A Guardian szerint a szavazás athéni idő szerint este 10 körül lehet. 

Efklídisz Cakalótosz görög pénzügyminiszter a parlament athéni üléstermében.

Fotó: Angelos Tzortzinis

Az Európai Bizottság 7 milliárd eurós áthidaló kölcsönt ajánlott fel Athénnak júliusra, ha a parlament megszavazza a pénzügyi támogatás fejében vállalt reformokat, hivatkozik a Reutersre az MTI.

A hétmilliárdot az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) fizetnék. Az EFSM keretében az Európai Bizottság az Európai Unió költségvetéséből, vagyis végső soron az összes EU-tagállam befizetéseiből nyújt kölcsönt valamely tagországnak legfeljebb 60 milliárd euró értékben.

A kölcsönt legkésőbb három hónap múlva kellene visszafizetnie Görögországnak az EFSM-be abból a várhatóan 86 milliárd eurós támogatásból, amelynek feltételeiről Athén hétfő reggel állapodott meg a hitelezőivel. A harmadik pénzügyi mentőcsomagból az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), az euróövezet mentőalapja keretében részesül majd Görögország.

Nemcsak Blanchardot magyarázták félre komolyan, hanem az IMF másik tanulmányát is.  Tegnap ugyanis kiszivárgott egy részlet egy újabb, rövid összefoglalójukból, amiből egyeseknek megint csak annyi jött le, hogy az IMF szerint az azonnali, nagyméretű adósságelengedés az egyetlen lehetséges megoldás a görög helyzetre.

Az IMF ezért kiadta a teljes, mindössze négyoldalas összefoglalót. Ebben pont hogy azt írják, ha a korábbi IMF–EU-programot betartotta volna a görög kormány, akkor most nem lenne szükség adósságkönnyítésre. Igaz, javasolnak adósságcsökkentési módokat is, például hogy elképszetően ki lehet tolni a futamidőt a görögöknek, az új hitelekre is, el lehet engedni most is egy adagot, vagy segélyezhetik a törlesztés mellett a görögöket. A Portfolio részletesen lefordította a tanulmány megállapításait, aki nem tud angolul, az ott is megtekintheti összesűrítve.

Náluk is az a helyzet, hogy egyszerűen tömegesen hagyják el az országot, főként a fiatal és képzett rétegek.

Az Economist adatai alapján ráadásul ez már rég folyik, csak a válság óta 130 ezer felsőfokon képzett görög hagyta ott az anyaországát, hogy inkább máshol próbáljon boldogulni.

Sokkal nagyobb mértékű adósságkönnyítésre lenne szüksége Görögországnak, mint amilyenről egyáltalán hajlandóak voltak eddig beszélni, állítja a Reuters szerint a Nemzetközi Valutaalap egy titkos tanulmánya. A dokumentumot az euróövezeti pénzügyminiszterek tegnapi találkozójára küldték el.

„Az adósság fenntarthatóságának drámai romlása egy olyan mértékű adósságkönnyítés szükségessége felé mutat, amelynek messze túl kellene mutatnia azon, amit eddig fontolóra vettek – és amelyet az Európai Stabilitási Mechanizmus (az euróövezet újabb, állandó mentőalapja) javasolt” – írja az IMF. Az európai országoknak harminc évre mentességet kellene adnia a hitelek törlesztésére és „nagyon drámaian” ki kellene tolni a futamidejüket. Egyéb megoldás kehet, hogy évente utaljanak pénzt a görög költségvetésbe vagy írják le az adósságok egy részét.

Valóban foglalkoznak azzal a javaslattal, amellyel Horvátországot leszámítva minden EU-tagállamot bevonnának a görögök megmentésébe, erősítette meg az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke.

