Hiába minden, megint ránk szállt Brüsszel

Puhíthat a kormány a bankadón, mert nagyon megterheli őket a devizahitelek rendezése, lengette be a héten Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A készülő csomag, amivel a kormány lezárná a devizahitelezés hazai történetét, a Bankszövetség szerint brutális méretű terhet jelenthet, a szektor már csak az alkotmányban bízik. És abban, hogy az év végére ígért forintosítás piaci árfolyamon történik majd, hogy ne kelljen újabb, ki tudja mekkora terhet lenyelnie a szektornak.

Fejik a bankokat, de nem vágják le őket, kommentálta a történéseket az Erste Bank bezére, aki szerint már túl vannak a nehezén - hogy ezt miből szűrte le, azt nem mondta el. A K&H 49 milliárdot bukhat a devizásokon. És az alkotmány sem biztos, hogy segít, legalábbis nem segített a trafikosokon és a takarékszövetkezeti szektoron sem.

Az Alkotmánybíróság (Ab) az előbbi ügyben hozott határozatában kimondta, hogy nem jogos az extrafikosok panasza, az árusok nem az üzleteiket vesztették el, hanem az árusítás jogát, egyébként pedig közérdekű volt a trafikok újraosztása. Az AB-döntés a takarékügyben sem hozott változást a szektor szereplőinek, legalábbis azoknak, akik károsultnak érzik magukat.

Az orgoványi takarék károsultjait viszont kisegíti az állam, egyrészt nem maradnak pénz nélkül az orgoványi nyugdíjasok, mert a Postát a helyi takarék csődje sem akadályozza meg a nyugdíjfolyósításban. És a NAV is fogadkozott, hogy segítőkész és elnéző lesz a takaréknál számlát vezető adózók ügyeiben. Közben hűtlen kezelés miatt nyomozás indult, sőt, a hab a tortán, hogy - az egyébként már évek óta problémás takarék ügyében most hirtelen egy - per is jöhet az orgoványi takarék vezetője ellen, akit személyesen is felelősségre vonnának.

	27. heti záró	26. heti záró
BUX	17 902	18 729
OTP	4100	4 442
Mol	11 545	12 200
Richter	4 247	4 298
Magyar Telekom	345	347

A két nagy ügy

Ami borzolta a héten a kedélyeket, az útépítő cégekre kivetett adó és a befagyasztott állami céges pénzek voltak.

Kezdjük az utóbbival: durvát lépett a fejlesztési miniszter pár héttel ezelőtt, amikor egy körlevélben közölte több mint száz érintettel, hogy az állami cégek összes szerződéskötését felfüggesztette. Fideszesek szerint Orbán Viktor kérésére keményített be a miniszter, ami tényleg szokatlan lépés volt. Az egyik sokak által ismételgetett magyarázat szerint a miniszterelnök kicsit meg akarja gyengíteni a fejére növő kormányközeli gazdasági érdekköröket. Ezek saját embereiken keresztül irányítanak sok állami céget, így ezek döntési (pénzköltési) jogköreinek a megnyirbálása - a várható fejcserék előtt - egyfajta elővigyázatossági óvintézkedés lehet. Az ügy miatt elég nagy zavar lett az állami cégeknél.

Nem sokkal később robbant a másik ügy: egy kiszivárogtatott törvénytervezetből kiderült, hogy a kormány brutális különadót akar kivetni az útépítő cégekre. Azért brutális, mert hét évre visszamenően adóztatnák meg az összes céget, amelyik nagyobb útépítésben vett részt. Ez gyorsszámításunk szerint sok cégnél több, mint a teljes szóban forgó időszak nettó eredménye. Persze mivel több ilyen vállalkozás holdingstruktúrában működik, így az eredmények nem mindig adnak reális képet a valódi nyereségességről.

A Miniszterelnökség még aznap cáfolt a hírt, a sajtóiroda közölte, hogy nem terveznek ilyen különadót, azt viszont elismerte, hogy súlyos vita van a kormány és az Európai Bizottság között korábbi, útépítésekkel kapcsolatos elszámolások miatt, az ott várható tetemes büntetést pedig valakinek ki kell majd fizetnie. (Ez a következő időszakban kulcskérdés lehet, többek között azért, mert az európai pénzügyminiszterek megszorítást várnak Orbántól.)

Nem sokkal később Lázár János is megszólalt az útépítők ügyében és közölte, hogy védené a magyar útépítőket a külföldiekkel szemben ahelyett, hogy visszamenőlegesen adóztatná az extraprofitjukat. Talán nem véletlen, hogy nem bíznak bennünk a németek: az összes kelet-közép-európai országba szívesebben viszik a pénzt, mint hozzánk.

A betonos cégek egyébként szintén a héten 2,8 milliárdos bírságot kaptak a GVH-tól: ármegállapodások miatt nyolc céget büntetettek.

Mire elég a három százalék?

Apad a magyar kereskedelmi többlet, mert a gyenge forint miatt többet importálunk. Apad az infláció is, ilyen mélyben még nem is volt soha, egy év alatt 0,3 százalékkal csökkentek az árak, de negatív inflációs veszély azért nincs.

A Kopint-Tárki szerint több lesz a munkahely és többet költhetnek majd az emberek, összesen három százalékot nőhet idén a gazdaság. Amit a bűn is hízlal, ugyanis a hivatásos szex és a drogok is benne vannak a gazdaság teljesítményében. De még ez a három százalék sem lesz túl sok, mondja a volt jegybankelnök, Járai Zsigmond, mert ennyi szerinte nem érezhető. De azért jó úton haladunk, mert nagy növekedés máshol sem nagyon lesz.

Hiába újult meg Brüsszel, rajtunk most is találnak fogást

Nem csak a gyerekeseknek járna a nyugdíj, nincs ilyen javaslat, ami viszont van, az többféle formában támogatná a gyerekvállalást. Nagy bukta volt a tenyésztőknek a sertéstilalom, 180 milliárd forintot is bukhattak az uniós sertéstenyésztők az orosz embargón. Sok vevőt átverhetett a Citroen, mert a cég 40 milliós bírságot kapott a GVH-tól kamureklámok miatt.

Az Audi-támogatást viszont nem a GVH, hanem Brüsszel vizsgálja, egészen pontosan azt nézik, hogy indokolt volt-e az az állami pénz, amit a győri cég a gyárbővítéshez kapott. Baja van Brüsszelnek a nemzeti mobilfizetéssel is, folytatódik a kötelezettségszegési eljárás. De az e-útdíjjal sincs minden rendben.

Akár több százezer forintot kaphat az EU-tól és mindegy, hogy kamionsofőr vagy marketinges akar lenni, csak ne legyen több harmicnál, és valamennyire tudjon idegen nyelven beszélni. Emellett körbejártuk azt is, hogy miért jó a kormánynak a sok külföldön dolgozó.

Az MNB meg Munkácsy-képet is venne, épp igazítják a törvényeket, hogy meg tudják venni a Krisztus Pilátus előttet.

És bár sokszor máshogy érezzük, de Budapest csak a világ 135. legdrágább helye. Legalábbis ha az itt élő külföldiek szemével nézzük.