Az árvíz elviszi a rezsicsökkentést
Ez történt a gazdaságban az év 23. hetében
További Gazdaság cikkek
Pocsék évet zártak a magyar nagyvállalatok: a tíz legnagyobb magyarországi cég bevétele és nyeresége is rosszul alakult tavaly, volt, aki veszteséggel zárt. Bizonyos szektoroknak a jövő sem túl rózsás. Például az energiacégeknek, de a kukásoknak és a vízműveseknek sem, az újabb rezsicsökkentés (amit nagyságrendileg egyébként elvisz az árvíz) ugyanis biztosan jön, ami ezeknek a vállalatoknak különösen fáj. Tigáz-cégek már be is jelentkeztek az államnál, de a nemzeti fejlesztési miniszter szerint a veszteség az államnak sem kell. Komoly kiadásnövekedéssel számolhatnak a fuvarozók is, 14 ezer forint lesz az átlagos útdíj, amiből azért valamekkora kedvezményeket kapnak majd.
A vállalati nehézségekről árulkodik, hogy négy cég szűnik meg óránként, háromezer havonta. 2010-ben volt utoljára ilyen rossz a helyzet. És az is a nehézségekről árulkodik, hogy elmarad a Mercedes kecskeméti gyárbővítése, a vállalat a legrosszabb esetben akár Romániába is viheti az új gyárát. A csúszásnak persze nem csak gazdaságpolitikai, hanem autóipari okai is lehetnek.
Álmok, azok vannak
A nehézségek ellenére a gazdaságpolitika komoly vállalati álmokat szövöget: egy-két magyar világcég kellene évente ahhoz, hogy az ország sikeres legyen, egyelőre viszont csak néhány tucat említésre méltó, innovatív vállalkozás van az országban. De a kevésbé innovatív területen sem állunk túl jól: mindenhol dübörög a gyáripar, csak itt nem, az aktuális cseh és a lengyel adat is, jobb, mint a magyar.
Pedig nem elhanyagolható mértékben ezeken a cégeken is múlik, hogy Prága vagy Budapest lesz-e jobb hely 2025-re? Most egyébként úgy látszik, hogy talán Budapest, egyetlen helyezéssel, még úgy is, hogy a városok versenyképességi rangsorában öt helyet csúszunk vissza a következő évtizedben.
A magyar cégek kilátásain sajnos csak kicsit javít, hogy költeni kezdett a magyar: 3,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban. Tavaly már a lakásvásárlás is beindult, persze főleg a végtörlesztés pörgette fel a piacot, ami egyszeri vásárlásokat jelentett.
A vállalati bürokrácia is tovább nő, több tízezer céget érint az új szabály , miszerint jelentést kell készíteni a kétmilliós áfa feletti számlákról. A cégek életét ennél sokkal jobban nehezíti, hogy 196 forintba kerül 100 forint nettó bér kifizetése , hiába alacsony az szja. Ezzel a tágabb régió legdrágább munkaereje vagyunk, miközben a nettó fizetések még mindig alacsonyak. Nyilván nem véletlen, hogy válság ide vagy oda, a személyi hitelről nem szoktunk le , havonta 6 milliárdnyi ilyen kölcsönt veszünk fel, és átlagosan négy-öt év alatt fizetjük vissza a tartozást. A bankok kevésbé nagyvonalúak, ha lakáshitelről van szó: egy felmérés szerint az ingatlan az utolsó dolog, amire hitelt adnának a pénzintézetek.
22. heti záró | 23. heti záró | |
BUX | 19 263 | 19 632 |
OTP | 4 900 | 5 050 |
Mol | 16 640 | 16 890 |
Richter | 35 570 | 35 570 |
Magyar Telekom | 362 | 359 |
Nem növekszünk, ha az EU nem húz
Varga Mihály a héten elismerte: ha az EU nem növekszik, mi sem fogunk. Ez számokra fordítva annyit jelent, hogy a miniszter szerint a magyar gazdaság önerejéből jelenleg legfeljebb 1,5 százalékos bővülésre lehet képes, ami a felzárkózáshoz kevés.
Most viszont még ettől az 1,5 százaléktól is messze vagyunk, fele ilyen ütemben 0,7 százalékkal nőtt a gazdaság, ami a mezőgazdaságnak és az építőiparnak köszönhető. Áprilisban egyébként erősödött az ipar teljesítménye is.
