Tegnapi újság

Az 1958-as brüsszeli EXPO vendége volt a 77 éves Kliment Jefremovics Vorosilov, aki talán hajlott kora miatt is szókimondóbb volt a megszokottnál.

Véget ért a csonka Los Angeles-i olimpia, amit a Szovjetunió vezette keleti blokk országainak többsége, így Magyarország is, bojkottált. A hivatalos indoklás szerint azért nem vettünk részt az olimpián, mert az agg Csernyenko vezette Moszkva szerint a szocialista sportolók nincsenek biztonságban.

Az 1992-es barcelonai olimpián Magyarország – minden idők második legjobb szereplésével – 11 aranyérmet, 12 ezüstöt, hét bronzot szerzett. A Népszabadság ezen felbuzdulva olimpiai rendezést követelt Budapestnek.

Kádár János interjút adott a Time 1986. augusztus 11-i számában. Ritka alkalom volt ez a keleti blokk történetében. Az interjú első része a hivatalos rész, az igazi a második fele, amikor „Kádár átnyújtja az asztal felett írott válaszainak aláírt példányát. A főtitkár utána cigarettára gyújt és odahajol vendégeihez: Most – mondja – rendelkezzenek velem.” Alább a teljes szöveg fordítását olvashatják, aki eredetiben akarja olvasni, itt megteheti.

A Forma 1-s világbajnokság mezőnyét 10 futam után Nigel Mansell (Williams-Honda) vezette 51 ponttal a 44 pontos Alain Prost (McLaren-Porsche) és a 42 pontos Ayrton Senna (Lotus-Renault) előtt 1986 augusztusában. Akkor, amikor a száguldó cirkusz, fennállása során először a vasfüggönyön túlra, az 1986. augusztus 8-10. megrendezett mogyoródi Magyar Nagydíjra látogatott.

Folytatás vidámpark nélkül - Életveszélyben a 25 éves történelemtanár – ezzel a címmel jelent meg a Népszabadság augusztus 10-i számában egy riport a hetedik Sziget-fesztiválon történt körhintabalesetről. A Stumpf Mátyás vállalkozó által üzemeltetett UFO2002 típusú körhinta kabinja 9-én, hétfőn hajnali fél kettőkor szakadt ki a helyéből; a balesetről a keddi lapokból értesülhettek az olvasók. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy a legsúlyosabb sérült, a 25. születésnapja előtt álló Író Gergely történelemtanár, az Ifjúsági Demokrata Fórum elnökségének a tagja, aki a balesetet megelőző vasárnap este életében először ment ki a Szigetre, szerda délután belehal a sérüléseibe.

Az éves népgazdasági terv teljesítése a vártnál nehezebb külgazdasági feltételek között folyik, s ezért az egyensúly javítása az előirányzottnál nagyobb teljesítményeket, több anyagi eszközt igényel (...) A kormány a vállalatoknál, az intézményeknél szigorú takarékosságot rendelt el... olyan fogyasztói áremeléseket határozott el, amelyek egyidejűleg a gazdasági egyensúly javítását, a fogyasztás tervezett keretek között tartását, az állami ártámogatás csökkentését, a költségvetés kiadásainak mérséklését szolgálják – honnan származhat ez az idézet? Bokros Lajos csomagjából? Gyurcsány Ferenc kiigazításából vagy Veres János konvergenciájából? Egyik sem: azoknak, akiknek az egyébként árulkodó népgazdasági terv kifejezés nem segített – mentségükre szóljon, a szöveg többi része bármikor bármilyen megszorítást indokolhat, leendő pénzügyéreknek érdemes kikopizniuk –, eláruljuk: a Hetényi István vezette pénzügyminisztériumhoz tartozó Országos Anyag- és Árhivatal közleményéből, 1982 augusztusából.

