Nyugdíjasok támadtak egy ellenzéki fiatalra Kiskőrösön

A miniszterelnök Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházánál tartja ünnepi beszédét, amelyet frissülő cikkünkben követünk.

A kétnapos, Civil sugárút című rendezvényt a Szabadságmenet zárja, az esemény gyülekezőjét 15 órára hirdették meg a Hősök terére. A menet 15:30-kor indul, majd a terv szerint 17 órakor érkezik meg az Andrássy út–Bajcsy Zsilinszky út kereszteződéséhez.

A megnyitó beszédet Karácsony Gergely főpolgármester mondja, ezt követően civilek, művészek és zenészek lépnek fel, többek között a Romano Glaszo, Dés László és Wunderlich József, Molnár Piroska, Törley Katalin és Törley-Havas Sára, Baranyi Krisztina és Pikó András, Orsós János, Mácsai Pál, valamint Iványi Gábor.

• A Demokratikus Koalíció 15 órától a budapesti Egyetem téren tartja március 15-i rendezvényét, amelyet az alábbi felütéssel reklámoznak: „Hosszú idő után az első alkalom lesz, hogy egy színpadon mond beszédet Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és Dobrev Klára árnyék-miniszterelnök.”
• A Mi Hazánk Mozgalom szintén 15 órára szervezte meg ünnepi eseményét, amely a Béketüntetés nevet kapta, azzal az alcímmel, hogy Vétózzuk meg a NATO-bővítést! A Pilvax közben mások mellett felszólal Toroczkai László, a párt elnöke.
• A Momentum a XXII. kerületbe, a Kastélypark utcába szervezett pikniket, ez a Nagytétényi Forradalmi Piknik. Beszédet mond Tóth Endre, Budafok-Tétény és Újbuda országgyűlési képviselője, Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője és Havasi Gábor, a Momentum polgármesterjelöltje Budafok-Tétényben.
• 10-kor Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, valamint Hiller István választmányi elnök Budapest XX. kerületében, Pesterzsébeten, a Petőfi-szobornál sajtótájékoztatót tart és koszorúz. Komjáthi Imre, a szocialisták társelnöke Molnár Zsolt pártigazgatóval Csíkszeredán avatott kopjafát.
• A Jobbik-Konzervatívok 10 órától a Batthyány-örökmécsesnél tartott megemlékezést.
• Az LMP-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy központi megemlékezést nem tartanak, tagjaik és képviselőik a saját településükön tartandó megemlékezéseken vesznek részt.
• A Párbeszéd Karácsony Gergely főpolgármester révén a Szabadságmeneten is képviselteti magát.

Orbán Viktor 15 órától Kiskőrösön, a Petőfi-szülőház előtt tartja ünnepi beszédét, amelyet művészeti előadások, valamint Domonyi László polgármester köszöntője előz meg. A kormányfő látogatása alkalmából az egyik helyi pizzéria narancsos pizzát  készít.

Orbán Viktor 2022. december 21-én

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

„Készen állunk a modern magyar nemzetet és a polgári Magyarországot megteremtő és éltető szabadság védelmére, melyet Kossuth Lajos vezetésével vívtak ki az 1848–49-es forradalmárok” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen szerdán a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Monokon.

Kövér László ünnepi beszédében hangsúlyozta: a neves államférfi monoki szülőhelyéről és szobra mellől

ma azt jelenthetjük Kossuthnak, hogy az Istenben, hazában és családban hívő mai magyarok 21. századi regimentje felsereglett, és nincsen híján lélekszámnak és a lélek erejének sem.

„Jogunk is van, erőnk is van, hogy öncél legyünk, ne idegen céloknak eszköze" – idézte Kossuth Lajos szavait Kövér László, megjegyezve: Magyarország kormányzójának és első pénzügyminiszterének demokráciaeszménye nemcsak a magyar, hanem a nyugati szabadságnak ihletője és éltetője is egyben.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt: Kossuth Lajos alakja az egész világon ismertté tette azt, hogy mit jelent a szabadság és a demokrácia.

