Jönnek az első csokos babák

2016.07.31. 09:45
Drágulás fenyegeti napi betevő automatás kávénkat, elárasztanak minket a turisták, de sajnos egyre csóróbbak. Az emberek kezdenek belejönni az építkezésbe, egyre több a csokkal előre vállalt gyerek is. Matolcsy rokonsága baromi jól él a jegybanktól természetesen független alapítványokból, Lázár János alól megint kihúznak néhány lényeges területet. Így nézett ki a hét a gazdaságban.

Jól meglódult a lakásépítés

Úgy tűnik, kezd beérni a családi otthonteremtési kedvezmény és a kormány többi lakástámogatási programja, például az új lakások építésének drasztikus áfacsökkentése –legalábbis erre engednek következtetni a legújabb építőipari és banki statisztikai adatok. Az idei első fél évben a KSH szerint a kiadott építési engedélyek és az új lakóépület építésére vonatkozó bejelentések együttes száma 4765 volt, ez kétszer annyi, mint az előző év azonos időszakában. A Miniszterelnöki Kabinetiroda adatai szerint legjobban a megyei jogú városokban emelkedik a szám, de a községekben is 72 százalékos a növekedés.

Ehhez az emberek kedvezőbb anyagi helyzete mellett valószínűleg az is, hozzájárul hogy sokaknak bejött a csok: az idei első félévben 11 900 kérelmet nyújtottak be, ezek összértéke 31,9 milliárd forint volt. Novák Katalin családügyi államtitkár szerint növekszik a támogatásért cserébe előre vállalt gyerekek aránya, így az első csokos házak után hamarosan megszülethetnek az első csokos babák is.

Budapest elbukja a konferenciaturistákat, jönnek a bulihordák

A legújabb adatok a budapesti turizmusról azt mutatják, hogy pontosan az történik a város idegenforgalmával, ami első ránézésre is látszik: az ágazat erősödik, ám közben egyre inkább eltolódik az arány a jómódú üzleti utazók és a kispénzű bulituristák között az utóbbiak javára. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tanulmányában használt KSH-adatokból kiderül, 2008- 2015 között az üzleti céllal érkezők száma 28,2 százalékkal csökkent, a szabadidős motivációval érkezőké 80,2 százalékkal nőtt.

Ez nem regionális trend, a szomszédos Bécsben egy átlagos turista ott tartózkodása alatt 218 ezer forintnak megfelelő eurót költ el, míg Budapesten csak 98 ezret. A különbséget csak részben magyarázza az árszínvonalbeli eltérés, Bécsben 172 euróért kapni ugyanannyi turisztikai szolgáltatást, mint itthon 100-ért.

Ezzel párhuzamosan romlik az ország helyezése a konferenciacélpontok rangsorában. A Nemzetközi Konferenciák és Kongresszusok 2015. évi felmérése szerint Magyarország a 36- 37., megelőzött minket Ausztria, Lengyelország és Csehország is. Budapest a 19-20. helyen végzett, ami 2 hellyel gyengébb az előző évinél. 2007-ben ugyanezen a listán Budapest még a 7. helyet foglalta el. A MASZOSZ szerint a trend megfordítása érdekében Budapestnek sürgősen szüksége van egy új konferenciaközpontra.

A NAV az automatákba is beles, drágulhatnak a termékek

A héten jött ki a rendelettervezet, amely az étel- és italautomaták NAV-val való összekötését szabályozza. Az új szabály jövő évtől élne, de még nem biztos, hogy az első változata lesz a nyerő, mivel az érintettek képviselői nagyon kiakadtak a tervezet egyes pontjain. A tervek szerint az automatákba egy automatafelügyeleti egységet szerelnének, január 1-től ez biztosítaná a gép és a NAV szerverei közötti kommunikációt. Ehhez automatás cégeknek kötelezően szerződést kell majd kötniük egy forgalmazási engedéllyel rendelkező felügyeleti szolgáltatóval.

