Most eldőlhet a letelepedési kötvény sorsa

A múlt hét talán legfontosabb közéleti történése egy olyan helyzet kialakulása volt, amire évek óta nem volt példa, Orbánt sarokba szorították: Vona Gábor attól tette függővé, hogy támogatják-e a kormányfő alaptörvény-módosító javaslatát, hogy eltörlik-e a gazdag kölföldieket állampolgársághoz juttató letelepedési kötvényeket.

A politikai ügy gazdasági vonatkozása, hogy a letelepedési kötvények mögött épp a héten találtak egy újabb offshore céghálót. A cég, amelyre Rogán Antal korábban úgy hivatkozott, hogy "nem offshore, mert ismertek a tulajdonosai", valójában egy másik, Virgin-szigetekre bejegyzett körnek csorgatja át a hasznot.

A bizniszből valóban profitáló vállalkozás titokzatos tulajdonosai különösen tájékozottak lehettek a magyar belpolitikai folyamatokról, ugyanis a törvény hatályba lépése előtt megalapították a céget Hongkongban. Részletesebben itt írtunk az ügyről.

A Rogán Antal fejéből kipattant letelepedési kötvény-biznisz mellett ugyanakkor Rogán Antal egy másik találmányával kapcsolatban is írtunk a héten, pontosabban Rogán két feltalálótársáról, Csik Balázsról és Lengyel Csabáról, akik a feltaláláson kívül azzal keresnek elég sok pénzt, hogy a kormánynak hála egyedül végezhették el egész szektorok kötelező informatikai auditálását. A közműcégek és az italautomaták után most a pénzügyi szektoron is kereshetnek majd. Erről itt írtunk részletesebben.

Az egyébként nem egyértelmű, hogy a letelepedési kötvényeknek mi lesz a sorsa: az biztos, hogy Orbán korábban már utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy vizsgálja meg, hogy az államkasszának egyáltalán szüksége van-e még az ebből bejövő pénzre, de a végső döntés biztos, hogy politikai és nem gazdasági lesz, ahogy arról ebben a cikkben bővebben is írtunk.

Haldoklik a gazdaság EU-s pénz nélkül

Az viszont egyelőre biztosnak látszik, hogy az uniós pénzekre nagy szükségünk van, hiszen a héten jöttek ki a KSH legfrissebb építőipari adatai, amiből az derült ki, hogy még a csok hatása sem látszik nagyon az új épületek számán, viszont az uniós források kiesése miatt az építmények építése kifejezetten gyászosan alakult augusztusban.

Az EU-s pénzekről annyi derült ki a héten, hogy nem kizárt, hogy már jövő tavasszal kiírják az új uniós pályázatokat, és Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint nem kell tartania Magyarországnak az uniós kohéziós pénzek megvonásától sem. Csepregy szerint viszont a kormány készül arra, hogy ha 2020 után leállnak az uniós pénzek, akkor saját forrásból folytassák a fejlesztéseket.

A bürokráciacsökkentésről elmondta, hogy mielőtt állami alkalmazottak elbocsátásába kezdenek, fel fogják mérni, hogy az adott régióban mennyi üres álláshely van a versenyszférában, és mennyi korábbi állami alkalmazottat lehetne elhelyezni. A kormány az átképzésre is biztosítana forrásokat, Csepreghy 6-12 hónapos képzéseket emlegetett.

Nőttek a fizetések, de a kormány 400 ezer munkahely megszűnésére készül

Átképzésekre hamarosan máshol is szükség lesz, legalábbis ha bejön az, ami miatt Varga Mihály a héten aggódott, tehát hogy a digitalizáció miatt a következő években 350-400 ezer munkahely szűnik meg. Varga azt mondta az átképzésen kívül a bérek növekedésére is szükség van, ezért szerinte elképzelhető egy olyan köztehermérséklés amely lehetőséget ad a munkaadóknak a béremelésre, illetve 2-3 éves bérfelzárkóztatási program jöhet, amihez járulékkedvezményt adna az állam. A járulékcsökkentési programról itt olvashat részletesebben.

