Pillanatnyilag jó ötletnek tűnt

A múlt hét legfontosabb híre az volt, hogy Nagy-Britannia népszavazáson úgy döntött, kilép az EU-ból. Bár az utolsó felmérésekből úgy tűnt hogy a végén a maradást támogatók lehetnek kis többségben, végül a szavazók 51,9 százaléka döntött a kilépés mellett, tehát szoros lett a népszavazás végeredménye. A népszavazás eredménye még nem jelenti azt, hogy a britek egyből elhagyják az uniót, ez egy hosszabb folyamat lesz, ami akár két évig is eltarthat.

A Brexit győzelme után Cameront 80 kilépéspárti párttársa nyílt levélben arról próbálta meggyőzni, hogy maradjon miniszterelnök, és próbálja megőrizni a stabilitást. Nem véletlenül lenne ennyire sietős a pártegyesítés a toryknak, a kampány ugyanis a végletekig megosztotta a kormányzó Konzervatív Pártot. Cameron bejelentette, hogy a népszavazás eredménye miatt lemond, de a kormány októberig, a toryk országos kongresszusáig hivatalban marad.

Padlón a brit gazdaság

Azt már korábbi elemzések alapján is lehetett sejteni, hogy egy ilyen eredménynek katasztrofális gazdasági következményei lesznek, és a rövid távú hatások már a népszavazás egyes részeredményeinek kihirdetésekor jelentkeztek is: ezek közül a legdurvább az volt, hogy péntek reggelre 10 százalékos zuhanás után 31 éves mélypontra került a font árfolyama, a tőzsdén pedig pánik indult be. 

De nemcsak a brit piacokat rázta meg a Brexit-döntés: az európai részvény- és devizapiacokon még nagyobb volt a zuhanás: a francia tőzsdeindex 7,39, a német pedig 6,10 százalékot zuhant a Brexit hírére, de az amerikai és ázsiai tőzsdék is gyengélkedtek, és még az olaj ára is esett , mivel az Egyesül Király viszonylag nagy olajexporőrként hagyja el az EU-t. A forint is gyengülni kezdett és a Budapesti Értéktőzsdén is megérezték a Brexitet.

Az egyik nagy hitelminősítő cég, az S&P be is jelentette, hogy a Brexit miatt leminősíti az ország kiváló adósbesorolását. Pénteken aztán a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Nagy-Britannia adósbesorolásának kilátását a Moody's is.

Miért pánikolnak?

A felfordulás oka, hogy a népszavazás eredménye nagyon nagy bizonytalanságot jelent a cégeknek és a befektetőknek. Most úgy néz ki, hogy legalább öt forgatókönyv van arra, hogy az unió és Nagy-Britannia kapcsolata hogyan alakul majd a Brexit után, de az átmenetnek nagy költségei lehetnek egy csomó iparágban.

A britek jelenleg ugyanis nagyon jól járnak azzal, hogy az uniós országokba vámmentesen tudnak exportálni a cégeik, és szintén vámmentesen vehetik meg más EU-s országok termékeit. Annak ugyan van valamekkora költsége, hogy emiatt például bizonyos fogyasztó- és környezetvédelmi szabályokat át kellett venniük az EU-csatlakozás után, de a kereskedelem előnyei nagyobbak ennél. Ugyanez a helyzet a unió más tagállamaiból érkező munkavállalókkal is, akik nélkül szintén egy csomó GDP-től esik el az ország.

Bizonyos iparágakban már most nagy változások készülnek: ilyen például brit bankszektor, ami egyébként az egyik legerősebb Európában, de ez könnyen megváltozhat a Brexit miatt. A BBC forrásai szerint a Morgan Stanley például már dolgozik azon, 2000 londoni dolgozót Dublinba és Frankfurtba költöztessen. A hírt a Morgan Stanley szóvivője tagadta, viszont az tény, hogy korábban több bankvezér is beszélt arról, hogy munkahelyek szűnhetnek meg vagy költözhetnek el Londonból a Brexit miatt. Ennek az az oka, hogy a kilépéssel a brit bankok el fogják veszteni azt a jogukat, hogy brit központtal bárhol az EU-n belül szolgáltathassanak.

