Amit tudunk, az ijesztő, amit nem, az zavaró

A héten leginkább Ciprusra figyelt a világ, az országnak ugyanis végül sikerült elkerülnie az azonnali összeomlást, de nagyon komoly árat fizetnek érte. A megoldás lényege, hogy a nagy, 100 ezer euró feletti betétek 40 százalékát elveszik, hogy az unió és az IMF segítsége mellett ebből állítsák talpra a görög csőd miatt komolyan sérült és az országhoz képest hatalmas méretű bankrendszerüket.

Az unió ugyanis azt akarta, hogy a 10 milliárd eurós mentőcsomagukhoz 5,8 milliárdot Ciprus is adjon hozzá, többek közt mondhatni pedagógiai célból is. Az országban viszont nem volt mondjuk a magánnyugdípénztári pénzekhez hasonló, gyorsan einstandolható vagyon, ezért végül még durvábbat léptek, és a betétekből kanyarítottak le az államnak egy nagy szeletet.

Tehették ezt azért is, mert az offshore-nak mondható országban a betétek 40 százaléka külföldiek, főleg orosz, ukrán és brit milliárdosok kezében van, és az eredetük nem mindig jól megállapítható. Medvegyev orosz miniszterelnök indulatosan meg is jegyezte állítólag, hogy a "lopott pénzeket lopják el újra".

Ennek ellenére a békeidőben elképesztő húzástól minden piaci szereplő megijedt, hiszen ha az unió belemegy az egyszeri betétadóba Cipruson, akkor már hiába magyarázzák, hogy ez különleges eset, nem garantálja semmi, hogy nem teszik ezt meg Olaszországban, Portugáliában vagy épp nálunk, ha vészhelyzetbe lavírozná magát az adott ország.

Fotó: Andrew Winning

A döntésig a bankrohamot megelőzendő, zárva tartottak a ciprusi bankok, csütörtökön nyitottak csak ki óvatosan, kemény pénzforgalmi korlátozások mellett, gyakorlatilag a megélhetéshez szükséges összegekhez lehet csak hozzáférni, és pénz nem nagyon hagyhatja el az országot. A bizonytalanság azonban még mindig jelentős, a ciprusiak meglehetősen aggódnak, bár egy kisebb bombarobbantáson kívül nem történt komoly rendzavarás.

303 forint felett ragadt az euró

Itthon legjobban az izgathatja a gazdaság iránt érdeklődőket, hogy mik lesznek a jegybank beígért újszerű ötletei. Nagy a bizonytalanság ugyanis, hogy mit akarnak Matolcsyék, pontosan miért és hogy miket számoltak ki a titokzatos új húzások kapcsán. A jegybank viszont kitartóan hallgat minderről. A ciprusi helyzet és az olasz választások okozta kétségek mellett ez tükröződik a most már tartósabban 300 forint fölé beálló euróárfolyamon, londoni elemzők szerint ez év végére 320 forint lehet.

A héten kijött jegybanki inflációs jelentésből nem nagyon lehettünk okosabbak, kis túlzással megismételték a decemberi számaikat, annyi különbséggel, hogy a 2014-es évet most már sokkal optimistábban látja a jegybanki stáb, szerintük jövőre is tartani fogjuk külön intézkedés nélkül is a hiánycélt. Az IMF friss előrejelzése szerint viszont már idén sem fog ez összejönni. Jó hír viszont, hogy a tavalyi hiány meglepően alacsony lett: ha jól számolt a KSH, akkor tavaly csak a GDP 2 százalékával, 567 milliárd forinttal költött többet az állam, mint amennyi bevétele volt

Eközben a várakozásoknak megfelelően tovább folytattuk a kamatcsökkentést is, történelmi mélypontra, 5 százalékra csökkent az alapkamat. Ehhez kapcsolódik, hogy Matolcsy eltörölte a kontinentális Európában mindenhol bevett, kamatdöntést követő sajtótájékoztatót, így még kevesebb információ jön ezentúl a jegybanki döntések hátteréről. Az viszont bíztató, hogy Varga Mihály nem aggódik, szerinte hamar lejjebb kerül az árfolyam.

