A Margitszigetről döntött a Világ Legkisebb Népszavazása

Gyanús parcellázgatás nyomaira bukkantunk a nagyréttől nem messze. Vajon ez még önkormányzati vagy már fővárosi beruházás lehet?

Fotó: Bakró-Nagy Ferenc

Tanulságos, hogy a magyar állapotokról és belügyekről oly gyakran cikkező nemzetközi sajtó elhallgatja a margitszigeti referendumot és az egész tétjét. Sehol egy árva szó a szavazásról.

Bármi is legyen a kormány terve, a 2001 óta lakosait megháromszorozó Margitszigeten élők – jelenleg egészen pontosan három ember – nem tudják azt megakadályozni a mai népszavazáson, amelyen kizárólag ők vehetnek részt. A véleménynyilvánító referendumon szavazók azonban – amennyiben elutasítják a sziget státuszának megváltozását – legalább elmondhatják majd magukról, hogy ők minden tőlük telhetőt megtettek.

– kel ki az Index szerkesztőségi cikke a Margitsziget botrányos elszakítása miatt. Ja, meg akad egy másik is, amelyik támogatja:

A Margitszigeten lévő ingatlanok java amúgy is a fővárosé, vagy az államé, a XIII. kerület tulajdonában nincsen földrészlet, így hát miért is ez az önkormányzat szedné a jövőben is a szigetről származó évi 133 millió forint adót. A zöldterület tulajdonosa és üzemeltetője is a főváros. A Dunától sem kizárólag a kerület mentette meg a szigetet az áradáskor, elég csak arra emlékeznünk, hogy a védőmunkálatok során a főpolgármester is megfogdosta a sziget mentén húzódó tengeri kígyót.

Olvasónktól kaptuk:

A szavazás kapcsán jutott eszembe, hogy kb. húsz évvel ezelőtt enyém volt pár hétig a Posta margitszigeti járata, azaz én hordtam ehhez a házhoz az újságot. A postaláda fölött volt egy kicsi ablak, ami a meleg miatt nyitva volt, és a két németjuhász, akik ott laktak, utálták, hogy hajnalban az ország akkori legnagyobb méretű újságját, a Magyar Hírlapot be akarom gyömöszölni a postaládába. Ugattak és a kezemért kapkodtak, az egyiket az orránál fogva meg kellett taszítanom egy kicsit, hogy engedje végezni a munkámat, ezért elnézést kérek ezúton.

A szigeten már több százan vannak, akik napozással, sportolással, biciklizéssel vagy állatetetéssel töltik az idejüket, de szinte teljesen biztosak vagyunk benne, hogy ők mar a hétórás urnazárásra  és eredmenyhirdetésre érkeztek ünnepelni. Hogy a fővárosiak vagy a kerületiek vannak többen, nehéz megtippelni.

Fotó: Bakró-Nagy Ferenc

Ha a Fidesz véleményét képviseli a többség, akkor a Fidesz véresen komolyan fogja venni az eredményt, ha pedig nem, akkor bagatellizálni fogja. De eltántorítani biztos nem - mondta az Indexnek Krekó Péter politikai elemző, amikor arról kérdeztük, meghátrálhat-e Tarlós, ha Margitsziget népe úgy dönt, nem kér a főváros irányításából.

A népszavazáson 13 óráig a szavazásra jogosultak 66,67 százaléka jelent meg.

Sosem látott csúcson, 66,67 százalékon van a népszavazási részvétel 13 órakor megállapítható adatok szerint. Kis történeti kitekintésünkből – hogy az 1998-as országgyűlési választások óta mely szavazást mekkora érdeklődés kísért – kiderül, hogy az igazán fontos dolgok tényleg felkeltik az emberek érdeklődését (a parlamenti választásoknak mindig a nagyobb érdeklődést kiváltó első fordulós adatait közöljük, kivéve 2002-t, amikor a második fordulóban mindenki vitt magával még egy embert).

Más magyarázat nincs arra a fura égi jelenségre, amit szombat este észleltek a magyarok.

A szociálpszichológiában van egy olyan jelenség, aminek a neve most akkor sem jutna eszembe, ha egyesével tépnék ki a lábkörmeimet, de a lényege, hogy az embereknek egy adott kérdéssel kapcsolatos álláspontját jelentősen befolyásolja a többségi vélemény. Mennyire lehet ez igaz most a szavazásra jogosult 3 ember körében? - kérdezem Krekó Péter elemzőt.

