Előző heti elemzésünk egyik sarkos megállapítása volt, hogy Hagyó Miklós súlyos ballaszt az MSZP-nek, el kéne döntenie a pártnak, hogy bátran kiáll-e mellette, vagy bátran leszámol vele. Már hétfőn megszületett a tétova döntés: megkérik, hogy ne induljon a választáson, hagyja ott a fővárosi frakciót, de arra nem kérték, hogy mondjon le a mentelmi jogot biztosító mandátumáról. Hagyó egy teljes napig gondolkodott, majd kegyesen teljesítette a kérést, amit a párt budapesti vezetője illőn megköszönt, és jelezte, hogy „nehéz helyzetben felelős döntést hozott”.
Mádi vs. Hagyó
Mielőtt tovább vizsgáljuk a hét börtönközeli híreit, érdemes egy fontos párhuzamot állítanunk. Talán emlékeznek, hogy a Hagyó visszahívását indítványozó MSZP-s döntés előtt három nappal a Fidesz is visszahívta egy jelöltjét, Mádi Lászlót. A két visszahívás formai jellegzetességei a kampány minden eddigi politikai megnyilvánulásánál jobban kifejezik a két párt közti különbséget.
Mádit egy személyekhez nem köthető, gyors és határozott döntéssel rúgták ki, egy jelentéktelennek tűnő fórumon elhangzott, normális esetben ártatlan mondatért, és még azt is elérték, hogy az érintett azóta szinte egy szót se szóljon.
Hagyót egy színpadra álló csoport hetekig tartó tötyörészés után megkérte, hogy vonuljon vissza, tegye ezt az utóbbi évek legnagyobb botrányt csapó korrupciós ügye miatt, és még azt is megengedték neki, hogy a párt egyik irodájában megvédje magát, és kioktassa az ellene áskálódókat.
Tessék jelzőkkel illetni a két történetet, és minden kiderül. Egy paranoiás, példastatuálós, kemény és határozott hatalmi gépezet áll szemben egy bizonytalankodó, meghasonlott, klubszerű társasággal.
Egyébként is jellemző szerte a világban, hogy a jobboldal inkább szeret keménynek látszani, inkább vonzódik az egyértelmű eszméket hirdető ideológiákhoz (például az egyetlen igazságot hirdető egyházakhoz), míg a baloldal szívesebben relativizál, és jobban vonzódik az egyénhez, mint a közösséghez, ráadásul a kelet-európai baloldalnak bőven van tapasztalata az úgynevezett önkritika tisztító erejében.
Itt azonban nemcsak az ideológiai különbség érhető tetten, hanem a pártok aktuális állapotáról is remek kórképet festett a két eltávolítás. Egy iskolai példával élve: mintha a morcos tesitanár küzdene az osztálypénzt dézsmáló diákönkormányzat ellen a szalagavató megszervezéséért.
Jailhouse Rock 1
De térjünk vissza az iskolapadról a börtönpriccsre. A fiatal magyar demokrácia történetében még nem fordult elő, hogy ennyire bűnözős hangulatban teljen egy kampány.
Hagyó Miklóst azért kellett visszarimánkodni a jelöltségtől, mert nagyon nagyra nőtt az esélye, hogy egy közpénzeket érintő, nagyon súlyos korrupciós-sikkasztásos ügyben meggyanúsítsák. (Mindez persze attól is erősen függ, hogy a választásig tartandó összesen két parlamenti ülésnapig kikérik-e mentelmi jogát, és ha igen, akkor kiadják-e. Ha ez nem jön össze, májusig nyugodt lehet.)
Az MSZP-nek vannak még Hagyóhoz hasonló aknái Budapesten: Hatvani Csaba terézvárosi jelölt hivatali visszaélés miatt már gyanúsított, és nyomoznak Molnár Gyula XI. kerületi jelölt körüli ügyekben is. Ha rosszul jön ki az MSZP-nek a lépés, lehet még bűnözőzni bőven.
A Fidesz ennek ellenére nem szállt keményen rájuk egyelőre, hanem Veres János és Gyurcsány Ferenc állt a leglátványosabb támadásuk középpontjában a héten. Hiszen ellenük hívtak össze parlamenti bizottsági meghallgatást, ami azért komolyabb műsor féltucat Cser-Palkovics sajtótájékoztatónál is.
Látszik, hogy a Fidesz képtelen a gyors reakciókra, és a Mádi-ügy után a párt politikusai egyébként is látványosan dermedtek. Nem lehet kérdezni senkitől semmi konkrétat, de a központ sem képes egyértelmű életjeleket adni. A feltűnő fideszes hallgatást péntek délután ugyan megtöri majd Orbán Viktor évértékelése, de a langyosságra törekvés olyan erős most a pártban, hogy az egyértelmű ziccereket is kihagyják, az egész dutyidiliről alig mondtak valamit. Nyilván azt gondolják, hogy az MDF 1990-es „nyugodt erő” szlogenjét most a gyakorlatba kell átültetni. Ennek lehetséges okait előző elemzésünkben már taglaltuk.
