csapást az S–400-as komplexumból származó modernizált 48N6-os rakétákkal hajtották végre
– írta Jermak. Ezt a rakétafajtát az oroszok már jó ideje használják, az S–300-as komplexumokhoz hasonlóan. Szeptemberben az oroszok bejelentették, hogy új rakétát készítettek az S–400-ashoz. Ugyanakkor a szakértők feltételezései szerint, ez egy modernizált 48N6-os.
Oroszország szerint az új – vagy továbbfejlesztett – rakéták alkalmasak a légvédelmi rendszerek földi csapásmérésére, nagyobb robbanófejjel (180 kilogrammos), nagyobb hatótávolsággal (több mint 230 kilométer) és nagyobb pontossággal rendelkeznek.
Ukrajna teljes körű megszállásának kezdete óta a Kreml több mint 2,5 milliárd dollárt keresett az afrikai arannyal való kereskedelemből, és ezt az új Wagner-csoport segítségével továbbra is folytatja – írja az Economicsna Pravda.
Maliban a Wagnerhez köthető katonai junta, amely 2021 májusában átvette az ország irányítását, milliós bevételekhez jut a négy legnagyobb bányavállalat – a Barrick Gold Corporation, a B2Gold, a Resolute Mining és az Allied Gold Corporation – ellenőrzése révén.
A bevételek nagy része készpénzben érkezik – havonta legalább 10,8 millió dollár.
A kanadai Barrick Gold vállalat, az ország legnagyobb adófizetője csak 2023 első fél évében 206 millió dollárt fizetett a mali juntának.
A Közép-afrikai Köztársaságban és Szudánban – ahol a Wagnerhez kötődő szervezetek már nemzetközi szankciókkal sújtottak – a Kreml megbízottjai kifinomult csempészútvonalakra és vállalati hátbatámadási taktikákra támaszkodnak, hogy nagy mennyiségű aranyat szállítsanak Afrikából olyan helyekre, mint Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek, ahol azt más, legális aranyforrásokkal keverik és készpénzzé alakítják.
Míg Zelenszkij ukrán elnök az amerikai és európai szövetségesekkel találkozott, addig az orosz tisztviselők az Észak-Koreával való egyre növekvő kapcsolataikat fejlesztették.
A két ország tisztviselői a kelet-oroszországi Primorszkje régióban találkoztak, hogy „magasabb szintre emeljék a gazdasági együttműködést” – jelentette az észak-koreai állami média.
A megbeszéléseken – a két ország közötti kétoldalú találkozók sorozatának legutóbbi állomásán az ukrajnai orosz invázió óta – az észak-koreai külgazdasági kapcsolatok minisztere, Jun Jong Ho és Oleg Kozhemjako, Primorszkje kormányzója vett részt.
A találkozó azután valósult meg, hogy a dél-koreai kémügynökség kedden közölte: az északiak arra utaló jeleket észleltek, hogy Oroszországba akarnak munkásokat telepíteni, ami az ENSZ Biztonsági Tanácsának jelenlegi szankcióit sérti.
Novemberben Kozhemjako azt mondta az orosz TASZSZ állami hírügynökségnek, hogy Primorje kész megfontolni annak lehetőségét, hogy mezőgazdasági földterületeinek egy részét észak-koreai gazdák számára biztosítsa.
Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy Oroszország azért folytatja az offenzívát Kelet-Ukrajnában, és azért szenved súlyos veszteségeket, mert úgy gondolja, hogy a nyugati támogatás megingott, és ebből akar előnyt kovácsolni – írja a Sky News.
A washingtoni Hadtudományi Intézet jelentésében az olvasható, hogy Andrienne Watson, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője szerint Oroszország úgy tűnik, úgy véli, hogy egy téli katonai „patthelyzet” elvonná az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást.
Az orosz katonai parancsnokság döntése, hogy 2023 őszén offenzív erőfeszítéseket indít, lehet, hogy opportunista reakció volt az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás észlelt megingására
– fogalmaz az intézet, amely szerint ez idő alatt nem sikerült jelentős katonai előnyökre szert tenni.
„Ukrajna tagsága azt jelentené, hogy Ukrajnán kívül minden uniós tagállam nettó befizetővé válna. Vagy mindenkitől el kell venni az agrártámogatások húsz százalékát” – húzta alá Orbán Viktor szerdán a parlamentben. A kohéziós forrásokról a miniszterelnök elmondta, 87 milliárd eurót kellene adni, ez háromszor annyi, mint amennyi papíron Magyarországnak jár.