Kérdés, hogy mi a közhangulat az érintettek körében, amiről nincs információnk, nem ismerünk kutatást a kérdésben. Ha nincs kitapintható többségi véleményáramlat, akkor kisebb a „bandwagon-hatás” esélye is: hogy a bizonytalan szavazók csak merő konformizmusból és hogy a győztesek között lehessenek, a többséginek gondolt táborhoz csapódnak - feleli Krekó.

nem, nem a Margitsziget felvásárlása, hanem Szíria ügyében: a francia külügyminiszterrel tárgyalva arról beszélt, nem maradhatnak vegyi fegyverek az országban, sem Aszad, sem más kezében. És most vissza a közvetítésünkhöz!

A közszolgálati televízió egy kukkot sem beszél arról, hogy győzött a Margitszigeten is a demokrácia, sehol egy breking csík a minden eddigi részvételi arányról, és persze azért sem szakítják meg Rocky és Bakacsin kalandjait.

Hogy a Comment:com teljesen érthető kirohanásából idézzünk:

Hát igen, a közszolgálati televízió ezt az apró diadalt lerednezi mahd a Híradóban, nincs itt semmi látnivaló, oszoljanak kérem. Vagyis inkább maradjanak a kocsiban, és ha elfogy az üzemanyag, üljenek át másik gépjárműbe. És miközben egyetlen kibaszott, Jaj de sokan voltak a Magritszigeten a nyár utolsó vasárnapján riporttal letudja az emberek tájékoztatását, a közszolgálati televízió is csak azt nyomja, hogy Eperjes Károly bocskaiban rémisztő arcokat vág. Meg Kukori és Kotkoda, hülyeségből van a csoda. Ahhoz már hozzászokhattunk az elmúlt években, hogy a Magyar Televízióban kiretusálják a valóságot, de az azért még mindig meglepetés, hogy ez a majdnem ezer fős hivatal még akkor sem tudja elvégezni a munkáját, amikor népszavazás van az országban. Vajon megszakítanák a Ghymes koncertjét, hogy Novodomszky Éva feszes kiskosztümben bejelentse, hogy atomvillanás jobbról? Vagy azért legalább egy rohadt inzertben kiírnák, hogy hát nukleáris csapás ért minket, az elkövetkező napokban jól mossák meg a friss zöldséget?

A közszolgálati televíziónak az lett volna a kötelessége, hogy tájékoztassa az embereket a helyzetről, de egész délelőtt és délután csak az előre betervezett műsort nyomták, a műsoridő nagy részében se felirat, se rendkívüli híradás nem szólt arról, amiről az egész ország beszélt.

Álarcosok megrohanták egy német párt választási rendezvényének színpadát Brémában, földre taszítva a szónokot, írta vasárnap a Die Welt.

A példátlan incidens szombaton délután történt az északnémet kikötőváros egyik parkjában. Az álarcot viselő nyolc férfi a színpad közvetlen szomszédságában található ligetből rohanta meg az emelvényt, földre döntve a beszédét mondó Bernd Luckét, a jobboldali, populista Alternatíva Németországnak (AfD) párt elnökét. A politikus segítségére siető párttagokat és rendezőket gázspray-vel fújták le, többen közülük megsérültek. Az egyik támadó kést is használt, megsebesítve egy AfD-tagot.

A rendőrök és a hallgatóság több tagja üldözőbe vette a rendzavarókat, és közülük hármat sikerült elfogni. A 22, 25 és 27 éves férfiak ellen közrend megzavarása miatt indult eljárás. A rendőrség feltételezi, hogy a támadók egy szélsőbaloldali csoporthoz tartoznak. (MTI)

Margitszigetnek ma már csak három lakója van (kicsivel több lehetne, ha a hídmester ide költözött volna), és a mai napig ők sem voltak széles körben ismertek. Nem úgy, mint Krúdy Gyula, aki valószínűleg a sziget legismertebb lakója volt a modern időkben. 1918-ban költözött oda, miközben a világ éppen befejezte az első háborúját. Mondhatnánk, hogy az alkotó ember egy kis csöndre és nyugalomra vágyott – valójában viszont, mint szinte egész életében, éppen egy szerelmi kalandba keveredett.

Az akkor már háromgyeres házas férfi néhány évvel korábban még a körúti Royal szállóban bérelt lakosztályt, ahol megismerte a nála idősebb Várady Reginát, a szállodaigazgató feleségét. Csakhogy egyszer, amikor Krúdy meglátogatta Váradyékat siófoki villájukban, beleszeretett a nő 16 éves lányába, Zsuzsába, és ahogy illett, meg is szöktette. Első nekifutásra csak a vasútállomásig jutottak, Regina (Rezsán, ahogy hívta) ott kapta el őket. De a lány néhány hónap múlva újra megszökött, és az akkor már Margitszigeten élő Krúdyhoz költözött. Krúdy később feleségül is vette, és hamarosan már hozzá volt hűtlen.