A Budapesti Ügyészség határozata alapján a rendőrség megkezdte a Heti Szuper Pszt című pletykalap százezer példányának begyűjtését. Az ok: a lap 1992. augusztus 7.-i számának egyik cikke a gyanú szerint megsértette Jeszenszky Géza külügyminisztert.

Amerikai űrkutatók 1996 augusztus 6-án bejelentették, hogy egy tizenkét évvel korábban megtalált aprócska meteoriton marsi életre utaló jeleket találtak. A szenzációs hírrel kapcsolatban még Bill Clinton, az USA akkori elnöke is beszédet tartott.

Az 1992-es olimpia után összeállt Horváth Csaba és Kolonics György mindent megnyert az 1996-os olimpia előtti világversenyeken, így óriási teher nehezedett rájuk erősebbik számukban, az 500 méteres kenu versenyen. (Ezer méteren ekkor már túlvoltak egy bronzérmen.) Rajtuk kívül még egy német, egy román és egy moldáv páros reménykedhetett a győzelemben.

Megkezdődött az Adria kőolajvezeték magyarországi szakaszának építése augusztus 4-én Berzence község határában. A vezeték első 95 kilométeres szakasza az országhatártól Kára községig tart – számol be az eseményről a Népszabadság egy képaláírásos fotóban augusztus 16-án. A lapnál bizonyára úgy gondolták, jobb az óvatosság: ha csaknem két hét csúszással adnak hírt az eseményről, akkor az imperialista ügynökök nem tudják szabotálni már a munka megkezdését; de lehet, hogy csak azt: ha ennyi idővel később jelenik meg a hír, akkor addigra tényleg biztosan elkezdődik az építése.

Kovács István: nem volt Mesa – ahogy a kubai Arnaldo Mesa arcán és testén, úgy csattant az agyunkon a Nemzeti Sport ökölcsapása 1996. augusztus 5-én. De még ezt is megbocsáthattuk: a haza Kokója az előző napon olimpiai aranyérmet szerzett, ezzel 24 év után először állhatott fel magyar bokszoló ötkarikás játékokon a dobogó tetejére.

Éppen túl voltunk a totális érdektelenségbe fulladt népszavazáson a köztársasági elnök választásának módjáról, és a parlament Göncz Árpád államfővé választására készült, amikor jött a hír: Irak lerohanta Kuvaitot.

Negyven éve vagyok edző, de azt a merényletet még egyetlen csapatom sem követte el ellenem, hogy null-tizeneggyel kezdje a mérkőzést – értékelt a Dél-Korea ellen elvesztett elődöntő után Laurencz László, a női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya. Pedig a meccs előtt Sinka László főtitkár még azt mondta a Nemzeti Sportnak: sokak szerint esélyesebbek a dél-koreaiak, de ezen a mérkőzésen a mieinknek meg kell mutatniuk, mi a magyaros virtus.

Magyar Zoltán a moszkvai olimpián mutatta be utoljára lólengőgyakorlatát. A bajnoki cím megszerzése után bejelentette: visszavonul.

Összecsapásokba torkollott Londonban a brit fasiszta Oswald Mosley tüntetése, bár a korabeli Népszabadság tálalásában az olvasónak az az érzése támad, hogy az imparialista rendőrök valójában Mosleyt védték az antifasiszta tüntetőktől.

Emlékeznek még az 1990. nyári népszavazásra? Nem csoda, ha nem, ugyanis a részvételi arány mindössze 13,91 százalékos volt. És miről szavaztunk a nyári kánikulában? A közvetlen köztársaságielnök-választásról. Annak már nem volt jelentősége, hogy azok, akik éltek szavazati jogukkal elsöprő többséggel (85,91 százalék) szavaztak arra, hogy ne a parlament válasszon elnököt. A népszavazás érvénytelen volt. De mi is történt pontosan?