Valdis Dombrovskis az uniós pénzügyminiszterek találkozója után megerősítette, hogy az asztalon van a 2010-ben összedobott Európai Fiskális Stabilitási Mechanizmus (EFSM) maradékának felhasználása, de azt is, hogy több euróövezeten kívüli ország aggodalmát fejezte ki emiatt az ülésen. (Többen már nyilvánosan jelezték, hogy nekik elfogadhatatlan az ötlet.) „Ezt figyelembe kell vennünk” - jelentette ki. Egyelőre nincs is hivatalos kérelem erre, mondta Pierre Gramegna luxembourgi pénzügyminiszter, de ha jönne ilyen, akkor természetesen minden tagállamot bevonnak a döntésbe.

Hibás döntésnek tartja a cseh pénzügyminiszter, Andrej Babis, hogy esetleg újra pénz kaphatnak a görögök. A brüsszeli megállapodász szerinte "Nem oldott meg semmit. A görög helyzet néhány év múlva megismétlődik". Szerinte a legjobb megoldás az lenne, ha Görögország távozna az euróövezetből, írja az MTI.

Milos Zeman elnök a szóvivője útjűn annyit közölt, hogy "ésszerűenek tartaná" ha görögöország kezét elengedné az EU, és az ország elhagyná az eurózónát. Arról is beszélt, hogy "nem szabad a görögök ígéreteire támaszkodni, mivel azok - más országoktól eltérően - nem oldották meg problémáikat." Ezért most is "nagyon törékeny" szerinte a friss megállapodás, és a Zeman szeritn a csehek nem akarnak semmiféle erőforrást adni a görögöknek, "nem várható el a cseh adófizetőktől, hogy fedezzék egy másik állam kiegyensúlyozatlan gazdálkodása következtében keletkezett adósságot."

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök viszont úgy gondolja, hogy jobb egy ilyen megállapodás, mint egy "teljes csődbe jutott állam" az EU és a NATO keretein belül. Sobotka megismételte, azt is, hogy Csehország nem akar semmiféle felelősséget vállalni a görög adósság rendezésében.

Egészen pontosan Varga azt mondta el újra az uniós pénzügyminiszterek Ecofin-ülése után, hogy "az elfogadott mentőcsomag, illetve annak várható következményei nem lesznek számottevő hatással Magyarország gazdasági és pénzintézeti működésére" - írja az NGM. 

Ő mondjuk nem szólhatott bele semmibe, csak kapott egy tájékoztatót, arra reagált.

Spanyolország kapott egy minimális, jelzésértékű, forintban pár milliárdos büntetést az EU-tól, mert több évtizeden keresztül hamisították az államadóssági adataikat.

Egészen pontosan a valenciai autonóm régió a saras, de állítólag csak véletlenül, gondatlanságból írtak rendre szebb számokat magukról.

Ma az összes uniós tagállam pénzügyminisztere Brüsszelbe utazott, ahol többek között a július 20-ra szükséges görög áthidaló kölcsön is szóba kerül. Megérkezve így látták a helyzetet:

• Michael Noonan (Írország): A pénz nagysága nem nagy a mentőprogram egészéhez képest, a lényeg az, hogy időben megszerezzük.

• Jeroen Dijsselbloem (Hollandia, az euróövezeti pénzügyminiszterek régi-új elnöke): Minden lehetőséget vizsgálunk, de mindegyiknek van valamilyen hátránya vagy valami miatt lehetetlen, esetleg jogilag megkérdőjelezhető.

• Alexander Stubb (Finnország): A bennem lakó optimista azt mondatja velem, soha ne becsüljük alá az európai ügyvédeket és közgazdászokat, hogy találjanak egy megoldást. Muszáj lesz valamivel előállni, talán egyes tagállamok kétoldalú kölcsönöket adhatnak vagy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank megnyújthatja a hitelei futamidejét az új mentőcsomagig.

• George Osborne (Egyesült Királyság): Hadd legyek nagyon egyértelmű: az ötlet, hogy brit adófizetők ki legyenek téve ennek a görög megállapodásnak, nem lehet tárgyalási alap (erről bővebben itt). Az euróövezetnek kell állnia a számlát.