- teszik fel a kérdést a gyakorikerdesek.hu-n, ahol, mint mindig, hasznos válaszokat kapunk.

Olyan gyönyörű volt tegnap este a szökőkút, főleg zenével:))*.*

– írta Twitteren Vivi.

De vajon Tarlósnak vagy Tóth Jóskának fog zenélni a szökőkút ma este?

Fotó: Jászai Csaba

Hol a Jobbik? Miért nem ugrott rá Margitsziget ügyére? - kérdezem a stúdióban Krekó Pétert, a Political Capital igazgatóját, aki így válaszol:

Bizonyára azért, mert ellenzéki pártként a kormányt kellene támadnia ebben az ügyben, ebben az esetben viszont ez azt jelentené, hogy az újlipótvárosiak kezében maradna a Margitsziget, a Jobbik-szavazók pedig nehezményezhetnék, hogy pártjuk az„új honfoglalók” újabb diadalához járulna hozzá. Lehet, hogy ez utóbbi szemponttal függ össze, hogy a Jobbik hivatalosan támogatja, hogy a sziget fővárosi kezelésbe kerüljön.

hanem Olcsva is, ahol időközi önkormányzati választást tartanak, mert a község képviselő-testülete május 28-án feloszlatta magát. A polgármesteri tisztségért ketten indulnak, mindketten függetlenként. Az önkormányzati testület négy képviselői helyére kilenc független jelölt pályázik, közülük hárman már korábban is a testület tagjai voltak.

A választásra jogosult 543 helybéli reggel hat órától este hétig adhatja le voksait.

Olcsván tehát kereken 181-szer többen szavazhatnak, mint a Margitszigeten – az itteni részvételi arányt viszont biztosan nem fogják lepipálni.

De nemcsak a közszolgálati média hallgat a margitszigeti referendumról, de Magyar Hírlapon át, a HVG-n keresztük egészen a Népszaváig, a teljes magyar online média is. De a kereskedelmi csatornák is cinkos hallgatásba burkolóztak, a Harry Potter és a  bölcsek kövét ugyanúgy nem fogja a nagyszerű örömhírrel megszakítani az RTL Klub, ahogy a Tv2 sem kapcsolja majd a stúdiót a Mint a hurrikán reklámszünetében.

Kérdem, én : a demokráciával ezek szerint nem lehet megnyerni a nézettségi versenyt?

Az elmúlt 23 év bizonyította, hogy remek gazdája hatóságként a XIII. kerület a Margitszigetnek. Mindig ellenállt annak, hogy felparcellázák a területet, ez a gát most megszűnt. Így Simicska Lajos és bandája előtt megnyílt az út arra, hogy Budapest e zöld szigetére is kiterjessze csápjait. A mi határozott álláspontunk éppen ezért az, hogy a XIII. kerületnél kellett volna maradnia a Szigetnek. A főváros és a kerületek viszonyának tapasztalait érdemes lehet értékelni, de ezt átfogóan és széles társadalmi vita keretében kell tenni. Lehet olyan, hogy újragomboljuk a kabátot a fővárosban, de akkor azt egységes elvek szerint kell megtenni, nem kiragadva a Margitszigetet, átfogó átalakítási terv nincsen, ezért erős a gyanú, hogy csak a lenyúlásról szól az egész.

– írja válaszában az Együtt 2014-PM az Indexnek. A pártokat arról kérdeztük, hova tartozzon inkább a Margitsziget, a fővároshoz vagy a 13. kerülethez, és miért.

Hamarosan jövünk a Fidesz válaszával!

Megkezdődik a fürdőévad a 1944. áprilisában. A dzsesszel aláfestett, groteszk videó is bizonyítja, hogy a Margitsziget még a világháború közepén, a teljes összeomlás előtti csendben is a béke és a móka szigete volt.

Hogy a Margitsziget átkerüljön a XIII. kerülettől Budapesthez, arra Tarlós főpolgármester szerint azért volt szükség, mert „a főváros (és a kormány) rengeteget fejleszt a szigeten, a fejlesztéseket pedig a kerület szerinte lassította”. A szigeti fejlesztések már majdnem száz éve is gondot jelentettek, derül ki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930-1940-es időszakről szóló összefoglalójából (pdf), aminek második bekezdése így kezdődik:

A sziget fejlesztése egyébként egyelőre megtorpant

aminek a Szent Margit Gyógyfürdő Rt. pénzügyi nehézségei volt a fő oka.