A Szeged.hu egyik olvasója beszélt arról a portálnak, hogy őt és több ismerősét is telefonon hívta Farkas Sándor parlamenti képviselő, hogy vegyenek részt az állami rendezvényen, amelyen szerda délután három órakor Orbán Viktor mond beszédet.

A lap hozzáteszi: nyilván nem a csongrád-csanádi négyes körzet képviselője telefonálgatja végig a lakosokat, feltehetően rögzítették azt a néhány mondatot, amellyel invitálják a közönséget Kiskőrösre.

A kisvárosban még a fákat is leporolták az ünnepre, a helyiek szerint már napok óta tart a takarítás és a készülődés.

Félidejéhez érkeztek a Most vagy soha! című, az 1848. március 15. történetét elmesélő film utómunkálatai. A mozit 2024. március 15-én készülnek bemutatni, de az idei ünnepre is összevágtak belőle egy előzetest. Petőfiékről és a történelmi filmek fogadtatásáról is kérdeztük Szente Vajkot, a Most vagy soha! társ-forgatókönyvíróját, egyik kreatív producerét.

Szente Vajk az Indexnek többek között arról is beszélt, hogy

• miért terjedhetnek pletykák a film körül;
• az Aranybulla című tévésorozat árnyékában nagyobbak-e az elvárások;
• aktuálpolitikai állásfoglalás-e, ha egy magyar huszár egy filmben ügyesen vív;
• miért vékony jég a történelmi film.

„A kormány az azonnali béke pártján áll, amit elkezdtek címkézni, hogy az »nem lenne igazságos, nem lenne tisztességes«, pedig a valóság egészen egyértelmű: a béke jó, a háború rossz” – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán a Pest vármegyei Zsámbékon az MTI szerint.

Menczer Tamás az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulójára emlékező ünnepségen arról beszélt, mostanában, amikor azt látjuk, hogy a mindennapi megélhetéshez szükséges feltételek egyre nehezebben elérhetőek, az energia egyre drágább, akkor úgy érzi az ember, korlátozva van a szabadsága, korlátozzák azt, hogy úgy éljünk, mint annakelőtte.

A helyzet nehéz, de hasonlóan az 56-osokhoz és a rendszerváltókhoz, mi is erőt kell hogy merítsünk az 1848-as hősök példájából. A recept pedig általuk adott: hazaszerető szívvel és a magyar érdekekre fókuszáló fejjel cselekedni

– fogalmazott az államtitkár.

Menczer Tamás figyelmeztetett, „ha egy politikus – akármilyen okból – a magyar érdeket hátrébb sorolja, és más nemzet érdekeit teszi az első helyre, akár vélt jó szándékkal, akkor eltéveszti a célt, és szakadékba vezeti azt a közösséget, amely a bizalmával megtisztelte. A magyar kormány első helyen és elsőként mindig a magyar érdekeket tartja szem előtt, a kormány döntéseit kizárólag a magyar érdek befolyásolja.”

A Demokratikus Koalíció elnöke a Facebook-oldalán tette közzé a saját 12 pontját március 15-re készülve.

A DK elnöke szerint a „szabadság és függetlenség mellett a legfontosabb hazafias kérdés az oktatás ügye. Gyerekeink ügye, az iskola ügye.”

Gyurcsány Ferenc véli, hogy ezt elárulta az Orbán-kormány. Ezzel kapcsolatban 12 pontba szedte, hogyan lehetne az oktatást fejleszteni. Felsorolásában olyan problémákat fogalmaz meg, mint például a tanárok alacsony fizetése, a tantárgyak hasznosíthatósága a hétköznapi életben, a kétnyelvű oktatás hiánya, valamint az ingyenes étkezési lehetőség.