Londonból tiltakoznak az egyik megoldás ellen arra, honnan kaparjanak össze hétmilliárd eurót a görögöknek július 20-ra. Athénnak sürgősen szüksége lenne a pénzre, hogy az addigra összegyűlő tartozásait kifizesse (erről bővebben itt írtunk).

Az egyik változat a 2010 májusától működő Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmust ( EFSM) csapolná meg, amiben még maradt 12,5 milliárd euró. A pénzt hitelre vették fel a pénzpiacokon mind a 28 EU-tagállam garanciájával, Írországnak és Portugáliának segítettek belőle. Csakhogy az EFSM-et 2012-ben elvileg lecserélte egy másik, kizárólag euróövezeti mentőalap, és David Cameron brit miniszterelnök még 2010-ben megígértette, hogy attól a pillanattól kezdve nem nyúlnak az EFSM-hez. Állítólag Lengyelország is ellenzi, hogy így húzzák ki a bajból a görögöket.

Más megoldásokat is lebegtetnek, például hogy visszaforgassák azt a pénzt, amit az uniós hitelezők a görög adósság kamatain nyertek vagy egyszerűen nyújtsanak kétoldalú tagállami kölcsönöket. ( EUobserver)

Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter a tegnapi Eurócsoport ülésen állítólag felvetette, hogy a a görögöknek ún. IOU-kat, vagyis készpénzt helyettesítő fizetési ígérvényeket kellene kibocsátania, hogy átmenetileg finanszírozni tudja a hazai pénzügyi kötelezettségeinek egy részét, írta a Handelsblatt. (Portfolio.hu)

A görög belügyminiszter tett hitet a kormányfő mellett, aki a Reuters szerint azt nyilatkozta, hogy teljesen esélytelen, hogy Ciprasz brüsszeli megállapodását ne támogassa a görög parlament többsége. 

A kisebbik görög kormánypárt nemrég bejelentette, hogy nem tudja támogatni a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodást, ugyanakkor nem tervez kilépni a kormánykoalícióból – írja az MTI.

Panosz Kammenosz, a Független Görögök pártelnöke korábban még a megállapodás mellett foglalt állást, de annyira túlzónak találja a Ciprasz kötötte egyezséget, hogy végül nem fogják támogatni a parlamenti szavazáson. 

Kammenosz szerint a kormányfőt megzsarolták az euróövezeti partnerek:

Ez egy puccs volt Németország, Finnország, Hollandia és a balti államok részéről

- mondta azután, hogy találkozott Ciprasszal. Ennek ellenére pártja folytatná a munkát a Ciprasz-kormánnyal. 

A legjelentősebb ellenzéki erő, az Új Demokrácia párt valószínűleg támogatni fogja a mentőcsomagot, a szélsőjobboldali Arany Hajnal viszont elutasítja majd. A megállapodás Szirizát is megosztja, a párt szélsőbaloldali platformja például egyértelműen elutasítja. Sajtójelentések szerint a véleménykülönbségekre válaszul a  miniszterelnök bekeményít, és jelentősen átalakítja a kormányt: állítólag leváltaná a szociális ügyek miniszterét és a környezetvédelmi és energiaügyi minisztert is, akik mindketten a szélsőbaloldali platform vezéregyéniségei. A szintén ehhez az oldalhoz tartó külügyminiszter-helyettes már le is mondott. 

Az euróövezeti pénzügyminiszterek díjazták az Athénnal keménykedő Jeroen Dijsselbloem eddigi, két és fél éves munkáját (részben ennek köszönhetően soha ilyen közel nem volt a Grexit), maradhat még egy ciklusra a testületük elnöke. Jöhet a nehezebb téma, a görög áthidaló kölcsön ügye.

Re-elected: @J_Dijsselbloem has just been re-elected as #Eurogroup president

— EU Council Press (@EUCouncilPress) July 13, 2015