Tisztelt Szerkesztő Úr!

Kérdésével kapcsolatban a következő választ tudjuk adni Önnek: a Fidesz álláspontját világosan kifejtette a parlamenti vitában és a döntést akkor ennek megfelelően hozta meg.

Üdvözlettel:

Fidesz-frakció Sajtóosztály

– írja válaszában a Fidesz az Indexnek. Őket is megkérdeztük, szerintük hová tartozzon a Margitsziget, a fővároshoz vagy a XIII. kerülethez.

Ja, tényleg, miattuk van most ez az egész izé, bocs, elfelejtettük!

A Dagály utcában most rendezik a XXI. Angyalföldi Utcabált. A programok este tízig tartanak, vagyis akár ünnepelhet is majd a XIII. kerület.

Úgy tudjuk, egyelőre még nem ment el szavazni a margitszigeti nép utolsó, harmadik tagja. Pedig ha valamelyik választásra, akkor a margitszigetire tényleg igaz, hogy akár csak egy szavazat is befolyásolhatja a végeredményt. Krekó Péterhez fordulok: mi okozhatja, hogy a harmadik szavazót egyelőre hidegen hagyja az ügy?

A racionális döntéselméletek egyik fő problémája, hogy nem tudják megmagyarázni, hogy a választók egyáltalán miért mennek el szavazni, mikor az erre fordított energia megtérülése kétséges (a választott politikus hatása az életükre néha közvetett és nem egyértelmű, és például egy országos szavazás esetén nagyon kevés az esélye, hogy az adott szavazó szavazata döntsön). Ebben az esetben viszont nagyon is érthető, miért szavaznak az emberek: tényleg az ő egyéni szavazatukon fog múlni a végeredmény, és az életükre jelentős hatással lehet. Ha így vesszük, ez maga a demokrácia diadala. Ha valaki távolmarad, azt a téma iránti érdeklődés hiánya okozhatja. Esetleg az, hogy nem tartózkodik Budapesten - mondta az elemző.

Pihenünk egyet, a rejtélyes harmadik szavazóra várva. Az ő szavazata is dönthet akár, szóval a szavazóhelyiség miatta lesz nyitva este 7-ig. Ha bármi történik, jelentkezünk. Végeredmény tehát este 7-kor.

A Margitsziget fejlődése a kerület és a főváros konszenzusán múlik, amiről itt szó sincs. A Fidesz-kormány kitalált valamit, amit ráerőltettek egy kerületre, anélkül, hogy bárkivel megbeszélték volna. Ez az igazi gond, mert ez az ügy is azt mutatja, hogyan gondolkodik a kormányzat. A helyben élők, a helyi döntéshozók véleménye érdektelen, ha a központ kitalál valami. Nem véletlen, hogy a Fidesznél még a kerületi, a fővárosi és az országos vezetők egymással sem találják a hangot. A döntés egyébként ellentmond a Fidesz meghirdetett céljainak is. Jobban szervezett, egységesebben működő városról beszéltek, ehhez képest gyakorlatilag létrehoztak egy 24. kerületet a Margitszigetből. Ez a feldarabolás pedig sehova sem vezet. Mi olyan városvezetést fogunk megvalósítani 2014 után, amely bevonja az érintetteket a döntésekbe, amely lehetőségeket teremt, kinyitja az utat a városban élők kezdeményezései, ötletei előtt. Amit ma a Fidesz csinál, az a pártállamot idézi: a központi akarat dönt, mindenki más ezt elszenvedi. Ebben a rendszerben pedig pont annyi fejlődés, jövő van benne, amennyit az aktuális vezér elképzel. És most igencsak fantáziátlan vezetése van a városnak. Eleve azt gondoljuk, hogy meg kellett volna kérdezni a helyben élőket a döntés meghozása előtt. Ez már utólag nagyon kínos bizonyítvány a főváros és a kormányvezetőinek mindenképp. A népszavazás eredményét mindenkinek komolyan kell majd vennie, így a kormányzati szereplőknek is. De már önmagában a népszavazás kiírása is azt a tényt mutatja, hogy itt kellett volna kezdeni.

– válaszolta az MSZP álláspontját firató kérdésünkre Horváth Csaba, a párt fővárosi frakcióvezetője.

A XIII. kerület kérte, jelentessük meg mindenképpen azt az információt, hogy a népszavazás kiírása az önkormányzat törvényi kötelezettsége volt. Vagyis az összesen 250 ezer, választónként 83 ezer forintba kerülő voksolást nem jókedvükben tartják meg.