A KSH legfrissebb adatai szerint egyébként már látszik, hogy a bérek nőni kezdtek:  2016 augusztusában a bruttó átlagkereset 258 300 forint volt, 6,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az is kiderült, hogy  a legnagyobb jövedelemmel rendelkező magyar tavaly 9,8 milliárd forintot keresett, míg a legmagasabb fizetés 1,9 milliárd volt. Annyit lehet tudni, hogy a legtöbbet kereső magyar osztalékként vette fel jövedelmét, méghozzá külföldön.

Arról már korábban is írtunk, hogy a fizetések növekedése magával hozta az árak növekedését is, de a héten konkrétan a tejről írtuk meg, hogy nemsokára búcsút mondhatunk az olcsóságnak a boltokban, mert a vajjal, sajttal és egyéb más tejtermékekkel együtt az UHT és ESL tej ára is drágulni fog. Ennek az oka a tej világpiaci árának a növekedése mellett az, hogy a kereskedelemben muszáj emelnie a boltoknak a béreket, amit valamiből ki kell gazdálkodniuk. Az iparágban amúgy akkora a munkaerőhiány, hogy már szabadságra se engedik a munkavállalókat.

Nem hiszi el az EU a statisztikáinkat

Az EU a héten adta ki a tagállamok tavalyi hiány- és GDP-adatait, ebből pedig az derült ki, amit már korábban is jeleztek, tehát hogy az Eximbank működését bele kéne számítani a költségvetési hiányba, mert a bank az eredeti rendeltetéséhez képest ellentétesen működik, amikor a kormány barátait hitelezi. Ha az Eximbankot is államháztartáson belülinek kell elszámolni, az komolyan megdobhatja a hiányt és az államadósságot is.

A jelentésből kiderült egy másik dolog is, mégpedig az, hogy az a gyanú merült fel az EU-s szervekben, hogy mintha Matolcsyék nem lennének túl függetlenek Orbánéktól, de egyenesen kormányzati utasításra hajthatnak végre egyes húzásokat. Az Európai Központi Bank elnökétől lehet tudni, hogy jelenleg is vizsgálják az MNB-t ezek miatt.

A MNB-t egy másik ügyben is meglepetés érheti, mivel a Fővárosi Törvényszék első fokú, nem jogerős ítélete szerint a Magyar Nemzeti Banknak ki kell adnia az MKB Bank Zrt. részvényeinek értékesítésével kapcsolatos közérdekű adatokat. 

Volt Quaestor-dolgozók és rokonaik is mentettek ki pénzt a bukás előtti napon

Nyilvánosságra hozták a Queastorból utolsó pillanatokban pénzt kimentők listáját: nem annyira meglepő módon quaestorosok, volt quaestorosok és rokonaik is voltak azon szerencsések között, akik a bedőlés előtti utolsó nap vették ki a megtakarításukat.

A nevek közt ezek mellett a Quaestorhoz köthető emberek is felbukkannak, akik összesen legalább 60-70 millió forintot vettek ki, vagy legalábbis próbáltak meg kivenni a pénzintézetből.

A lista alapján március 9-én mentette ki a pénzét a Tarsoly és vádlott-társai ellen folyó per koronatanúja, a Quaestor volt treasury igazgatója is, Kámory Ferenc is, akinek a neve mellett több mint 22 millió forintos igénylés szerepel aznapra. Részletesebben itt írtunk erről.

Véget ért a kormány egyik első devizásmentő projektje

Nem folytatja az ócsai devizahiteles-mentő projektjét a kormány, vagyis nem építenek több házat a méregdrágán felhúzott adóslakóparkban. A programról szóló 2011-es határozatot ugyanis hatályon kívül helyezték.

A projektnek végül csak az első üteme valósult meg, amelyben 80 családi házat építettek és adtak bérbe, összesen 2,7 milliárd forintból, vagyis nem egészen ötödannyi adóst sikerült kimenteni a kormány projektjével, mint eredetileg tervezték. Egy házra 34 millió forintot költött az állam, jóval többet, mint amennyiért egy hasonló méretű házat lehetett akkoriban venni vidéken, vagy egy lakást Budapesten.