Akkor most tényleg támadnak a spekulánsok?

Matolcsy György újból ellenfélre, vagyis ellenfelekre talált a héten. Miután hétfőn elég gyorsan 300 forint környékére ugrott az euró árfolyama. Az okot legtöbben a nemzetgazdasági miniszter előző heti írásában látták, ami a Heti Válaszban jelent meg, és egyebek mellett arról szólt, hogy hiba volt a korábbi időszakban alkalmazott, túl erős forintot eredményező árfolyampolitika.

Másban látta viszont az okokat az NGM: a minisztérium közleményt adott ki, miszerint újabb nemzetközi támadás indult a forint ellen. Szerintük a világ egyik legbefolyásosabb pénzügyi elemzője, Nigel Roubini és a Roubini Global Economics ügyfeleknek szóló ajánlása miatt kezdték el a befektetők shortolni a piacot (vagyis a forint gyengülésére játszani). Erre a Roubini is reagált, szerintük ugyanis Matolcsy György írása miatt kezdett esni a forint.

Mindezek mellett már csak érdekesség, hogy a Magyar Nemzet legyakornokozta a Roubini térségbeli vezető elemzőjét, Jelena Vukoticot, aki az eredeti (Matolcsy cikke előtt megjelent) ajánlást írta. Roubiniék félelme hasonló ahhoz, amiről az OTP elemzői írtak. Szerintük a bankszektor azért tart az új MNB-elnöktől, mert az nagyon meggyengíthetné a forintot; és ezt a félelmet erősítették a jegybankelnöki szavak.

A miniszter ráadásul eheti írásában sem óvatoskodott, egyenesen azzal fenyegetett, hogy visszaveszik a privatizált közvagyont, amiből szerinte már eleget kerestek a külföldi cégek. Ha pedig nem adják, majd olyan feltételeket szabnak, hogy adniuk kelljen.

Eközben a gazdaságban

A magyar gazdaságban nemcsak a forint árfolyamának ingadozásával van baj. Három éve nem volt akkora visszaesést mutató ipari termelési adat, mint a legfrissebb, amit a héten közölt a KSH. Eszerint a magyar ipar Európa sereghajtói között van, csak a spanyolok és olaszok vannak mögöttünk. Emellett a Világbank is a valósághoz igazította a növekedési várakozásainkat, 1,5 százalékról 0,4 százalékra csökkentette a 2013-ban várható GDP-növekedésünket.

A bankoknak nagyon rossz évük volt tavaly, hiszen kétezer milliárd forint áramlott ki a magyar bankrendszerből. Sok régiós országban viszont jobbak a nyereségmutatók, mint nálunk, ezért viszik el inkább a bankok a pénzüket.

OTP hogy van?

Az ilyen hangulatban meglepően jó hír, hogy az OTP árfolyama másfél éves csúcson, 4700 forint fölött is járt a héten. A javuló hangulatot erősítheti, hogy a központi költségvetés adósságát sikerült csökkentenünk, 2005 óta először volt olyan év vége, amikor az előző év véginél kevesebb volt az adósság, és idén még ezermilliárdnál többet kell törlesztenünk az IMF-nek. Az említett szervezet képviselői egyébként a héten megérkezett Magyarországra. Persze nem azért, hogy a védőhálóról tárgyaljunk, csak éves országjelentésükhöz kell a rutinlátogatás, és ha már itt vannak, ellenőrzik a 2008-as hitelünket is.

	3. heti záró	2. heti záró
BUX	19 585	18 999
OTP	4670	4313
Mol	18 900	18 600
Richter	37 450	37 920
Magyar Telekom	407	399

Az E.On cégeinek megvásárlása viszont nem halad zökkenőmentesen. A cégekért állítólag 500 millió euróval fizetünk többet, mint amennyit értek, de erről Orbán Viktornak senki nem mert szólni. A vásárlás körül amúgy nagy a homály, amit a kormány titkolózása csak tovább növel. Eközben a többi energiacégnél is vannak gondok, a Mol például 656 embert rúg ki országszerte.

Ráadásul úgy néz ki, hogy a kormány három megszorító csomag után sem feltétlenül tudja tartani a költségvetési hiányt. Az e-útdíj körüli bénázások miatt a héten minden bizonnyal 75 milliárd forintot vesztett idén az államkassza, ugyanis a kormány ennyi bevételt várt volna az intézkedéstől (jövőre már 150 milliárdot). A döntés már végleges, bár volt még egy hónap a tender levezénylésére, a győztes végül visszalépett. Mindenesetre lehetséges, hogy a kieső bevételek pótlására újabb megszorításokat jelenthetnek majd be.

Az NFÜ megszűnése körül is problémák vannak, nagy harc várható ugyanis, hogy kihez kerüljenek az uniós pénzek. A feladatköröket szétdobálhatják a minisztériumok között, de a tét nem kicsi, hiszen ezermilliárd forintok elköltéséről van szó.

Mi van a kisemberrel?

Kiderült, hogy a szlovének átlagosan 150 ezer forinttal keresnek jobban, mint mi. A szlovén átlagbér ugyanis 455 ezer forint havonta, míg a magyar csak 221 ezer forint. Kevesebbet is eszünk, mint eddig, de a kevésért többet kell fizetnünk. A krumpli például duplájára drágult, tavaly pedig 700 milliárddal többet költöttünk élelmiszerre, mint öt évvel korábban, miközben összesen nyolc százalékkal kevesebb élelmiszert adtak el.

Kávéra átlagosan nyolcszáz forintot költöttünk tavaly, ami kevesebb, mint korábban. A ropi is remekül fogy, Nógrád megyében egy év alatt majdnem ezer tonnát gyártottak egy év alatt, ami kétszáz tonnával több, mint öt éve volt. Sőt, nemsokára rendelhetünk ropit a Tescótól az interneten is.

Nem csak az rossz hír viszont, hogy már gyakorlatilag nincsen magyar csoki, de az is, hogy 570 ezer magyar van munka nélkül, vagy az, hogy összesen majdnem nyolcvanmilliárd forintnyi rezsivel tartozunk.

És a külföld áll még?

Eközben persze külföldön sem ültek nyugodtan. Észtországban 16 perces operát írtak a megszorításokról, a brit Tesco pedig elnézést kért, hogy lóhús került a marhaburgerekbe. Szerencsére ez csak a briteknél történt, a magyar áruházban nem tudunk darált lovat venni.

A német gazdaság mindenesetre lassabban fog növekedni a vártnál, ami beleillik a legújabb világgazdasági trendekbe. Amerikában pedig eldőlt, hogy nem az ezermilliárdos platinaérmével fogják megmenteni a gazdaságot az adósságplafontól. Ez viszont nem akadályozta meg az amerikaiakat, hogy újabb aláírásgyűjtésbe kezdjenek. Most azt szeretnék megtudni, hogy pontosan mekkora is az USA aranytartaléka, amit legutoljára az ötvenes években mértek fel.