A hét, amikor megláttuk a magyar csodát

Hiába ért el az NGM szerint példátlan gazdasági sikereket a kormány, az államadósságot példátlan módon, a mostani értelmezés szerint talán megszorítások nélkül csökkentve, a hét elején hidegzuhanyként érhette a minisztériumot a hír, hogy az IMF-nek megint nem tetszik valami. A szervezet országjelentése szerint komoly irányváltás kellene Magyarországon, mivel a jelenlegi gazdaságpolitikával a következő években gyakorlatilag nem, vagy csak alig tudunk növekedni, a hiánycélt nem tudjuk tartani, és az államadósság is beragad a mostani 78 százalékos szintre.

A kormány azonban nem így látja: Varga Mihály szerint az a legfőbb különbség a nézőpontok között, hogy míg az IMF a bankrendszer stabilizálásában látja a növekedés forrását, addig a kormány a gazdaság egészét veszi figyelembe. Varga szerint az IMF is elismeri a sikereket, így a kormány a bankok helyett továbbra is inkább a rezsicsökkentésre, a munkahelyvédelmi programra, a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára és az oktatás szakirányúbbá tételére koncentrál.

Folytatásos szakítópróba

De nemcsak a növekedéshez vezető irányokon kaptunk össze az IMF-fel: Varga Mihály nyilatkozata után Orbán Viktor is felemlegette, hogy nem olyan hitelcsomagot kínál nekünk a szervezet, amilyet szeretnénk. „A tárgyalások még mindig zajlanak, de most egyre közelebb vagyunk ahhoz a nem-hez” – mondta a miniszterelnök, amire már az IMF is visszaszólt, és jelezte, hogy a tárgyalások fel vannak függesztve.

Az MNB is a határait feszegette a héten, amikor annak ellenére, hogy a hét elején már 300 forint fölé gyengült az euró, mégis folytatta a kamatcsökkentést. A vélhetően ismét a kormánypártok által delegált négy külsős tag szavazatával meghozott döntés kétéves mélypontra, 5,5 százalékra csökkentette az alapkamatot.

Bár elemzők szerint a lépés veszélyes lehet, mivel a jegybank azt üzenheti, hogy nem zavarja a gyenge forint és a 300-as euró, a döntés után mégis csak kicsit gyengült az árfolyam. A hét második felében pedig 292 forint alá is ment az euró, miután a jegybank és Matolcsy György is megpróbálta megnyugtatni a piacokat, hogy a jegybank nem fog szokatlan eszközökhöz nyúlni.

A tőzsdéken is nyugodtan végződött a hét, a BUX index múlt héthez képest több mint 50 pontot emelkedett, és a vezető részvények közül az OTP és a Magyar Telekom is jobban zárta ezt a hetet, mint az előzőt, bár a Mol és a Richter valamelyest veszített az értékéből.

Nem csak nálunk, Amerikában is jó volt a hangulat a tőzsdéken, az árfolyamok öt éve nem látott szintre emelkedtek, amiből sokan arra következtetnek, hogy a kereskedők már látni vélik a válság végét.

Új kapcsolatok

Nekünk ugyanekkor még úgy tűnik kicsit várnunk kell a fellendülésre, az EBRD szerint 2013-ban is visszaesik Magyarország, igaz, csak 0,1 százalékkal, és a GKI szerint sem az idei lesz az elrugaszkodás éve. Valóban nem ad sok bizakodásra okot, hogy a novemberi adatok szerint komolyan visszaesett az export és az import, bár a cégvezetők szerint a feldolgozóipar már bővülhet a következő időszakban.

A kormány igyekszik is új utakat találni, Orbán Viktor Moszkvában igyekezett szorosabbra fűzni a kapcsolatot az oroszokkal, fontos lépésnek nevezve ezt az új világgazdasági rendszerben. Matolcsy György szerint Budapest globális központ lehetne, felhúzva az egész Kárpát-medencét. Bár az energiaszolgáltatók már perlik a kormány, folytatódhat a rezsicsökkentés is. Emellett jó hír lehet a cégeknek, hogy az NFÜ egy utolsó hajrával megpróbálja elkölteni az összes maradék uniós támogatást, így idén 289 milliárd forintra hirdet pályázatot.

Terjeszkedik

Jó hír még, hogy újra magyar cég került Európa tíz legjobbja közé, a héten pedig négyszáz embert vett fel a UPC. Több cég is örülhet az állami mentőövnek: a Gyulai Hús hétszáz milliót kap, így akár már februárban újraindulhat a termelés, és életben tartja az állam a Malt is, ami ezentúl az állami MVM-től kap áramot. Ráadásul a hírek szerint újra beszállna az állam a Rail Cargóba is, így már csak az a kérdés, hogy mennyire terhelik meg a büdzsét az egymás után bejelentett támogatások és vásárlások. Pláne, hogy Orbán Viktor szerint már meg is vette az állam az E.Ont; bár aztán kiderült, hogy mégse, de szinte mégis.

Kiderült az is, hogy félmillió kitűnő magyar dolgozik külföldön, akiket Matolcsy György szerint majd a megduplázódó GDP fog hazacsábítani. A legtöbben közülük Londonban élnek, és bár ott fizetnek adókat, tavaly annyit adtak az országnak, mint a teljes nemzetgazdaság hat napja. Mindenesetre nekik egyelőre nem kell amiatt aggódniuk, hogy itthon kicsit megint drágult az élet, és négy hónapja nem nőtt annyit a benzinár, mint a héten, amikor már kétszer is emelhetett a Mol.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!