Pedig el lehetne ismételni néhányszor, hogy a Fidesz az egyetlen párt az EP-be jutottak közül, amelyben nem kell folyton a börtön miatt izgulni.
Jailhouse Rock 2
A pártok küzdelme a bűnüldözéssel utolérte a héten a Jobbikot is, a párt Budaházy György keresztjét cipeli. A terrorizmus és emberölés előkészítésének vádjával ülő férfit ideiglenesen ki lehetne hozni a börtönből, ha a párt elindítaná a választáson. A legegyszerűbb az lenne, ha listára tennék, de nem tették. Egyéniben sem indítják, viszont Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő, és a radikális-jobbos szubkultúra nyomására valamit mégis kezdeni kellett azzal, hogy Budaházy levélben kérte, hogy kicsit hazamehessen már.
MSZP-s típusú, félszívű pótmegoldás született: Novák Előd jobbikos alelnök meghívta Budaházyt, hogy függetlenként induljon ellene egyéniben a választáson. Ennek önmagának semmilyen gyakorlati értelme sincs. Ez nem segít a súlyos bűncselekményekkel vádolt Budaházynak még a kopogtatócédulák összegyűjtésében sem, sőt, Novák saját gyűjtése éppen hogy gyengíti az esélyeit. Novák ugyanis nem szólt egy szót sem arról, hogy esetleg visszalépne Budaházy javára.
Érthető, ha egy párt nem akar egy potenciális elítéltet pajzsára emelni, de az nevetséges, hogy közben úgy nyújt neki látszólag segítő jobbot, hogy valójában a füle botját sem mozgatja. A belső konfliktusok kezelése egyelőre a Jobbiknak sem megy jobban mint MSZP-nek. Nyilvánvaló, hogy egyik párt sem könnyítette meg saját helyzetét azzal, hogy az utóbbi években gyanús alakokkal szűrte össze a levet.
Jailhouse Rock 3
Hagyónál is nagyobb bajba került a BKV-botrány miatt Mesterházy Ernő, az SZDSZ és a fővárosi önkormányzat titokzatos főmachinátora. Mesterházy szerdán őrizetbe került. Így a vészesen közelgő kopogtatócédula-gyűjtés előtt kellemetlen napok elé néz az eddig is csikorogva formálódó MDF–SZDSZ-választásiközösség.
Mesterházy városházi pletykák szerint néhány éve gyakorlatilag átvette a hatalmat Demszky Gábor főpolgármestertől, aztán nyáron Retkes Attilát maga előtt tolva átvette az irányítást az SZDSZ-ben is (a parlamenti frakció nem lett az övé), mostanában pedig ő irányította az SZDSZ részéről a tárgyalásokat az MDF-fel.
Börtönbe kerülésével kérdéses, hogy érdekli-e még a választás, akar-e pénzt és energiát fektetni az új pártszövetségbe, illetve kell-e az MDF-nek a pénze és kapcsolatrendszere nélkül is az SZDSZ. A súlyos káderhiánnyal szenvedő két kispárt küzdelme az indulásért most még nehezebb lesz, pedig a héten amúgy is vizelős puccsokról és egyéb kakaskodásokról szólt a nagy egyeztetési folyamat.
Külön izgalmas, hogy mi lesz Demszky Gáborral, megússza-e az egyre dagadó városházi botrányt.
Jailhouse Rock light
Dávid Ibolya MDF-elnök szerdán azért nem tudta megtartani "Mire készül az MDF?" című, kampányígéretekkel kecsegtető sajtótájékoztatóját, mert bíróságra kellett mennie. Egykori politikai riválisa, Almássy Kornél indított ellene polgári pert, jó hírnév megsértése miatt. A kettőjük harca csak azért nem fenyegeti a polgári pernél súlyosabb következményekkel Dávidot, mert amikor rágalmazásért perelt Almássy, akkor a parlament nem adta ki Dávid mentelmi jogát.
Dávidnak ugyanakkor lehetnek még kellemetlenségei az ezzel összefüggő úgynevezett UD-ügy kapcsán, hiszen több per is folyik ellene.
Én akartam, de te akartad!
A kampányban ezen a héten sem derült ki semmi abból, hogy milyen törvénytervezetekkel kezdenék a pártok munkát májusban. A színvonalat remekül jellemzi, hogy az ingatlanadót megszavazó MSZP csütörtökön közleményben megtámadta az adónem ellen szavazó Fideszt, hogy be akarja vezetni az ingatlanadót.
Az egyetlen komolyan vehető vitába Oszkó Péter pénzügyminiszter ment bele egy működését támadó angol cikkre válaszolva, viszont ő tavasszal visszavonul a politikától.