Két csendes csapás a magyar pénzügyi rendszerre

A héten kiderült, hogy a biztosítók szerint legalább 1,6 milliárd forintos kárt okozott az Yvette ciklon, több, mint 21 ezren jelentettek kárt. Rossz hír volt az is, hogy meghalt az egyik leggazdagabb magyar, a romániai Mudura Sándor, akinek vagyonát több tízmillió euróra becsülték.

Viszont megtudtunk egy kifejezetten megnyugtató dolgot is: az Index olvasói nagyon is képzettek a pénzügyekben. Legalábbis annak a közel hetvenezer embernek az átlaga, akik kitöltötték a kérdőívünket. Sem az IBAN-szám, sem a kamatos kamat számítás nem okozott gondot. Reméljük, az adóbevallás leadása sem, aminek a múlt héten volt a határideje.

Reménytelen ügy a magyar államadósság

A magyar állam viszont annál ijesztőbben áll a pénzügyeinkhez. Csak egy hajszál választotta el a magyar államadósságot a rekordtól az idei első negyedévben (ezt közvetlenül az előző kormányváltás után, 2010 júniusában sikerült elérni). Az államháztartás bruttó adóssága a GDP 84,6 százaléka, 24 904 milliárd forint volt március végén.

Az adósságot 1456 milliárd forint nettó hitelfelvétel és 380 milliárd forint árfolyamveszteség növelte az első negyedévben. Most már a negyedéves számokban is látszik, hogy a tavaly év végi trükk, amivel 80 százalék alá vitték be a hiányt, tényleg trükk volt. Tovább emelkedett a nettó államadósság is. Csak a kórházaknak közel százmilliárd forint adóssága van. Mindenesetre nem túlzás azt kimondani, hogy

Nem voltak megnyugtatóak a héten kiadott deficitszámok sem, hiszen messze a tervezett felett alakult a kormányzat idei hiánya. Bár abban, hogy ilyen csúnyák voltak a számok, volt néhány véletlenszerű ok is, de alapvetően a kormány kiköltekezése áll mögötte – várhatjuk tehát a megszorító csomagot az év hátralevő részében. Egyelőre csak osztogatós ígéretek vannak. Talán ezért, a lyuk betömése miatt is fontos, hogy az NMHH kiírta a legújabb százmilliárdos mobiltendert.

A átlagbérek viszont emelkedtek, leginkább azért, mert a közszférában – és azon belül is a pedagógusoknál – megugrottak a bérek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 229 800 forint volt az első negyedévben. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 246 600, míg a közszférában 199 700 forintot kerestek. A nettó átlagfizetés 150 ezer 500 forint volt. Nem is meglepő, hogy a magyarok fele nem megy szabadságra, és a vendéglátás még mindig válságos állapotban van.

Hiperaktív az MNB

Kifejezetten aktív volt a Magyar Nemzeti Bank. Egyrészt a héten kiadott stabilitási jelentésből kiderült, mire készülnek a magyar hitelezés szabályozásában. Az MNB most már kormányhatározattal felérő rendeleteket is hozhat, azért fontos, miről ötletelnek. Korlátozhatnák a törlesztőrészletet a jövedelem alapján, akár már ősszel is. Felülvizsgálnák a hitelfedezeti korlátot is, a devizahitelek esetében talán szigorítanák is ezt, a pénzügyi lízingnél viszont lazíthatnák. 

Másrészt pedig az MNB kiszórt két kisebb bírságot néhány megkérdőjelezhető magatartású piaci szereplőnek:

• Két zálogkölcsönzőt, a romániai IFN TREZOR-t és a hazai Zafír Gold Záloghitelezőt összesen 25 millióra büntették, mivel engedély nélkül végezték tevékenységüket. Utóbbit fel is jelentette az MNB a rendőrségen.
• A rövid lejáratú kölcsönökben utazó Cetelem, Cofidis és Provident trió összesen 65 millió forint büntetést köteles fizetni. Ezek a cégek félrevezették ügyfeleiket, és egy sor visszásságot talált náluk a jegybank.