A pesti Ellenzéki Kör már 1848. március 5-én aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március 3-i javaslatának támogatására. Ez alapján követeltek közteherviselést, politikai jogegyenlőséget, népképviseletet és a független kormány megteremtését. Március 14-én este a Pilvaxban összegyűlt ifjak értesültek a bécsi forradalom híréről, ez indította el a lavinát.

Másnap reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megfogalmazták kiáltványukat politikai röplap formájában, amit felolvastak a Pilvax fiataljainak, és Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt.

Szokásos napi kvízünk témáját ezúttal az 1848. március 15-i forradalom szolgáltatja, ahol ön is tesztelheti, mennyit tud történelmünk egyik legfontosabb eseményéről. 

Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott, a Kossuth- és Széchenyi-díjakat hétfőn adták át. 

Kossuth-nagydíjat kapott: ifj. Sánta Ferenc, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás.

A friss Kossuth- és Széchenyi-díjasok listáját itt találja.

Ifjabb Sánta Ferenc a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán 2023. március 14-én

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az Index megíratta a ChatGPT-vel a mai Magyarországra érvényes 12 pontot, ami a lánglelkű program szerint így szól:

1. A demokratikus jogok és szabadságjogok védelme, az állam és a társadalom alapvető értékeinek tiszteletben tartása.
2. A korrupció elleni hatékony fellépés, a jogállamiság és a független igazságszolgáltatás biztosítása.
3. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a szegénység és a szociális kirekesztődés elleni küzdelem.
4. Az oktatás és a kultúra fejlesztése, a tudás és az innováció támogatása.
5. Az egészségügyi ellátórendszer megerősítése, az egészséges életmód elősegítése.
6. A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés támogatása.
7. Az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása.
8. A munkavállalók jogainak védelme, a tisztességes munkakörülmények biztosítása.
9. Az infrastruktúra fejlesztése, a modern és hatékony közlekedési rendszer kialakítása.
10. A béke és a biztonság megőrzése, a nemzetközi együttműködés és diplomáciai kapcsolatok erősítése.
11. Az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű emberek védelme és támogatása.
12. Az állampolgárok aktív részvétele a demokratikus döntéshozatalban, a közösségi élet erősítése.

A nemzeti ünnep és a Petőfi-emlékév alkalmából egy Petőfi Sándor-fizimiskájú férfi segítségével ellenőrizték a rendőrök a kecskeméti autósokat.

„Tisztelet a bátraknak, akkor és most!” – írja március 15-i posztjában Tóth Gabi, az alábbi népdalt énekelve:

„Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! Szametz András ‘48-as vásárhelyi honvéd százados kopjafájánál emlékeztem. Dicsőség a hősöknek!” – írja Facebook-oldalán az építési és közlekedési miniszter.

„Az erdélyi magyarság sosem fogadta el a méltánytalanságot és elnyomást, egyetértésre törekedett a román többséggel, és olyan jövő építésére törekszik, amelyben helye van minden etnikumnak” – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében szerdán Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI szerint. A márciusi ifjak 12 pontos kiáltványát idézve az erdélyi politikus rámutatott: a békét, szabadságot és egyetértést sürgető sorok 175 év távlatából sem koptak meg, ezekért a célokért szünet nélkül küzdeni kell.

A szomszédunkban zajló háború árnyékában mi mást kívánhatnánk ma is, mint békét. Oroszország agressziója Ukrajna ellen több mint egy éve tart, ám mi az első pillanattól kezdve ugyanazt képviseljük: egyetlen ország sem jogosult arra, hogy egy másik ország létére törjön, polgári lakosságát legyilkolja vagy elűzze. Sürgősen békére van szükség

– szögezte le az RMDSZ elnöke, hozzátéve: a szabadság törékenységét is csak a mostani, háborús időkben látni igazán. Úgy értékelte: a magyargyűlölet néhai fel-fellángolása dacára a romániai magyaroknak van okuk bizakodásra.

