A hazafias és a nemzeti volt a kulcsszó Gyurcsány Ferenc beszédében, amit a Nagy Imre-szobornál tartott. Ezen csak a DK vezetősége és a sajtó volt jelen. A DK elnöke Nagy Imre örökösének tartja a pártot, hangsúlyozva, hogy a szabadságért küzdők széles tömege 1956-ban is sokszínű volt, olyan, amilyen a mai hazafias ellenzék is, tért rá az aktuálpolitikára. Szerinte az Orbán világát leváltani készülő hazafias ellenzéknek olyan Magyarországot kell teremtenie, amelynek jövője az európai népek táborában van.
Azokkal kell szövetkeznünk, akik erősebb Európát akarnak, az egyesült nemzetek európai szövetségét. Ami nem jelenti a nemzetek feladását
- mondta Gyurcsány, aki az Európai Egyesült Államok és az Európai Unió kifejezést nem ejtette ki a száján.
Gyurcsány szerint a jogállam visszaállítására van szükség, "demokratikus alkotmányra, a fékek és ellensúlyok a házelnök által nem értett világára". Nem lehet valakit az alapján elítélni, hogy kik a szülei, mi a származása és a vallása, mondta a DK elnöke a forradalomban résztvevő cigányokról, bunyevácokról és sokácokról beszélve.
"A kormányfő nyilván patetikus szavakkal emlékszik meg a forradalomról, de akkor hogy a pokolba lehet, hogy eszerint a kormány szerint a nemzeti érdek felülírhatja az erkölcsöt és a nemzetközi jogot", mondta Gyurcsány váratalanul "a kurd népirtásra" rátérve. A török hadsereg által Észak-Szíriában végrehajtott katonai akciókat a magyar kormány a nemzeti érdekkel összeegyeztethetőnek tartja. Gyurcsány szerint ez azt jelenti, hogy aki ezt támogatja, az egyetért a magyar szabadság eltiprásával is. "Aki ilyen, az inkább húzódjon vissza a bunkereibe", mert "Lucifert és a teremtő Istent nem lehet egyszerre szolgálni", fejezte be beszédét a DK elnöke.
A sajtótájékoztató után a DK szóvivője, Gréczy Zsolt elmondta, hogy terveik szerint Nagy Imre szobrát az eredeti helyén állítanák fel újra.
Perceken belül kezdődik a Mi Hazánk Mozgalom és a Betyársereg Aki magyar, velünk tart ma című ünnepi megemlékezése a Corvin köznél, 3-400 ember gyülekezik a Corvin mozi előtt. Az imént gurultak ide a Betyársereg motorjai, jó nagy zajt okozva, a hangszórókból pedig üvölt a Kárpátia. Sokak karján piros-fehér-zöld szalag, a pultoknál magyar és székely zászlókat árulnak, többen Árpád-sávos zászlóval a kezükben jönnek.
A Fortepanra is felkerülő képeket két amatőr fotós készítette: a Körtér és környéke, barikáddá alakított kiégett villamos a Nagykörúton, könyvégetés, szovjet katona mésszel leöntött holtteste – megfakult színes képeken a forradalom arcai.
Cikkünket itt érheti el.
Salgótarjánban közös rendezvényen emlékezett meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról az ellenzéki polgármester és a Nógrád megyei közgyűlés kormánypárti elnöke szerdán, írja az MTI. Fekete Zsolt polgármester arról beszélt, hogy a hatalom hiába verte le a forradalmat és hallgattatta el résztvevőit, a szabadság utat tört magának.
Amikor 1956. október 23-ára gondolunk, akkor a mindent elsöprő szabadságvágyra, a bátorságra és a tenni akarásra, a zsarnokság ellen harcoló magyar emberekre emlékezünk, akik az egész világ tiszteletét kivívták maguknak .
Skuczi Nándor közgyűlési elnök azt emelte ki, hogy a város büszke lehet 1956-os szerepvállalására. A politikus a megyeháza falán elhelyezett, az 1956-os forradalom Nógrád megyei mártírjai emlékére állított táblánál hangsúlyozta: a tábla azt mutatja, hogy nem volt hiábavaló az áldozat. Mint mondta,
ez a jel örökké emlékeztet minket '56 és az '56-osok nagyszerűségérea.
Ha hiányolta a köztársasági elnököt az idei 1956-os megemlékezésekről, akkor eláruljuk, hogy Áder János jelenleg Japánban tartózkodik, hogy megünnepelje a magyar-japán diplomáciai kapcsolatfelvétel 150. évfordulóját. Áder részt vett egy fogadáson a magyar nagykövetségen, majd ellátogatott többek között a Chiyoda Koyasu Office & Research Park telepére, Jokohamába, ahol megtekintett egy hidrogénmeghajtású autót.
