Tíz esztendeje tüntetésekkel és botrányokkal zárjuk az évet

Sokan már kora ősztől – a meghittség reményével – számolják vissza a napokat a karácsonyi időszakig, amikor végre a hétköznapi rohanásból visszavéve – a készülődésen túl – a pihenés lehetőségével kecsegtet az ünnep. A politikában azonban más a helyzet, éppen hogy az év végére szoktak felpörögni az események, és a legnagyobb durranások bőven megelőzik a szilveszteri petárdázást. Az Indexen összegyűjtöttük az elmúlt tíz év legfontosabb év végi politikai eseményeit és botrányait.

Elindultunk a változás útján

A 2010-es év meghozta a Fidesz–KDNP számára a régóta vágyott visszatérést a hatalomba, kétharmados győzelmet arattak a szocialisták felett, akiknek azóta sem sikerült igazán talpra állniuk. Az új Orbán-kormány nagy lendülettel kezdett az ország átalakításába.

A nemzet igent mondott arra, hogy országunkban mindennek meg kell változnia

– jelentette ki tíz évvel ezelőtti október 23-i beszédében a miniszterelnök, aki azt is világossá tette, hogy az ő időszámításuk és közös mércéjük szerint fognak történni a dolgok. Ennek első példája volt, ami a magánnyugdíjpénztárakkal történt.

Tíz éve, novemberben született meg a döntés arról, hogy a mintegy hárommillió magánnyugdíjpénztári tagot az állami nyugdíjrendszerbe terelik. Ez nem mindenkinek tetszett, decemberben százak tüntettek a Hősök terén.

Ne nyúljanak a zsebembe! Ne hagyd magad zsarolni!

– volt olvasható a demonstrálók tábláin. Mindez azonban még csak bemelegítés volt a következő évek jóval nagyobb tüntetéseihez.

Nem tetszett a rendszer

2011 ősze és tele már jóval mozgalmasabban telt. Október elején zászlót bontott a Szolidaritás-mozgalom az Orbán-kormány – szerintük – antidemokratikus, jogállamot sértő intézkedései ellen tiltakozva. A mozgalom afféle baloldali ernyőszervezet lehetett volna, a megalakulást a „D-Day” névre keresztelt, többezres kormányellenes megmozduláson jelentették be.

A rapper Dopeman hangolta a demonstrálókat, zúgott az „Orbán, takarodj!”, szakszervezeti vezetők szólaltak fel, és persze az ellenzéki (baloldali) politikusok kötelező zarándoklata sem hiányzott a tüntetésről.

Október 23-án már tízezrek tüntettek az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) Facebook-csoport által szervezett demonstráción, amelynek alaphangját az azóta feledésbe merült, Nem tetszik a rendszer című reklámdal adta meg.

Decemberben az LMP parlamenti blokádot hirdetett. December 23-ra tüntetést szerveztek, mert szerintük a Fidesz egy sor olyan intézkedést (többek között a választókerületek határainak átszabását) készült elfogadni,

amely lebontja a demokrácia intézményrendszerét.

Az akcióhoz több szocialista képviselő és Gyurcsány Ferenc is csatlakozott. Többüket a Gyorskocsi utcai fogdába vitték. Hónapokkal később Lázár János fideszes és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető indítványára közkegyelmet kaptak az ellenzéki képviselők.

Diáktüntetések búcsúztatták az évet

A felsőoktatás tervezett átalakítása, illetve a keretszámok drasztikus csökkentése ellen szervezett 2012-es diáktüntetések voltak talán az első olyan megmozdulások, amelyek komoly ellenszelet jelentettek az Orbán-kormánynak.

Ebben az időben lett országosan ismert a Hallgatói Hálózat (HaHa) nevű diákszervezet, amely egyik szervezője, rendszeres résztvevője volt a decemberben egymást érő megmozdulásoknak.

A legjelentősebb demonstráció, az úgynevezett „télirózsás diákforradalom” december 19-én volt: a Magyar Tudományos Akadémia épülete elé több ezer tüntető érkezett, majd a Margit hídhoz vonultak, onnan a Batthyány térre, aztán pedig a Lánchídhoz mentek.

Ki emlékszik még a zöld mappára?