De nemcsak a pénzügyi rendszer járhat rosszul, hanem egy csomó másik iparág is: a filmesek például már pánikolnak, de például a Premier League-et tönkretehetné, ha hirtelen megszűnne a ligában futballozó légiósok szabad munkavállalásra vonatkozó joga, de ennek ellére az angol bajnokság szóvivője még azt nyilatkozta, hogy majd a részleteken múlik, hogy mi lesz a bajnokság sorsa.

Semmi jóra nem lehet számítani

Az Európai Unió elhagyásával a kilépéspárti konzervatívok szerint paradicsomi állapotok köszönthetnek be Nagy-Britanniában: végre levetik az uniós szabályozások láncait, és szabadjára engedhetnék a brit gazdaságot. Amivel csak az a probléma, hogy a számok alapján egyáltalán nem aranykor, sokkal inkább recesszió és pánik van kilátásban:

• Az OECD előrejelzése szerint a kilépés miatt 2020-ra 3 százalékkal lenne kisebb a brit gazdaság teljesítménye, mintha bent maradnának.
• A Nemzetközi Valutaalap még ennél is durvább visszaeséssel számol.
• A London School of Economics egy kutatócsoportja sem túl optimista, az ő elemzésük (.pdf) szerint a legjobb esetben is 1,1 százalékos relatív GDP-csökkenést jelent a kilépés, a pesszimista verzió pedig 3,1 százalékos mínuszt számol,
• és még az euroszkeptikus Open Europe sem sokkal optimistább.

Az angol kormány becslése szerint pedig attól függően, hogy a kilépés után az európai piacokhoz milyen feltételek mellett tudnak majd a brit cégek hozzáférni, az EU nélkül a brit gazdaság GDP-je 2030-ra 3,8-7,5 százalékkal lehet majd kisebb annál, amekkora a tagság mellett lenne majd. A kilépés várható hatását nagyjából egyetlen komolyan vehető elemzés hozta ki „valószínűleg mérsékelten pozitívra”.

Mi lesz a magyarokkal?

Magyarországnak nincs a fő kereskedelmi partnerei között az Egyesült Királyság, de már csak a borúsabbá váló gazdasági hangulat miatt is rosszul járhatunk a Brexittel. Varga Mihály legutóbb nagyjából ezermilliárdos magyar veszteséggel számolt, pontosabban az NGM-nél a magyar GDP 0,3 százalékos visszaesését várták a Brexittől. Más banki becslések szerint a Brexit miatt a GDP szintje az alappályától 2016-ban 0,3 százalékkal, 2017-ben pedig már 0,9 százalékkal maradhatna el.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz az Egyesült Királyságban dolgozó magyarokkal. A mostani választás egyik fő kilépéspárti ígérete az volt, hogy az odatelepülő kelet-európaiakat majd jól kirúgják az országból. Bővebben itt írtunk arról , hogy a szigorú angol vízumfeltételeknek jó eséllyel a kivándorolt magyarok többsége nem felelne meg, és hogy mi történne utána.

Az viszont biztos, hogy ha végül úgy alakulna, hogy a magyaroknak haza kéne térniük, az a hazautalások elmaradás miatt eléggé fájna a magyar gazdaságnak, cserébe persze  akár a  munkaerőhiány , akár a  munkatermelékenység  javulását is várhatnánk a hazatérőktől, aminek viszont örülhetnénk. A kint dolgozó és tanuló magyarokról itt és itt írtunk részletesebben, a szintén ehhez kapcsolódó praktikus kérdéseket ebben a cikkben szedtük össze.

Kinek állt ez érdekében?

Az, hogy ki hogyan szavazott népszavazáson, legerősebben az iskolázottsággal függött össze. Minél magasabb volt ugyanis a szavazó a végzettsége, annál valószínűbb, hogy az EU-ban maradást támogatta, míg az alacsony végzettségűek között volt a legtöbb az EU-ellenes. Ez országosan érvényes összefüggés: a diplomások 70 százaléka a további uniós tagságot, a csak kisérettségivel rendelkezők 68 százaléka viszont a kilépést választotta.

Hasonló véleménymegoszlás látszik a foglalkozási helyzetből: a jobb státuszúak maradtak volna az Unióban, most azonban a rosszabb anyagi helyzetűek elégedetlensége döntött. Az idősek nagyobb arányban támogatták az elszakadást a fiataloknál. A szavazás demográfiai és társadalmi kontextusáról itt írtunk részletesebben.