Az MNB elnöke, Matolcsy György viszont aggódhat, mivel ügy lesz az angol bankfelügyeletnél a 2011 őszi elszólásából. Az Együtt-PM gazdaságpolitikusa, Pápa Levente bejelentést tett a brit felügyeletnél. Wiedermann Helga, Matolcsy korábbi titkárnőjének Sakk és póker című könyvében szúrtuk ki, hogy az akkor még nemzetgazdasági miniszter Matolcsy 2011 végén a Goldman három bankárával ebédelve a hivatalos bejelentés előtt órákkal kikotyogta, hogy a kormány az IMF-hez fordult. Az ügyből feljelentés lett, a jegybank azzal védekezett, hogy a könyvben leírt rész csak fikció.

Ki akar itt üzletelni?

Végre kiszámolták, mennyi pénzt vettek volna ki a zsebünkből, ha a GVH nem akadályozza meg, hogy a cégek visszaéljenek erőfölényükkel. Ennek ellenére a héten újabb felmérés erősítette meg, hogy az üzleti környezet és az átláthatóság romlott Magyarországon. Ehhez képest miniszterelnökünk ismét arról vizionált, hogy a régió éllovasa lett az országunk (talán csak egy nyelvbotlás volt)

Két fontos céges hír is azt mutatja, hogy nem biztos, hogy az itthoni a legüzletbarátabb környezet. 

• Szinte teljes titokban szünteti be magyarországi tevékenységét az ING Alapkezelő, amely 2010-ben még 1200 milliárd forintos kezelt vagyonával a harmadik legnagyobb vagyonkezelő volt hazánkban. A döntés mögött elsősorban a kedvezőtlen iparági és a bizonytalan jogi környezet áll, többek között a 300 millió forint körüli bankadó.
• Londonban viszi tőzsdére részvényeit a Wizz Air diszkont légitársaság. A cég 200 millió eurós bevételt vár a részvénykibocsátástól. Bár Londonban bizonyára könnyebb dolga lesz eljutnia a befektetőkhöz a magyar kötődésű cégnek, a legtöbb orszában bizonyára mindent megtettek volna, hogy a hazai tőzsdén lépjen a piacra a cég.

A pesti tőzsdének viszont egészen jó hete volt. A tőzsdeindex, a BUX két fő alkotóeleme, az OTP és a Mol is jelentősen emelkedett, főleg a bankrészvény, ami közel tíz százalékot menetelt a héten. A forint is egészen jó szintekre erősödött.

	20. heti záró	21. heti záró
BUX	18435	19193
OTP	4490	4800
Mol	13320	13780
Richter	4100	4250
Magyar Telekom	322	323

Cseles oroszok, trükkös bankárok

A hét nagy híre lehetett volna, hogy Oroszország és Kína aláírta az évtizedek óta feszülten tárgyalt gázszerződését. Csakhogy arról még a háttérben sincsenek információk, hogy legalább nagyságrendileg mennyit fizetnének a kínaiak az állítólag évi 38 milliárd köbméter gázért. Ezért aztán sok szakértő úgy látja, hogy igazából nem is tudtak megegyezni az árban – így viszont nem lehet ezt az egészet többnek látni egy pr-trükknél.

A kínai gázvásárlás látszatára mindenesetre szüksége van az orosz vezetésnek. A hidegháborút idéző szankcióháború továbbra sem dőlt el (bár az nem jó jel orosz szempontból, hogy a Krímben hiperinflációt és áruhiányt hozott a megszállás, a tőke pedig továbbra is menekül), az viszont biztos, hogy a magyar gazdaság elég érzékeny veszteségeket is elszenvedhet.

Eközben a globális piac jópár stiklijére is fény derült:

• Manipulálták a devizaárfolyamokat.
• Manipulálták az arany árfolyamát.
• Golfversenyen buzdítottak adócsalásra.

Az ILO jelentése szerint a szexrabszolga-piac évi 150 milliárd dollár bevételt termel. Az olaszok a kokaindílereket, a prostituáltakat és a csempészeket is a GDP-növekedés szolgálatába állították. De legalább abban a kérdésben megnyugodhatunk, hogy ráerőltetheti-e Kanada a brutálisan lemészárolt bébifókáit Európára. A Kerekedelmi Világszervezet történelmi döntésben mondta ki: nem.