A 2013-as év őszén, novemberben robbant a NAV-botrány: az adóhivatal volt munkatársa, Horváth András azt állította, hogy a kiemelt adózókkal, bizonyos nagy magyar cégekkel és multikkal elnézőbb a NAV az adócsalások ügyében.

Leginkább azzal vált ismertté, hogy egy zöld mappát lengetett, amelyben állítólag cégek, nevek, számok, adótitkok voltak, bizonyítván, hogy nagyjából 1000 milliárdos tétel lehet az, amit a legnagyobbak az évek során elcsaltak.

Az ügy ismét jó alkalom volt arra, hogy tüntetések szerveződjenek, december végén néhány ezren demonstráltak a NAV Széchenyi utcai székházánál, majd az Alkotmány utcáig vonultak. A zöld mappa egy rövid időre egyfajta szimbólummá vált a kormányellenes tüntetők kezében.

Amikor meghátrált az Orbán-kormány

Az internetadó elleni tüntetéseknek sikerült először elérniük, hogy Orbán Viktor és az azon a tavaszon ismét választást nyert kormánya meghátráljon.

A pártszimpátiától független felháborodást az váltotta ki, hogy a kormány október 21-én bejelentette: minden megkezdett gigabyte-nyi elektronikus adatforgalom után 150 forintnyi adót kellene fizetni 2015 januárjától.

Október 26-án egy többezres, 28-án már egy több tízezres (egyes becslések szerint százezres) budapesti tüntetés és több nagyvárosban egy időben szervezett demonstráció figyelmeztette a kormányt arra, hogy át kellene gondolni az internetadó bevezetését.

Ezeken a tüntetéseken készültek azok a nagy hatású fotók, amelyeken ezrek mutatják fel egyszerre világító telefonjukat a tiltakozás jelképeként. Orbán Viktor végül október 31-én a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy nem lesz internetadó.

Ránk zúdul a menekültválság

A 2015-ös év magával hozta a menekültkrízist. Nyár végétől az év második felét az határozta meg, hogy Európa és Magyarország mit kezd a határai felé özönlő menekültekkel és gazdasági bevándorlókkal.

Az ellenzéki tüntetések, megmozdulások a korábbi évekhez képest erejüket vesztették, a magyar közvélemény figyelme jobbára a budapesti Keleti pályaudvaron veszteglő és a Röszke térségében lévő határátkelőhelyeken átáramló menekültekre összpontosult.

A Népszabadság vége

A 2016-os évet is a menekültkérdés uralta. A kormány nagyszabású kampányba kezdett, hogy a „kötelező betelepítés” elleni népszavazás miatt mozgósítsa a választókat.

A referendum a kormány álláspontját erősítette meg, de jogi értelemben érvénytelen lett az eredmény, mivel a szavazásra jogosultak kevesebb mint a fele adott le érvényes voksot.

A Népszabadság október elején írta meg az év egyik top hírét: óránként negyedmillió forintba kerül az a luxushelikopter, amivel Rogán Antal és családja Kis Grófo lakodalmába ment. Az ellenzéki pártok is felkapták a témát, látva, hogy a közvélemény is azonnal felfigyelt a hírre.

Pár nappal később, október 8-án már az volt a nap híre, hogy a Népszabadság megszűnik. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a lap példányszáma csökkent, és veszteséges lett.

Azt, hogy a Népszabadság megszüntetése egy egyszerű gazdasági döntés lett volna, a lap szerkesztői és újságírói igyekeztek cáfolni, és a mögöttes politikai szándék bizonyítékaira igyekeztek felhívni a figyelmet. A Kossuth téren több ezer ember gyűlt össze, hogy a lap megszüntetése ellen tiltakozzon.

Megtört a jég az ellenzéki pártoknál

A Jobbik ÁSZ-büntetését követően kezdtek el láthatóan is közeledni egymáshoz az ellenzéki pártok. 2017 december elején közölte az Állami Számvevőszék, hogy a Jobbiknál tiltott támogatást tárt fel, ezért több száz millió forintra bünteti a pártot, továbbá csökkentik a központi költségvetésből juttatott támogatását.

A párt politikai támadásként értékelte az ÁSZ lépését, és emlékeztettek rá, hogy az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szervét egy volt fideszes országgyűlési képviselő, Domokos László vezeti.