„A kormányzati munka, amelyet közösségünk bizalmából végezhetünk, azt mutatja, van értelme küzdelmeinknek, jobb ma magyarként élni Romániában, mint az elmúlt több mint három évtized nagy részében. A kormányzás nemcsak a beleszólás szabadságát jelenti, hanem annak a lehetőségét is, hogy a rendelkezésünkre álló eszközeinkkel a magyarok ügyét szolgáljuk. A mi szövetségünk él ezzel a lehetőséggel. Minden nehézség ellenére megőriztük a közösség biztonságát, megőriztük a békét, és nagy lendülettel fejlesztjük Erdélyt, építjük a mi közösségeinket” – érvelt a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus.

Az egyetértést illetően úgy vélekedett: „Az csak a kölcsönös bizalom megteremtésével erősödhet meg, de szerinte sikerült végre konszenzusra jutni ebben a román partnerekkel, a következő évtizedben nagy áttörést lehet elérni, ehhez jól kell tudni kihasználni a közösségünk fejlesztésére a rendelkezésre álló költségvetési és uniós forrásokat.”

„Megvédtük a családokat, a gazdaságot és a munkahelyeket, és bár mi sem tudjuk legyőzni azt, amit nem mi okoztunk – a gazdasági krízist és az inflációt –, de a kormányzat eszközeivel annak brutális következményeit kivédtük” – értékelt Kelemen Hunor, aki arra biztatta az erdélyi magyarokat: az idei március 15-i ünnepségeken szerte Erdélyben emlékezzenek forradalmáraikra és arra a nagyszerű küzdelemre, amely modern nemzetté formálta a magyarságot.

Ez a bámulatos tett ma is lebegjen előttünk világtoronyként, és erősítsen meg abban a hitben, hogy 175 év távlatából is vissza tudjuk adni azt a reményt, hogy itthon, a szülőföldön lehet és érdemes tervezni, lehet jó és teljes életet élni. Éljenek a márciusi ifjak! Éljen a mi mindig küzdő és a szabadságot szerető közösségünk

– zárta március 15-i üzenetét az RMDSZ elnöke.

Tájékoztató táblát helyezett ki a terézvárosi önkormányzat kilenc olyan utcához, amelynek névadója szerepet vállalt az 1848-as forradalomban, a társadalmi-politikai élet alakításában – közölte a terézvárosi önkormányzat szerdán az MTI-vel.

A VI. kerületben utca őrzi a nevét Vasvári Pálnak, Jókai Mórnak, Bajza Józsefnek, Vörösmarty Mihálynak, Podmaniczky Frigyesnek, Csengery Antalnak, Eötvös Józsefnek, Andrássy Gyulának és Dessewffy Emilnek.

Mostantól az 1848-as forradalom tiszteletére nemcsak utcatábla emlékezik meg munkásságukról, hanem a házfalakra kihelyezett kiegészítő táblák egy rövid, jellemző idézettel, valamint QR-kódon elérhető információkkal is segítik a névadó személy megismerését

– fogalmazott a közleményben Soproni Tamás polgármester. Mindez angol nyelven is elérhető, így a turisták számára is hasznos. Az ismeretterjesztő kalauzt Nyáry Krisztián irodalmár írta meg Forradalmárok tollal címmel.

„ Az 1956-os forradalmat – Petőfi-körös előzményei miatt – gyakran nevezik az írók forradalmának. Valóban sok író vett részt a sztálinizmus elleni felkelés előkészítésében, de Petőfiék forradalmát ennél is jobban jellemezte a szerepvállalásuk. Egyes életpályák esetén szinte lehetetlen eldönteni, hogy a történelemkönyvek vagy az irodalomtörténet lapjaira kínálkoznak-e inkább” – hangsúlyozta Nyáry Krisztián.

A tájékoztató táblák kihelyezése kapcsolódik Terézváros első közösségi költségvetéséhez is, mivel ez egyike a győztes, lakosság által megszavazott projekteknek – tudatta az önkormányzat.