Ukrajna uniós tagsága így, ebben a formában ellentétben áll Magyarország érdekeivel. Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki nem akarhatja, hogy közben tönkretegyük Magyarországot.
Orbán Viktor azzal zárta felszólalását, hogy Magyarország nyomás alatt áll, de az európai józan ész hangja marad.
A teljes cikket Orbán Viktor felszólalásáról itt tudják elolvasni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Norvégiába utazott, ahol az északi országok vezetőivel találkozik, hogy megvitassa az Ukrajnának nyújtandó nagyobb katonai és pénzügyi támogatást.
Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Store, több légvédelmet ígért Ukrajnának a kritikus energetikai infrastruktúra védelme érdekében.
Az utazás részeként Zelenszkij megvitatta az Európai Unió közelgő csúcstalálkozóját, amelyen a Kijevnek nyújtott újabb pénzügyi támogatásról és Ukrajna uniós tagságának előmozdításáról lesz szó.
Egy sajtótájékoztatón az ukrán elnök azt mondta, hogy a közelgő csúcstalálkozó nem lesz könnyű, de ragaszkodott ahhoz, hogy Kijev minden kérést teljesített, amit kértek tőle.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki kedden amerikai útjáról érkezett Norvégiába, szerda reggel érkezett Norvégiába egy korábban be nem jelentett látogatásra. Ott-tartózkodása alatt az orosz invázió elleni ukrajnai harc támogatásáról fog tárgyalni – közölte a norvég kormány közleményében, melyet a Sky News szemlézett.
Jonas Gahr Stoere norvég miniszterelnökkel is találkozik.
Svédország, Dánia, Finnország és Izland vezetői szintén Oslóban találkoznak szerdán egy tervezett északi csúcstalálkozó keretében.
Norvégia továbbra is támogatni fogja Ukrajna önvédelmi harcát
– áll Stoere nyilatkozatában.
Célzott, hosszú távú támogatást nyújtunk, hogy segítsük Ukrajnát a szabadságért és demokráciáért folytatott harcában. Ukrajna erőfeszítései fontosak a szabadság és a biztonság megőrzése szempontjából itt, Norvégiában is
– tette hozzá a norvég miniszterelnök.
Az ukrán védelmi erők folyamatosan törnek előre, az elmúlt napokban 850 orosz katonát, 18 tankot és 15 páncélozott harcjárművet semmisítettek meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az oroszok összes harci vesztesége a háború kezdete óta a következőképpen alakult:
Az adatok pontosítása és aktualizálása folyamatos – tették hozzá.
A Különleges Műveleti Erők harcosai felszámoltak egy ellenséges felderítő csoportot Avgyijivka közelében – közölte az SSO, az ukrán hadsereg Különleges Műveleti Erőinek sajtószolgálata.
Az Avgyijivka közelében végzett éjszakai megfigyelések alatt az ukrán mesterlövészek egy ellenséges felderítő csoportot észleltek, amely mélyen a védelmi erők pozícióiba próbált behatolni – tájékoztattak, továbbá arról is beszámoltak, hogy az SSO mesterlövészei tüzet nyitottak az oroszokra, és megállították a csoportot, akik így négy egységüket veszítették el.
Joe Biden amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij Washingtonban találkoztak, ahol Biden azt mondta Zelenszkijnek, hogy ne adja fel a reményt.
Az ukrán elnök Washingtonban több amerikai támogatást szorgalmaz – de mindezt annak fényében, hogy egyes amerikai politikusok egyre kevésbé támogatják.
A Biden-kormányzat azonban, úgy tűnik, szilárdan támogatja Ukrajnát. Az amerikai elnök azt mondta kollégájának, nem akarja, hogy „feladja a reményt” – közölte a Sky News.
Azt mondta, hogy az amerikai kongresszusnak nem kellene karácsonyi ajándékot adnia Vlagyimir Putyinnak azzal, hogy nem nyújt több támogatást Ukrajnának.
Biden emellett 200 millió dolláros külön katonai támogatást is bejelentett Ukrajnának a védelmi minisztérium költségére.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4210-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4198-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.