A moszkvai csonka-olimpián a magyar csapat hatodik aranyérmét szerezte a súlyemelő Baczakó Péter. Igazi meglepetésarany volt, olyan, amire senki sem számított. Tudják, minden olimpián van ilyen magyar arany: szintén 1980-ban Baczakó mellett Varga Károly sportlövő, 1992-ben a cselgáncsos Kovács Antal, 1996-ban a kalapácsvető Kiss Balázs és az úszó Czene Attila, 2000-ben a kenus Pulai Imre és Novák Ferenc, 2004-ben a birkózó Majoros István elsőségére nem számított senki.

Eladja valamennyi, ma még tulajdonában lévő megyei lapját a Magyar Szocialista Párt – olvashattuk a Népszabadság 1990. július 27-i számában Polgár Viktor pártszóvivő előző napi bejelentését. A szocialisták nyílt pályázatot hirdettek, és az értékesítés során olyan feltételeket fogalmaztak meg, amelyekkel a párt az újabb monopóliumok kialakulásának kíván gátat szabni.

A kormány gazdasági szakértője alig négy héttel ezelőtt 35-40 vállalat gyorsított felszámolásáról beszélt a müncheni és a stuttgarti Iparkamarában. Az ipari és kereskedelmi tárca mintegy két héttel ezelőtt bejelntette, hogy 10-12 vállalati csődeljárás megkezdésével kívánja a 300 milliárdosra becsült adósságláncot megmozdítani – írja a Világgazdaság 1990. július 24-i száma az Adóslánc kemény magja című cikkben. A lap összeállításában a magyar állami vállalatok számos kiválósága szerepelt, ami egyaránt kiváltotta az érintett cégek tiltakozását és más lapok listázási szándékát, csak a kormány illetékesei hallgattak, mondván: ilyen lista nincs, és az adatok egyébként is titkosak.

Egyebek mellett az okozta a vesztét, hogy szinte 1990 óta "kavar" különféle állami projektekben, a társadalombiztosítás vagyonkezelésétől a zsarupalota építéséig ezernyi ügyletben, ám kiderült, hogy – például a rendőrségi ingatlanok cseréje – végül is nem hozott elegendő hasznot a banknak – idézi fel a Heti Világgazdaság 1998. augusztus 1-jei száma, milyen előzmények után jelentette be Borókai Gábor kormányszóvivő július 23-án: a kabinet meneszteni kívánja a Postabank menedzsmentjét. Az Orbán-kormány döntésének másnapján hét bankfelügyeleti biztos vette át az uralmat a hitelintézetben, amely ekkorra már túl volt a modern magyar banktörténet talán legnagyobb válságán: 1997 februárjában a betétesek – arra a hírre, hogy a pénzintézet a csőd szélén áll – egyetlen nap alatt több tízmilliárd, néhány nap alatt csaknem 70 milliárd forintot vontak ki a bankból.

A kilencvenes évek második felében nagy mozgás volt a jobboldalon. Az MSZP földrengésszerű győzelmét hozó 1994-es választás után a Fidesz elhúzott jobbra, hogy betöltse azt az űrt, amit a négy év kormányzás után összetöpörödött MDF hagyott maga után. Antall egykori pártjából a MIÉP mellett a mérsékelt MDNP is kivált, a Torgyán vezette kisgazdák izmosodtak, a KDNP-ben pedig kettős hatalom alakult ki.

A Népszabadság egy napra mintha elfeledkezett volna a szocialista és imperialista világrendszer közötti szembenállásról; az MSZMP központi lapja megadta a módját az első ember Holdra lépésének, még ha ő történetesen amerikai is volt.

Csak kapkodtuk a fejünket 1989-ben, amikor szinte minden napra jutott egy leleplezés vagy beismerés. Kiderült, hogy az ország adósságait még unokáink is nyögni fogják, Németország a Szovjetunióval szövetkezve rohanta le a második világháborúban Lengyelországot, 1956-ban pedig nem ellenforradalom, éppen ellenkezőleg, forradalom volt.

