Egy éjszaka benyújtott törvényjavaslattól a kibertüntetésig
További Belföld cikkek
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
- Több autópályán balesetek okoztak torlódást, Budapesten felborult egy autó
- A bimbó utcai anyagyilkos azt állítja, hogy muszáj volt elkövetnie a gyilkosságot
- Kóczián Péter: Magyar Pétert az emberek csinálták, maguknak
Május 26-án, az éjszaka közepén nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében szeptember 1-től alapítványi tulajdonba került át a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Az ügy már akkor heves reakciókat váltott ki az egyetem vezetéséből, állításuk szerint ugyanis a sajtóból értesültek róla, hogy a korábban tervezett, január 1-i határidő helyett már ősztől megtörténik a modellváltás, ezt az időt pedig ijesztőnek kevésnek tartották az átszervezésre.
Az addig fenntartói szerepet ellátó Innovációs és Technológia Minisztérium szerint a modellváltásra azért volt szükség, hogy így versenyképesebb, a társadalmi-gazdasági környezet kihívásaira jobban reagáló intézmény váljon a színművészetiből. Az átalakítás ellen hiába tiltakozott az egyetem vezetése és szólaltak fel a korábbi és jelenlegi hallgatók is, július elején mégis elfogadták az erről szóló törvényjavaslatot.
A minisztérium július végén ki is nevezte az új tulajdonos, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumát, amelynek vezetője Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója lett. Bár korábban volt ígéret arra, hogy a színművészeti vezetése is javasolhat tagokat a kuratóriumba, az egyetem által összeállított névsorból végül senki nem került be az ötfős tanácsba: abban Vidnyánszky Attila mellett Rátóti Zoltán színész-rendező, Lajos Tamás operatőr-producer, Bacsa György, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatója és Világi Oszkár, a Slovnaft igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója kapott helyett.
Blokád és egyetemfoglalás
Az egyetem vezetése és a diákság azonban nemcsak az újonnan felálló kuratórium összetételét sérelmezte, hanem azt is, hogy az SZFE szenátusával szemben minden fontos kérdésben az alapítvány kuratóriuma dönt a jövőben, tehát gazdasági és személyi ügyekben is elvonták tőlük az addigi jogosítványaikat. Ezzel szerintük súlyosan sérült az egyetem függetlensége, ezért szerveztek augusztus végére egy demonstrációt az SZFE Vas utcai épülete elé.
A színművészetis diákok a tüntetés után úgy döntöttek, blokád alá veszik az épületet, hallgatói fórumukon pedig úgy határoztak, megfogalmazzák azokat a konkrét követeléseiket, amelyek teljesülése esetén szüntetik csak be az egyetemfoglalást.
Az egyetemfoglaló diákok kijelentették, az alapítvány kuratóriumát illegitimnek tartják, ezért a korábbi fenntartóval, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kívánnak egyeztetni az SZFE jövőjéről, akitől többek között azt követelték, hogy állítsa vissza a korábbi állapotot és adja vissza az egyetem szenátusának jogköreit.
Élőlánc, sztrájk, távtüntetés
Szeptember elejére élőláncot szerveztek tiltakozásképpen, amely a Vas utcai épülettől a Kossuth térig tartott. A demonstráción kézről kézre adták át azt a chartát, amely tartalmazta a diákok követeléseit. A tüntetésre előzetesen ötezer szimpatizánst vártak, végül több mint tizenötezren vettek részt az élőláncban.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter később a demonstrációval kapcsolatban azt mondta, szerinte azért tüntetnek az emberek az utcán, mert megszűnt az állami felügyelet az SZFE felett, tehát értük demonstrálnak a színművészetisek.
Közben a közösségi médiában is egyre nagyobbra nőtt a tiltakozás, számtalan hazai és külföldi színházi és filmes szakember is kiállt az egyetemfoglalók mellett.
Hiába azonban minden tiltakozás, több neves oktató felmondása, Palkovics László innovációs és technológiai a miniszter és a kormány kitartott a kinevezett kuratórium mellett.
Szeptember végén aztán új kancellárt neveztek ki az SZFE élére, Szarka Gábor lövészezredest, Hende Csaba honvédelmi miniszter volt kabinetfőnökét. Az SZFE dolgozói közben sztrájkba kezdtek. A diákok nem engedték be az egyetem épületébe az új kancellárt, egyszerűen útját állták. Szarka később elrendelte az egyetemen az őszi szünetet, a diákokat pedig felszólította, hogy hagyják el a Vas utcai épületet, de ennek ellenálltak.
Mivel az Innovációs és Technológia Minisztérium továbbra sem volt hajlandó tárgyalni a diákokkal a követeléseikről, ezért demonstrációt szerveztek Palkovics László ablaka alá, ahol Alföldi Róberttől Csákányi Eszteren át Mácsai Pálig olvasták fel az SZFE-ügyét támogatók leveleit a miniszternek.
Október 23-án aztán ismét nagyszabású tüntetést tartottak, ahol a pandémiás helyzet egyre súlyosabbá válása ellenére is több mint tízezren vonultak a Műegyetemtől az Urániáig a színművészetisekért.
November 9-én Orbán Viktor miniszterelnök azonban bejelentette, az egyre súlyosbodó koronavírus-helyzet miatt az egyetemek és a kollégiumok bezárnak, helyette digitális oktatásra kell átállniuk a felsőoktatási intézményeknek. Ezért az SZFE-s diákok úgy döntöttek, eleget tesznek a kormányzati szigorításoknak és elhagyják az egyetem épületét, az ellenállást pedig otthon folytatják.
(Borítókép: Bánkúti Sándor / Index)