A Jobbik december 15-re tüntetést szervezett a Lendvay utcába, a Fidesz székháza elé. Először történt meg, hogy más ellenzéki pártok nyíltan a Jobbik mellé álltak egy ügyben, ennek ellenére a létszámot figyelembe véve (több százan vettek részt a megmozduláson) olcsón megúszta a tüntetést a Fidesz.

Rabszolgatörvény-ellenes tüntetéshullám

A 2018. decemberi, úgynevezett „rabszolgatörvény” – túlóratörvény – elleni tüntetéssorozat nemcsak az ellenzéki pártokat hozta közelebb egymáshoz, és indította el őket az összefogás útján, de intenzitása is figyelmeztetés volt a kormányoldal számára.

December 16-án több ellenzéki képviselő is bejutott az MTVA székházába, de a tüntetők követeléseiket nem tudták beolvastatni. Másnap néhány bejutott képviselő és a közmédia biztonsági őrei között dulakodás alakult ki. Szél Bernadettet és Hadházy Ákost végül kivezették az épületből.

Még december 22-én – a hideg ellenére is – több ezren vonultak tüntetni a Sándor-palotához. A kormány, amely éppen abban az évben könyvelhette el újabb, kétharmados választási győzelmét, csupán megvárta, míg a túlórák miatt kirobbant tüntetési hullám lecseng.

A kelleténél nagyobbat szólt a Borkai-ügy

A 2019-es októberi önkormányzati választások előtt robbant ki a Fidesz–KDNP számára – a Szájer-ügy előtti – legkényelmetlenebb botrány.

Egy ismeretlen, „az ördög ügyvédje” álnéven, egy blogon tett közzé olyan képeket és videórészleteket, amelyeken Borkai Zsolt, Győr fideszes polgármestere látható nyáron egy jachton, miközben a családos politikus egy fiatal nővel folytat nemi aktust.

Nemcsak Borkai politikai karrierjének vetettek véget a felvételek, de a Fidesz–KDNP választási eredményeire országosan is rányomta bélyegét az ügy.

Bár Borkai megnyerte Győrben a választást, az alakuló ülés után lemondott. A győri időközi választáson aztán Dézsi Csaba András, a Fidesz–KDNP jelöltje szerezte meg a helyiek bizalmát.

A Fidesz alapításától az ereszcsatornáig

Ha a Fidesz–KDNP tanult valamit a Borkai-ügyből, akkor az az, hogy egy kínos ügyben nem engedhető meg a hosszas hallgatás. Míg Borkainál nem volt egyértelmű, hogy a kormányoldal elengedi-e a kezét, vagy sem, Szájer József botrányának december eleji kipattanása után azonnal reagáltak.

Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy egykori harcostársának ereszcsatornás menekülése kábítószert tartalmazó hátizsákjával egy brüsszeli orgiáról nem fér bele a politikai közösségük értékrendjébe.

Szájer már a botránya kipattanása előtt lemondott, akkor azonban még megköszönték neki a döntő szerepét abban, hogy a magyar polgári konzervativizmus és kereszténydemokrácia elfoglalhatta az őt megillető helyet az európai politikai színtéren.

Szájer József, a Fidesz egyik alapítója Orbán Viktor bizalmi köréhez tartozott, keze nyomát viseli az Alaptörvény, fontos és régi szereplője az európai parlamenti politikának, botránya ráadásul egy kiélezett uniós helyzetben érte a kormányt.

Az idő és az időzítés számít

Az elmúlt tíz év mindig egy politikailag aktív ősszel és decemberrel végződött: tüntetésekkel, politikai csörtékkel és botrányokkal. A 2010-es kormányváltás óta mindig a szeptembertől december végéig tartó időszak adta fel leginkább a leckét az Orbán-kormánynak, amely

Egy-egy eseménytől ugyanis minél távolabb kerülünk, annál nehezebben felidézhető, súlya csökken, idővel pedig elhomályosul.

A Borkai-ügy ugyanakkor egy választáshoz közel roncsolni tudta a kormányoldal eredményeit, míg a Szájer-ügy után még több mint egy év van a következő országgyűlési választásig. Ez pedig nem kevés idő a politikában.

Borítókép: Index. Fotós: Bődey János