Néhány napja ugye a frissen megválasztott főpolgármester az Indexen a fideszes éra kultúrharcos utcanév-átnevezéseivel kapcsolatban úgy minősítette a szélsőjobboldali ikon Wass Albertet, hogy „náci vagy kollaboráns”, amire a Mi Hazánktól az RMDSZ-ig egy sor szervezet vette védelmébe az egyébként nyíltan antiszemita írót. Erre Orbán Viktor az idei október 23-át egy Wass Albert költeménnyel vezette fel, melynek a posztban kiemelt sorát - "Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad." - akár az önkormányzati választáson elszenvedett kormánypárti vereségek értelmezéseként is lehet olvasni.
Összecsapások, vérző fejek, viperák a rendőrkezekben, tankelkötés, könnygáz kísérték a 2006-os megemlékezéseket, egy hónappal az őszödi beszéd kiszivárgása, a tévészékház ostroma után.
A párbeszédes Szabó Tímeával, V. Naszályi Mártával és Tordai Bencével emlékezik az új főpolgármester 1956-ra. Az eseményen elmondott beszédében Szabó Tímea Göncz Árpádra emlékezett. Azt elmondta, "október 13-án felszabadítottuk Budapestet és a nagyvárosainkat az elnyomás alól". De szerinte
a volt államfő életével és munkásságával arra tanított, hogy ne újabb árkokat ássunk, hanem temessük be azokat, és teremtsünk egységet, békét és jólétet. Karácsony Gergely vezetésével Budapest ezt az eszmeiséget fogja képviselni. Olyan várost szeretnének, ahol mindenki otthon érzi magát.
A beszéd után a párbeszédes politikusok rózsákat helyeztek el Göncz Árpád óbudai szobra elé. Szabó a megemlékezést élőben közvetítette a Facebookon.
Karácsony Gergely délután fél 6-kor a Városháza téren mond majd ünnepi beszédet.
Az egykori Szociáldemokrata Párt politikusa hosszú évek után újra előkerült, és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége nevében hirdetett meg megemlékezést Avanti Ragazzi di Buda 1956-2019 címmel. Petrasovics Anna az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének alelnökeként a tervek szerint az 1. kerületi Szabó Ilonka lépcsőnél, a Mansfeld Péter dombormű előtt tartott beszédet.
A Kossuth tér '56-os hangulatát a tér több pontján felállított hangszórókból áradó korabeli dalok, és a dalokat kakofón effektekkel feldobó rikkancsok alapozzák meg. A volt Néprajzi Múzeum vonalában olyan gyerekjátékot lehet kipróbálni, melyekkel a Pál utcai fiúk vagy a Mándy Iván-regények lábjegyzeteiben lehet találkozni. Az oszlopcsarnokban rengeteg rajzasztalt állítottak fel, és arra biztatják a gyerekeket, „Rajzold le, ami a szabadságról eszedbe jut”. Oké.
Az '56-hoz legbizarrabb módon kapcsolódó játék a mászófal, ahová ezzel a szöveggel csalogatják a gyerekeket:
Verd le a vörös csillagot. Ahogy nagyapáink csinálták...
És a 6 méter magas, három oldalról mászható torony tetején tényleg vörös csillagokat kell lebillenteni, mondjuk kevéssé forradalmi, de érthető módon sisakban, kötéllel biztosítva. A tömeg helyett a gyerekeket pedig leginkább az ambiciózus - „Próbáld a lábadat megemelni! Azaz!” – szülők biztatják. Azért 5-6 éves gyerekként biztos óriási élmény lehet felkapaszkodni a vörös csillagért, majd a tapsokat begyűjtve visszalebegni a földre, nem véletlen, hogy 11 körül már csinos, de nem kivárhatatlan sor alakult ki a mászófal előtt.
Rendkívülinek nevezte a magyarokat 1956-os cselekedeteikért és mai politikájáért Matteo Salvini, az ellenzéki jobboldali Liga vezetője a római magyar nagykövetségen tartott keddi megemlékezésen, írja az MTI. Matteo Salvini szerint amilyen bátrak voltak 1956-ban a magyarok, olyan bátor politikai vezetőik vannak ma is.
Olaszok és magyarok kulturálisan közel állnak egymáshoz, és hasonlóképpen gondolkodunk, ami a migrációt, a haza és a határok védelmét, a keresztény értékek megőrzését, a család védelmét, valamint a Soros György és az Európai Unió részéről fenyegető külső beavatkozások megakadályozását illeti.
A Magyarország római nagykövetségén tartott megemlékezésen Giorgia Meloni, a szélsőjobboldali Olasz Testvérek elnöke mondott beszédet. A párt legutóbbi konferenciáján Orbán Viktor is részt vett, ahol azt a meglepő kijelentést tette, hogy megszűnt Magyarországon a baloldali médiatúlsúly.
Az önkormányzat hivatalos rendezvényén az alpolgármester szólalt fel. Pedig két éve még Borkai beszélt. A megemlékezést a Bisinger sétányon, a Golgota-emlékműnél tartották. További részletek a keddi hírünkben.
