Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Ma dönt a parlament a túlóratörvényről

2018.12.12. 05:36

A tervek szerint ma, szerdán szavaz a parlament az ellenzői által rabszolgatörvénynek gúnyolt törvénymódosításról. A november 20-án Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf által benyújtott törvénymódosító indítvány (pdf) két sarokpontja, hogy 

  • az egy év alatt engedélyezett túlórák számát a jelenlegi 250 óráról 400 órára növelnék (ez Európa-rekord lesz, ugyanakkor az EU-s felső korlát 416 óra), ezzel akár hatnapos munkahét is jöhet.
  • a munkaadónak elszámolásra rendelkezésére álló időkeretet a mostani 1 évről 3 évre nyújtanák, tehát a legrosszabb forgatókönyv szerint lenne olyan, aki csak az elvégzett munka után 3 évvel kapja meg az érte járó fizetséget.

A javaslat több millió ember életét változtathatja meg, itt elemeztük ezt hosszabban, itt pedig arról írtunk, hogy – nem túl meglepő módon – a német multik örülnek a módosításnak.

Kósa Lajos azt nyilatkozta a készülő módosításról, szerinte nem érintené hátrányosan a dolgozókat, sőt, tulajdonképpen a munkavállalói alkupozíciót erősítené  a bértárgyalásokon. Mint mondta, a törvénymódosítás nem tenné kötelezővé a 3 éves elszámolást, csak lehetőséget adna rá, „mert vannak olyan iparágak, ahol a versenyképesség ezt kifejezetten megkívánja".

Kósa aztán november 28-án egy sajtótájékoztatón újra megvédte a tervezetet, mondván, a célja, hogy lebontsa a munka törvénykönyvének adminisztratív akadályait azok elől, akik úgy szeretnének többet keresni, hogy saját beleegyezésükkel többet dolgoznak. De bejelentette azt is, hogy módosítót nyújt be, amely szerint

a többlettúlóra csak akkor lehetséges, ha a dolgozók hozzájárulnak.

Nem sokkal később, még aznap Gulyás Gergely erre rímelve a kormányinfón azt mondta, hogy a kormány csak olyan módosítást támogat, ami munkavállaló beleegyezésétől teszi függővé a maximális túlóra növelését.

A parlamentben közben elkezdték a vitát a tervezetről, Lezsák Sándor üléslevezetőként elhallgattatta az ellenzéket, Kósa Lajos tekintetét pedig nem lehetett lerobbantani a laptopjának a képernyőjéről. Az MSZP-Párbeszéd múlt szerdán bejelentette, hogy ha elfogadják a törvényt, Áder Jánoshoz fordulnak eljárási szabálytalanságok miatt, és ha az államfő aláírja a törvényt, alkotmánybírósági beadványt készítenek, sőt, ha szükséges, népszavazást kezdeményeznek a túlóratörvényről. A népszavazásbanlátja a továbbiakat a Jobbik is.

Később a módosítókba, ezzel a véglegesnek szánt szövegbe a bizottságok is bekavartak. Nézzük a verziókat:

  • Jelenleg: évi 250 óra túlóra rendelhető el, ez kollektív szerződéssel 300 órára növelhető. 
  • A Kósa-féle javaslat: a 250 óra 400-ra nő, kollektív szerződés nem kell hozzá.
  • A vállalkozásfejlesztési bizottság javaslata: 250 óra marad általános szabályként, ez kollektív szerződéssel 400-ra növelhető.
  • A törvényalkotási bizottság végső javaslata: 250 óra az általános szabály, ez kollektív szerződéssel 300 órára növelhető, de a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján 400 óra is lehet, függetlenül a kollektív szerződéstől. Ezt önként vállalt túlmunkának nevezik.

Mindez múlt péntekre kristályosodott ki. Rá egy napra, szombatra egy nagy tüntetést tartottak a szakszervezetek.

Azok hoznak ilyen törvényt, akik életükben nem dolgoztak

Ezen a héten pedig a parlament folytatta a tárgyalást a tervezetről, méghozzá parázs hangulat közepette. Az ellenzék közel 3000 módosító indítványt nyújtott be, hogy ellehetetlenítsék a normál munkatempót, de a kormánypárti többség eldöntötte, ezekről nem egyenként, hanem egyszerre szavaznak. Aztán az ellenzék szétfütyülte az ülést (írásos közvetítésünk itt), még a Kövér-féle házőrség is felsorakozott, hátha balhé lesz.

Így fütyülte szét az ellenzék a fideszes eljárást

A keddi vita is viharosra sikeredett. Mi pedig közben kamerával-mikrofonnal próbáltuk meg kiszedni a fideszesekből, mit gondolnak a törvényről.

Kedden Orbán Viktor is kifejtette a véleményét az ügyben, íme a tételmondatok:

  • A törvény a munkások érdekét szolgálja
  • Ő figyel a szakszervezetekre, tiszteli őket, de nincs igazuk ebben az ügyben, mert a túlmunka vállalása önkéntes, az előterjesztés védi a munkásokat, és lehetővé teszi, hogy aki akar, többet dolgozhasson és többet kereshessen.
  • Lehet, hogy ez a szakszervezeteknek nem érdeke, de a munkásoké mindenképpen és

a kormány a munkások oldalán áll.

  • Arra a felvetésre, hogy a munkaadók kényszeríthetik a dolgozókat, hogy vállaljanak túlmunkát, Orbán azt mondta, munkaerőhiány van, a munkásokat az a gazdaságpolitika védi, amely munkaerő-keresletet teremt.
  • Visszautasította, hogy a nagy német multicégek, a BMW feltétele lett volna a törvénymódosítás azért cserébe, hogy Debrecenben gyárat építsenek. Orbán szerint a törvénymódosítás leginkább a kis- és középvállalkozásoknál dolgozókat segíti, ha többet akarnak dolgozni, de jelenleg "buta bürokratikus akadályok miatt" nem tehetik meg.