Ennyi is elég volt ahhoz, hogy Londonból szebbnek lássák Magyarországot: az elemzőházak máris javítottak előrejelzéseiken. De Varga nem csak ennek örülhet: a miniszter talált százmilliárdot, mert szerinte ennyit spórolhat a költségvetés az alapkamat csökkenésével. Kérdés, hogy az alacsony kamatkörnyezet a változó nemzetközi kötvénypiaci hangulatban mennyire tartható - a hozamok mindenesetre már emelkednek, ami korlátok közé szorítja az MNB további kamatvágásait. Kedvező az is, hogy eddig a hiány sem szállt el, 31 milliárd forint lett májusban. Év eleje óta egyébként 560 milliárd forint hiány gyűlt össze az államkasszában.
A felsoroltak, illetve az előző hetek pozitív adatain a kormányfő is felbátorodott: Orbán Viktor szerint néhány év múlva nálunk adja majd a GDP legnagyobb részét az ipar, ebben pedig lenyomjuk majd Németországot is. Ha már jó gazdasági adatoknál és a kormányfőnél tartunk: a hiányeljárás végével és a választások közeledtével könnyen megjöhet Orbán kedve a népboldogító osztogatáshoz - ami a magyar gazdaságpolitikai hagyományoktól sajnos nem idegen. Az adócsökkentés, a béremelés, a 13. havi nyugdíj és az adósmentés is az étlapon lehet, de vajon mit választ majd Orbán?
Németországot azért nem lesz könnyű lenyomni: ömlik a pénz Európába, a világon csak Kína vonzóbb a beruházásokat finanszírozó működőtőkének, ebben pedig Németországnak komoly szerepe van. A tőkebeáramlás-mutatóban ugyan mi is javítottunk, de csak keveset. Akik viszont nagyon lehagytak minket sok gazdasági mutatóban és ezek fenntarthatóságában, azok a lettek: az országban januártól jöhet az euró, erről döntött az Európai Bizottság. A szlovákok meg csak simán boldogok lehettek, mert a héten érték el az adószabadság napját.
A legnagyobb csőd
Kiderült, és nem is volt túl meglepő, hogy kutyának sem kell a balatoni kemping . Tizenhetet adtak volna el, egyre sem akadt vevő. Viszont, ha csak sima nyaralásról van szó, akkor szeretjük a Balatont, esőben is - a foglalások alapján nagyon népszerű a tó nyugati partja, különösen Keszthely környéke.
De vannak sajnos olyanok, akinek pár nap pihenésre sem maradt pénzük: tavaly 52 milliárdunk úszott el a takarékokban, amiből ugyan a betétbiztosítási alap 33 milliárdot megtérített, de a veszteség persze így is sok. A soltvadkerti takarék okozta a legnagyobb kárt. A legnagyobb csőd mégsem ez volt tavaly, hanem a Malévé. Rossz évük volt a dohánycégeknek is, a cigarettapiaci gyengülést a Continental is megérezte, nem csak a nagyok. (Egyébként perelünk a trafikadatokért: a pályázatok részleteinek nyilvánosságáért pert indítottunk az NFM és az NDN ellen.)
Félünk a gyerektől
És ami még történt a héten: jönnek az okoskasszák, aminek hála nemsokára követhetjük költéseinket. 50 ezer forinttal támogatja a pénztárgépek cseréjét a kormány, a boltosok összesen öt pénztárgép cseréjéhez, beszerzéséhez igényelhetnek támogatást.
Fidesz-közeli cégeket pénzelt a Szerencsejáték, a legtöbbet a Kubatov Gábor vezette Ferencváros kapta. Fa Nándornak és Nyerges Zsolt-csapatoknak is jutott.
Félünk a gyerektől, mert drága , most viszont legalább egy kalkulátorral kiszámolhatja, hogy nagyjából mennyibe kerül a gyereknevelés az egyetem végéig. A fiataloknak sem könnyű: szüleivel él a magyar fiatalok fele , a többségnek ugyan van önálló jövedelme, de félretenni nem tud.
A vártnál korábban, már októberben megszűnhet a PSZÁF, ősztől átveheti az MNB a pénzügyi szervezetek felügyeletét. Közben készpénzplafont javasoltak Matolcsyék, a jegybank szerint korlátozni lehetne a tranzakciók összeghatárát, így több bankkártya kellene.
A lakástakarék az egyik legjobb befektetés, most jóval nagyobb a hozama, mint a bankbetétnek. Négy év alatt átlagosan 280 ezerrel többet kapunk. Végül pedig: milliárdokat hoz ide a thai tésztagyáros, a világ egyik legnagyobb tészta- és rizsgyártója kft-t alapít az esztergomi ipari parkban.