Szöllősi Balázs, a Magyar Ital- és Áruautomata-szövetség elnöke szerint a jogszabálytervezetből kimaradtak azok a pontok, amelyekben korábban megállapodtak a NGM-mel, ezért a rendelet ebben a formában veszélyezteti az iparágat, illetve az automatákban kapható termékek áremelkedését okozhatja. Az automatások félnek tőle, hogy a gépek értékéhez viszonyítva nagyon drága lesz a felügyeleti egység és annak havidíja is, illetve hogy a rendelet jelen formájában nem engedi januártól tovább használni az olyan régi automatákat, amelyekbe nem szerelhető be a szerkezet. 

Ami jár, az jár

Csütörtök este kiderült, hogy egyszerre három jegybanki szervezettől vesz fel pénzt Matolcsy György unokatestvérének felesége. Az RTL információi szerint Szemerey Gabriella havonta több mint egymillió forintot keres azzal, hogy igazgató az egyik jegybanki alapítványnál, két alapítványi cégnél pedig az igazgatóság tagja.

Szemerey Gabriella, aki alapítványi tájékoztatás szerint "rendszeresen végez társadalmi munkát, több jótékonysági szervezet aktív, támogató tagja", a PADA igazgatója - ennél az alapítványnál a kuratórium elnöke Matolcsy György. Szemerey ezen kívül igazgatósági tag további két, MNB-alapítványok által gründolt ingatlancégben, a Pallas Athéné Domus Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-ben és a Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Zrt.-ben.

Utóbbiakban az igazgatósági tanácsi tagsági fizetése a két helyről 400-400 ezer forint, azt azonban nem tudni, mennyit keres az igazgatói pozícióval, mert a PADA nem árulja el. Szemerey Gabriella férje Szemerey Tamás nagyvállalkozó, a jegybank elnökének unokatestvére, a jegybank által feltápolt Növekedési és Hitelbank elnöke, akit minimum szoros kapcsolat fűz a VS-t és az Origot tulajdonló New Wave Production Kft.-hez.

Lázár Jánost megfosztják pár fontos területtől

Péntek esti hír, hogy tovább apadnak a Lázár János és a Miniszterelnökség hatáskörei: kiveszik a kezéből az Magyar Fejlesztési Bankot, a Magyar Postát és az Első Nemzeti Közműszolgáltatót is. Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy a Miniszterelnökségtől a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba kerül a postaügyekért felelős kormánybiztos, Bártfai-Mager Andrea titkársága.

A döntés nem meglepő annak tükrében, hogy Bártfai-Mager néhány héttel ezelőtt már eleve nem államtitkárként, hanem kormánybiztosként vette át Németh Lászlóné feladatait, amelyekbe többek közt beletartozik a mostanában botrányoktól hangos takarékintegráció ügye is. Az eredeti kormányhatározat szerint Lázár "helyett és nevében" felügyelt volna fontos területeket, tevékenységét pedig eleve nem Lázár, hanem közvetlenül Orbán Viktor irányította volna. Most azonban még a titkárságát is átteszik az NFM-hez.

Elektromusbusz-gyártó óriáscég jön Komáromba

Elkezdte felépíteni összeszerelő üzemét Komáromban a világ egyik legnagyobb elektromosbusz-gyártó cége, a kínai BYD. A Portfolio információi szerint a komáromi ipari parkban már zajlanak is az előkészítő munkálatok, és toborozzák a gyárba a dolgozókat, így leghamarabb már októberben megkezdődhet a termelés.

Az új üzemben - amelyben korábban a Nokiának beszállító dél-koreai Mirae működött - a BYD elektromos buszokat, autókat és targoncákat gyártana, a termelést pedig folyamatosan futtatná fel, úgy, hogy az első évben az elektromos buszok gyártására koncentrálna. Első körben 100, hosszabb távon akár 300 ember dolgozhat a gyárban.

A cég a BKV tenderének megnyerése után döntött véglegesen arról, hogy Komáromba helyezi európai hídfőállását. A dologgal kapcsolatban aggályos pont, hogy a brüsszeli irányelveknek megfelelően elvileg el kellene kerülni a harmadik országból érkező, erős állami támogatású konkurens vállalatok térnyerését az Európai Unióban, a kínai BYD-re pedig elég jól illik ez a leírás.

További apró-cseprő érdekességek a gazdaság világából:



  • Bérelnék
  • Személyi kölcsön