Az oroszoknak kellhet az E.On

A másik nagy esemény az E.On gázüzletágának megvétele volt, a több hónapos huzavona után kiderült, hogy a korábbi becsléseknél jóval drágábban, 264 milliárd forintért vesszük meg a gázcégeket. Az mondjuk még mindig nem világos, hogy egyáltalán minek, közgazdasági érvekkel ugyanis még nem sikerült alátámasztani az egyébként szintén nagy titkolózással lebonyolított bevásárlást.

Viszont nehéz nem észrevenni az állam energetikai nyomulásával párhuzamosan fokozódó orosz jelenlétet az iparágban. A Gazprom ugyanis több hazai erőmű és a frissen átvett gáztározók üzemeltetése iránt is élénken érdeklődik az utóbbi időben, miközben Orbán Viktor moszkvai látogatása után váratlanul kitüntettük a Gazprom igazgatótanácsának elnökét, és a paksi bővítés kapcsán szóba jövő orosz szerepvállalás is régóta kering az iparági körökben.

Nem elképzelhetetlen, hogy a háttérben a kormány már a 2015-ben lejáró hosszú távú orosz gázszerződés meghosszabbítására készül, és a hosszú távú alacsonyabb árért cserébe ígér a korábbinál is nagyobb befolyást a Gazpromnak a hazai energiaellátásban, majd a Déli Áramlat megépülése után a regionális gázelosztásban.

Elkapta az ívet a titkolózó kormány

Úgy néz ki, hogy a Fidesz véglegesen a rezsicsökkentési kampányra tette fel a jövőjét. Olyannyira, hogy a piacinál alacsonyabb hatósági ár jöhet a korábban beharangozott csatornadíj PB gázpalackok vagy a kéményseprés mellett a szippantásban, azaz a szennyvízszállításban is.

A kormány ezeknél is szélesebb körben szeretné megmondani a helyes árakat, viszont a rezsinek már nem maradt túl sok olyan eleme, ami nem hatósági áras, a parkolópályán lévő állami telefon kiesésével talán az internet vagy a közös költség lehet még lefedhető terület.

Az áramszolgáltatók hiába nyertek pert a kormány ellen a rezsicsökkentés miatt, úgy fognak járni, mint a hasonló utat bejárt gázszolgáltatók. Az Elmű-ÉMÁSZ tárgyalna, bár elég gyenge pozícióban vannak, az RWE pedig eladta a Tigáz részesedését. Közben egyébként készülhetünk a víziközművek csődjére, a kormány legalábbis ezt teszi.

A titkolózás is terjed, a 50 milliárdos e-útdí tender is teljes titkosítás alatt fog lezajlani, nehezen megmagyarázhatóan nemzetbiztonsági okokból.

A kormány gazdasági szemléletét egyébként változatos szófordulatokkal bírálták a héten, Bod Péter Ákos szerint "koszos lábbal mos fel a kormány", amivel a hitelességet kérte számon, Jelasity Radován szerint "fél tüdővel futunk maratont", amikor a veszteséges bankszektoron kérik számon a hitelezést, Bajnai szerint pedig "levágjuk az aranytojást tojó tyúkot", amikor óriási különadókat teszünk az adórendszer pilléreinek. Az osztrákok kevésbé utaztak allegóriákban, ők szimplán uniós eljárást kérnének ellenünk a szemétszállítás államosítása miatt.

Húsvétkor azonban a végére hagyjunk kellemesebb híreket, így jó észben tartani, hogy Széles Gábor "eleresztette a madárkát", azaz lassan kiderül, hogy mivel segíti újra kétharmadhoz Orbánt, két hónappal meghosszabbíthatják az árfolyamgátat, és az ünnepi napokban körülbelül 40 milliárd forintnyi ételt veszünk magunkhoz.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!