Fiatal koromban azt vártam, hogy Sacco és Vanzetti történetét egyszer majd éppolyan gyakran és éppolyan meghatóan mesélik, éppolyan ellenállhatatlan lesz, mint Jézus Krisztus története – meséli Walter F. Starbuck bőrébe bújva Kurt Vonnegut a Börtöntöltelék című regényében. Ha gyakran és meghatóan nem mesélték, és nem is mesélik azóta sem, Massachusetts állam 1977. július 19-én rehabilitálta a gyilkosság miatt ártatlanul halálra ítélt, és csaknem ötven évvel korábban, 1927. augusztus 23-án kivégzett két anarchistát, Nicola Saccót és Bartolomeo Vanzettit.

Az űrkutatás hőskorát, az első műhold, majd az első emberi űrhajós fellövését, és az első holdraszállást mind a hidegháború fura hajtása volt: a szovjetek és az amerikaiak óriási energia és pénz befektetésével próbálták meggyőzni a világot, és egymás arról, hogy előrébb tartanak az űrversenyben. Az űrhajózás első évtizedeit a marketing hajtotta: amelyik ország jobb az űrben, azé a vezető szerep lenn a földön is. A verseny feszült hangulatának enyhülését jelentette 1975-ben az Apollo-Szojuz projekt, amikor a szovjet és az amerikai űrhajók összekapcsolódtak az űrben.

A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) utolsó kongresszusának utolsóelőtti napján Borisz Jelcin drámai körülmények között bejelenti: huszonkilenc éves tagság után kilép a pártból. Tehette, hiszen ekkor a parlament elnökeként a Szovjetunió legnépszerűbb politikusa, népszerűségi mutatója 84 százalékos volt.

Július 11-én délelőtt 9 órakor hatalmas robbanás rázta meg a thaiföldi Pattaya egyik 16 emeletes, 450 szobás luxusszállodáját. A konyhában felrobbant egy gázpalack, és azonnal megölte a személyzet nyolc tagját. A tűz átterjedt az épület többi részére, a lángokat 12 óra alatt tudták eloltani – a rendelkezésre álló berendezésekkel ugyanis csak a negyedik emeletig tudtak oltani. Közben egy közlekedési szerencsétlenségben életét vesztette 18 önkéntes tűzoltó, akik a mentésben akartak segédkezni. A szállodában kilencvenegy ember vesztette életét.

A mai harmincasok még jól emlékezhetnek pártunk és államunk vezetőinek hivatalos külföldi látogatásairól szóló semmitmondó tudósításaira.

Nyárádi Róbert a hetvenes években az MTI belgrádi tudósítója volt, és erről az időszakról írt könyvet a feleségével Hat év Jugoszláviában címmel. A Kádár János jugoszláviai látogatásáról szóló fejezetben kicsit a kulisszák mögé engedi pillantani az olvasót, bár ma már valószínűleg másképp tenné, mint a könyv megjelenésekor, 1980-ban. Kádár János és Josip Broz Tito találkozóját Nyárádi beszámolója alapján rekonstruáljuk.

Emlékszik még az Ybl Bankra? Vállalkozóként az Általános Vállalkozási Bankkal üzletelt? Volt pénze az Ingatlanbankban? A Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet tagjaként úgy ábrándult ki a szövetkezeti mozgalomból, mint Fodor Gábor Lendvai Ildikóból? Ha a három kérdésből legalább egyre igen a válasz, akkor biztosan emlékszik 1992. július 9-re: az Állami Bankfelügyelet (ÁBF) ezen a napon döntött úgy, hogy felügyeleti biztost nevez ki három pénzintézet, az Ybl, az ÁVB és a GyVTSz élére. Néhány nappal később fel is függesztették a pénzintézetek tevékenységét; az Ybl később meg is szűnt, az ÁVB-t a tulajdonosok 12 millió márkával és 1 milliárd forinttal segítették ki. A bankbotrány következtében az Iparbankház, a Konzumbank és a Dunabank helyzete is megrendült – ma már egyik pénzintézet sem működik.