Orbán Viktor az idén nem vesz részt nyilvános programon az 1956-os forradalom és szabadságharc alkalmából. A korábbi években a kormánypárt a Terror Háza előtt tartott megemlékezéseket, ez idén elmarad. Helyette este 19 órakor a Zeneakadémián tartanak díszünnepséget, a kormányfő ott fog beszédet mondani. Az eseményről tudósítunk.
Legalább kétezren állnak sorban a Parlament előtt arra várva, hogy ingyen megnézhessék a Szent Koronát. A várakozók nagyjából fele külföldi, őket nyilván nem az október 23-i program csalogatta a Kossuth térre, de a különféle zenés, történelmi performanszokat ők is megtapsolják és lefotózzák.
A kormány már kedden megtartotta a megemlékezését a Műegyetemen és a Bem téren. Beszélt Boross Péter volt kormányfő és Palkovics László miniszter (róluk itt számoltunk be), és Rétvári Bence államtitkár is (az ő beszédét itt foglaltuk össze).
Ma a két nagy megemlékezés a miniszterelnöké és az új főpolgármesteré lesz. Orbán Viktor a Zeneakadémián este 7 órakor, Karácsony Gergely pedig délután fél 6-kor a Városházánál mond majd beszédet, ami után Quimby koncert lesz (Facebook-esemény itt).
Természetesen beszámolunk ezekről is, és sok egyéb programról, koszorúzásról, beszédről is. Maradjanak velünk!
Miközben a hivatalos megemlékezéseken '56-ról már szinte kizárólag a nemzeti szuverenitás kereteiről van szó, nem árt, ha a forradalom forradalmiságáról is megemlékezünk. Azaz: Miért is jó a forradalom?
Hannah Arendt, a modern forradalmak lényegéről szóló legfontosabb XX. századi könyv szerzője – nem kis részben a magyar '56 által inspirálódva – azt állította, hogy a kezdet élménye miatt:
A forradalmak az egyedüli politikai események, melyek közvetlenül és elkerülhetetlenül szembesítenek minket a kezdet problémájával.
A magánemberek a forradalomban - ebbe Arendt a civil tiltakozásokat is beleértette -
kilépnek ki a privátszférából, ahol a hatalom akarja marasztalni őket, és megteremtik a szabadság közös terét.
Radikális tetteik inspirációként hatnak az utánuk következő generációra – gondoljunk 1848-ra, mely gyors bukása ellenére is 50 évig fűtötte a magyar polgárosodást! -, de a különleges élmény abból is fakad, hogy ráéreznek annak az ízére, hogy
a létezés legmagasabb szintje a közösségért, közösségben való cselekvés.
Arendt romantikus gondolatai maguk is forradalmiak, amennyiben nem leírják, hanem megteremtik a forradalom ideálját. Mert hát a forradalmak konkrét leírása sokszor inkább a manipulálhatóság és elfajzottság ezernyi példáját mutatják a guillotinizálódott jakobinusoktól a dzsihadizálódott Arab Tavaszig. És a forradalmak forradalomellenes leírásai azt sugallják, akármilyen jóhiszemű okok miatt robban ki a forradalom, a vége úgyis csak kudarc vagy csalódás lehet.
A kormányzati szervezésű programok az oktober23.kormany.hu-n olvashatók, íme a lényeg:
Kapcsolódó programok:
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint ideiglenes megállási tilalom van érvényben ma éjfélig a Szalay utcában és a Vajkay utcában, 23-án egész nap a Liszt Ferenc tér környékén, az esti órákban az Akadémia utcában, a Báthory utcában, a Balassi Bálint utcában, a Széchenyi felső rakparton, a Markó utcában, a Szemere utcában, a József körút Corvin-közhöz közel eső szakaszán, a pesti alsó rakpart Margit hídhoz közel eső szakaszán, valamint a Trefort utca és a Bródy Sándor utca egy-egy részén.
Lezárják a forgalom elől a Pollack Mihály teret, a Bródy Sándor utca egy szakaszát és a Corvin köz-József körút-Baross utca-Szentkirályi út-Bródy Sándor utca útvonalat.
A BKK járatai ma az ünnepnapi menetrend szerint közlekednek, a 3-as metró Újpest-központ és a Nagyvárad tér között jár.
A lezárások miatt ma a 2-es villamos a Közvágóhídtól a Kossuth Lajos térig közlekedik, a 15-ös és 115-ös módosított útvonalon jár, a 70-es és 78-as troli végállomását pedig a Kálmán Imre utcába helyezik át.
Kövér László házelnök adott engedélyt a zászlófelvonásra szerda reggel a Kossuth téren az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából. A katonai tiszteletadást és zászlófelvonást több száz ember nézte végig az Országház előtt lévő kordonok mögött.